Esztergom és Vidéke, 1906

1906-08-02 / 61.szám

kit éhező, didergő anyja reszkető karjain hurcol faluról-falura. Már réges-régen megindult e mozgalom. Megalakult a gyermekvédőegyesület — de még mindig alig van túl a kezdet nehézségein, Alig pártolják. Alig törődnek vele. Bizalmatlansággal fogadják minden szavát, tettét. A magyar társadalom még önmagát sem akarja megmenteni. Azzal a pénzadománnyal, mit e liga kap, ezer és ezer gyermeknek adnak kenyeret, tanszert, tandijat. Nemesebbet, jobbat, szebbet soha senki nem tehet, mint erre a célra áldozva egynéhány fillért, csak elősegíti a gyermekvédelem szent ügyét. Egyedül egymagában sem az előítélet kiölése, sem az áldozathozatal nem segit sokat. Karöltve kell a két dolognak járni. Ugy kell tennie a társadalomnak, mint a jeruzsálemi templomot épitő ókori zsidóknak. Egyik kezökben kard volt, mellyel ölő, gyilkos háborút folytattak az ósdiság, a maradiak ellen; a másikban szerszám csillogott, mellyel munkálkodtak. Vegye a társadalom egyik kezébe a kardot és ölje ki véle önmagából a vakságot, a babonás hiedelmet. Messe le önönmagáról a fekélyt. S a másikba vágyén kalapácsot és dolgozzon véle. Alkosson szépet és jót és nemeset. Sic itur ad astra! Aztán akad még egy valami. De hát ez már elmérgesedett, gyógyíthatatlannak látszó baj. Éz már nem is egyesektől, nem felsőbbektől függ, de akiktől igen — azok nem törődnek véle, mert ez szociális kérdés. A gyermekmunka eltörlése! Keljünk csak fel korábban egy kicsit reggel és látni fogjuk, hogy mint sietnek apró, éretlen, alig 9—10 éves gyermekek álmosan, szédelegve a gyötréstől és a nem alvástól a füstös kéményű gyárba, hogy dolgozzanak apáik mellett az örökösen zakatoló, Hisz ez a bökkenő. Megindul a lázas kutatás. És ez a jótékony hatás, mert bár kissé kellemetlen, de a kánikulában tagadhatatlanul praktikus eszköz a szellemtespedés ellen. A fölfedezés bizony legalább dilettáns detektiveket igényel és a legszolidabb esetben csendes bolonddá teszi az embert. Legyünk mi is politikusok, de hamarább, mint az elkésett „Boszus Manci". Hadd törjék ők is a fejőket. Különben szerény magamnak a válaszoló hölgyek közül egy valaki nagyon imponál. De még gondolkodom és várok a nyilvánítással, mert nem akarok a rejtélyes álnév „fölsült" áldozati-báránya lenni. (sö.) „Nem is ismertük egymást még mi: már is szerettünk összenézni." Avval a lánnyal, aki nekem imponál. Teste szép, mint Aphroditéé. Szemei ragyogóbbak, mint Kleopátráé. Alakja: mint a nádszál. De énnekem mégsem ez a rendkivüli külső szépség imponál benne. Nem. Hanem a lelke. Ártatlan, édes, tiszta, nagy női lelke. Látta, hogy én milyen sóvárgó tekinteteket vetek reá alulról. Nem ugyan a porbul. De a léleknélküli pagonyból. S lehajolt hozzám. Nem kellett gyorstüzelő ágyúkat hozatnom szivének bevételére. Ő megsajnált engem s megadta magát. Ő nagylelkű. Ő nagyon nagylelkű. ' Ez a ritka lélek imponál nekem benne. A lélek. Semmi más. Viktor. vasszivű gépek szédítő birodalmában. S a gyáros úr ő kegyelmessége, a milliomos, a kizsákmányoló jól felhasználja őket. Olcsón, Ikevés bérért dolgoztat velük többé-kevésbé emberies nem nekik való munkát 10—12 órán át. És mialatt a jobbmódú szülők gyermeke még alszik, lustálkodik, játszik, örülve a létnek, ezt a szegény nyomorult lelket meggörnyeszti a munka, elsenyveszti a tőke kizsákmányoló üzérkedése, megrontja az Élet! . . . Ezek is rászorulnának egy kis védelemre ! Ám itt az — államról van szó. A magyar kormányokat bizony nem igen izgatják és érdeklik a gyermekmunka nyomorúságai. Irtóznak ők, iáznak minden szociális kérdés megbolygatásától. És idegesek lesznek tőlök. Pedig, pedig erre is telnék tán egy kis idő akkor, ha az urak kevesebbet — beszélnének ! És mennyi nyomorúság múlna egyszerre ! Mennyi ! ? (-s -n.)