Esztergom és Vidéke, 1906

1906-09-02 / 70.szám

a tanügy munkásainak árvái nem ritkán a legszomorúbb sors áldozatai. Halaszt­hatatlan kötelességének tekinti ennélfogva, hogy létet adjon már-már annak a men­helynek, amelynek falai között biztos vé­delmet találnak az árvák a hányattatások esélyei ellen. A bizottság ennélfogva egész odaadás­sal óhajtja folytatni munkáját. Kérni, ko­pogtatni, zörgetni akar mindenütt, ahon­nan támogatást, hozzájárulást remélhet. Meg akarja ujitani különösen a nagy­méltóságú püspöki kar magas szine elé terjesztett azt az alázatos kérelmét, ke­gyeskedjék elrendelni, hogy a tanitó- és tanítónőképző intézetek növendékei a be­iratások alkalmával legalább 1 koronát, az összes katholikus iskolák tanulói pedig fejenkint legalább 5 fillért fizessenek az országos katholikus tanitói árvaház céljaira. A legutóbbi statisztikai adatok tanúsága szerint ugyanis összesen hárommillió tan­köteles van hazánkban. Tényleg iskolába jár 86 százalék, vagyis 2 millió 580.000 gyermek. Ezek sorai közül 49 százalék latin szertartású, 11 százalék görög szer­tartású római katholikus, vagyis 1 millió 548.000 tanuló. Ha ezek az iskolakötele­sek évenkint pontosan beszolgáltatnák az öt fillért, az árvaház számára évenkint 77.400 korona lenne biztosítva. Azt hi­szem, ez az öt fillér nem lenne elvisel­hetetlen teher a szülőkre nézve. Az árva­ház létesülése és fennálása azonban a leg­szilárdabb alapra helyeztetnék! Jelentékeny mértékben mozdíthatná elő az árvaház ügyét és egyúttal a t. tanító­ság súlyos enyhítését — a Segélyalap általános, meleg felkarolása is. Csaknem szégyenkezve vallom meg a m. t. kongresszus előtt, hogy az Orszá­gos Katholikus Tanitói Segélyalapnak — •22 évi fennálása után — alig kétezer tagja van a több, mint 20.000 katholikus tanitó sorai közül. Vannak egész egyház­megyék, amelyek egy tag által sincsenek még a segélyalapban képviselve! Pedig nemcsak csekélységem, de a se­gélyalap összes eddigi elnökei mindig han­goztatták az alap felkarolásának szüksé­gességét. Kérve kérték a tanítóságot, hogy saját jól felfogott érdekében tömörüljön a segélyalap köré. nemesszivű, hogy még halvány \ boszúját se éreztette senkivel. Mert mi szinte kí­vántuk a boszut. Tudtuk, hogy hálátlan cselekedetünkért mindent megérdemlünk. S mi, akik ellene követ dobtunk, mikor reánk vissza kenyér hullott: megbántuk, hogy aljas eszközei lettünk mások érde­keinek. Mikor elvégeztük a praeperandiát, nem az osztályfőnökünknek, hanem annak a tanárnak adtuk oda fotográfiánkat, aki ellen sztrájkoltunk. Mert őt legjobban szerettük. De fordítsunk e fekete lapról, melyen csak az ő személye áll fehéren, a jelen történetére. Nem mondok már több jót róla. Liliom­nak nem kell aranyszegélv. Szobornak nem áll jól az ékszer. Az (3 kezéhez csak a rajongó szeretet csókja, csak az elra­gadtatás hálakönnye lehet méltó. Fehér glória árad lelkéből, egész lényéből szer­teszét, mely patyolattiszta, szent felhőze­tével szelíden simul egy sokat szenvedett lélek köré. Hanem mindazonáltal én most félek e nemes férfiúval találkozni. Félek azok előtt a bűvös szemek előtt megjelenni, melyekkel engem már oly rég szinte hipnózisba ejtett. Igen, félek a „mondj igazat, betörik a fejed" elvénél fogva. Mert most igazat beszéltem. S ő nagyon szerény ember . . . A mult évi számadások tanúsága szerint 10 ezer koronát fordított az alap az árya­házrá, a tápintézetre, az ösztöndijakra és segélyezésre. Minő összeget fordíthatna