Esztergom és Vidéke, 1906

1906-10-07 / 80.szám

alakuló közgyűlését a főispán elnöklete alatt, melynek legfontosabb tárgya a me­gyei központi mezőgazdasági bizottsággal történt egyesülés; megválasztják azután az új tisztikart, 36 bizottsági tagot és ezután történik a szakosztályok tagjainak kijelölése. A közgyűlés iránt nagy érdek­lődés mutatkozik. — Halálozás- Egy szomorúan meglepő hir futotta be városunkat pénteken délelőtt, mely özv. Buzárovits Gusztávné haláláról szólott. Nagyváradon volt, hova ott levő leánya látogatására ment. Ott érte utói a halál, mely véget vetett egy munkás élet­nek. Férje halála után, mint özvegy évek hosszú során át vezette ritka szakértelem­mel és munkássággal a Buzárovits-féle könyvkereskedést, mely bátran kiállja a versenyt nem egy fővárosi hason üzlettel, majd a könyvnyomdát. Haláláról az alábbi gyászjelentés szóll. „Alulírottak a maguk, valamint az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a hon szeretett, felejthetetlen édes anya, illetve nővér, anyós és nagyanya özv. Buzárovits Gusztávné szül. Gloger Terézia folyó hó 5-én hajnali 5 órakor, tevékeny és önfeláldozó életének 51 -ik évében, várat­lanul jobblétre szenderült. Drága halottunk hült tetemét f. hó 7-én délután 4 órakor fogjuk a szab. kir. városi temető kápol­nájából az ugyanott levő családi sirbolt­baa a boldog feltámadásig elhelyezni. Az engesztelő szent mise-áldozat a megbol­dogultnak lelkiüdveért f. hó 8-án reggeli 9 órakor lesz a szab. kir. városi plé­bánia-templomban a Mindenhatónak be­mutatva. Esztergom, 1906. október 5. Az Örök világosság fényeskedjék neki! Phi­lipp Konrádné szül. Buzárovits Margit, dr. Ágoston Petemé szül. Buzárovits Auguszta gyermekei. Gloger Antónia nővére. Philipp Konrád, dr. Ágoston Péter vejei. Philipp Kornélka, Philipp Józsika unokái." — Helyesbítés- Lapunk egy régebbi számában egy tárca közlemény jelent meg, melyben az évekkel ezelőtt volt ké­pezdei sztrájkról is volt szó, s amely tárca közlemény egyes pontjainak lehet helyes, lehet nem helyes kapcsolatba hozásából voltak, kik oly értelmet olvastak, magya­ráztak ki, mintha abban az foglaltatnék, hogy az elmúlt évben képezdét végzett növendékek osztályfőnökének is része lett volna a sztrájkban, ő is egyik vezére lett volna annak. A közlemény Írójának válaszát reprodukálva jelentjük ki, hogy az téves értelmezés, azok az illetőre nem vonatkoznak, de nem is vonatkoz­hatnak. - Felhívás a tanítókhoz. Göndör Fe­renc óbecsei tanitó felhívást intéz a tani­sághoz, hogy rendezzen ez évben minden tanuló és tanár osztályában 2 fillér belépti­dij mellett Rákóczi ünnepélyt. Számítása szerint a csekélyke két fillér belépő dijakból az elemi iskolákban és óvo­dákban 30,000 korona gyűlne össze, amihez ha hozzájárulnának a polgári, felső, nép, kereskedelmi, reál, gimnázium, ké­pezde, akadémia s más tanintézetek is az általuk rendezendő ünnepélyeken befo­lyandó összegekkel, szép összeg gyűlne egybe, melyből a magyar tanuló ifjúság, bárha Rákóczi nagy emlékének szerényebb kivitelű szobrot is emelne, de a szobor záloga lenne a jövendő polgárság hazafias­érzelmeinek. — Halálos verekedés. A keresztény és nemzetközi szocialisták vasárnap nagy verekedést rögtönöztek a Szenttamáson lévő Mitter-féle korcsmában, mely alkalommal többen megsérültek. Bot, szék és bicska dolgozott ez alkalommal. A verekedésnek áldozata is van, Simon Miklós, kit eddig ismeretlen tettes hasba szúrt. Az illetőt másnap délben a kórházba szállították, hol csütörtökön d. u. V* 3 órakor