(Vége.) HÍREK. — A hercegprímás Budapesten és Esztergomban- Vaszary Kolos, bíboros hercegprímás, akinek egészsége a balatonfüredi nyaralása alatt teljesen helyreállt, augusztus közepén a fővárosba érkezik. A hercegprímás fog ugyanis pontifikálni ugy a király születése napján, augusztus 18-án tartandó hivatalos istentiszteleten, mint a szentistvánnapi nemzeti ünnepen, melynek egyházi sorrendjét most állítják össze. E hó valamelyik napján székvárosába érkezik a hercegprímás s talán két hetet tölt nálunk. — Uj kír. ÜgyéSZ- Dr. RévfTy Zoltán áthelyezése folytán néhány hónapig betöltetlen maradt komáromi kir. ügyészi állást a király dr. Bárdos Géza szepesszombati kir. járásbiróval töltette be. Én minden dologban a ritkaságot szeretem. Igy vagyok a föltett kérdésnél is. Imponál nekem a nőben a legfehérhollóbb tulajdonság — a szűkszavúság. Egy férj. « Önkéntes lemondás a férjhezmenésről! Nincs ennél szebb és dicsérendőbb vonása egy nőnek sem. Az ily emberbarátvonás imponál nekem a nőben. Hogy miért? Mert meg vagyok győződve, hogy az ily nőben megvan a szeretet embertársai iránt; mert tudom, hogy az ily nő kímélettel viseltetik a férfinem iránt s nem igyekszik megrontani senkinek a boldogságát. Szerintem az ily nő a legimponálóbb. Neki nyújtanám a babért, — ha volna ilyen nő. Sz. B. Legjobban imponál nekem a nőben a 18 év. L. P. Van egy leány, akit a a többinél, mindnél jobban ismerek. Nem szép, de — leány. Még sohasem szeretett senkit. Még sohasem vágyott üres ideálok után. Nem álomban ringja át az éltét, de a legtisztább, legreálisabb valóságban. Tudja, hogy él és tudja, hogy — miért. Jellemes nő. Odaadó, hűséges barát. Lelke meghazudtolja Nitset, a német filozófust, aki azt állította, hogy nő nem lehet igaz barát. Szókimondó. Bátor. Erős akaratú. Határozott. Kemény, mintaszerű nő és túltesz ezernyi férfin. S ez imponál benne nékem. Gy. (Folyt, köv.) — Baleset. Dr. Szlávy Elemér, jbirósági aljegyző kedden este elcsúszott és oly szerencsétlenül esett, hogy bokán felül lába eltörött. — Halálozás- Özv. Ottó Gusztávné, szül. Králik Franciska, a nyitrai hitelbank volt vezérigazgatójának özvegye 71 éves korában július 28-án Esztergomban elhalálozott. A megboldogult földi maradványait hétfőn szentelték be a kir. városi temető-kápolnában, honnét Nyitrára vitték, hol a családi sírboltban helyezték el. Az elhunytban dr. Janits Imre kir. közjegyző anyósát gyászolja. — Áz oltáregyesület köréből. Az [üdvösen működő Oltáregyesület választmánya néhány hó előtt tartott ülésén dr. Walter Gyula p. prealatus, elnök indítványára elhatározta, hogy a vízivárosi zárdatemplomban alkalmat fog nyújtani a híveknek a folytonos imádásra. E célból a templom előcsarnokában olynemű . ajtót készíttetett, hogy egész napon át be lehessen látni a templomba. A diszes kivitelű ajtón e szavak olvashatók : „Jöjjetek hozzám mindnyájan.'

