Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-18 / 83.szám

A vármegyei alapok, valamint a gyám­pénztári fölös pénzkészletek az esztergomi takarékpénztárnál, a kereskedelmi és ipar­bank és a párkányi takarékpénztárban he­lyeztetnek el. —r. Az Esztergom-vármegyei Gaz­dasági Egyesület megalakulása. A vármegye gazdasági érdekeinek fel­karolása és istápolása vezette évtizedek­kel ezelőtt gazdaközönségünk azon jele­seit, kik az Esztergom-vidéki Gazdasági Egyesületet magalakitották. A hajdan vi­rágzó egyesület működését váltakozó ér­deklődés kisérte. A mostoha idők, a meg­változott gazdasági viszonyok bár foko­zottabb tevékenységre serkentették ezen egyesületünket, de az anyagi erők hiánya ép az ellenkezőt eredményezte. Hasztalan volt vezetőségének minden törekvése, az eszmék megvalósítása hajótörést szenve­dett az anyagi eszközök hiányán. Elismerés illeti vezetőségét, mely egy jobb jövő reményében nem hagyta fel­oszlani az egyesületet. Egy két évvel ezelőtt az egyesület éle­tében fordulat állott be, amelytől kezdve örvendve láttuk, hogy bár szerényebb ke­retben, de mindinkább életjelt adott önma­gáról. A közös cél felé haladó erők egyesítése és az egyesült erővel hatványozottabb mértékben való tovább munkálkodás ve­zette az egyesületet akkor, midőn elhatá­rozta, hogy a Vármegye Központi Mező­gazdasági bizottságával egyesülve, Eszter­gom-vármegyei Gazdasági Egyesület ci­men ujjá alakul. Az alakuló közgyűlés hétfőn délután volt a vármegyeháza nagytermében, a ta­gok igen meleg érdeklődése mellett. Gyapay Pál főispán, mint az Esztergom ­vidéki Gazdasági Egyesület elnöke nyi­totta meg az alakuló közgyűlést. Melegen üdvözölte a szép számban megjelent ta­gokat, mely nagy érdeklődésből biztos zá­logát látja az újra alakult egyesület vi­rágzásának. Az elnöki megnyitó után Büttner Ró­bert alelnök ismertette az újra alakulás, helyesebben az egybeolvadás történetét, melynek végeztével arra kérte a főispánt, hogy vállalná el az újra alakult egyesület elnöki tisztségét. Gyapay Pál megköszönte a bizalom osz­tatlan megnyilatkozását és kijelentette, hogy készséggel enged a kérelemnek s minden erejét, tudását és befolyását felfogja hasz­nálni arra, hogy a nagyfontosságú köz­gazdasági célokat szolgáló egyesület si­kerrel oldhassa meg feladatát. A lelkes éljenzések lecsillapultával Bütt­ner Róbert a maga és tiszttársai nevében beadta az ujraalakulás következtében le­mondását. Az elnöklő főispán viszont a közgyűlés hozzájárulásával arra kérte a volt tiszti­kart, hogy vigyék továbbra is az egyesü­let ügyeit azzal az odaadó buzgalommal, mellyel eddig az egyesület érdekében ki­fejtettek. . A tisztikar a következőképen alakult meg. Alelnökök lettek : Büttner Róbert és Vimmer Kálmán, titkár: Szabó Géza, pénztárnok: Grósz Ferenc. Megalakult a 36 tagból álló választmány, melynek tagjai lettek: Andrássy János, Bachl Lajos, Bleszl Ferenc, Boronkay Jenő, dr. Bródy Samu (uj), Csupor István (uj), Etter Gyula, Geiger Ferenc, Frey Ferenc, Feichtinger Sándor, Hegedűs Béla (uj), Horváth Mihály (uj), Kollár Károly, Niedermann Pál, Nedeczky Miklós, Ne­decky Béla (uj), Marosi József, Munkácsi Károly, Morva Izidor, Perger Lajos, Rédly Gyula, Reviczky Gábor, Rosznáky Alajos (uj), dr. Roszival István, Rudolf Mihály, Schönbeck Imre, Szölgyémy