Esztergom és Vidéke, 1906
1906-03-22 / 23.szám
zönyös, sőt a vásárlók előtt arról kicsinylését is nyilvánítja. Ezen elterjedt hibákat egyedül a társadalom komoly akarata és a hazafias célban való állhatatos kitartás orvosolhatja. A társadalom követelése a kereskedőket károsítani nem fogja, mert az áruközvetítés hasznát a hazai ipartermékeken is megtalálják. Az is a kereskedő javára válik, ha a hazában növekszik a jólét, mert ezzel arányban nő a fogyasztók szükséglete, ez pedig növeli a kereskedők forgalmát, keresetét. A Magyar Védőegyesület kérelme annál könnyebben teljesíthető mindenki által, mert nem kéri azt, hogy igényeiről bárki is lemondjon, csak annyit kér, hogy a mely szükségletet a magyar ipar már előállítani tud, ily árucikkekért ne adjuk a pénzt a külföld iparának. Ez nem áldozat, mert föltesszük mindenkiről azt, hogy e kérésnek a nemzeti jólét fejlesztésére való kihatását belátja s nem fogja áldozatszámba venni azt, hogy ruházati cikkeit asztalneműit, kalapját, cipőjét, bútorait, gépeit, szerszámait, szappanát, gyertyáját, cukorját stb. abból vásárolja be, a mit a különféle szükségletnek megfelelő minőségben a hazában állítanak elő és nem abból, a mit a külföldről hoznak be. Adjuk pénzünket a hazai ipar munkájáért, jutalmazzuk vele honfitársaink szorgalmát, igy megbecsülve a honi ipar munkását és munkáját: az ipar erősödni és fejlődni fog, az iparosok versenyre kelnek egymással, hogy jobb és olcsóbb munkájukkal minél több tért foglaljanak el a hazai piacon. A munkásságnak ily föllendülése hamarosan nyújt a munkanélküliek százezreinek becsületes keresetet, rohamosan csökkenti a kivándorlást, együtt marad a nemzet, a j ólét és az erkölcsös munkásélet terjed hazaszerte. A cselekedetben való kitartás jutalmát élvezni fogja a nemzet minden tagja. A Magyar Vedő Egyesület e kérelmének teljesítésében ne tántorítson meg senkit az, hogy a kereskedő a külföldi árucikkeket valamivel olcsóbban kínálja, mint a hazait. Vásároljuk még akkor is a hazai árut. Gondoljuk meg, hogy a mi pénzt a honi iparunkért adunk ki, az a hazában marad, amit pedig a külföldi árukért fizetünk, abból esetleg csak az árbeli különbséget kitevő pár fillér maradt itthon. A gazdálkodás érdeke ellen vét a-z is, a ki merő üres hivalkodásból drágábban vásárolja meg a külföld silányabb árucikkét, mint a jobb és tartósabb hazai iparcikket. Legyünk erősek elhatározásunkban és áldozatkészségben mindnyájan! Kicsinyes okok ne tántorítsanak meg minket a tettekben. Utasítsuk vissza kíméletlenül azokat, kik az elhatározásunkban minket megtántorítani akarnak. A magyar Védő Egyesület e kérelmének teljesítésére fogadalmat ?iem kér senkitől, mert bízik abban, hogy mindenki fölismeri a honi ipar mellőzéséből az országra háramló súlyos veszélyt s akkor midőn a közjólét, a nemzet kulturális és gazdasági erejének fejlesztésére irányuló társadalmi föladatok állandó ápolásáról van szó, reméli, hogy e mozgalomhoz csatlakozni és azt erejéhez mérten támogatni senki sem fog késni. A müveit, erős és hatalmas nemzetek példáját kövesse végre a magyar társadalom ily irányban is. E magasztos célra irányuló munkákban értsünk egy et mindnyájan egyért: „ a Hazáért! " HÍREK. — Névnapok. Vasárnap a Sándorokat, hétfőn meg a Józsefeket gratulálták és pedig elmondhatjuk városszerte, mert anynyi a Sándor, Sanyi, József, Jóska, hogy szinte belefáradtak a gratulánsok, ha mindnyájának kifejezték jókivánataikat. — Betegágyon. Reusz József takarékpénztári