Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-18 / 83.szám

lalkoztatja. A városi érdek a muzslai járásbíróságnak városunkba leendő behelyezése mellett foglal megingatta álláspontot. Nem is anynyira a járásbiróság kell a városnak, hanem félti, hogy ha a székhely Muzsla maradna, avagy Köbölkút vagy Párkány lenne, úgy a túlsó járás telekkönyvéit tőlünk elviszik s igy ezen sérelem miatt tör lándzsát, mig a megyei érdek a járásbiróság behozatalával, mit a közigazgatási hatóságnak centralizációja fog követni, félti a járás jellegét, de magát a megyét, s ezért kárpótlásul inkább törvényszéket kér a székhelynek, mig a járásbiróságot a legújabb concessiók szerint Párkánynak szánja. Hogy melyik álláspont a helyesebb, erre választ adni nehéz, de a látszat a megye álláspontjának ad igazat, mely mindkét érdeket kívánja kielégíteni. A kölcsönös kapacitálásnak ideje lejárt, az álláspontok úgy az egyik, mint a másik részről tisztázva vannak már. Meghányta-vetette a helyi sajtó, a megyei érdekeltség egy, mig

1 a városi két értekezletet tartott, melyeket, valamint azok végeredményét a következőkben ismertetjük. A város közönségének értekezlete szombaton délután tartott ülést, melyen elhatározták, hogy továbbra is ragaszkodnak a képviselőtestület álláspontjához és annak határozatát óhajtják végrehajtani, t. i. hogy a muzslai járásbíróság Esztergomba helyeztessék át.. Egyúttal egy.három tagú küldöttséget választottak, mely az értekezlet eredményét közölni fogja a főispán hal és őt arra fogja kérni, hogy a megye érdekeinek istápolásával, ne foglaljon állást a város törekvésével szemben. A három tagú küldöttség másnap — Megvetsz engem büszke nimfa? akinek dalát csodálva, édes gyönyörűséggel hallgatja Zeus? Aki Apollónál is szebben tudja kezelni sípját ? Aki Orfeuszt tanította bűvös melódiákra ? Aki kicsalja a lila hajnalt ? Akit Szelénné holdistennő imád, szeret nagy kincses szerelemmel? — Nem, büszke, gőgös nimfa! Nem kegyelmezek! Te az enyém leszel. Isteni vadságommal foglak szeretni. Úgy, mint senkit. Mert senkinek sincs oly csillag-kék szeme, oly alabástrom teste, mint neked. A nimfa szabadulni akart. A szerelmes isten lelkéről lefosztotta az indulatos láz a kegyelmet. Átölelte szilaj szenvedéllyel pehely ágyában a büszke nimfát. Parázsos, lángoló, hallhatatlan csókot szítt bíbor-ajakáról tajtékos hahotával. — Igy ni, megtörtelek csóktalan nimfa. Elraboltam azt a csókzt, melyet Narkiszszosznak tartogattál. Ekó nagy zokogással siratta szűz ajka csókját, mit elrabolt a legcsufabb isten : Pán. Bánatában hervadni kezdett, mint a levendula, melyet nagy viharok téptek. Ezért még Hera isten is boszút állt rajta. Annyira elhervadt, hogy végre csak hangja maradt meg. Az is elbujdosott zord hegyszakadékokba, ijesztő völgyekbe. Ahol még most is él, mint viszhang. Mikor Pán hallotta az elhervadt Ekó hangját, amint nótái utolsó hangjait visszadalolta : emészteni kezdte őt is az isteni szomorúság. Ekó egyetlen, halhatatlan csókjának izzó parazsát érezte. S megölte az énekes istent is az a pillanatnyi szerelem. Az a hallhatatlan csók. Wien, 1906. okt. 15. Drozdy Győző. tisztelgett a főispánnál, hogy közölje a várps elhatározását. Örömmel látta a küldöttség, hogy ő méltósága nem azon van, hogy a megye érdekei, minden melléktekintet nélkül érvényesüljenek, hanem, hogy ő méltósága minden alkalmat kész megragadni, hogy az érdekek kölcsönös kiegyenlitésével és azok lelető sérelme nélkül, mindkét állásoont javára oldassék meg az igazán bonyolult csomó. A megye érdekeltsége a főispán elnöklete alatt hétfőn délelőtt tartotta értekezletét a megyeházán, melyen nemcsak a megyei, de a városi érdekeltség is nagy számban jelent meg. Részletesen ismertetni az értekezet lefolyását céltalan volna már a dolgok mai előrehaladott állapota mellett, s igy annak eredményéről számolunk be. Felemiitjük miszerént a főispán erélyesen tiltakozott egyik másik helyi lapban neki imputált azon felfogás ellen, mintha ő a város érdekeit elakarná ütni. O a városnak ép oly főispánja — úgymond — mint a megyének. Az értekezlet azt határozta, miszerént a főispán vezetése mellett egy nagyobb küldöttség fog menni az igazságügy miniszterhez, hogy őt arra kérje, miszerént a muzslai járásbiróságot Párkányba