Gyula, Va­szary László, Vaszary Gyula, Vaszary Mihály, Vancsó Gyula, Vimmer Imre, Vé­ber Gyula (uj), Veil Adolf (uj), dr, Wargha Dezső. A tisztikar és választmány megalaku­lása után az egyes szakosztályokba tör­téntek kijelelések. Sok sikert kivánva, az egyesület műkö­désének az elnök, a jelenvoltak lelkes él­jenzése közepette az ülést bezárta. —n. HÍREK. — Dr. Kmety Károly országgyűlési kép­viselőnk, miként a fővárosi sajtóból ol­vassuk, interpellátiót szándékozik intézni a belügyminiszterhez a lóverseny fogadá­sok eltörlése és az egyéb hazárdjátékok korlátozása ügyében, mely kérdéseknek törvényhozásilag leendő rendezése végett, törvényjavaslat benyújtását fogja sürgetni. — Megyebizottsági tagválasztás. Szent­tamás, Víziváros és Szentgyörgymező vá­lasztó polgárainak egy tekintélyes része a Reusz József halála által megüresedett megyebizottsági tagságra Bleszl Ferenc takarékpénztári igazgatót fogja jelölni; ki­nek kiváló tulajdonságai teljes garanciát" nyújtanak arra nézve, hogy a kerület ér­dekei méltóan lesznek a vármegye köz­gyűlésében képviselve. — Tanítónő Választás. A városi iskola­szék tegnap délután töltötte be a városi elemi leányiskolánál megüresedett tanító­női állást, melyre Gyurkóczy Izor lett meg­választva. - Küldöttség a törvényszék ügyében. A megyeházán hétfőn délelőtt Gyapay Pál főispán elnöklete alatt tartott értekezlet elhatározta, miszerént a törvényszéknek visszaállítása ügyében egy küldöttséget meneszt az igazságügyminiszterhez. A küldöttséget a főispán fogja vezetni a mi­niszter elé és pedig az eddigi megállapo­dás szerént szombaton, e hó 20-án. Ta­lálkozás Budapesten délelőtt 11 órakor a Szabadság kávéházban. Ujabb értesü­lésünk szerint a küldöttség nem szomba­ton, hanem hétfőn fogna a miniszterhez menni. A fogadás napjáról, főispánunk külön fogja kellő időben értesíteni a kül­döttség tagjait. Felkérik országgyűlési kép­viselőinket is a csatlakozásra. A küldött­ség tagjai: dr. Csernoch János, Magos Sándor, Vimmer Imre, dr. Földváry Ist­ván, Matyasovszky Lajos, Dóczy Ferenc, dr. Áldori Mór, Lindtner János, Hoffmann Ferenc, Marosi József, Grósz Ferenc, Ru­dolf Mihály, 'dr. Helcz Antal, dr. Fehér Gyula, dr. Prokopp Gyula, Hollósy Ru­pert, Frey Ferenc, Tóth János, Trexler Antal, Hegedűs József, Draxler Alajos, dr. Katona Sándor, dr. Perényi Kálmán, Zlatnyánszky János, Székesváry Imre, Usztanek Antal, Csupor István, Vimmer Kálmán, Vantsó Gyula, Feichtinger Sán­dor, Etter Gyula, Ziskay Imre, Ridly István, dr. Thuránszky Lajos, Rédly Gyula, dr. Hulényi Győző, dr. Weisz Sándor, Cseb­res János, Bóna András, Geiger Ferenc, Zsíros Zsigmond, Hollósy Károly, Vadászffy Jenő, Bachl Lajos, Háber Ignácz, Vé­ber Gyula, Ivanics Gyula, Unger Hugó, Pisuth Kálmán, dr. Burián János, dr. Horn Károly, dr. Wiplinger Ödön, Me­széna Kálmán, Magyary László, Hermann János, Tauber Mihály, Matyasovszky Kálmán, Páncél István, Szekér Gyula, Szecskay Kornél. — Térzene. A ezred parancsnoksága részéről vett értesülés szerént mindaddig, mig az időjárás engedi, minden szomba­ton este 7—8 óra közötti időben, ked­vező időjárás esetén a katonai zenekar térzenét ad a Széchenyi-téren. — A tanítóképző önképző körének ala­kuló gyűlése vasárnap folyt le. Vasári Dá­niel vezérelnök, az intézet magyar iroda­lom tanára, szép beszéd keretében