Esztergom és Vidéke, 1906

1906-04-19 / 31.szám

Ama dalt még! Az olyan elhaló volt: Ó az fülembe édes hang gyanánt ért, Mely az ibolyaágy fölé lehel, És illatot lop s ád ! Minden magyar lánynak tanuló-könyve lesz ez, amelyből a szerelem dalait fogja kiolvasni; miden jókedvre került társa­ságnak nótáskönyve és az idegennek, aki kapuink közt tartózkodik bebocsátást kér: útmutatója és kalauz, aki elvezeti a ma­gyar sziv rejtekébe. Szerencsés a gondolat, mely ezt az uj magyar nótát kivirágoztatta. És mennél sötétebb napokban köszönt be hozzánk, annál világosabb, éltetőbb és sugárzóbb a derű, amely e bús idők magyarjára a népköltésből s a népköltésnek e könyvbe foglalt gyöngyeiből árad. A könyv ára kemény táblába kötve két korona. Kapható minden hazai könyves­boltban. lámák könyve. Irta: Torday Ferenc dr. A mamák könyve cimü most megjelent műnek, mint a Bibliának, ott kellene lenni minden fiatal és idős asszony asztalán, ágya mellett, szóval éjjel-nappal a keze ügyében, hogy minden üres percében olvashasson belőle egy-egy fejezetet. Mert nem elég az ilyen könyvet egyszer végig olvasni, annak minden sora vérré kell, hogy váljék az ifjú anyákban. Azt ugy kellene tudni, mint a miatyánkot és az egyszeregyet. Sok, a gyermek ápolásával foglalkozó bel- és külföldi könyvet olvastam már életemben végig, de egyből sem szállt felém annyira a kis gyermek szeretete, mint az ibolya kábitóan édes illata, mint Torday dr. könyvéből. A gyermek szere­tete első sorban, aztán meg az az ember­szerető érzés, a mely az anya gondját enyhíteni, dolgát egyszerűsíteni és fela­datát könnyíteni igyekszik. És a mellett, hogy hasznos, még élve­zetes olvasmány is, öreg és fiatalnak egy­aránt. Mily boldogok a mai fiatal anyák, a kik ilyen tanácsadóval, támogatóval, vigasztalóval élhetnek. Irigyeljük őket mi régiek, a kik gyermekeinket még a szere­tetünkkel is sokszor gyötörtük tudatlan­ságunkban. Mutatóul itt közlünk egy fejezetet az érdekes, jó és olcsó — tehát mindenki által beszerezhető könyvből. Ida néni. • * A gyermeknevelésről. Türelem és józanság vezéreljenek ben­nünket, mikor a gyorsan növekvő kisde­dek nevelésével bíbelődünk. Három-négy évesnél kisebb gyermekeket egyáltalában ne tanítsunk, csak neveljünk, csak támo­gassuk, vezetgessük őket, mikor járni kez­denek. Mikor megoldódik a kis nyelvük és emberi hangok formájában kezdik ők is megszólaltatni kis eszük, kezdetben né­hány tárgyra, fogalomra korlátolt gondo­latait, akkor tanítsuk meg őket szajkó­módra a szavak tiszta kiejtésére. Várjuk be türelemmel, mig bővül kis szókincsük. Ne gyötörjük őket, gyermeki, kis észszel föl nem fogható fogalmak, őket még nem érdeklő tárgyak nevének megtanításával. Ne türelmetlenkedjünk. Ne kényszeritsük reájuk a magunk szófüzését. Várjuk be, mig maguk rájönnek, hogy ugy jobban megértethetik magukat. Az igy, maguktól beszélni kezdett szavak tiszta kiejtésénél egyébre ne akarjuk őket megtanítani. Még később sem, mikor kofáskodásnak mondott, szakadatlan vig csevegésük elárulja azt az élénk szellemi munkát, mely pihenés nélkül foglalkoztatja kis lelki világukat. Ne zavarjuk azt meg. Ne akarjuk azt ko­rán a magunkéhoz hasonlóvá átformálni. Versek, felköszöntők bemagolására ne kényszeritsük a gyermekeket. Egyszeri hallásra, lopva mindent megtanuló kis gyermekek eszét ne nyomorítsuk ' meg azzal, hogy belőlük csodagyermekeket csinálunk. Ne szavaltassuk, beszéltessük őket a magunk és mások szórakoztatására, mert azzal megkárosítjuk az ő szellemi világuk egészséges fejlődését. A maguk tetszése, a maguk módja szerint énekel­jenek a gyermekek. Öt éves korukon innen ne tanítsuk őket semmiféle szövegre vagy dallamra. Ne énekeltessük őket se magunk, se mások szórakoztatására. Egyszerre egy nyelven tanítsuk meg őket beszélni. Ne erőszakoljuk se az ujabban hallott idegen nyelv gyors megtanulását és ne akarjuk megakadályozni a már tu­dott nyelv elfelejtését. A kis gyermek agyába még nem szabad tudást berak­tározpi. Egyszóval, ne korlátozzuk a kis gyer­mek egyéni szabadságát. Ne irigyeljük, ne raboljuk el tőlük gyermekkorukat. Ne vegyük el tőlük gyermekszobájukat, játé­kaikat. Ne vigyük el őket kis gyermek­korukban felnőttek társas mulatságaiba, színházba se járjunk velük, mert mind­ezek izgatják idegzetüket. Az igy okozott izgalmaknak a messze jövőre kiható kár­tékony befolyásuk van. Az iskolás kor közeledte előtt ne tanít­suk a gyermekeket semmire. Nevelésünk csak arra szorítkozzék, hogy felköltsük bennünk a szeretetet szülőik és a velük foglalatoskodók iránt, hogy beléjük nevel­jük az engedékenységet, a szófogadást, hogy tanítsuk őket arra, hogy az ő kis kívánságaiknak nem kell mindig teljesülni. Neveljük ki belőlük a durcáskodást, a ra­koncátlanságot. Ehhez az kell, hogy ne csak szeretettel, de jóságos türelemmel és némi szigorral bánjunk a gyermekekkel. Okosan és idejében alkalmazott fenyíték hozzátartozik a gyermeknevelés segédesz­közeihez. Ne tudást, hanem jó modort, illedeímességet, szófogadást neveljük bele a gyermekekbe, a nélkül, hogy ezzel meg­zavarnánk az ő ártatlan, gondtalan, vig kedélyvilágukat, a nélkül, hogy, bármint is korlatoznók a korukat megillető szabad­ságukat. Ezek a helyes gyermeknevelés alapelvei. E nélkülözhetetlen könyv ára kemény táblába kötve három korona. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. • 5 K. sőt még * több napi ke­reset ! A házimunka-kötőgép társaság férfiakat és nőket keres, akik gépeinkre munkát vállalnának. Egyszeri és gyors munka, melyen egész évben ki-ki odahaza a lakásán végezhet. Előismeretek nem szükségesek. Ha valaki más városban lakik, az nem határoz, mi az elkészült munkát eladjuk. Házimunka kötőgép-társaság Thos H. Wnittick és Tsa Budapest, IV. Havas-utca 3—554. Prága— Petersplatz 7—554.

Next

/
Oldalképek
Tartalom