igazgató, miként részvéttel értesülünk, több nap óta ágyát őrzi. Utóbbi napokban betegsége kedvező fordulatot vett. — EskÜYŐ- Csákány Sándor veszprémi törvényszéki jegyző vasárnap délelőtt tartotta esküvőjét mennyasszonyával Rácz Jolán ürhölggyel a veszprémi ev. ref. templomban. — Elmélkedések a vízivárosi zárdában- A vízivárosi zárdában folyó hó 29., 30- , 31. és április hó 1-én hölgyek számára lelkigyakorlatok módjára elmélkedések fognak tartatni. Sorrend. Március 29-én, csütörtök reggel 8 órakor összejövetel a zárdatemplomában, fél 9 órakor Veni Sancte, szent mise, utána bevezető elmélkedés. Délután 5 órakor conferentia. Március 30-án, azaz pénteken délelőtt fél 9 órakor szent mise, utána elmélkedés. Délután 5 órakor conferentia. Március 31- én, szombaton délelőtt úgy, mint az előző napokon. Délután 3 órakor conferentia és utána készület a szent gyónáshoz, 4 órakor szent gyónás. Április 1-én vasárnap reggel 7 órakor elmélkedés, szent mise, közös szent áldozás. — A kaszinó matinéja, A kaszinó hazafiasságának szép tanújelét adta vasárnap délelőtt, midőn is március 15-ének emlékére matinét rendezett. Nagyszámú, főleg hölgyekből álló diszes közönség töltötte meg a dísztermet, melyben délelőtt 11 órakor folyt le a matiné, mi egy ünnepi beszéddel kezdődött, melyet Brenner Sándor olvasott fel. Ezt Farkas Imre A vén cigány melodrámája követte, melynek zenéjét Farkas Lajos szerzé. Brenner Juliska zongora kísérete mellett Einczinger Ferenc adta elő. Végül Ábrányi Emil Él a magyar-ját Frey Vilmos dr. szavalta el. A minden izében kitűnően sikerült ünnepségért a jelen voltak a szereplőknek az elismerés tapsaival adóztak, különösen a melodráma szereplőinek. Kár, hogy a műsor jelezve volt két utóbbi száma váratlanul közbejött okokból elmaradt. — A Kath. Kör estélye. Folyó hó 17. tartotta a kath. Kőr második ezidei böjti estélyét változatos műsorral és nagyszámú előkelő közönség jelenlétében. A hangversenyt Niedermann Bertike nyitotta meg, zongorán játszva Nicolai Vilmos Impromtűjét nagy tetszést aratva. Vaszary Mihály a kör kedvelt hegedű virtuóza Burmaister egy valserét és Drnala szerenádját játszotta a nála szokott precizitással. Most a műkedvelő gárda egy uj tagja lépett a pódiumra Magos Bertike személyében, ki mély áhítattal, igaz bensőséggel szavalta el Endrődi Sándor A celli búcsú cimű vallásos költeményét. Az uj recitátort lelkes tapssal üdvözölte a hallgatóság. A műsor negyedik pontja Pécsner Margit ének számai voltak Kersch Ferenc zongora kísérete mellett. Végül utolsókén dr. Csernoch János ült a felolvasó asz. tálhoz és tág látókörű ismerettel vezetett e 1 a jelenben Franciaországban duló ama mozgalmak közé, melyek a vallás és az állam szétválásának lettek következményei. Feltárta hallgatósága előtt történeim alapon azt a viszonyt mely e két testvér hatalom között szükséges, hogy fennálljon, és hogy e reform törekvés mily viszás állapotokat szül. — A megyei központi választmány Ülése. A megye központi választmánya az országgyűlési képviselőt választók jövő évi névjegyzékének elkészítése tárgyában f. hó 19-én ülést tartott. A belügyministernek az adóalapra vonatkozó rendeletének felolvasása és tudomásul vétele után megalakitattak az összeíró küldöttségek a következőképen. A doroghi választó kerületben. Az I-ső összeíró küldöttségbe Hollósy Károly elnöklete alatt: Ivanits Gyula és Hegedűs Gyula rendes, Roskoványi Andor póttagul. Ezen küldöttség működési köre Párkány, Nána, Pilismaróth