Esztergom és Vidéke, 1906

1906-08-02 / 61.szám

Egyenlőtlen m érték. A felnőtt emberiségnek fenséges ideje a nyár. A természet nyáron n3mjtja leggazdagabb adományait és a dolgozó emberek sok milliójának a nyár a hőn várt szabadságot hozza meg, az üdülésre való időt, mely uj erő gyűjtésére szolgál a létért való kemény küzdelemben, amely manapság mindig nehezebbé válik és egyre többet kivan a lélektől és a testtől. Nem ezzel a mértékkel méri azonban a nyár adományait az emberiség legfiatalabb részénél, az újszülött gyermekeknél. A csecsemőknél és nevezetesen ama gyermekeknél, akik az anyatejet nélkülözni kénytelenek, a nyári idő csak veszedelmet és betegséget okoz. A hányás-hasmenés garázdálkodik ezeknél a gyermekeknél és a halálozás száma kétségtelenül rengeteg nagy volna, ha ujabb időben nem állna az orvos rendelkezésére olyan szer, a mely rendkivüli módon beválik és a melyet legteljesebb sikerrel alkalmaznak mindama betegségek ellen, a melyek az anyatej hiján levő gyermekeket meglepik. Ez a szer Kufeke gyermekliszt, mely kitűnő szer a csecsemők- és kis gyermeknél nyáron föllépő gyomor- és bélbetegségek ellen. Ez a liszt mint hozzátétel a tehéntejhez a gyermek gyomrában könnyen emészthetővé teszi a tejet, csökkenti a bélben az erjedést és a mi nagyon fontos, ezáltal mindenféle betegség csirájának rossz talajt nyújt a fejlődésre. A Kufeke gyermekliszt, mivel ugyanazokat a tápláló anyagokat tartalmazza, mint az anyatej, kiváló készítmény, amely nevezetesen az izom- és csontképződést- is jelentékenyen fejleszti a gyermek testében. A Kufeke-lisztnek, a melyet sok ezer orvos rendel, egy házból sem volna szabad hiányoznia, mert lényegesen megkönnyíti a fiatal anya súlyos gondját kis kedveltje észszerű táplálása tekintetében és aránylagos olcsósága következtében mindenütt megszerezhető. rozaíi javaslatok teljes szövege legközelebb sajtó alá kerül s az összes tagoknak meg lesz küldve, hogy mindenkinek módjában legyen kellő előkészületekkel a tárgyalásokon résztvenni. A kongresszussal kapcsolatosan első napon a nagyváradi szőlők lesznek megtekintve, második napon pedig az Érmellék egyik legokszerübben berendezett borgazdaságát, a melki apátság margittai szőlőit és pincéit tekintik meg a tagok. Kongresszusi szabályzatot, bejelentési lapot és minden e tárgyra vonatkozó értesítést küld a kongresszus előkészitő bizottság (Budapest, IX., Üllői-ut 25.) = Tánctanfolyam! Alulírott egy 3 heti tánctanfolyamot nyitok. Leányok és fiuk is 6 éves kortól beiratkozhatnak, kiknek részére egy külön órát rendezek. Tandíj 3 frt. a közönség pártfogásába ajánlja magát Kónyái Kyss Albertné táncmesternő. Beiratkozások: Ferenc József út 81. szám. „Altvater" 3 szó . . . Gessler Jägerndorf. CSARNOK. pisztóry bácsi, njint cenzor. Megkönyeztem a derék Pisztóry bácsit, hogy halálának hirét olvastam. Pedig alig ismertük személyesen egymást. Mindössze szigorlatairól ismertem, melyekre két hónapig naponta eljártam, figyelvén kérdéseit szorgalmasan, meg őt magát. No meg egy izben cenzorom volt. Ennek is már több, mint három esztendeje mult, s mégis, dacára e kevés ideig tartó ismeretségnek, megkönyeztem őt. Pisztóry bácsi a kolozsvári egyetem nagyhírű tanára volt. A kiváló nemzetgazdász. Egyben a nemeslelküség és jóság maga. Kiálló alsó ajakával, fehér rövidre nyírt szakállával, orrán a pápaszemmel, döcögő járásával meg orrhangú beszédével tipikus alakja Kolozsvárnak. Ismerte, tisztelte a város apraja—nagyja, s