Esztergom és Vidéke, 1906

1906-03-01 / 17.szám

Esztergom, 190b. XXVIII. évfolyam 17. szám. Csütörtök, március 1. ESZTERGOM es VIDÉKE r _ r A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGAINAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak Egész évre Fél évre . 12 kor. Negyed évre. . 3 kor. 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Dí. Píokopp Gijula és Brenner

1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyíltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-utca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. A párkányi székhelykérdés. Párkány, február 26. Amióta az igazságügyi kormány kiküldötte az elmúlt hét íolyamán tartott értekezleten ismertette meg bízója rideg álláspontját, mely ab ban csúcsosodik ki, hogy vagy épit Párkány helyiséget a saját erejéből a járásbíróságnak, mit a kormány bérbe vesz, vagy marad a bíróság a mostani helyén, Muzslán; sajátszerű, hogy az a nagy hév, kedv, mellyel mindenáron áthelyezni igyekeztek a székhelyet, egyszerre s úgy megcsappant, hogy még csak a kölcsönös közeledésre sem gondolnak a kérdés sorsának intézői, hanem ugyancsak ridegen megszakítanak minden további tárgyalást. És elég helytelenül! Ha valaha, most kellene megragadnia Párkánynak az alkalmat, mit elég megfontolatlanul meg nem tesz, mert a székhely Kérdés javára soha többé eldőlni nem íog, ha most az alkalmat elszalasztja. Az igazságügyi kormány a muzslai viszonyok folytán most oly. helyzetben van,hogy készséggel sanálná a muzslai állapotokat az áthelyezéssel, amit azonban más időkben és kö„Esztergom és Vidéke" tárcája. rülmények között, Párkánynak bármily áldozatkészsége folytán sem tenne meg, mert igazságügyi köz érdekek azt absolute nem javasolják. Ismeretes igazságügyi politika, hogy a járásbíróságok telekkönyvi hatósággal sorban fel fognak ruháztatni, igy a muzslai is, mi ha bekövetkezik, annak árát csakis Párkány adja meg, mert a túlsó járási forgalom előnyeit, igazában Párkány élvezi, nagyon másodlagos sorban Esztergom. Párkány jövő fejlődésére a telekkönyv elvitele életkérdés, mert ha a telekkönyv Muzslára fog átvitetni, egymásután fogják egymást követni, az adóhivatal decentralisátiója, mint az hajdan volt, pénzintézeti fiókoknak, esetleg ujaknak keletkezése Muzslán, s ha mindez bekövetkezik, nincs az az optimista, ki ne látná, hogy Párkány visszafejlődését togja az előidézni, a muzslai központ javára. Az, ki számítani tud, kinek vannak élettapasztalatai, könnyen megcsinálhatja a kalkulust, szembe állítva azt a forgalmat, növekedést, melyet a járásbíróságnak és főszolgabiróságnak, mint karöltve járó A tánc. Betelt im a programm, elhangzik a taps : Halk susogás kél, zsong a terem;* Átlép a cigány vig, fürge zenébe, Lánynak s a legénynek pezsdül a vére . . . Jer violám, jer táncba velem ! Nézd, nézd a szemek mind rád mosolyognak, Járd kecsesen a friss ütemet, Minden a lényed bámulja, csodálja: — Oh, fönn az egekben volna-e párja ! Szivem, a lelkem, oh be szeret. Szép vagy, amidőn a szemembe tekintesz . . . Arcod, az ajkad ugy megigéz : .Ah, mennyi gyönyör, csáb mozdulatodban, Vágy, inger a lengő röpke íodorban, — Tombol a sziv, megbomlik az ész ! Nincs, nincsen a földön párod violám, Isten remeke, az vagy te nekem! « Ég csillagait hintette reád; Föld a virágait és lég a dalát Rádszórta a fényét mind, remeken. 'Felejtve az élet, bú, gond, a keserv, Hévvel ölel, von át a karom; Mintha e percben a mennybe repülnék, Oly édes a tánc . . . egy pillanat üdvét lÉlni; örökre igy akarom . . . Tuba Károly. Erős fogadás. — Az „Esztergom és Vidéke" eredeti tárcája. — Amint kiért a szivar füsttől terhes levegőjű szobából, támolyogva, öntudatlanul lépkedett végig a város főterén és bár ott volt a lakása, ment-ment tovább, ki a folyammenti sétányra. A májuséji hüs szellő, a körülötte ezüstfényben uszó holdvilágos tájék, az orgonavirág édes illata lassanként magához téritették. Leült egy padra, lehunyta szempilláit és mozdulatlanságba merült. Meddig ülhetett igy? Talán addig, amíg feje felett dalba nem kezdett egy csalogány és bűvös, bájos énekével megzavarta az álmodozót. — Eh! Te szegény madárka, nekem nagyon hiába énekelsz . . . Soha se fáradjál, hiszen az olyan koldusnak, amilyen én lettem, nem szabad álmodozni többé . . . Mit is tettem, mivé is lettem? — Pár órával ezelőtt irigyelt gavallér, becsületbiró, kapós udvarló, kalandhős, jó pajtás, kedves fiú ... és most ? Földönfutó. A fülemüle tovább is énekelt. A fiatal ember pedig