Esztergom és Vidéke, 1906

1906-09-23 / 76.szám

Tenyészmarha díjazás. Az esztergom-vidéki gazdasági egyesület f. hó 18-án ismételten fényes jelét adta azon, életcéljában rejlő törekvésének, mely vezérelvül a gazdálkodó közönség helyzeté­nek javítását, emelését tűzte ki, s amit ez időszerint az állattenyész­tés felkarolásával szándékozik meg­valósítani. Az első lépést az elmúlt évben kezdette meg az üsző kiosztással, amivel a gazdáknak módot nyúj­tott arra, hogy kedvező feltételek mellett jó minőségű állatokat sze­rezhetnek be. Eddig mintegy száz­negyven darab osztatott ki. Anyagi eszközeihez mérten és kormány segéllyel tenyészmarha díjazásokat rendez, hogy ezzel is serkentse a gazdákat az állatte­nyésztés előmozdítására, amelynek kétségtelenül nagy a jövője. A közelmúltban Bajnán volt díj­kiosztás, f. hó 18-án pedig Fámá­don, mi egy ünnepség keretében folyt le, amelyen jelen volt Gya­pay Pál főispán, a gazdasági egy­let elnöke, kinek első megjelenése a községben ünnepéllyé avatta a föld népének nagy napját. Délelőtt 10 óra volt midőn a főispán-elnök az al­ispán társaságában Farnád község határánál fogatán megjelent. A zöld gályákkal ékített diszkapunál dr. Thuránszky Lajos főbiró fogadta és üdvözölte a főispánt, aki ezu­tán a község házára hajtatott, ahol Meszes Ferenc jegyzővel élén a képviselőtestület várta. Meszes Fe­renc szép szavakkal üdvözölte a főispánt, aki a székfoglaló beszé­dében jelzett, s a köznép és a kis­gazdák javára irányozott törekvésé­nél, fáradságot nem ismerve, sze­mélyesen ott van minden üdvös mozgalom vezetésénél, s a közér­dek javára áldozza minden tehet­ségét, erejét. J\z új költészet. — Poétikai essay. — Irta : Drozdy Győző. „Sem eléggé magyarok, sem eléggé műveltek nem vagyunk." Ha azok len­nénk, nem mennénk örökösen más nem­zetek agyontaposott utain. De keresnénk új ösvényeket. Nekünk valókat. Karakte­rünkhöz illőket. Végre költészetünk új ösvényre talált. Félredobja a modern poéta még az öt év előtti költők milliószor elkészített so­vány receptjét is. írnak uj verseket, vér­magyar verseket — de recept nélkül. A. három nagy magyar poéta óta nem sok virág nyilt a magyar ugaron. Vajda János, Revicky Gyula, Komjáthy Jenő, Kiss József ... A többi epigon; Egytől­egyig. Váradi Antal, Rudnyánszky Gyula, Endrődi Sándor, Ábrányi Emil és Makai Emil kitűnő verselők. Virtuózok. De nem költők. Kevésbé művészek. Nekik a vers csak öncél. De nem megkönnyebbülés. Ezek a „poéták" hihetetlenül gyorsan avulnak el. Bár divatosabbak voltak Vá­radinál, Komjáthynál. Mégis ők elvesznek. De amazok nem, mert a bennük szuny­nyadó élet halhatatlan. A közeljövő kapuját a magyar költé­szetben uj, hatalmas, mennydörgő hangok ostromolják. S a hangok nem verődnek vissza. Költészetünk sötét, szinetlen, vi­harzó, komor éjszakáját diadalmas, har­Az üdvözlő szavakra válaszolva a főispán, megköszönte a szívélyes fogadtatást a jelenvoltak helyes­lése között ismertette az ő gazda­sági politikáját, melyből a jelenvolt gazdák csak hasznos tanúságot von­hattak le. A fogadtatás után a főispán be­vonult a szőnyegekkel, lobogókkal, drapériákkal díszített községi tanács­terembe, hol a szomszédos közsé­gek elöljáróinak tisztelgését fogadta, melynek bevégeztével a díjazás mó­dozatainak megállapítása céljából tartott ülést nyitotta meg. A kiállításra felhajtatott 98 tehén és 89 üsző. Gyönyörű látvány volt nézni a szebbnél szebb állatokat, melyek mindegyike érdemes volt a megtekintésre. Az első dijat, a 100 koronás ju­talmat Suchter János kurali lakos nyerte el tehenével. Összesen 11 tehén és 23 üsző nyert díjazást, ezenkívül több marhatartó gazda lett díszoklevéllel kitüntetve. A jutalmak kiosztása után a tej­szövetkezetet tekintette meg a főis­pán, kinek társaságában voltak, a megye alispánján kivüi mindkét járás főbírója, a gazdasági egylet tisztikara és a főkáptalan és ér­sek uradalom főtisztviselői. Az ünnepséget lakoma fejezte be Feichtinger Sándor érsekuradalmi intéző vendégszerető házánál. HÍREK. — A város üdvözlése Graeffelnek. Azon alkalomból, hogy Graeffel János p. ka­nonok pénteken Mária-Zellben aranymi­séjét