helyezze át, mig Esztergomnak adja vissza a törvényszéket. Egyszersmind pedig odafog hatni, hogy a túlsó járás telekkönyve, — tekintettel arra, hogy ha a járásbiróság Párkányban lesz, csak a hid fogja elválasztani az esztergomitól, — maradjon városunkban. Hétfőn délután a városi értekezlet tartott ismételve ülést, melyen kimondották, hogy eddigi álláspontjukhoz, hogy a muzslai járásbiróság hozassék be a központba, feltétlenül ragaszkodnak és egy memorandumot fognak a miniszterhez felterjeszteni, melyben kifejtik, hogy miért ragaszkodnak ahhoz, hogy a járásbíróság áthozassék, még ha kell a törvényszék árán is, nevezetesen, mivel a túlsó járási telekkönyvek elvitele a város forgalmára, de sok más tekintetben pótolhatlan károkat idézne elő. A memorandumot nem küldöttség fogja vinni, hanem annak átadására dr. Kmety Károly és dr. Csernoch János országgyűlési képviselők kérettek fel. Az értekezlet egyben kimondotta, hogy amennyiben a megyei határozathoz nem járul, t. i. hogy a törvényszék visszaállítása mellett a járásbíróság Párkányba helyeztessék, úgy mindazon tagjai, kik a megyei küldöttségbe beválasztattak, csak az esetre vesznek abban részt, ha a megyei küldöttség egyedül a törvényszék visszaállítását íogja kérni, mit az értekezlet egy több tagból álló küldöttséggel az értekezlet után nyomban tudomására is hozott a főispánnak. Ezek szerint a városi érdekeltség memorandumban íogja kérni, hogy a muzslai járásbiróság Esztergomba helyeztessék át, mely memorandumot dr. Kmety Károly és dr. Csernoch János' országgyűlési képviselők holnap nyújtják át a miniszternek, mig a megyei küldöttség, melyben részt fognak venni a városi érdekeltség tagjai is, hétfőn tiszteleg a főispán vezetése mellett a miniszternél, hogy a törvényszék visszaállítását kérje. a. Őszi rendes közgyűlés a megyénél. Esztergomvármegye törvényhatósági bizottsága őszi rendes közgyűlését hétfőn délelőtt tartotta meg. A 134 pontból állott tárgysorozat három óra alatt tárgyaltatott le, a tagoknak nem valami nagy érdeklődése mellett. Az ülést a törvényszék visszaállítása érdekében főispánunk által egybehívott értekezlet előzte meg, mi későre nyúlott, S igy az ülés 11 órakor vette kezdetét. Gyapay Pál főispán elnöki megnyitójában örömmel üdvözölte a megjelent tagokat, de öröme — úgymond — csakhamar szomorúsággá változik át, midőn a bizottság és a tisztikar egy nemrég elhunyt érdemes tagjának haláláról kell megemlékeznie, aki a munka terén egy kimagasló alakja volt a társadalomnak, aki a megyénél kezdette eredményekben gazdag pályafutását, s végezte az esztergomi takarékpénztárnál, akit a közélet terén megismerni ném volt ugyan alkalma, de akinek érdemeit megtalálta azon férfiak kegyeletében, kik emlékét tisztelettel és kegyelettel őrzik. Indítványozza, hogy kegyeletes emlékét jkvileg örökítse meg a közgyűlés Reusz Józsefnek. A hála és kegyelet koszorúját helyezem ezután — folytatta — egy honleány sírjára, ki tekintélyes vagyonának nagy részét a közjó oltárára tette le áldozatul s akinek neve, arany betűkkel lesz megörökítve a megye népnevelésének történetében, s ez néhai özv. Holdampf Albertné. Indítványozza, hogy a közgyűlés köszönetének és hálájának jegyzőkönyvében adjon kifejezést. Korszakalkotó eseményként emiitette fel a kassai honvédszobor leleplezésének ünnepségét, mely alkalomból először látjuk, — úgymond — hogy a magyar honvédelmi miniszter, a magy. kir. honvédség és a közös hadsereg tisztikara jelenik meg ama szobor leleplezésének ünnepélyén, mely szobrot a 48-as hősök emlékére emelt a hálás utókor. Feltámad a hit szivünkben — folytatá — ennek láttára és hallatára, hogy talán örök időkre megszűnt a nemzetet fojtogató korszellem, s belátják a nagyok, hogy a trón zsámolya ott a legszilárdabb, hol ősi alkotmányukhoz a legszilárdabban ragaszkodnak. Lelkes és hazaszeretettől lángoló szavakban emlékezett meg Rákóczy és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról, a midőn felfognak gyúlni a honfi szivekben a tüzek, mely gyászpompa nem a végenyészetet, de a föltámadást fogja jelenteni.. A magyar becsület és önérzet mintaképe, Rákóczy Ferenc és bujdosó társai megszentelt hamvai a haza földjébe kerülnek, itt fognak lenni közöttünk örök időkre, kiknek hazaszeretete örök példaként