Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-07 / 80.szám

Nyáron, vasárnap délutánonkint egyedüli szórakozásra, beszélgetés, olvasás, tekézésre gyűlnek össze a tagok, de téli estéken naponkint megtelik a helyiség. A gazdakörben való érintkezés, társalgás által javul a nép modora, fejlődik tisztesség tudása, gyengül benne az alattomosság és furfang, helyet adva a nyíltság és őszinte szónak. Á gazdakör legalkalmasabb melegágya minden létesítendő intézmény, keresztülviendő reform elpalántálásának. A gazdakör, e célra szolgáló eszközeivel: könyvek, hírlapok, szabad előadások, leginkább terjesztheti a gazdasági ismereteket, melyek szükségesek, hogy a föld népe a maradiság sülyesztő terét elhagyva az okszerű, belterjes gazdálkodást kedvelje meg és váltsa valóra az értékesítés olyan módozatával, melyőt a szipolyozok körmei közül megmenti. Egy kis ügybuzgalommal könynyén életbeléptethető a községi állatbiztosítás, amely nagy károsodástól ment meg egyeseket és legtöbb évben a kör javára megtakarítással, jövedelemmel jár. A gazdakör vezetősége vegye kezébe a felek tűz és jégbiztositási ügyeit, mi által ezen védekezési mód is általánosabb elterjedést nyer. A gazdakör hetenkint egy-két estét szánva az ifjúságnak, részben helyettesíti az ifjúsági egyleteket, melyeket sok helyen tisztán a vezető emberek elfoglaltsága nem enged életre kelni, mivel a kitartó, buzgó vezetést nem biztosithatja. Talán legelőször kellett volna említenem, a kör tagjai részére való beszerzéseket, mint gépek, takarmány-nemüek, műtrágya, szőlővédekezési szerek stb. Hogy ezek foganatosításával mily nagy megtakarításhoz jut a nép, bizonyítani nem kell. Ha a község vezetésére hivatott minden tényezője kiveszi részét a munkából, valóban oly kép tárul elénk, melyben megnyugtatólag látjuk egy községnek béke és megelégedettségben való felvirágzását. A nép lelki életét legjobban ismerő lelkésznek a gazdakörben van alkalma, hogy a nemesnek, szépnek, aszondja, mer szamár vagyok. Az lehet, mondok, azér' nem köll haragudni. Nem is igen tudom mit beszélt a cikkek szerint, csak a végin értettem meg, hogy a kárt is meg köll fizetnem, meg azonfelül két forintot is, ami biztosan neki lett vóna'. — Nem lehet az mondok Nagyságos úr. Mér' aszongya. Mer' nem igazságosan van ez, tanúim vannak. Hogy kik? Mit torn én, mondok, sokan vótak ottan. Hogy akkor nem érvényes. Nem-e ? Nem aszongya. Vagy fizessek, vagy apelláljak. (Má' olyan bolond még nem vagyok, hogy nagyobb bajt csináljak magamnak.) Hát jól van. Az egy forint nyócvanöt grajcárt — ha mán' épen muszáj — megfizetem, de a két pengő forintot, mivel nem tudom mire lenne, nem pártolom el. Akkor aszongya a haragos képű, beleszek csukva tizenkét óráig. — Dél felé járt az idő, hát nem bántam, ott is elleszek egy kicsinyt. — Várjon csak — szövött bele egy cifra káromkodást Bagyura — most gyön a jova. — Becsuktak. Lakat is vót az ajtón. Hűvös van a tömlöcbe', meg sitét, de csak vártam a 12 órára. No', az is csak elgyütt valahugyan. Ütötte a városi tojónak magvát mintegy észrevétlenül hintegesse, az illetlent, helytelent tapintattal irtsa, a felebaráti szeretetet lángra lobbantsa, a bizalmat élessze és nevelve áldozatkészségre vigye. A hetenkint tartó előadásokon a község népe érdekeit szivén hordozó jegyzőnek is nyilik a gazdakörben alkalma a közrend, család község államíentartó intézmények szükségessége érzetét a családfők szivében plántálnia, hogy azt azok a család fiatal tagjainál is érvényre juttassák. Ott akad alkalom — és hálás közönségre is talál — a törvények népies előadására és azokat megmagyarázva, a népet ő felsőbb hatóság iránt bizalomra, tiszteletre oktatni és amellett Öntudatos polgárokat nevelni. Meg van a lehetősége — és ezt a mindennapi tapasztalat is sürgeti — a község népét saját ügyei kezelésében az önkormányzat erős és biztos talajára vezetni, hogy az a községi háztartásnak olyan életképességet adjon, mely első sorban a köz javát szolgálja. Ugy a jegyzőnek, mint az összes vezetőségének minden alkalmat meg kell ragadni, hogy előadásokkal megvilágítsa és gyakorlatban bemutassa azon szép jog és hatáskört, melyeket törvényeink az elöljáróság javára tartalmaznak. K. A. Képviselőtestületi ülés. Esztergom, október 