Esztergom és Vidéke, 1906
1906-09-02 / 70.szám
egészen haszontalanság. Az öreg úr igen jómódú és tekintélyes párisi antikvárius volt és Anatolé urat könyvkereskedőnek szánta. A fiatal úr azonban inkább irni akarta a könyvét, mint eladni és az apa minden fáradsága, hogy fiát a jó útra térítse, kárba veszett. Ezen érzett keserűsége komoran nyilatkozik meg egy levelében, amelyet 1868-ban Bossange kiadóhoz irt az öreg úr és amelyet most hoz nyilvánosságra egy párisi folyóirat. — „Az én fiam, irja az öregúr, semmire sem vitte és nem is fogja soha semmire sem vinni, mert nem hajt az okos szóra. Ir, ir, vagy igazabban mondva piszkítja a papirost. Amitől már gyermekségében féltem és féltettem, csakugyan bekövetkezett ... Hachettenél (nagy párisi kiadó és könyvkereskedő-cég) szereztem neki állást, egész életére boldog lehetett volna, de nem tudom rávenni ezt a léhűtőt, hogy belépjen. Én már nem küzdök érte és nem is remélek tovább. Ennek a fiúnak, úgylátszik, semmi komoly dologhoz nincs talentuma! Miből fog megélni? Ez szomorú, bizony nagyon szomorú . . ." Azóta Anatole France sok papirost bepiszkított és a talentumáról meglehetősen más véleménye lett a világnak, mint amilyen volt egykor az édesatyjának. CSARNOK. Balassa Bálint báró. A F. M. K. E. Csorbán tartott közgyűlésén beszentelte az Esztergomban elhunyt első magyar lirikus hamvait s hétfőn reggel a Magyar Tudományos Akadémia küldöttségének kisérete mellett pompás halottaskocsin Hibbére vitték. Ez bennünket, esztergomiakat első sorban érdekel s ha már az ünnepélyen nem is jelent meg képviseletünk, talán nem lesz érdektelen, ha leközöljük a kékkői troubador életrajzát. A ^ költő, akit hányt-vetett és nyugodni még haló porában sem hagyott végzete, örök pihenőre tért a hibbei templomban. Negyenhárom évig kergette a nyugalmat, de egy percre sem találta meg, három évszázadig volt sirja ismeretlen az utókor előtt s porladozó csontjai évekig voltak temettetlenül: ez lett a sorsa a kékői troubadurnak, édes szavú és hősi lelkű Balassa Bálintnak. Temetése napján egész kegj^eletével fordul emléke felé egész Magyarország. Letűnt századok messzeségéből felhangzanak virág-énekei, amelyek rég feledésbe mentek, s gondolatunk elszáll a végvárakba, * ahol küzdött, a csatatérre, ahol hősi halált halt. Egy napra jelenné lesz a mult. A nógrádmegyei Kékkő várában születik 1541-ben és éli Ifjúságát 1556-ig Balassa Bálint, a törökverő hősnek, Balassa Jánosnak és az angyali szelidségű Sulyok Annának fia. Az ősi várat, — melynek egyes részei még ma is épek— 1212-ben építették a Balassák a várkapuban elhelyezett kék kő felirata szerint. Magas sziklahegyen épült erősség volt, a bástyákon „szakállas ágyúk", a tornyokban és a várudvarban erős őrség. Atyja harcoktól edzett katona, anyja költői lelkű, ábrándos asszony. Ilyen környezett hőst és költőt nevel, akinek „mi lehet e széles föld felett szebb dolog a végeknél /" Nevelése és ifjúsága mély nyomot hagy egész életén. Nyugalmat nem ismerő, szenvedélyes ember, aki ököllel szerez és véd jogot, mint jó példával előljáró atyja. Álhatatlan őséhez, a királyt és pártot könynyedén cserélő Balassa Menyhárthoz hasonlóan. Szereti a nőt, de ha ez nem engedelmes, úgy megöleli erőszakkal és kirabolja gyöngéden. Szükséget nem ismer egy ideig, mert van atya fisága, akit kifoszthat, s ha sirva kérdezi is, hogy „én édes szerelmem, egyetlen egy lelkem, mi haszon nekem élnem" Nemsokára ezután meghalt atyja Balassa János, anélkül, hogy birtokviszonyait idejében rendezhette