általánosan csak „Pisztóry bácsi "-nak mondták demokratikus, jóságos egyéniségeért és puritán jelleméért. A nemzetgazdaságtant tanította, s e mellett pénzügyi jogot és közigazgatási jogot is előadott. Előbbi szakban elismert tekintély. „Nemzetgazdaságtan" cimű művéről Kuncz Mór, a politika néhai hírneves tanára ugy emlékszik meg, mint korszakot alkotó munkáról. Mint cenzor enyhe, sőt túlenyhe volt, mi tudós tanárok közt nagy ritkaság. Elvből nem buktatott, kivéve azt, ki meg se kukkant. Mondják, hogy több, mint évtizedes egyetemi tanárkodása alatt legfeljebb tizenöt—húsz bukott meg nála, de hogy ez esetekben is formális védőbeszédet mondott maga mellett. A szigorlathoz praktikus tudás kellett hozzá. Teóriát, holmi definíciókat és tudomá^^os elméleteket — miket a legtöbb cenzor követelni szokott, nem ritkán a praktikus ismeretek rovására — nem kivánt. Nem annyira a készültségre, mint inkább arra tekintett ért-e a jelölt a tárgyhoz. A készületlent segítette és kivétel nélkül azon volt, hogy ne kellesen buktatnia. Ilyenkor a szájába rágta az illetőnek a mondandókat, anekdótázott, vagy jóizű történettel fűszerezte a kérdést. A hallgatóság állandóan szórakozott, mulatott a tudós Pisztóry bácsi jóindulatú humorán. Bizonn3'ára nem lesz érdektelen, ha néhány esetet említek szigorlatai köréből. Mindennél jobban mutatják en}^heségét, jóságát. Pénzügyi jogból szigorlatozott a jelölt. „Kik nem fizetnek fegyver-adót ?" kérdi Pisztóry bácsi : Látszott, hogy készületlen volt a jelölt, mert jó ideig hallgatott a kérdésre. Pisztóry bácsi csak biztatja, biztatja, mi közben pápaszeme elé aranykeretű cvikkert helyezve, figyeli a mély gondolkodást színlelőt. Megsúgják neki, hogy a „Fináncok", mire nagy hévvel kivágja a jelölt: „Nem fizetnek fegyver-adót a fináncok". „Ná úgyvan" mond Pisztóry bácsi. „Ná mondjon legalább kettőt, ámbár tizenöt is van felsorolva a törvényben" biztatja tovább. A jelölt csak hallgat. Az előbbit se tudta magától, annál kevésbbé ezt. Az idő múlik, súgás se hallszik .... Egyszerre csak, mintha eszébe jutott volna, kínjában még hevesebben, mint az elébb, elkezdi az élelmes ifjú: „Nem fizetnek fegyver-adót a fináncok, a pénzügyőrök ..." A hallgatóság körében persze nevetés támadt. Pisztóry bácsi meg mosolygó jóindulattal szól: „Ná hát kettőnek ez is kettő, bár ugyanaz." Még nagyobb és percekig tartó kacagás követte e szavakat. Pisztóry bácsi meg a jelölt merész élelmességén mosolygott. Más alkalommal közigazgatási jogot kérdezett. „Na mondja meg, mi a vizjog?" volt a kérdése. Fogalma se volt a jelöltnek, és kínosan hallgatott. Nem volt ki súgjon, mert senki sem tudta a hallgatóságból. A jelölt csak izgett-mozgott, hol jobbra, hol balra tekintett a súgást várván ;' az idő múlt; Pisztóry bácsi biztatja eg3-re : „Na mi az a vizjog ?" Vergődésében a jelölt kiitta az előtte álló pohár vizet. „Na úgy van, a vizjog az, hogy Önnek itt joga van vizet inni." jegyzé meg nyájasan Pisztóry bácsi, s a szavait követő tomboló nevetés alig tudott elállni. Ilyen esetekben látván, hogy keveset tud a jelölt, könnyebb kérdéseket intézett hozzá s végre is átengedte, ha valamit ttidott ezekre felelni. Súgni is lehetett nála. Ha jót mondott a súgó, Pisztóry bácsi úgy tett, mintha nem is hallaná. Megtörtént, hogy rosszat súgtak. Ekkor odafordulva úgy apostrofálta a súgót, hogy legalább jót súgjon, ha súgni akar. Többször meg figylmezteté a jelöltet, hogy ne hallgassa a súgót, mert rosszat