és Dömös] községek. A Il-ik küldöttségbe Benedek József elnöklete alatt: Dogossy Lajos, Benkő János rendes és Kégly József póttagul. Működési köre: Kesztölc körjegyzőség, Szentlélek kisközséggel» Csév nagy község, Dorogh körjegyzőség, Leányvár kisközséggel, Sárisáp, Uny körjegyzőség, Kirva és Epöl kis községekkel, Csolnok körjegyzőség, Dágh kisközséggel, III-ik küldöttsége dr. Burián János elnöklete alatt: Ridly István és Nóvák János rendes, Bajcs György póttagul. Működési köre : Táth körjegyzőség, Mogyorós kisközséggel, Tokod, Nyerges-Újfalu, Süttő, Piszke, Lábatlan, Bajóth, Bajna és Nagysáp. A köbölkúti választó kerületben : í-ső küldöttségbe Vantsó Gyula elnöklete alatt Csongrády Gyula és Meszes Ferenc rendes, Radó Antal póttagul. Működési köre: Farnád, Kural, Kéty, Nagy-Ölved, Magyar és Német-Szölgyén. A Il-ik küldöttségbe : Bodnár Gyula elnöklete alatt, Rapp Géza, Lévay Sándor rendes, Morva Izidor póttagul. Működési köre : Kernend, Bény, Bart és Kőhidgyarmat, Libád körjegyzőség, Béla kisközséggel és Köbölkút körjegyzőség Sárkány és Gyiva kisközséggel és Kicsind kisközség. A III-ik küldöttségbe : Usztanek Antal elnöklete alatt: Báthy Géza és Salgó Sándor rendes, Marton Viktor póttagul. Működési köre: Muzsla, Búcs, Ebed, Dunamocs Karva kisközséggel, Bátorkesz és Kisujfalu. A küldöttségek munkálataikat legkésőbb ápril 6-ig tartoznak befejezni és 10-ig beterjeszteni. — Halálozás. Farkas Tivadar előkelő iparosunkat súlyos csapás érte. Ugyanis neje, ki egy fővárosi gyógyintézetben orvosoltatta magát, folyó hó 18-án elhalálozott. A halálesetről a család az alábbi gyászjelentést adta ki. „Alulírott lesújtott, mélyen elszomorodott szivvel jelentem ugy a magam, gyermekeim unokáim, valamint az összes rokonság nevében áldott emlékű hitvesemnek Farkas Tivadarné, szül. Matus Katalin úrasszonynak folyó évi március hó 18-án délelőtt fél 11 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után hosszas betegség következtében, életének 47-ik, példásszerű, boldog házasságának 26-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei f. hó 19-én délután 5 órakor fognak a budapesti uj Szent János kórház halottas házában beszenteltetni, honnan Esztergomban a kir. városi temetőkápolnából f. hó 20-án délután fél 5 órakor a családi sírboltba örök nyugalomnak átadatni. Az engesztelő szentmise áldozat a belvárosi plébánia templomban f. hó 20-án délelőtt 10 órakor fog az Urnák bemutattatni. Esztergom, 1906. március 19. Áldás és béke poraira! Farkas Tivadar mint férj. Farkas Janka férj. Gaál Lászlóné, Farkas Jenő, Farkas Tódika gyermekei. Gaál László vő. Gaál László, Gaál Pisti, Gaál Jenő, Gaál Imre unokái. Matus Karoly, Matus Gyula Matus Mária özv. Riedl Gusztávné testvérei. Farkas Gyula. Dr. Farkas I. Róbert, Farkas Elek, Farkas József sógorai, özv. Matus Ferencné, Nagy Julianna, Matus Károlyné Háselmajer Viktória, Matus Gyuláné Miedler Hermin, Farkas Gyuláné Borg Berta, Farkas Elekné Tarnóczy Jolán, Farkas Józsefné Veninger Beatrix sógornői. Temetése, dacára a kellemetlen zord és esős időnek, rég nem látott nagy részvét mellett ment végbe. — Rehabilitálás Annak idején mi is megemlékeztünk kötelességszerűleg arról a szomorú hirről, mely Pongrácz László városi számtiszt letartóztatásáról szóllott. Örömmel és készséggel konstatáljuk, hogy az ominózus ügy a budapesti büntető bíróságnál Pongrácz rehabilitálásával jogerős befejezést nyert. — A kereskedő ifjúság hazafias ünnepélye. A kereskedő