tartotta, polgármesterünk az alábbi szövegű sürgönnyel üdvözölte az arany­misés főpapot. . „Méltóságod életének ezen mai öröm­ünnepén, midőn szülővárosától távol, a Boldogságos Szűz oltára alatt hála áldozatját mutatja be, Esztergom vá­sogó fényözön tépi meg. Kinyílt a magyar ugaron az aloé. S ez ünnep. Megszületett nálunk is a szimbolizmus. „A költészet tudás s a költők a leg­finomabb logikusok. Isten sem prózában beszél, hanem jelek, intések és homályos vonatkozások segítségével érteti meg ma­gát. A Védák, az Edda, a Korán szeren­csés képeik által rögződnek meg emlé­kezetünkben. Nincs kedvesebb ajándék az emberek számára, mint egy új hasonlat; táplálja, boldogítja és megtéríti őket. Igy a görög mitológia Saturnus könnyeinek nevezte a tengert. Csakis a próféta tud újat, eredetit mondani." Ezt mondja Ralph Waldo Emerson, a legkiválóbb amerikai essayista. Ebben meghatározza a szim­bolizmus értékét is. Újra ébrednek ebben az irányban Krisztus, Buddha és Assisi-i Szent Ferenc. Ami a belgáknál, a fran­ciáknál már oly régen él, virul és fejlő­dik : elmaradott kultúránkban csak most születik. Charles Boudelaire, Paul Verlaine, Richepin, Rollinat a modern és nagy, párisi és klasszikus, zseniális és utánoz­hatatlan poéták érdekesek és furcsák. Még érdekesebbek a nagy dekadensek. Ezeknek az epochális nagy francia poétáknak nem epigonjai, de édes test­vérei : Ady Endre, Bodor Aladár, Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső. Csak kevesen vannak még, de egészen új korszak nyilik meg velük. Csak szu­perlativuszban lehet róluk beszélni. Az, aki nem ismeri meg őket egyszerre s aki nem vonzódik költészetük borzalmas szépségéhez, megérteni sem képes őket. Nekik csak barátaik és ellenségeik van­rosa, honnan az ifjú áldozár ötven év előtt kiindult, örömtelt szivvel küldi jeles fiának mély tisztelettél üdvöz­letét." " , — megnyílt a főgimnáziumi kath. deák­asztal. A folyó isk. év kezdetén megnyílt a régóta tervezett kath. deákasztal mely­nek eddig gyűjtött alaptőkéje, 26,676 ko­rona. A gyűjtést 1895-ben kezdte a fő­gimnáziumi tanári kar Vojnits Döme igaz­gatósága alatt. Az alapot ujabban teteme­mesén növelte dr. Rajner Lajos püspök 1000 korona nagylelkű alapítványa. Jelen­leg 16 tanuló nyer élelmezést (ebédet és vacsorát) a kath. deákasztalnál. Ezek kö­zött van egyelőre 10 kedvezményes, akik egész évre 90 koronát fizetnek ; ezen di­jat kettőért Mattyasóvszky Lajos, nyug, prim, jószágkormányzó és Gratzer Pius bencés tanár fizeti: 6 tanuló teljes fizetésű; közülük kettőért dr. Kohl Medárd püspök az egész évi dijat 180-180 koronát, egyért pedig dr. Csárszky István, prim, szent­széki titkár a féldijat fizeti. — Igazgató választás a takarékpénz­tárban. Reusz József igazgató elhalálozása folytán megüresedett igazgatói állás betöl­tése céljából az esztergomi takarékpénz­tár ma délelőtt 10 órakor rendkivüli köz­gyűlést tart. Az igazgatói állásra egy je­lölt van, Bleszl Ferenc titkár, ki az igaz­gatói teendőket a volt igazgató beteges­kedése alatt hónapokon át vitte közmeg­elégedéssel és nagy ambícióval, s igy bi­zonyosra vehető, hogy megválasztása egy­hangú lesz. — Nyolc Órai Záróra. Az esztergomi önálló kereskedők más városok példájára közös megállapodással elhatározták, hogy üzletüket október 1-től kezdve este 8 óra­kor bezárják. Ennélfogva lapunk utján tel­jes tisztelettel fölkérik a nagyérdemű kö­zönséget, hogy a jövő hónaptól kezdve a szükséges árukat este 8 óra előtt szíves­kedjék bevásárolni. A fentebbi értesítést szívesen adjuk a közönség tudomására, azzal, hogy a 8 órai zárórára vonatkozó megállapodás a fűszeresek kivételével tör­tént. A kereskedők eme elhatározása an­nak köszönhető, hogy az utóbbi hetekben nak. Verseiknek csak- tapsolnak és fü­tyülnek. Nálunk még fütyülnek. A konzervatív Hunnia még nem eléggé művelt, hogy megértse őket. Ezeknek a poétáknak a nyelve fanati­kusan magyar. Elvetik, utálják a három nagy költőnek ezer epigon ajkán elkop­tatott jelzőit. Ujakat teremtettek. Melyek jobban fedik a gondolatot. Melyek szine­sek, kifejezők és rutinosak. A modern poétának nem fantáziára van szüksége