fog előttünk lebegni. Elnöki jogánál fogva a tárgysorozat 122. pontjának tárgyalását első helyen rendeli el. Az állandó választmány véleményének elfogadásával, kimondotta a bizottság, miszerént október 28-án a budapesti ünnepségen egy 8 tagú küldöttséggel képviselteti magát és hogy a ravatalra egy koszorút helyez el. A küldöttség tagjai lesznek a főispán vezetése alatt, dr. Perényi Kálmán alispán, Pongrác Kázmér főjegyző, Pisuth Kálmán és dr. Thuránszky Lajos főszolgabírók, Palkovics László aljegyző, dr. Uray István főispáni titkár és dr. Frey Vilmos aljegyző, mig a Kassán, e hó 29 én tartandó gyászünnepségen ugyancsak a főispán vezetése mellett, az általa egybeállítandó háromtagú küldöttséggel képviselteti magát. Megkeresi az egyházhatóságot, hogy 29én reggel 9 óratói egy óra hosszat a templomokban a harangokat húzzák meg, felkéri a megye közönségét, hogy házaitat azon napon lobogózza fel és hogy a délelőtt folyamán megye szerte általános munkaszünet tartassék. Elhatározta továbbá, hogy Rákóczi életnagyságú arcképét a közgyűlési terem részére megfesteti. Dr. Perényi Kálmán alispán indítványára az állandó választmány véleményét azzal toldotta meg, hogy Thaly Kálmánnak Rákóczi és társai hamvai hazahozatala körüli fáradozásaiért jegyzőkönyvileg köszönetet mond. Lelkesedéssel vette a törvényhatóság egyeteme tudomásul az alispán azon bejelentését, miszerént Müller Ernő, Boronkay Jenő, Kobek Kornél, Uray István dr. és Etter Gyula urak vállalkoztak arra, hogy egy lovas bandériumot állítanak egybe, s felkérte a főispánt a bandérium vezetésére. A vármegye zászlaját Boronkay Jenő fogja vinni. Dr. Csernoch János indítványára pedig feir a bizottság a képviselőházhoz a Rákóczit diffamáló törvény eltörlése céljából. Mulatságos jelenetekben bővelkedő vitát idézett elő a kultuszminiszter leirata, melyben elrendeli, hogy a nyergesujfalusi iskola tantermeinek száma eggyel szaporittassék. A község plébánosa erős kritikát mondott az ottani iskolai állapotok felett, hol száznál több gyermek ván összezsúfolva egy szobába. Kérte a bizottságot rendelje el az iskolának a szükségnek megfelelőleg leendő bővítését. A miniszteri leirat azzal vétetett többek hozzászólása után tudomásul, hogy az azonnal végrehajtandó, egyben pedig felhivattak az illetékes faktorok, hogy az iskola megfelelő bővítésének, illetve egy uj iskola építésének ügyét a sürgősség jellegével tartsák nyilván és szorgalmazzák. A népies háziipar támogatása ügyében felírnak a kormányhoz megfelelő segély iránt. Az esküdtbirósági alaplajstrom felülvizsgálatára hivatott bizottság tagjaiul: Vancsó Gyula, Lindtner János, Hollósy Károly és Hartmann Péter választattak meg. A város képviselőtestületének aziránt i kérelme, hogy Török Emil vállalkozó mérnöknek a városi villamos vasút építésére október végére adott határidő meghosszabbittassék, mint ez időszerint még időelőtti, napirendről .levétetett. Pilismarót község képviselőtestületének a községen át létesítendő iparvasut tárgyában hozott határozata feloldatott és további eljárás rendeltetett el. Kőhidgyarmat község azon kérelmének tárgyalásánál, hogy tenyészbika beszerzéséhez adjon a megye segélyt, egy általános, mondhatnánk elvi jelentőségű határozat hozatott, melyszerént a jövőben mindazon községek, melyek ily segélyt óhajtanak, forduljanak az évnek április hó közepéig kérelmükkel a megyéhez, midőn is azután a beérkezett összes kérvények együttesen fognak elbíráltatni. Nyitravármegyének átirata, melyben a tót nemzetiségi sajtó üzelmeinnek meggátlását kéri, valamint Sopron sz. kir. városának, a sajtószabadságnak törvény útján leendő biztosítására vonatkozó átirata, pártolólag fogadtatott el azzal, hogy hason szellemben megyénk is felír a képviselőházhoz. Etter Gyula bizottsági tag' interpellátiója következett ezután, ki a kéménd-garami hid ügyében kért szót. Előadta, hógy a hidat a községtől a megye átvette, s most midőn a hid már rosz, visszavárta a község nyakába. Az alispán ismertette a hid történetét, mely szerint az mindég a községé volt. Jött egy alkalommal a képviselőválasztás és . . . (Felkiáltások : Aha corrupció ! Szabadelvű politika! stb.) A kiélesedett vitának az vetett véget, hogy a kérdés a napirendről alapos előkészités végett levétetett.