e célokra, ha alaptőkéje adományok, vég­rendeleti hagyatékok és annak a 20.000 katholikus tanítónak évi 2 korona hozzá­járulása által növelteinek ?! Ha minden katkolikus tanitó' tagja lenne a Segélyalapnak; ha a nagy és nemes szivek olykor-olykor erre a szegény Se­gélyalapra is gondolnának; ha a magyar Krözusok és Dáriusok néha-néha a legin­kább csak dicsérések és elismerések hang­zatos szavaival táplált katholikus tanitóság szerény kincsesházát is gazdagítanák : ak­kor nem jutna a középponti bizottság abba a szomorú helyzetbe, hogy aggályos mér­legeléssel kelljen a kérvényezők között vá­logatni. Az a valóban kívánatos „összetartás", amelyet ő méltósága a védnök-elnök ur ékes beszédében különösen hangsúlyozni és megvalósítandó „eszmény" gyanánt sze­meink elé állítani méltóztatott, alig teremne valahol áldásosabb gyümölcsöket, mint az „Országos Katholikus Segélyalap" me­zején. A szoros tömörülés és hozzájárulás a Segélyalap felvirágoztatásának általánosan ismert, sokszor hangoztotott — titka. Ez az a varázsos forrás, melyből fogyhatat­lan erejét, áldásos hatását meríthetné. Azért legyen szabad az ünnepies pil­lanatokat is felhasználnom arra, hogy a mélyen tisztelt kongresszust és általa az összes hazai katholikus tanítóságot tiszte­lettel kérjem, hogy a Segélyalapba belépni, azt hozzájárulásával növelni és magasz­tos feladatainak megoldására képesebbé tenni kedves kötelességének tekintse. Midőn ezen kérésemet a*m. t. kongresz­szus előtt szivem egész melegével meg­újítani bátorkodom, tisztelettel kérem egy­úttal, hogy az alábbi határozati javaslatokat elfogadni méltóztassék. 1. A III. orsz. tanitói kongresszus az orsz. kath. tanitói árvaház ügyét sajátjá­nak tekinti. Minél rövidebb idő alatt törté­nendő létesítése céljából alapját gyűjtések, iskolai és társadalmi ünnepségek rende­zése által növelni törekszik. 2. Azon alázatos esedezéssel járul a nagyméltóságú püspöki kar elé, kegyes­kedjék elrendelni, hogy az összes kath. iskolaköteles gyermekek a beiratások al­kalmával legalább 5 fillért szolgáltassanak be évenként az árvaház pénztárába. 3. Esedezik továbbá a kongresszus, ke­gyeskedjék a nagyméltóságú püspöki kar magas hatáskörében az iránt is intézkedni, hogy a haza összes kath. tanitói köteles­ségüknek ismerjék az „orsz. kath. tanitói segélyalap" kötelékébe belépni. fíIREK. — Szabadságon. Szilárd Béla dr. szolgab. ma kezdte meg szabadságát, mely egész szeptember hóban eltart. — Az tttolSÓ Óra. Lengyel Flavian, az esztergomi Ferencrendiek rendházának főnöke, lapunk zártakor a halállal vívódik. E héten már másodszor operálták. A vizibetegség dönti sírjába ezt a munkás férfiút. — Aljegyzőválasztás Unyon. Unyi al­jegyzővé — miként lapunknak irják — Zsiray Károly, volt táti segédjegyző, az egyházjogi irodalomba vágó Kongrua­Párbér munka szerzője a tárcairoda­lomnak is munkása, a jegyzői karnak kiváló tagja, egyhangúlag lett megvá­lasztva. — A Kaszinó választmányi ülése. A Kaszinó választmánya mult hó 28-án ülést tartott. Büttner Róbert h. elnök szép szavakkal ' parentálta el Reusz Józsefet, kiben a Kaszinó elnökét veszítette el. Emlékét a választmány jegyzőkönyvileg örökitette meg. Utána a tagfelvételeket intézték el. — Tanférfiaink a tanítói kongresszuson. A kath. tanitók III. kongresszusán az esz­tergomi tanférfiak nemcsak tekintélyes számban jelentek meg hanem jelentékeny szerepet is játszottak. Jelen voltak; Dr Walter Gyula praelátus, Dr. Andor György primási