mond. Politikai nézetét gyakran kifejezésre juttatta a szigorlatokon. Egyszer a törvényhatóságokról kérdezte a jelöltet a közigazgatási jogból. Kérdésével kapcsolatosan kifejtette a törvényhatóságok alkotmányvédő szerepét és közben ellenzéki érzületének adott kifejezést, kiont vén haragját az akkori „átkos" Tisza-kormány ellen. Úgy emlékszem, megéljenezték érte. Teljesen készületlen ritkán ült eléje jelölt. Méltányolták jóindulatát, s nem éltek vissza enyheségével. Megtanulta hozzá a szigorlatozó a praktikus életre vonatkozó tudnivalókat, mert Pisztóry bácsi ezeket kívánta. Tanításait nem felejtik, mert az életben lépten-nyomon előfordulván, alkalmazzák gyakorolják azokat, holott a legtöbb cenzor agyafúrt definíciói és teoritikus fejtegetései nagyon hamar kipárolognak szigorlat után az agyvelőből. Ő az élet s nem az iskola számára nevelt. Tanítványai rendkívül szerették, mert atyai jóakarójukat látták benne. Politikai tüntetések idején, ha mértékleteségre, komolyságra intette őket, engedtek a Pisztór}' bácsi szavának. Mélységes sajnálattal látták őt megválni két év előtt a tanári állásától, midőn Kolozsvár városa nagyrabecsülése jeléül képviselőjévé választotta. Parlamenti működéséhez nagy és jogos reményeket fűzött az ország, mert kiváló tudást szabadelvűséggel párosítva vitt magával a törvényhozás csarnokában. Sajnos, ezen működésében útját állta a halál. Ezen emlékek, a halálhír olvasására újultak fel. Megkönyeztem, mert az alatt a két hónap alatt mélyen bevésődött szivembe hatalmas egyéniségének emléke. Velem együtt egykori tanítványai közül, kik értékelni és csodálni tudták nagyságát, sokan megkönyezhették az áldott emlékű, derék Pisztóry bácsit. Scheiber L. NY I LT T ER. Köszönetnyilvánítás. Folyó hó 29-én reggel 8 órakor Esztergomban dr. Gönczy Béla kórházi főorvos úr egy veszélyes műtétet hajtott végre rajtam, vesekövemtől szabadított meg. Fogadja családom nevében is hálás köszönetemet. Nagyölved, 1906. július 30-án. Pólya Lajos, ev. ref. lelkész. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a Szerk. 5 E. sőt még több napi kereset ! A házimunka-kötőgép társaság férfiakat és nőket keres, akik gépeinkre munkát vállalnának. Egyszerű és gyors munka, melyen egész évben ki-ki odahaza a lakásán végezhet. Előismeretek nem szükségesek. Ha valaki más városban lakik, a.z nem határoz, mi az elkészült munkát eladjuk. Házimunka kötőgép-társaság Thcs E Whittick és Tsa Budapest, IV. Havas-utca 3—554. Prága—

Petersplatz 7—554. [\CH DIEN, Allein Echter Balsam aus dec Sehufzensel-ApoHieki its A.Thierry in Pregrada bei Rohltsch-Sautf brum. bérmentve. Minden utánzás és utánnyomás büntethető. Egyedül a Thierry-féle Balzsam valódi, csakis a zöld apáca védjeggyel. Törvényileg védve. Régismert, felülmulhatlan emésztési zavarok, gyomorgörcsök, kólika, katarhus, melltájás, influenza stb. ellen Ára: 12 kis, vagy 6 dupja üveguek, avagy 1 nagy különleges üvegnek patentzárral K. 5. — Franco, Thierryféle Gentifolia kenőcs elismert, mint non plus ultra, mindennemű sebek, gyulladások, sérűlésrek, kiütések és gyűlések ellen, ha még oly régiek is. Ára: 2 tégelynek K. 3.60 franco szétküldve, csakis a pénznek előzetes beküldése, vagy utánvétel ellenében. — A. THIERRY gyógyszerész Pregrada, Rohitsch-Sauerbrunn mellett. Brosúrák több ezer eredeti köszönő levéllel ingyen és Raktára: Török József gyógyszerész Budapest. D. Leo J. Egger és Vértes L. Lúgos. jutényosaq] felvétetnek a kiadóhivatalba!].