felkelt a padról és vontatott lépésekkel ballagott hazafelé. két intézménynek áthozatala teremtene azzal a forgalom csökkenéssel, melyet a telekkönyvnek Muzs -Iára vitele és ott egy uj központ nak teremtése eredményezne. Ez nagyon megfontolandó, bár a meg fontolásra sok idő nincs, mert a kérdés megoldása égető. Párkány sorsának intéző a legközelebbi időben lesznek azon helyzetben, hogy e kérdésben a végleges döntés felett határozzanak. Hozzájuk intézem szavam, vegyék fontolóra a kérdést lelkiismeretesen, a közérdek szempontjából, s ne csak a jelenre, de a jövőre is tekintsenek, ne riadjanak vissza attól a pillanatnyi és közvetlen anyagi áldozattól, mely bár közvetve, de nagy és állandó anyagi előnyöket biztosit. Párkányi. Küzdelem az alkohol ellen. Az alkohol ellen folytatott küzdelem nem újság. Mióta pálinkát isznak a szegény emberek, gyakran indult meg a mozgalom a társadalom jobbjai közt az alkokol ellen. De hasztalan volt eddigelé minden mozgalom és küzdelem. Minél inkább hirdették az alkohol romboló Hallottátok mi történt tegnap a kaszinóban ? Irtózatos ! Verőczey Laci mindenét elvesztette a kártyán, még adós is maradt. A verőczei dominiumba beleül Szenterzsébethy Géza, a gyönyörű vadaskertben nem rendeznek többé három vármegyére szóló tündérestéket, szóval Laci, a mindig fess, a belebolondulásig szép Laci letört. Igy beszélt az egész város, mialatt Verőczey Laci az annyiszor hangos legénylakásában aludt. A letört gavallérhoz a déli órákban egy levél érkezett Szenterzsébethi Gézától. Az inas bevitte és átadta mély álmából ébredező gazdájának. Verőczey lomha egykedvűséggel nyitotta fel a borítékot és a levél elolvasása után boszankodva kiálltott fel; — Ah! A nyomorult mily hamar akar kéjelegni vergődésem fetett! De nem, erős leszek s mi fő, teljesen higgadt és büszke. Még ma jogom van büszkének lenni, holnap már ki tudja, hogy lesz ? — Azután válaszolt a levélre, hogy Szenterzsébethyt a lakásán várja. Nemsokára meg is érkezett Szenterzsébethy s miután Verőczeyt igen melegen üdvözölte, egész otthonosan leheveredett a medvebőrős kerevetre s beszélni kezdett. — Tudod-e miért jöttem hozzád Laci ?! '—- Tudom ... válaszolt Verőczey fahatását, annál inkább elharapódzott a pálinka-iszákosság s ma már ott tartunk, hogy Magyarországon évente százak és ezrek pusztulnak el anyagilag és erkölcsileg az iszákosság folytán. Mi okozza első sorban azt, hogy az iszákosság terjed ? Az, hogy pálinka van és van mindenütt. Nagyon elmaradt rongyos kis községnek kell lennie annak, ahol háromnál kevesebb pálinkamérés van. Átlag azonban nyolc pálinkamérés van a magyarországi falvakban. A pálinka tehát egyike a legkönyebben hozzáférhető közszükségleti cikknek. Az államnak és községnek egyaránt hasznára van a pálinkamérés, mert hisz horribilis a fogyasztási adó jövedelme. Micsoda felfordulást akozna a budgetekben, ha az a jövedelem egyszerre elmaradna ! Az állam tartja tehát kezében az alkohol kérdés megoldásának legnagyobb kulcsát, de ezt a kulcsot egyhamar nem fogja kiadni a kezéből. Csak az állam tudná e bajt gyökeresen orvosolni, ha lemondani tudna a fogyasztási adó millióiról s a szeszes italok s különösen a pálinka árulását megnehezítené. Már pedig erről a gyökeres orvoslásról egyelőre szó sincs. Hasztalanul főzik ki a szép elméleteket a tudósok és emberbarátok : a mig a pálinkát poharakban árulni fogják, inni is fogják. gyos mosolylyal, — azért jöttél, hogy rendbehozzad velem a tegnapi ügyet, amely természetesen az utolsó tét után üzletté vált. — Szenterzsébethy, mint sebzett vad ugrott fel a kerevetről. — Mit mondottál? Te engem bántalmazni akarsz. Mivel érdemeltem én ezt? Kártyáztunk tisztességes uri emberek módjára, a szerencse nekem kedvezett, de megfordítva is lehetett volna és te vagy a nyertes. Hol itt az üzlet? Hát olyan embernek ismertél engem, aki üzleti szempontból vesz kártyát a kezébe ? Látod én rólad ilyet még gondotatban sem tápláltam. A kövéredő apró emberke egészen nekivörösödött a felindulástól, ugy, hogy Verőczey is jónak látta csendesíteni. — Kedves Gézám — mondotta — ne haragudjál! Valami botor gondolat hozta nyelvemre az üzleti szót, de nem rád értettem, hanem arra, hogy attól a perctől fogva tied mindenem, tehát át kell adnom a nyereségedet. — Jól van — kapkodta a levegőt a még mindig dühös Szenterzsébethy, ez már változtat a dolgon. Kérlek tehát csillapodjál te is és jelentsd ki, hogy meghitt, igaz barátodnak tekintettél mindig. — Kijelentem azzal, hogy a mai, vagy