irodaigazgató, Zámord Ignác és Guzsvenitz Vimos igazgatók, Keményfy Kálmán, Klinda Károly, Bertalan Vince képzőtanárok, Lett József, Hagara Antal, Litsauer Sándor, Miklósy lőzsef, Vitái Jó­zsef tanitók. Dr. Walter Gyula prelátus a kath. árvaházról tartott érdekes, figyelmet és tetszést keltő előadást; azonkívül a ta­nitók vasúti kedvezménye ügyében is közőhajt kifejező indítványt tett. Miklósy József a nemzeti öntudat fejlesztéséről a népiskolában, Guzsvenitz Vilmos ugyan­erről a témáról a tanítóképzőben, értekez­tek alapos s helyeslést keltő tanulmány­ban. Keményfy Kálmánt a kongresszus bizalma titkárává választotta s nagy tet­szés között a tanítóságnak az alakítandó egyházmegyei iskolaügyi tanácsban való képviseletről tartott, rokonszenves előadást. Bertalan Vince lelkes előadásában a kath. tanítóságnak az országos népiskolai-tör­vénytervezett-előkészitő bizottságba a kul­tuszminiszter részéről való meghívásról szólt. — A megejtett választásoknál, az „Országos Kath. Tanügyi Tanács" tagjai lettek: Dr. Walter Gyula, Guzsvenitz Vil­mos, Keményfy Kálmán, Számord Ignác. A „Kath. tanitók orsz. 100-as bizottságá­nak" tagjai: Dr. Walter Gyula, Bertalan Vince, Guzsvenitz Vilmos, Keményfy Kál­mán, Miklósy József, Óberth Ágoston, Számord Ignác. — Szóval tanférfiaink sze­replésére büszkék lehetünk — A megyeháza átalakításának kérdése­A megye székházának átalakítása ügyében kiküldött bizottság tegnap ülést tartott, melyen a jelenlegi székház átalakítására vonatkozó tervek lettek bemutatva, melye­ket a bizottság elfogadott, s amelyek jó­váhagyás céljából a miniszterhez lesznek felküldve. Az átalakítás fotytán a nagy­terem a Bottyán utca felőli emeleti részre jön, amelynek középső része emelve lesz. Az összes átalakítási munkálatok a beren­dezésen kivül, körülbelül 80.000 koronába jönnek. — Hirek a Kovácspatakból, A csavar­gőzös társulat igazgatósága legutóbb tar­tott ülésén a folyó ügyeken kivül foglal­kozott azon panaszokkal, melyek számta­lan oldalról hozzá szóval, de Írásban is beérkeztek a kovácspataki bérlő ellen. Az igazgatóság elhatározta, hogy a bérlő­vel kötött szerződést felbontja, mivégből a törvényes lépéseket megteszi, mi már meg [is történt. Hogy ezideig lépéseket nem tett, magyarázását leli abban, hogy nem akarta a szerződés felbontás eshe­tőségeinek a nyaralókat és a kirándulókat kitenni. — Uj adóhivatal a párkányi járásban. A párkányi járás oly forgalmas, hogy szükségét érzik egy új adóhivatal felállí­tásának. Muzsla és Párkány községek e célból kérvénnyel fordultak a pénzügymi­nisztériumhoz. A miniszter felhívására a helybeli adóhivatal felterjesztette a sta­tisztikai adatokat, melyekből a párkányi járás forgalmáról meggyőződést szereznek. Minden valószínűség szerint ketté választ­ják az esztergomi adóhivatalt. — A kesztölci bába ellen igen súlyos ügyben tettek jelentést. Ugyanis egymás­után több anya halt meg, akik Brustyik Katalin segítségére szorultak. A jelentést Velmocky Mihályné, a legutóbbi áldozat halála alkalmából tették meg. — Csendőrörs Párkányban. Párkány község kérelmére a szakminiszter új csendőrőrs felállítását rendelte el Pár­kányban, Párkány, Nána és Kőhidgyarmat 1 részére. A négy tagból álló csendőrőrs már jövő héten megkezdi működését. Ha valahol szükség van csendőrökre, Pár­kányban leginkább. Erre a rendeletre már régen vártunk. — Hogyan fogadták a bakát. Boros Gerhald Esztergomba rukkolt be katoná­nak a mult hetekben. Este érkezett a