vázolta az önképzőkör magasztos feladatát s a kör tagjait kitartó munkásságra buzdította. Ezután a tisztviselők választása került a napirendre. Megválasztották elnöknek : Bajnok János IV., főjegyzőnek : Fray Ágos­ton IV., pénztárosnak: Petrik Sándor IV., alelnöknek: Borz Lajos III., titkárnak: Littero József III., levéltárosnak: Bangha János III., aljegyzőknek: Bánffy István és Tóth Lajos ll éves növendékek. Az ön­képzőkör megalakulása után a gyűlés a vezérelnök éltetésével ért véget. . — Adományok az Orsz. Kath- Tanitói Arvaházra. Magyar Miklós esperes, lelkész Závod Tolnamegye. A Tamási­vidéki róm. kath. tanitói egye­sület által az Árvaház javára rendezett táncmulatság jövedel­me gyanánt 300 K. Skrényi Mihály esperes gyűjtése Gerencsér . 73 „ Gr. Batthyányi Józsefné Felbaár . 10 „ Báthy Gyula esperes lelkész Ga­ram-újfalu . 10 „ Rimaszombat város ...... 4 „ Többen Garam-Sólymos .... 2'17 Winkler Pál lelkész Felbaár . . . . 2 „ Fürstenzeller József u. o 2 „ Cselény József Tóth 2 „ Cselény Zsigmond u. o 2 „ Stesszel Sándor Eger 2 „ Zöldési Zalán u. o 2 „ Vancsa János u. o 2 „ Dr. Báthory Aladár u. o. . . . . 2 „ Fenyvessy Sándor u. o 2 „ Silárszky Anaklét u., o 1 „ Mezey Lina u. o . . 1 „ N. N. u. o 1 „ Hlinka Ernő u. u 1 „ Pruzsinszky Flóris u. o. . . . . 1 „ Schweighofer Klára u. o. . . . . 1 „ Módos Máté u. o 1 „ Dr. Glósz N. u. o. ...... . 1 „ Dr. Schratz Sándor u. o 1 „ Schultz Józsefné u. o 1 „ Báthy Melánia Garam-ujfalu ... 1 „ Garamújfalu község 1 „ Garamkeszi „ ...... 1 „ Garamapáthi „. 1 „ Garamsólymos „ 1 „ Dobóberekalja „ ...... 1 „ Walter Ferenc Garamsólymos . . 1 „ Walter Anna u, o 1 „ Trangos Péterné u. o 1 „ Nóvák Lukács u. o 1 „ Piszter János Tóth 1 „ Etl Ferenc u. u. . 1 „ Kropacsek János u. o. 1 „ Mészáros Matild Felbaár .... 1 „ Musich Kálmán u. o 1 „ Pintér József u. o 1 „ — Érdekes felfedezés. Hozzáértők mond­ják, hogy az Acacia Kleistogam nevű akácfa ritka fa, mely már kihalt, s a mely fának sajátsága, hogy virágja a hüvelyben termékenyül. A közelmúltban Vadászffy Jenő közalapítványi erdőtanácsos városunk határában, Szentgyörgymezőn, a pilisma­róthi országút mentén fedezett fel véletle­nül két ily fát, melyek gályáiból és gyö­kereiből küldött le Budapestre dr. Tur­son János műegyetemi tanárnak megvizs­gálás végett. A fákról f. hó 22-én a ma­gyar tudományos akadémián felolvasás lesz. Miként értesülünk, a közeli napokban egy szakértő jön Budapestről, ki a fákat meg fogja vizsgálni és mint Magyarországon lévő ritkaságot lefényképezi. Felhívjuk a hatóság figyelmét erre a körülményre az­zal, hogy a fáknak épségben tartása iránt intézkedjék. — Értekezlet a város ármentesitése ügyé­ben. Ismeretes olvasóink előtt, miszerint a földmivelésügyi kormány elhatározta, hogy a Duna szabályozásával kapcsolat­ban, a várost ármentesiteni szándékozik. Az ármentesitési munkálatokra vonatkozó terveket a komáromi kulturmérnökség több változatban elkészítette. A miniszter mielőtt az alternatívák közül választott volna, a vá­ros közönségét akarta meghallgatni avégből, vájjon melyik tervet tartja érdekei szem­pontjából jobbnak, s vájjon van-e valami egyébb kívánsága is e kérdéssel kapcso­latban. Evégből volt tegnap délelőttre a vá­rosházára egy értekezlet egybehiva, melyen Faragó főmérnök és Forgó osztálytanácsos