volna. Kékkő megvivhatatlannak tartott vára már régeb • ben török kézre került, s az özvegy és fiai most többi váraikat és birtokaikat is elvesztették. Lelketlen rokonaik értettek a gyámoltalanok kifosztásához. Balassa Bálintot ennberi roszindulat valósággal rablólovaggá tette, azonban lágy szavú troubadourrá lesz, valahányszor megpillantja Losonczi Annát, Ungnad Kristófnak, a magyar nemesi ifjak egri hadiiskolája kapitányának feleségét. Ez a lángoló szerélem a forrása gyönyörű virágénekeknek, amelyeknél szebbeket Petőfi Sándorig nem irt magyar poéta. Mennyi közvetlen termesz etesség van a virágénekekben ! Mennyi költőiesség ! .„Ez a világ sem köl már nékem nálad nélkül szép szerelmem, — énekli Balassa — ki állasz most én mellettem egészséggel édes lelkem ! Én bús szivem vidámsága, lelkem édes kívánsága, te vagy minden boldogsága, • véled Isten áldomása ." " ' (Vége köv.) IRODALOM. Kath. hitoktatástan. Irta : Siposs Antal Felix, az esztergomi tanítóképző s polgári leányiskola hittanárja. A mathézis alapja az egyszeregy. De aki egyre azt és pusztán csak azt hajtogatja, sohasem jut el az integrál számításig. Igy vagyunk a metodikával is. Három évtizede nem haladt semmit a hittanítás módszertana. Tudta, érezte minden tanférfiú, hogy szükség van egy új metódlkai alapra, melyen aztán tovább építhetünk. És jött Siposs az ő korszakalkotó munkájával, a Kath. HitoktatástannaL A hitoktatás rozoga, elavult, módszereit mind a lomtárba helvezik, mert egv egészséges, modern, életrevaló didaktika kér magának létjogosultságot. Siposs új módszerével megelőzte Európa valamennyi 'kulturállamát. Ha végig megyünk a hitoktatás történetén, látjuk, hogy ott csak vibráltak a pedagógusok. Határozott módszerre nem mutat rá senki. Siposs erre vállakozott. S munkáját hosszú, tanulmány, kutatás, munka után derékul fejezte be. A pedagógiai szaklapok oldalakra terjedő ismertetést közölnek hivatott kritikusok tollából. Valamennyien elismeréssel, sőt elragadtatással nyilatkoznak az új módszer kitűnőségéről. Könyvét valamennyi papnevelő intézet és a legtöbb tanítóképző bevezette. Már ez maga is megdönthetetlen dokumentuma a könyv értékességének. A hitoktatást Siposs összeköti a rajzolással. S ez az uj módszer. 28 rajzlapot csatol a Hitoktatástanhoz. Ezeken a fokozatosság minden elvét latbavetve, könynyebbről a nehezebbre halad. A tanulók eszerint a hittan, biblia és szertástanban előforduló tárgyakat rajzolják is. Természetesen épen a rajz rögzíti meg legmaradandóbban a szerzett képzeteket. De más előnye is van e metodikai újításnak. Ugyanis osztatlan iskolákban, mikor a hitoktató egy osztályt tanít, a többi osztálynak a hitoktatás köréből adhat íel csendes foglalkozást. Már a rajzminták szerint a táblára előrajzolt alakokat rajzolják. Ezen módszer helyességére fölösleges több érvet felhozni Minden pedagógus láthatja ennek célszerűségét. A mű három főrészre oszlik. Az első szól a hitoktatás történetéről. Jézus Krisztus fellépésétől, N. Konstantin felszabadító rendeletéig N. Konstantin felszabadító rendeletétől a protestantizmus kezdetéig. A protestantizmus kezdetétől a francia forradalomig. A francia forradalomtól napjainkig. A második főrész az elméleti hitoktatástant öleli fel. Első részében a hitoktatás körébe tartózó általános tudnivalókról számol be. Második részében, a hitoktatás módszerét tárgyalja, mindenféle jellegű iskolákra vonatkozólag. Végül a harmadik főrészben a gyakorlati hitoktatástanban szól az imák és énekek betanításáról, a