5. Rövid egy óra alatt, több rendbeli fontos ügyet tárgyalt le a város képviselőtestülete mai rendes ülésén. Az ülés megnyitása után Vimmer Imre polgármester elődjét, Maiina Lajost, Esztergom város polgármesterét parentálta el. Nehéz időkben szolgálta — úgymond — a várost, sok jóakarattal, nagy szorgalommal, kitartó törekvéssel, s igy megérdemli, hogy a város közönsége elhunyta alkalmából részvétének kifejezésével adózzék. Felemlítve ezután a városok kongreszszusát, előadta, miszerint az e hó közepén Budapesten tartandó városok kongresszusán, melyen ő is meg fog jelenni, meg fogja hivni, illetve kérni fogja a kongresszust, hogy jövő évi ülését városunkban tartsa ronyba', én meg olvasom : egy, kettő . . . tizenkettő. Még nevettem magamba', kár lett vóna a két pengő forintért. Zörgetek az ajtón, előbb csendesen, osztán a csizmám sarkával. Egyszer csak gyün is a röndér : hogy mit akarok ? Nem hallja ? Mondok, délre harangoznak. Aszongya nem a fenét, hisz' nem siket. Hát akkor erisszen ki. Hogy nem bolond. Nem ugy van az kérem, nem tudom minek tisztöljem, biztos úr;, tán nem tudja, hogy tizenkét óráig lettem ide betéve ? De hogy nagyon is tudja, mer' hogy tizenkét óra hosszig lettem elitélve. Majd estére eriszt ki, tizenegy órakor. Tyhű! eb eszi a kutyát, ekkor tértem észnek. — Hát igy történt, verje meg a patvar ! Mondja meg most mán', hol itt az igazság ? — Nagy könyörgésre szabadultam ki, estéli harangszókor. Még akkor is tuszkolt a röndér: siessek haza, meg ne lásson a haragos képű. Vakulj meg! mondok, urastól együtt, majd én ötet keresem most. Igy is eleget nyelvelt rám az asszony. • No, de egyet még is megtanultam: a rézangyalát annak a cigánynak, nem vesz az tőlem többet lovat. r- Z. — meg, amihez helyeslőleg járult hozzá a képviselőtestület. A tárgysorozat első pontját a vásári rendtartásról alkotott szabályrendeletre vonatkozó lei ratot nagy megelégedéssel vette tudomásul a képviselőtestület, különösen annak földműves és iparos tagjai. Régóta harcolt a város közönsége a vásári rendtartás azon rendelkezése ellen, melyet a legfőbb hatóság rendeletére kellett a szabályrendeletbe felvenni, hogy t. i. a sertések, borjúk szintén csakis a város határán kivül lévő állatvásári téren áruihatók á heti vásárok napjain, amely rendelkezés a nagyközönség úgyszólván minden rétegének adott okot a jogos panaszra. Leiratában a miniszter ideiglenesen megengedte, hogy a heti vásárok napjain borjúkat a káptalan téren, sertéseket pedig a Csillag-utcában lehessen árusítani, természetesen az állategészségügyi intézkedések szigorú betartásával. Felemlítette a polgármester, miszerint a nem remélt eredmény egyedül Kuszenda törvényhatósági főállatorvos jóindulatának köszönhető, ki a város jogos óhaját tőle kitelhető minden módon igyekezett megvalósítani, még a döntő köröknél való személyes összeköttetéseit is latba vetette, amiért is az elnöki székből neki köszönetet mond, mi helyesléssel vétetett tudomásul. Legfontosabb tárgya a napirendnek a muzslai járásbiróság székhely kérdése volt. Befejezett ténynek volt immár tekinthető Párkány áldozatkészsége folytán, hogy a muzslai járásbíróságot az igazságügyi kormány oda helyezi át. A végleges döntés bekövetkezte előtt azonban egy váratlan fordulat állott be városunk javára. Midőn a székhely kérdés évekkel ezelőtt napirendre került, a város közönsége mindent elkövetett a tekintetben, hogy a járásbíróságot Esztergomba hozzák, főleg pedig ama szempotból, mert tartott attól, hogy a párkányi járás telekkönyveit városunkból elviszik. Ma a dolog úgy áll, hogy a miniszter sürgősen akar a kérdésben dönteni, s nem idegenkedik attól, hogy még ha a város kisebb áldozatot hoz is, a muzslai járásbíróságot Esztergomba helyezi át. A képviselő testület kapva kapott az alkalmon és elhatározta, hogy a miniszterhez feliratot intéz, melyet egy küldöttség fog átadni. Egyelőre, tekintettel a sürgősségre, a város felajánlja a Szt. Ferenc rendi zárda második emeletét, hol a helybeli járásbiróság azelőtt volt, ingyen használatul azon ideig, mig az igazságügyi kormány megfelelő helyiséget épit a bíróság részére. Olvastatott a belügyminiszter határozata, melyben megtagadta jóváhagyását a Héya kert megvételétől. Többek