elsősorban, hanem jó szemre. Hogy jól lásson. Lássa az új színeket, az uj em­bereket, az uj ornamentumokat. Figyelje a levegő komoly játékát. Izgassák a zengő szinek, a különös vonalak, a szín­foltok. Legyenek tanulmányfejei a csörgő utcán és az idillikus otthonban. Egyszó­val : piktor szemmel nézzen a ma költője. Határozottan piktorszemmel. A legtelje­sebb naturalizmus a mai költészet új és kész stílje. A piktúra, a festékes, rajzoló nyelv a mai költészet szerszáma. Igy dol­goznak a modern francia szimbolisták. Igy dolgozik Goncour, Manet, Degas, Maeterlink, Moréas, Wilde, d'Annunzio, Démel. És igy dolgozik Ady Endre. Érthető Rimbaud zseniálisan őrült öt lete is a hangok színéről. A noir (fekete), E blank (fehér), / rouge (piros), U vert (zöld), O blea (kék). Érthetők az „audi­tion colorée", a szines hallás pathologikus képviselői is. A magyar közönség nem tudja még a művekben a művészetet élvezni. A piktu­rára, zenére, színházra csak nevelődik valahog3^an publikumunk. Hanem egy több izben hívta egybe értekezletre Rózsa Vitái, a kereskedő ifjak önképző egyleté­nek, elnöke az önálló kereskedőket, kik hosszas tanácskozás után kimondották, hogy • a 8 órai záróra megtartását magukra köte­lezőnek ismerik el. — Értekezlet a kamarai tagság válasz­tása Ügyében. A győri kereskedelmi és iparkamarai kültagok választása f. hó 26-án, szerdán fog megejtetni, midőn a kereskedő-választók hat tagra szavaznak. Felkéri a kereskedelmi társulat elnöksége lapunk útján is a kereskedő-választókat, hogy a választás ügyében tartandó érte­kezleten, mely ma d. u. 3 órakor fog a városháza nagytermében megtartatni, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. — Egy orvosnövendék öngyilkossága. Egy végtelenül szomorú és tragikus eset­ről késztet feladatunk hirt adni, mely városunknak egy köztisztelet- és becsü­lésben álló családját döntötte gyászba. Zsiga László, Zsiga Zsigmond gyógysze­rész fia, ki vasárnap lement a fővárosba, hogy egyetemi tanulmányait folytassa, el­tűnt budapesti lakásáról. A vett értesítés folytán szülei rosszat sejtve nyomban leutaztak a fővárosba s minden lehetőt elkövettek kinyomozására, de hasztalan volt minden keresés, a fiút élve nem tudták megtalálni, csak pénteken a hű­vösvölgyi erdőben, két lőtt sebből vé­rezve, holtan. A nyomozás adatai szerint csütörtökön, a déli órákban vihette véghez borzasztó tettét, melyet az orvosok egy­behangzó és kétséget nem szenvedő vé­leménye szerint, megzavart lelkiállapotá­nak egy be nem számitható pillanatában vitt véghez. Szeretett egy nőt, kiről tudta, hogy övé sohasem lehet. Közös elhatározással mentek a halálba. Előbb a nő halántékát lőtte keresztül s azután önmagának oltotta ki életét. Tehetséges, törekvő fiatalember volt, kit ifjúi meg­gondolatlanság ragadott a szomorúan regényes kalandra, melyért életével fize­tett. Holttestét, szülői haza szállíttatják s ma délután temetik el. A gyászba borult szülők mély bánatában részvéttel osztozik az egész város. költeményben szavaknál egyebet nem tud felfedezni. Merem ezt állítani, mert Ady Endrére egy kritikus ráfogta, hogy érthetetlen a költészete, hogy dekadens. Lássunk egy­kettőt Adynak e „dekadens" verseiből. A Jiortobágy poétája. Kunfajta, nagyszemű legény volt, Kinzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és nekivágott A hires magyar Hortobágynak. Alkonyatok és délibábok. Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nőtt a szivében, A .csorda-népek legelték. Ezerszer gondolt csodaszépet Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett. Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett. A magyar Ugaron. Elvadult tájon gázolok : Ős, buja földön dudva, muhar Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar. Lehajlok a szent humusig; E szűzi földön valami rág. Hej égig-nyuló giz-gazok, Hát nincsen itt virág ? Vad indák gyűrűznek körül. Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmúlt virágok illata, Bódit szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat befed S egy kacagó szél suhan el • A nagy Ugar felett. .Esztergom és vidéke" tárcája,

Next

/
Oldalképek
Tartalom