meg­halt. Pénteken délután boncolták és szomba­ton d. ii. volt a temetése. A nyomozás erélyesen folyik. Eddig 14 tanú lett ki­hallgatva, kik közül' egynémelyik a ve­rekedésben részt vett egyének közül két nemzetközi és egy ker. szociálistára igen terhelő adatokat tartalmaz. Előre lát­hatólag még sok tanú kihallgatása válik szükségessé. A nyomozás még a sztgyörgy­mezei határban lévő szőlők közé is kiterjedt, hol tegnap reggel találtatott meg a földbe beásva azon kés, mellyel Simon a szúrást kapta. A rendőrség, mint ahogy az a je­lekből látszik, jó nyomon van. Ezen ügy­ből kifolyólag eddig két egyén lett letar­tóztatva, egynek pedig, ki megszökött, köröztetése lett elrendelve. — Őszi tenyészállat Vizsgálat. A pol­gármester, mint mezőrendőri hatóság pén­teken tartotta a város területén levő te­nyészállatok vizsgálatát Kuszenda János állami főállatorvos közbenjöttével s ez al­kalommal a kérdéses állatok csekély ki­vétellel tenyészképeseknek találtattak. — Az Utcák Öntözése körül sok panasz merült föl. Eddig ugyanis azt a helytelen gyakorlatot űzték, hegy az utcákat söprés közben tüdőbénitó porfellegbe burkolták s azután fölöntözték. Most végre rájöttek arra, hogy először öntöznek és azután söpörnek. Ez is haladás a 20. században-. — Falomlás. Az érseki vasgyár mellett levő hévvizű fürdő külső fab, mely tu-, lajdonképen az esztergomi fellegvár alsó várának egyik bástyáját képezte s melyet még a törökök építettek és sok véres ost­romot állott ki rendületlenül, tanuja lévén e török elleni harcoknak és Rákóczi ost­romának, tegnap előtt mintegy 10 méter hosszban leomlott. A leomlás idején senki sem volt a történelmi időket átélt falak közelében s igy szerencsétlenség nem tör­tént. — Kereskedelmi és iparbiróságok. A keresk. minisztériumban egy törvényja­vaslat készül, mely a német Kaufmanns­gerichtek mintájára az érdekképviseleten alapuló ipari és kereskedelmi bíróságokat akarja meghonosítani. Ezek a bíróságok a teljes paritás alapján, egyrészt a munka­adókból, másrészt a munkásokból és ke­reskedelmi alkalmazottakból szervezve dön­tik el a munkaadó és alkalmazottak kö­zötti vitás kérdéseket. — Utóállitás volt pénteken délelőtt. Állíttatott öt hadköteles, kik közül beso­roztatott három. Ugyanezen alkalomból megvizsgáltatott öt apa, kik közül négy keresetképtelennek találtatott. — Kivándorlók figyelmébe, A belügy­miniszter egyik leirata szerint az ameri­kai hatóságok a kivándorlók partra szál­lása elé sok mindenféle akadályokat és nehézségeket gördítenek, s igy nem egy esetben történt már meg, hogy midőn már a kivándorlók célnál voltak, akkor küldték vissza őket, s igy kárba veszett az utazással járó költség s nem egy, igazán tönkre ment, koldusbotra jutott. A szo­morú tapasztalatok szolgáljanak elrettentő például mindazoknak, itt hagyni készül­nek hazájukat, s az ábrándok világában ringatva magukat azt hiszik, hogy az uj világban könnyű szerrel, talán munka nél­kül is meg lehet gazdagodni. — Kossuth rumnak nincsen párja, ma­gyar issza, magyar gyártja. Eredeti 1 lite­res V2 és 1 /i literes palackokban kizáró­lag kapható: Leitgeb Jánosnál Eszter­gomban. Henebergselyem: £ méterenként, blúzok és ruhákra. Bérment­ve és már megvámolva házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjtemény posta fordulattal. Henneherg selyemgyár Zürich. IRODALOM. f Vademecum. Ezen cim alatt a „Jogi zsebkönyvek gyűjteménye" soro­zat hatodik kötete gyanánt Dénes Aladár esztergomi ügyvédjelölt, és lapszerkesztő tollából kiváló gyakorlati jogi munka