ismertették az ármentesítés tervezetét. A kör­sánc külső része nem messze a villamos­teleptől, mig a másik terv szerént a sas­hegyi pataknál jönne le a városba, és pedig vagy a kis Dunának a város felőli part­ján mi ugyan kivihetetlen, mert a parti házak lennének elsáhcolva, vagy pedig a szigetnek a nagy Duna partja mentén, mely a hid töltésénél végződnék. A hegyi vizek kétrészben, a sashegyi árok­ban, majd a város innenső felén lennének levezetve. Az ármentesítés folytán hatá­rozni kell a kis Duna sorsa felett is, mely az egyik' tervezet szerint fenn és alant zsilippel záratnék el, ami egézségü­gyi szempontból kifogásolandó, mig a másik alternativa szerént a kis Duna felső része kezdve a Lőrinc hidtól felfelé betömetnék, mig az alsó része szabályozva lenne, mely téli kikötőül szolgálna. Elve­zettel hallottuk a tervezetek ismertetését, azonban az a meggyőződésünk, hogy ab­ból aligha lesz valami, mert miként min­dég, ha valamit adni akarnak, hasonló, avagy nagyobb áldozatot kérnek, ugy jelenleg is az ármentesitésnek két előfeltétele volna, a város csatornázása, mert anélkül ár­mentesiteni nem lehet, a második, a he­gyi utak és vizlevezetések jó karba hozása, mely két munkálat 7—800 ezer koronába kerülne, amit a városnak kellene megcsi­nálni. — Községeink helyneveinek megálla­pítása. A községek hivatalos nevének meg­állapítása az 1898 : IV. t. c. 2. §-ának ér­telmében a m. kir. Belügyminiszter hatás­körébe tartozván,-e jogát a Belügyminisz­ter a községek és törvényhatósági bizott­ság meghallgatásával gyakorolja. Eszter­gom vármegye törvényhatósága folyó hó 15-én megtartott közgyűlésében e tárgy­gyal foglalkozván elhatározta, hogy a megye területén levő községek nevei kö­zül csak azokat tartja megváltoztatandó­nak, melyekhez hasonló nevű más köz­ség van az országban, s ekként azoktól megkülönböztethető legyen, és azokat, melyek régies Írásmódjuknál fogva az uj helyesírás követelményeinek meg nem fe­lelnek. Változást szenvednének e szerint a következők: Mogyorós, melyből Mogyo­rósbánya, Szentlélek melyből, Pilisszent­lélek, Kéty, melyből Érsekkéty, és Sár­kány, melyből Sárkányfalva lesz. A „h" betű elmarad a következő községek neve­inél: Bajóth, Dágh, Dorogh, Táth, Pilis­Maróth. Egyszóba iratnak kötőjel nélkül a következő községek nevei: Nagy-Sáp, Nyerges-Újfalu, Pilis-Maróth, Duna-Mocs, Kis-Ujfalu. Kőhidgyarmat, Magyar-Szöl­gyém, Nagy-Ölved, és Németh-Szölgyém. A többi községek neve nem fog változást szenvedni. A névváltoztatás felett az or­szágos községi törzskönyvbizottság véle­ményének meghallgatása után a m. kir. Belügyminiszter fog dönteni. — Lódijazás Kernenden. Az esztergom­vidéki gazdasági egyesület kedden délelőtt Kernenden lódijazást tartott, mely alkalom­ból elővezetteiett 53 anya kanca csikóval, 49 drb. 2—4 éves szopós kanca csikó. Di jakban 700 korona lett kifizetve, mely dija­kat buzdító szavak keretében Gyapay Pál elnök főispán adott át a kisgazdáknak. A bizottság tagjait Etter Gyula- érsekuradalmi intéző látta vendégekül házánál — A madarak és fák napja. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter az idén ápri­lisban az Országos Állatvédő Egyesület kérelmére elrendelte a madarak és fák napjának megtartását az ország valamennyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom