Esztergom és Vidéke, 1906

1906-01-21 / 6.szám

ESZTERGOM es VIDÉKI A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Slőfizetési árak: Egész évre Fél évre . 12 kor. Negyedévre. . 3 kor. ti kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Di. Prokopp Bijala és Breimei

1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-utca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. A magyar kath. tanítók árvaháza Esztergomban. Esztergom, jan. lg. Nem régiben hirt adtunk Ő Eminentiájának, a Hercegprímásnak azon elhatározásáról, mely szerint a magyar kath. tanítók árvaháza a magyar katholicizmus székhelyén, városunkban létesitessék. A Hercegprímás elhatározása hálára kötelezi a város közönségét, mert elvitázhatlan, hogy az országos jellegű közintézménynek városunkba való létesítése nemcsak a köz- és idegen forgalom emelésének fog jelentékeny emeltyűjévé válni, hanem a város színvonalát is fogja emelni. Az árvaház létesítése miként az alábbiakban látjuk, immár a megvalósulás stádiumába lépett, a segélyalap bizottsága elnökének, dr. Walter Gyula praelátus kanonoknak a város tanácsához intézett beadványával, mely a következőképen szól: „Két évtizede körülbelül, hogy a Nagyméltósági Püspöki Kar 1884ben a kath tanítók anyagi helyzetének némi javítása tekintetében azt az alapot létesített, mely az „Országos Kath. Tanítói Segélyalap" neve alatt ismeretes. A pilla&z estharans|. Virágünnep volt künn a zöldben. Madárdallos, hűs völgy ölén, Virággal volt a rét behintve, Virágból volt körül — sövény. A zene oly csábosán szólt, Oly táncrahivón édesen ! S mi még is messze elbolyongtunk A távol bércen völgyeken Csapongva csörgött utunk mentén Egy pajzán, hűtlen kis patak; — Szerelmes esti pirban égtek Körül a tölgyes bércfalak. S hogy mentünk, szótlan álmodozva Titkos sóhaj kél ajkamon, Tán sohasem jön újra vissza Ez a magány, ez alkalom! S meg bámulom tüzét, szemednek, — Keblemre vonva fejedet, — Kábult agyamnak vágya támad Ölelni, birni tégedet! A gondolat, vágy lángra gyullaszt, Eremben száguld, forr a vér — Elkárhozni, pokolra szállni Egy pillanatnak üdveér! natnyi segélyezésen kivül feladatává tette az alapnak, hogy a tanítók árváinak elhelyezésére és neveltetésére megfelelő intézetről gondoskodjék. Azok a hányadok, melyek az alap jövedelméből az árvaházat illetik, valamint a különösen ez intézmény javára befolyt nagylelkű adományok ma már tekintélyes összegre növekedtek. Az alap központi bizottsága mult évi augusztus 24-én Budapesten tartott rendes közgyűlésében elhatározta ennélfogva, hogy az emiitett árvaház minél rövidebb idő alatt felállitass ék. Az intézet helye kérdés tárgyát alig képezhette. O Eminentiája, kegyelmes főpásztorunk 1898-ban 25 ezer koronát azon hozzáadással volt kegyes az árvaházra adományozni, hogy az — Székvárosában, Esztergomban létesitessék. Az intézet tehát biztosítva van Esztergom város számára. Midőn ezt, mint a segélyalap igénytelen elnöke és a város anyagi jólétét, valamint szellemi haladását őszintén óhajtó szerény lakosa örömmel adom a Tekintetes Tanács becses tudomására, egyúttal engedelmet kérek, hogy egy tiszteletteljes kérésemet terjeszthessem elő. Kérelmem tárgyát az árvaház felépítésére szolgáló telek képezi. Az intézet létesítését jelentékenyen megkönnyítené és siettetné az a körülmény, ha megfelelő telek ... De im, kigyúl az első csillag Az ég peremén, ott alant, A szomszéd falu templomában Imára szól az estharang. A zene hallgat lenn a völgyben, Csak szellő zúg a fák között, Az egész tájra körülöttünk Szent ájtatosság költözött • . . S mire a hold megkezdi útját, A mérhetetlen tájakon, Eléd borulva, bűnbánóan A harangzugást hallgatom . . . Ballá Miklós. élet tanulságaiból. (Két közlemény.) Irta: Körösi László dr. I. I. Háromszázéves parabola, (Irodalomtörténeti emlék.) A Hamvay-levéltárban a XVI. század végéről való érdekes kéziratot találtak, mely Szolimán török császárról szól, aki 1526-ban Mohácsnál kezdte hóditó magyarországi hadiútját s negyven esztendő múlva, 1566-ban a hős Zrínyi Miklós Szigetvára ostroma közben halt meg. állana rendelkezésre. Figyelembe véve az árvaház emberbaráti célját: tekintetbe véve a városra nézve nagy előnyeit: szabad talán azt a reményt táplálnom, hogy a Tekintetes város kegyes lesz az intézet számára ingyen olyan telket adományozni, amelyen azt felépiteni, berendezni lehessen. A telek