1 Az ajtó e napokban elkészülvén, a vízivárosi zárdatemplom mindig nyitva áll a hívek ájtatosságára. — Megürült tanszékek. Az Esztergom sz. kir. város által fentartott és államilag segélyezett alreáliskolánál a magyar-francia és földrajz-természetrajzi tanszék megürült. Ezen állásokra szükség esetén helyettest választanak. A felszerelt kérvényeket f. évi augusztus hó 20. napjáig kell henyújani a város tanácsához. — Ä vöröskereszt egylet választmánya ma d. e. 10 órakor a megyeháza nagytermében ülést tart. — Rendkívüli ÜléS a megyénél. Esztergommegye törvényhatósági bizottsága 7-én d. e. 10 órakor rendkívüli ülést tart, melynek tárgyai közül felemlítendő: az igazoló választmányban és az egészségügyi bizottságban megüresedett egy tagságnak betöltése, a párkányi vágóhíd ügye stb. — A megyei egészségügyi bizottság kedden tartott ülésén dr. Glaser Zsigmond körorvos fizetésének 200 koronával való emelésének kérdését tárgyalta és a fizetés felemelést javasolta. — A nappali áram ügyében kedden délután értekezlet volt a városházán, a főispán elnöklete alatt. Tóbiás mérnök ismertette a nappali áram behozatalának előfeltételeit, amiből a jelenvoltak arról győződtek meg, hogy még mindig nem lehetséges áldozatok nélkül a nappali áramot behozni, az áldozatot meghozni pedig senkisem akarja. Tudatta a nevezett mérnök, hogy mihelyt a párkánynánai vasúti állomás is be lesz kapcsolva a villamvilágitási körzetbe, lesz nappali áram, mert a vasútnak szüksége van arra s csak oly feltétellel vezeti be, ha nappali áramot is kap, minek folytán főispánunk kijelentette, hogy szorgalmazni íogja, hogy a vásuttársulat a villámot bevezesse. — Visszaélés a hatalommal, A honvédelmi miniszter a mult hét végén Kernenden letartóztatta a csendőrőrssel saját ispánját. Ezt eléggé szellőztették a napilapok. Mi csak egy tévedést akarunk demostrálni. Ugyanis valamennyi lap Kernend községet Hontmegyében képzeli. Hát már ezt csak fel kell említeni. — Kóstoló- A Kolos-kórházban hétfőn délelőtt a kórházbizottság kóstolót tartott, hogy a kórházi koszt minőségéről magának meggyőződést szerezzen. A kóstolás eredménye az volt, hogy a bizottság tagjai akár ebédre is készek lettek volna ott maradni. — Augusztus 1- Felviradt a szomorú nap, a rég kesergett nap a szegény rekrutákra. Nem igen hallani nótát mint sorozáskor, egykedvűen, szinte bússan mennek a magyar legények a „császár" regimentjébe. A behivó augusztus 1. 2. és 3-ára szól s tegnap már kora reggel telve volt a kaszárnya udvara tarka pántlikás kalapokkal, meg sötétfekete piciny ladikokkal. A 26. gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága alá tartozó 1900 újonc vonult be Esztergom-, Bars- és Hontmegyékből. Városunkból azután szétosztják őket különféle ezredekbe és fegyvernemekbe. 