templombajárásról, az oltárszolgálatról, az első gyónók és áldozók oktatásáról stb. Továbbá sok és üdvös utasítást ad a keresztény életre. A népiskolán kívül való hitoktatások körében felöleli a magántanulók hitoktatását. Az ismétlő és gazdasági, az iparos és kereskedő tanonciskolák, a vakok és süketnémák, a gyengeelméjűek és hülye gyermekek hitoktatását stb. JK hatodik részben pedig kidolgozott mintahitoktatásokat közöl különböző jellegű és felosztású iskolákban végzendő hitoktatásokra. Láthatjuk ebből, hogy mily nagy anyagot ölel fel Siposs Kath. Hitoktatástanában. S ezt fel is dolgozza nagy szaktudással, ambíció val, helyes pedagógiai ^érzékkel és előkelő tankönyviróí rautine-nal. Ezt a tanítást Siposstól, mint szakférfiútól örömmel fogadjuk. Mert ő nemcsak hitoktató, hanem oki. tanitó is. A 28 ivre terjedő, csinos kiállítású tankönyv ára 4 kor. Ez a hallatlan csekély ár bizonyítja legjobban, hogy Siposs hé zagot akart pótolni és nem nyerészkedési vágytól űzve írta meg munkáját. A könyvet Buzárovits cég nyomta. Megrendelhető a szerzőnél Esztergomban. D. Gy NYÍLT TÉR.* Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen emlékű drága jó férjem, illetve atyám elhunytával ért mélységes gyászunkban fájó lelkünkre némi vigaszt csak azon igaz részvét kifejezés nyújtott, melyet jó barátaink és ismerőseink részéről oly jól esőleg tapasztaltunk. Fogadják tehát mindazok, kik fájdalmunkban velünk oly résztvevőleg osztoztak, hálás köszönetünk kifejezését. Özv. Reusz Józsefné és Fia. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a Szerk. 6465/906 tkvi szám. PóthirdBíméniJ. Az esztergomi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Viesenberg Dávid köbölkúti lakos végrehajtatónak, gondnokolt Kurcz József szölgyémi lakos végrehajtást szenvedett elleni 115 kor., 22 fill., és jár. iránti végrehajtási ügyében 5861/906 szám alatt kibocsájtott árverési hirdetményben a magyar szölgyéni 65 számú betétben A I. 1—2 sor. és 1075, 1076 hrszám alatt Kuruc István, kiskorú Kurcz Márta és gondnokolt Kurcz József tulajdonául felvett ingatlanokra 130 korona, Kurcz Józsefnek a 761 számú betétben A y 3084 hrszámu ingatlanára 291 korona, az 1310 számú betétben A I. 1—5 sor 4292/1/c, 4293/ l/b, 4299/3, 4299/6, 4487/1 hrszámu ingatlanára 1517 korona a 1311 számú betétben A I. 1—2 sor 3990/3 3991/3 hrszámu ingatlanokbóli 1/2 rész jutalékára 1177 korona, a II. 1 —2 sorszám alatt felvett ingatlanokbóli jutalékára 237 korona kikiáltási árban Magyar Szölgyén község házához 1906évi szeptember hó 11-ik napjának délelőtti 9 Órájára kitűzött árverés az 1881 : 60. tc. 167-§-a alapján dr. Kiss Jenő ügyvéd végrehajtató érdekében is 91 kor., 80 fii., tőke, ennek 1905. december hó 1-étőí járó 5%-os kamatai 18 kor., 80 fill., per 10 kor., 60 fill., végrehajtási követelése kielégitése véget megtartatni fog. Esztergomban, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi "hatóságnál 1906. évi július hó 15-én. Magos Sándor. kir. Ítélőtáblai biró. I 5 E. sőt még több napi kereset! A házimunka-kötőgép társaság férfiakat és nőket keres, akik gépeinkre munkát vállalnának. Egyszerű és gyors munka, melyen egész évben ki-ki odahaza a lakásán végezhet. Előismeretek nem szükségesek. Ha valaki más városban lakik, az nem határoz, m az elkészült munkát eladjuk. Házimunka kötőgép-társaság Thos H. Whittiek és Tsa Budapest, IV. Havas-utca 3—554. Prága— Petersplatz 7—554. Allein echter Balsam aus der Schutzsrsil-Aporheke des A. Thierry in Pregrada hei Rohltsch-Sauerbrurm.