hozzászóllása után elhatározta a képviselőtestület, miszerint a jóváhagyás érdekéből újból felir a miniszterhez, mivel egy faraktár céljaira okvetlen szüksége van a városnak a telekre. Nagy ellenzésre talált a földmives képviselők részéről a pénzügyi bizottság ama javaslata, mely a tisztviselők jövő évi drágasági pótléka cimén 6700 koronát mond az 1907. évi költségvetésbe felveendőnek. A képviselőtestület a pénzügyi bizottság, javaslatát nagy szótöbbséggel elfogadta. Dr. Fehér Gyula jelentése vétetett ezután tudomásul, melyben bejelenti, miszerint Graeffel János praelátus kanonok a kegyúri templom uj orgonájára 2000 koronát adományozott. Az adományért a képviselőtestület köszönetét fejezte ki. A napirend ezen pontjánál az elnöklő polgármester bejelentette, miszerint nevezett praelátusnak szeptember hóban tartott aranymiséje alkalmából, ki azt MáriaZellben mutatta be, sürgönyileg tolmácsolta a város közönségének jókivánatait, mit az aranymisés nála személyesen köszönt meg, biztosítván a polgármestert szülővárosa iránti szeretetéről. A legtöbb adót fizető képviselők jövő évi névjegyzékének kiigazítására kiküldött bizottságba a polgármester, főjegyző, főügyész, pénzügyi tanácsos, továbbá Brenner József és Marosi József képviselők választattak meg. A város közpénzeinek 60%-a az esztergomi takarékpénztárba, 30°/o-a az ipar és kereskedelmi bankba, mig 10%-a az esztergomvidéki hitelbankba határoztatott elhelyeztetni. . A tanácsi javaslat elfogadásával kimondatott, miszerint Kósik Ferenc vállalkozónak, aki a nagj" Dunán egy uszodát szándékozik felállítani, évi 400 kor. segélyt ad azon kikötéssel, hogy a szokásos számban ingyen fürdőjegyeket ad a szegénysorsu tanulók részére, egyben pedig határozatba ment, miszerint a nagy Duna partja azon részen rendezendő és fákkal kiültetendő. Tudomásul vétetett a főügyész jelentése, az özv. Holdampf Albertné által végrendelkezésében tett 600 koronás tűzoltói alapítványra vonatkozólag, melynek kamataiból magukat kitüntetett tűzoltók lesznek jutalmazva. Végül többrendbeli kérelem és illetékességi ügy intéztetett el. — n. HÍREK. — Rákóczi hamvainak hazaszállítása. A miniszterelnök a megyékhez felhívást intézett hogy Rákóczi, Thököly és Bercsényi hamvainak hazaszállítása alkalmából Budapesten, Kassán és Késmárkon rendezendő ünnepségeken vegyenek részit. Kívánatosnak mondja a felhívás, ha a megyék bandériummal vennének részt a megye címeres zászlajával, vagy Rákóczi zászlókkal. A küldöttségeknek nem fekete díszruhában hanem, díszmagyar öltözetben kell megjelenni. — Áz aradi vértanuk gyásznapja Minden évben október 6-án felújul a nemzet könyfakasztó bánata s gyászba borul a magyar, hogy könyeivei adózzon a halhatatlan emlékű hősöknek, kiket az osztrák hatalom a szabadságharc leverése után hóhér kezére adott. A haza nagy gyásznapján az aradi 13 honvéd-tábornok, nemzeti vértanúink lelki üdvösségére és örökké dicsőséges emlékük hálás tiszteletére tegnap 9 órakor a kegyúri templomban gyászmisét tartatott a sz. kir. váfos közönsége. A gyászmisén, melyet Fehér Gyula dr. celebrált, a polgármester vezetése alatt megjelent a városi képviselőtestület, valamint a megye főispánja vezetése alatt a megyei tisztikar s tanáraink vezetése alatt a helybeli tanintézetek, melyeken kivül óriási számú közönség töltötte meg a templom hajóját. A gyászünnepi pompa áhítatát hatással emelték a bánatos egyházi énekek, amelyeket Taky karnagy adott elő. Végül a közönség állva énekelte a Himnuszt, melynek esdeklő akkordjain mélabúsan szálltak fel az ég Urához, hogy szegény nemzetünkre" az ő áldását lekérjék. — A vármegye őszi rendes közgynlélésének tárgyai között, a többek között a következőket olvassuk. Belügyminiszter leirata a városi vágóhíd és a vadkárok megvizsgálása ügyében, földmivelésügyi miniszter leirata a népies háziipar pártolása tárgyában, a Török-féle villamos vasút építési határidejének meghosszabbítása, a megye jövő évi költségvetése stb. Ugyanezen ülésen határoz a törvényhatóság bizottsága a vármegye jövő évi szállításaira vonatkozólag. A beadott ajánlatok felett az állandó választmány már véleményét meghozta. — Az esztergom-vármegyei gazdasági egyesület kÖZgyáléSC Az alakuló egyesület f. hó 15-én d. u. 3 órakor tartja