670 újonc a házi ezredbe lesz beosztva. — Jelentés- Az „Esztergom-járási R. Kath. Tanítóegyesület" 1905-1906. évi működéséről egy 47 oldalas jelentést bocsátottak ki e héten. Összeállította: Szvoboda Román, egyesületi titkár. — Elgázolta a VOnat- Villám János vasúti fűtőt vasárnap délután AlmásFüzitő állomáson a Budapestről jövő gyorsvonat elgázolta. Villám a gépházból vizért akart menni az állomásnál levő kútra, az útat azonban elzárta előle a Budapestre menő. személyvonat, miért is Villám a másik sinpár közepén megállott, hogy megvárja a személyvonat elmenetelét. Eközben robogott be ugyanazon sínpáron, melyen Villám állott, a gráci gyorsvonat, mely őt darabokra tépte. A szerencsétlent özvegye és nyolc kis gyermeke siratja. A gyorsvonat vezetője csak. az állomáson tudta meg, hogy vonata embert gázolt el. — Családi idill- Szekér Gyula párkányi géptulajdonos gőzcséplőjénél dolgozott a rendőrség kórházi jelentése szerint, Szloboda Pál csavargó, az ő élete párjával Vasárnap aztán a pajkos Bacchus isten áldozatul követelte tőlük a heti bérüket. Beszeszeltek. S egész Párkányon keresztül lazsnyakolták egymást. Később, mikor a híd elejére értek, egyéb fegyvereknek híján, tüzes harcikedvükben késeket rántottak elő. A férj és az oldalborda. Egymás fejét jól meglékelték, sőt az érzékszerveken is folytonossági hiányokat ütöttek. Az esztergomi rendőrség csupa szívességből letartóztatta őket még a híd párkányi oldalán, honnét a Kolos-kórházba szállították, hol most egymást ápolgatják a legnagyobb szeretettel. — Szociális gyűlés- A nemzetközi szocialistákhoz tartozó szabó munkások és munkásnők vasárnap délután értekezletet tartottak a Borcsarnokban. Matós N. ismertette a szociális munkásmozgalmak történetét. A gyűlésen kevesen voltak. — TŰZ. Mint tudósítónk jelenti, Német Béla pusztáján Piszke határában tűz ütütt ki. A kár lényeges. — Gombamérgezés. Kedden délelőtt Murgács József órás felesége egy ismeretlen asszonytól gombát vett a piacon. A gomba mérges volt. Az egész család négy gyerek, egy segéd és egy kisasszony megbetegedett. Áldori Mór doktornak sikerült ellenméreggel hosszú hánytatás után a komolyabb következményektől megmenteni a családot. — Csodálatos, hogy orvosi felügyelet dacára ilyesmi előfordulhat egy ilyen kis piacú városban, ahol az ellenőrzés nem okozhat nagy nehézséget. — TenyéSZmarha díjazás. Az „Esztergommegyei Gazdasági Egyesület" Gyapay Pál főispán elnöklete alatt tartott ülésén elhatározta, hogy szept. ll-én Bajnán, szept. 18-án Farnadon tenyészmarhadíjazásokat rendez. Itt említjük meg, hogy az egyesület a megye kisgazdái részére a mosonmegyei tejszövetkezetek tanulmányozása végett kirándulást rendez. — A nagyváradi borászati kongresszus köréből- A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének kezdeményezésére f. évi szept. hó 16—17-én Nagyváradon megtartandó III. országos szőlőszeti és borászati kongresszus iránt szőlőbirtokosaink körében igen nagy az érdeklődés. Már az eddigi jelentkezések is arra vallanak, hogy a kongresszuson az érdekelt gazdaközönség igen tekintélyes számban lesz jelen. Azonkívül az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Magyar Gazdaszövetség és számos vidéki gazdasági egylet jelentette be képviseltetését. A kongresszuson tartandó előadások rövid kivonata és a hatá-