ifjak önképző egyesülete lelkesedéssel ülte meg a márciusi nagy napok évfordulóját f. hó 18-án, a Magyar Királyban, nagy számú férfi- és hölgyközönség részvétele mellett. Vermes Ignác Ábrányinak „Márciusi eskü" cimű költeményét szavalta el oly tűzzel és hévvel, hogy szinte magával ragadta a közönséget, a mely a zajos tapssal és éljenzéssel adott kifejezést tetszésének. Utána Rózsa Vitái az egyesület érdemes elnöke lépett a felolvasó asztalhoz. A nemzeti létünkért, alkotmányunkért századokon át folytatott küzdelmek rajzolása után ismertette ez eseményekben oly gazdag 1848. évet, amely egyrészt a magyar szabadság újjászületését, a nemzetnek életre való képességét, dicsőségét, föltámadását hirdeti, másrészt tanuja az alkotmányunkért vívott szabadságharcunknak és az azt {követő véres áldozatnak. A szinte áhítatos figyelemmel hallgatott fölolvasását azzal a buzdítással fejezte be, hogy mint buzgó őseink, ha a hazát valami szerencsétlenség fenyegette, forduljunk mi is Istenhez azzal a szívből jövő fohászszal: „Áld meg országunkat, mi magyar hazánkat, — Vezéreljed jóra, a mi királyunkat! — Rontsd meg mi ellenségünket. — A kik üldöznek bennünket. — Keresik vesztünket." Szűnni nem akaró éljen és tapsvihar kis érte az egyesület buzgó elnökének érdekes felolvasását és általános elismerés illette a hazafias szellemért, melyben a kereskedő ifjúság egyesületét vezeti. Majd Szatzlauer Gyula mély érzéssel, gyújtó hatással szavalta el Petőfy „Nemzeti dalát." Végül az egész közönség a Szózatot énekelte. A hazafias ünnepség befejezte után a közönség egy része eltávozott, másrésze pedig mintegy százan társas vacsorához ültek. A lelkes hangulatban természetesen nem hiányoztak a pohárköszöntések. Rózsa Vitái a hazaszeretetre buzditván, a nemzet jólétére, boldogsára emelte poharát; SzatZ" lauer Gyula a magyar szabadságot dicsőitette ; majd ismét Rózsa Vitái a jelenlevő negyvennyolcas honvédeket, Eckstein Mór az egyesület elnökét, Oltósy Lajos a hölgyeket éltette. Ezután többen mondottak még pohárköszöntőket, közben pedig a fiatalság hazafias dalokat énekeltek. — Gans és társa üzemvezetőségének előadó estélye- A Gans és társa villamos cég helybeli üzemvezetősége f. hó 28-án (szerdán) este 7 órakor a városháza nagytermében demonstratiókkal egybekötött előadóestélyt ad, melynek célja, miként a kibocsájtott meghívókból olvassuk, a nappali áramszolgáltatás mielőbbi megkezdhetésének céljából az előfeltételek megállapítása. — A történelmi és régészeti társulat kedden délután választmányi ülést tartott, melyen folyó ügyek intéztettek el. Örömmel vette a választmány tudomásul hogy a kormány régészeti tárgyak beszerzése és a múzeum felszerelésére 500 koronát adományozott, majd az évzáró közgyűlést május hóra tűzte ki. — A Kath. Legényegylet vasárnap jósikerült hazafias ünnepséget rendezett helyiségében, március 15-ének emlékére, melynek lefolyása ez volt. Bevezetésül Fazekas Dezső a Talpra Magyart szavalta el, mely után Taky Gyuláné és Varjas Sándorné kuruc nótákat énekeltek, mit többszörösen meg kellett ismételniök. Bombay Nárcis bencés tanár egy hazafias alkalmi beszédet tartott, mit többször félbeszakított a tetszések nyilvánítása. Ezután a „Március 15." cimű egy felvonásos alkalmi darabot adták elő, melyben az öreg honvédet Pozmann Sándor, mig unokáit Kapus Juliska és Jerabek János személyesítették. Majd Pozmann Sándor a „Lesz még tavasz"-t szavalta el. A Hymnus eléneklésével az ünnepély véget ért. A sze-