jelent meg rövid idő alatt immár második kia­dásban. A munka a még irodai praxis hijjávai lévő ügyvédjelölt • útmutatójául szolgál felölelve az összes peres és pe­renkivüli teendők gyakorlati ismertetését a reájuk vonatkozó iratminták teljes gyűj­teményével. Könyvével főleg azt a dicsé­retreméltó célt szolgálja a szerző, hogy az ügyvédi beadványokból az úgynevezett fiskális stilus kiküszöbölődjék és azok a j-ó magyarosság összes követelményeinek mindenben megfeleljenek. A könyv Grill Károly cs. és kir. udv. könyvkereskedő könyvkiadóvállalatában jelent meg. Az ára ízléses vászonkötésben 4 korona. f A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár" okt. 1-én kiadott 19. számában egy valóban hézag­pótló munka jelent meg. A cime az „Ás­vány vagy gyógyforrás védterületének en­gedélyezése körüli eljárás" irta P. Dajka Péter. A terjedelmes monográfia kimeríti azokat az összes kérdéseket, melyek a gyógyforrások és ásványvizek védő te­rületének megállapítása körül felmerülnek. Ezzel a tárgygyal igy külön és gyakorlati példákkal illusztrálva, még senki sem fog­lalkozott. Ebből a monográfiából látható, hogy a községek az ivó-víz, levezető ár­kok és csatornák miatt mily közelről van­nak érdekelve a védőterületek megállapí­tása körül. A „Döntvénytár részben" a közigazgatási bíróságnak nagy fontosságú elvi határozatai közöltetnek, amelyekben kimondatik, hogy a vadászterület jellegé­nek megállapításánál nem a telekkönyvi, de a tényleges állapot az irányadó, to­vábbá az állami állatorvosok nyugdíja és temetkezési járuléka, az államvasút dij­nokok községi, törvényhatósági és útadója, a polgári állásokba átlépő katonák szolgá­latidejének beszámításai a bírósági végre­hajtók vámmentessége stb. tárgyában ho­zott elvi kijelentések közöltetnek. A „Fő­lapon " egész sereg szakkérdésben adnak talpraesett válaszokat. A „Gyakorlati Köz­igazgatási Könyvtár és Döntvénytár" elő­fizetési ára egész évre 12 kor. fél évre 6 korona, negyed évre 3 korona, 1 hóra 1 korona. Az előfizetési pénzeket legcél­szerűbb a szerkesztő és kiadó Dr. Dole­necz József ügyvéd, Budapest, VIII., ló­zsef-körut 74. sz., II. em. 11. ajtó cí­mére küldeni. Mutatványszámokat szívesen küldenek. f A „Zenélő Magyarország" zene­műfolyóirat megjelent 320-ik füzete a következő értékes zenemű-uj donságokat tartalmazza: 1. Hackl N. Lajosnak Farkas Imre poétikus szövegére irt „Ha elér hoz­zád" cimű bájos műdalát. II. Hackl N La­josnak „Mariette-Albumlapjába" cimű zon­goradarabját. III.Bizet György örökszép ope­rájából a „ Carmen "-ból 1.) Carmen indu­lót, 2.)a „Habanerát" .IV. Heidlbert Albert­nek a budapesti nyári színkörben 2 nyá­ron át folyton sorozatos műsoron levő „Tom-Pick" cimű operettjéből 1.) „Tom­Pick belépőjét," 2.) „Dal az irógépkisasz­szonyokról" cimű kedves kupiéját. E pom­pás zeneműfolyóiratot, melynek minden száma szakavatott meg választáss "»1 minden zenei vállfajt felölel, s meghozza minden­kinek a maga Ízléséhez megfelelő zenei újdonságot — mint ilyet — minden zon­gorázó figyelmébe melegen ajánlunk. Ha­vonta két füzet, negyedévben 6 füzet — 3 korona előfizetésért. Egyes füzet és mu­tatványszám ára 1 korona. Előfizethetni az e számmal meginduló IV. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is — és kimeritő árjegyzéket az eddig megjelent 319 füzetről ingyen és bérmentve kapnia „Zenélő-Magyarország (KlÖkner Ede) zene­műkiadóhivatalában Budapest VIII. József­körut 20., hol egyúttal a legolcsóbban sze­rezhető be az összes tan és zeneintéze­tekben használandó hangjegyek. KÖZGAZDASÁG. A gyümölcsborokról.