fekvése és nagysága szempontjából, bátor vagyok a következőket felemliteni. Az intézetben legalább 100--120 lesz elhelyezve. Az épületnek tehát nagyobb szabásúnak kell lennie. Az épület mellett okvetlenül kell, hogy terjedelmesebb udvar és kert is legyen. Nevelőintézetet a mai fogalmak szerint játéktér, üdülőhely nélkül képzelni is alig lehet. Azok között a valóban súlyos körülmények között, amelyekkel az élet napjainkban össze van kapcsolva: különösen fontos, hogy megvalósittassék Juvenális ismeretes elve: „Mens sana in corpore sano." Miután megfelelő kiképeztetésük befejezéséig, esetleg keresetképességükig időzhetnek majd a gyermekek az árvaházban, látogatni fogiák a helybeli magasabb tanintézeteket. Igen kívánatos lenne ennélfogva, hogy az intézet oly pontján létesüljön a városnak, amely a középiskolához és más tanintézetekhez közelebb fekszik. Konkrét adatokkal, számokkal az intézet nagysáA háromszáz esztendőnél régibb irodalmi emlék egészen a régi mesemondó Pesti Gábor és Heltay Gáspár fabuláira emlékeztet. Irodalmi olvasmányaink közül eddig hiányzott, holott nyelvi és kortörténeti értékénél fogva megérdemli, hogy közkincsünkké válljék. Bemutatom előbb a régi formában, hogy lássuk: milyen volt a mi nemzeti nyelvünk háromszáz esztendő előtt. Azután pedig, hogy a tanulságos parabolát egészen megértsük, bemutatom mai helyesírásunk szerint is. I. Szwltan Szwlimanak az kj Szyget alat meghala küldést wolt az Haszán passa egi igen szép oroszlant melliet az chaszar igen megh szeret eles hiwatwan az oroszlános mestert mond neki Ihon az orosziának egi jwhot adok napyaba es meg ad eny hogi az oroszlán enelys szeb légien az mesternek semyt nem iger az mesterys gondollia magába hogi az egi chemeret az jwhnak meg erdemly evvys aszt mynden nap el weszy az oroszlán meg eystedyk es egiszer wyteti oda az chaszar nerny lattya hogi hitwan mond hogi agianak egi deákot az mester melle ki minden ideot meg iryon mykor menyt eszyk az oroszlán annak sem ad az chagát illetőleg ma még nem szolgálhatok. Azt azonban bátor vagyok hangsúlyozni, hogy országos jellegű intézetről van szó. Annak az intézetnek tehát terjedelmes, impozáns épületben kell elhelyeztetnie. Ennélfogva maga az épület is díszére fog szolgálni a városnak. A magyar kath. tanítóság u. i. nagy tekintélyre és érdemre nézve egyaránt kiváló testület. Annak az intézetnek tehát, amelyet a Segélyalap a nevezett testület árvagyermekei számára felállítani ügyekszik, már külseje által is fel kell tüntetnie, kinek tulajdonát képezi ! Fel kell tüntetnie, hogy a nemzet jogos elismerése és köszönete alapján nyert életet. Kétségtelen ennélfogva, hogy emelni fogja szeretett városunkat az intézet. Epp oly bizonyos azonban, hogy anyagi tekintetekből is előnyére fog szolgálni. Azért is ismételten kérem a Tekintetes Tanácsot, hogy az „Országos Kath. Tanítói Árvaház" számára egy megfelelő nagyságú és fekvésű telket ingyenesen adományozni, illetőleg ilyennek adományozását a tekintetes képviselőtestületnek indítványozni és ajánlani méltóztassék. A kedvező határozat maradandó emléke lesz egyrészt Esztergom város nagylelkűségének, másrészt bölcsességének, amelylyel érdekeit felismerni és méltányolni tudta és akarta, Midőn ebben az erős meggyőzar semyt azys elveszy égik megiedet az jwhnak analys hytwabb leszen az oroszlán ismeg oda vytety az chazar latya hogi analys hytwanal mond hogi egi prefectwstys agianak az oroszlános es deák melle azt meg adwan azis elvveszi az égik megiedet marad az oroszlánnak chak agl megied igi az oroszlán chak alig fog el ballaghatny. II. Szultán Szulimánnak, aki Sziget alatt meghala, küldött volt a Hasszán basa egy igen szép oroszlánt, melyet a császár igen megszeret. Előhivatván az oroszlános mestert, mond neki: Ihol az oroszlánnak egy juhot adok napjában és add megennie, hogy az oroszlán ennél is szebb legyen. A mesternek semmit sem igér. A mester is gondolja magában, hogy az egyik címerét (a javát) a juhnak megérdemli ; ő is azt mindennap elveszi. Az oroszlán megejtődik (megfogy) is, egészen. Viteti oda a császár nézni, látja, hogy hitvány mond, hogy adjanak egy deákot (iróhivatalnok) a mester mellé, ki minden időt megírjon, mikor mennyit eszik az oroszlán. Annak sem ad a császár semmit. Az is elveszi egyik negyedét a juhnak. Annális hitvább (hitványabb) leszen az oroszlán. Ismeg (is.Esztergom és vidéke" tárcák