városba. Nem akart a kaszárnyába menni ilyen időtájban. Kért szállást egy földmi­ves házánál. Éjjel azonban a háznál tar­tózkodó Szabó Endre perbete i lakos el­lopta Boros új csizmáját. Igy esett meg, hogy a többi legények előtt szégyenszemre mezítláb rukkolt be a regruta. A rendőr­ség a meglépett Szabó Endrét nyomozza. — Hogyan kövezik utcáinkat, A Jókai­utca kövezése alkalmával tapasztaljuk, hogy a kövezők a nagy kalapácsolással már maguk összetörik a követ. Igy ugyan felesleges a városnak köveztetni, mert ez csak nem tartós. — Kutyaharapás. Radanovics József megyei szolgát saját kutyája megharapta. A kutyát megfigyelés alá vetették, hogy nem veszett-e ? Radanovicsot pedig a Pasteur-intézetbe vitték gyógykezelés cél­jából. — A Tepliféle electro bíOSZkop megér­kezett. Ma kezdte előadásai a Csillag-utcá­ban Mindenütt nagy sikereket ért el. A színházat 300 izzó- és 6 Ívlámpa világítja, mely 6000 gyertya fénynek felel meg. Min­den 3 napban új műsor. Hétköznapokon este 7 órakor; vasár- és ünnepnapokon kezdete d. u. 3 órakor és 12-ig tart. Hely­árak : I. hely 60, II. hely 40, III. hely 20 fill, gyermekek 10 éven alul és katonák őrmesterig II. helyre 20 fillér. — A csendőrtisztek új rnhája. Szep­tember elsején megváltozott a csendőrtisz­tek egyenruhája. Az aranyzsinór lekerül a kabátnyakról, a pitykés gombot meg a lapos katonagomb váltotta fel. A zsinóro­zat is megváltozik, a zubbonyról teljesen eltűnik s az irás szerint a csendőrtisztek új ruhája sokkal kényelmesebb és csino­sabb a réginél. — A kÖrorvOSOk államosítva. A belügy­minisztertől ma sürgős megkeresés ér­kezett az összes alispánokhoz, mely sze­rint 10 nap allait terjesszék föl a megyé­ben működő körorvosok neveit, működési körüket, továbbá fizetésük és utiáltalányuk összegét. E statisztikai adatok beszerzése azért vált szükségessé, mert sürgős és ko­moly tanácskozások folynak a körorvosi állások államosítása ügyében. — Az angol parlament a serdülők do­hányzása ellen. Londonból jelentik egy kő­nyomatosnak, hogy a dohánnyal űzött visszaélés elleni agitáció nagy lépé­sekkel halad előre. A lordok házában külön bizottság alakult, hogy a kér­dést megvitassa és éz a bizottság egy­hangúlag fogadott el egy indítványt, mely a dohányzással való visszaélések ellen törvényes intézkedések életbeléptetését ajánlja. Olyan törvény alkotásáról van szó, mely büntetést szab ki minden 16­éven aluli egyénre, aki dohányt bármiféle formában élvez, továbbá azokra, kik do­hányt 16 éven aluliaknak eladnak, vagy ajándékoznak, vagy az eladást vagy aján­dékozást elősegítik, 16 éven aluli szemé­lyeknél már a cigaretta vagy más dohány­szerek birtoka is büntethető lesz. A javas­lat azt kívánja, hogy a rendőrség 16 éven aluli fiatal embereket, ha dohányzáson kapja őket, az utcán is megállíthassa és a dohánykészletet elkobozhassa. A ható­ságok erre a pártköröket, tanítókat és más személyeket feljogosítják. — Anatole France édesatyja. Senki sem próféta a maga hazájában és a hazának — a szülői ház a közepe. A zseni töret­len úton halad és az apák, igen érthetően, jobb szeretik, ha csinált úton indul a gye­rekük. A nagy emberek pályafutása ren­desen a szülék aggodalmával, keserűsé­gével, féltő szomorúságával kezdődik. Anatole France, a ragyogó stílusú, világ­hírű francia iró sem kivétel. Őt is össze­szidta és megsiratta az apja, mikor fiatal korában arra a haszontalanságra adta magát, amely később aztán már nem lett

Next

/
Oldalképek
Tartalom