*) Mint újabb időben majdnem minden év­ben : az idei őszön is egy nagyobb sza­bású gyümölcskiáilitás lesz Budapesten, amelyen a méltán hires magyar gyümöl­csöt gazdag vállfajaiban, remek példányok­ban mutatjuk be az érdeklődőknek: fo­gyasztóknak és termelőknek s felhívjuk minden illetékes tényező figyelmét arra, hogy milyen magas fejlettségi fokon áll a magyar gyümölcstermelés s hogy az ok­szerű, gondos, szeretettel űzött gazdálko­dással milyen gyönyörű eredményeket le­het elérni. Ezen szemléltető, szép kiállításoknak azonban sötét hátterét képezi a gyümülcs­értékesités egyre nyomasztóbb problémája, mely mind több gondot okoz a termelők­nek, kik fáradságos munkásságuk sikerét a jövőben korántsem látják annyira bizto­sítva, hogysem teljes igyekezettel láthat­nának neki a fajgyümölcs fokozottabb ter­mesztésének, megnyugtatva azon tudatban, •hogy a sokféle formában, változat­ban és számos módon értékesíthető gyü­mölcs a reá fordított gondos munkát á gazdának vissza is téríti. Ellenkezőleg: a mindsűrübben felhangzó jogos panasz szomorú kisérete a gyümölcskiállitások re­ménytől duzzadó szónoklatainak ; s a ki­állítás fényes csarnokokban összehalmozott páratlanul szép gyümölccsel komor ellentét­ben áll az értékesitetlenül veszendőbe menő, elkótyavetyélt, hasznot alig hajtó gyümölcsök sok-sok ezer métermázsája, amelynek tömegéről, valamint a értékesí­tés ezer bajáról, nehézségeiről ezek a ra­gyogó kiállítások mitsem mondanak; csak azt idézik szemeink elé, ami fényes, kel­lemesen ható, jóleső, ellenben hallgatnak mindenről, ami a gyümölcstermelés kér­désével olyan szomorú kapcsolatban áll. Ezen kiállításokat szemlélve : azt hihetnők, hogy a magyar gyümölcstermelés ma igazi aranykorát* éli; az ünnepi oly gon­dosan takarja el a hétköznapi munka gondjait, hogy ha a tényleges helyzet alapján megkockáztatnók azon állítást, hogy a gyümölcs termelés mai állapota a válsághoz már igen közel áll: ezt két­ségkívül senki sem hinné el. Évről-évre mély csalódással távozunk ezen gyümölcskiállitásokról, mert egyebet ott nem látni, mint a gyümölcsök sok vál­faját, diszes keretben bemutatva; de soha e kiállításokon a gyümölcsértékesítés szá­mos módja, a szép minták alapján termel­hető gyümölcsök feldolgozásának annyi értékes, kitűnő terméke kiállítva, feltün­tetve nincs. Pedig ha a gyümölcsterme­lés gondjain könnyíteni akarunk: első és főszükség, hogy megjelöljük a lehetséges értékesítés mindenféle, gazdaságos mód­jait; hogy bemutassuk a gyümölcsökből készíthető kitűnő termékeket; hogy útmu­tatással szolgáljunk a termelőnek : gyü­mölcsét hogyan, mily eszközökkel értéke­sítheti és dolgozhatja fel legjobban s a gyümölcséből legkönnyebben előállítható készítményeknek hol találhat biztos, köz­vetlen, jó fogyasztópiacot. Minderről nálunk szó sincs ; a gyümölcs­kiállítások nevük szük körében akarnak csupán megmaradni s egyedül a gyümöl­csöket, a legkülönfélébb változatokban és fajták szerint csoportosítva mutatják be. Addig mig a nagy fogyasztópiacok, a nagy szabású kereskedelmi élet nem ala­kultak ki: helyénvaló lehetett a gyümölcs­féleségek, sőt luxusgyümölcsök termelé­sének módozatait és lehetőségeit kiállítá­sok utján széles körben elterjeszteni; ma azonban egyetlen termelési ág sem állhat meg önmagában egyedül, különválasztva a többitől; a gazdálkodás sokoldalúsága *) A „Szesz" legutóbbi számából vettük át a közgazdasági szempontból érdekes közleményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom