Esztergom és Vidéke, 1906

1906-04-19 / 31.szám

A beteg emberiség. Lehetetlen, hogy meg ne borzadjon az ember azokon a statisztikai kimutatásokon, a melyeket egészségügyi lapok közölnek olykor, a beteg emberiségről, A kórházak valósággal zsuíoltak. Budapesten valósággal törni kell magát a beteg embernek jogáért, hogy felvegyék, valósággal könyörögve kell oda kiálltani a mentő társadalomnak. Társadalom! én is élni akarok, kérlek téged, ne ölj meg! A tuberkulotikus osztályon minden ágyon fekszik egy beteg. Anynyira tele van, mint egy forgalmas korcsma. A kettő között összefüggés is van. A mig százával járnak fogyasztani az alkoholt: a korházakban sem lehet könnyű szerrel helyet kapni. A női osztályok is szerfelett túlzsúfoltak. A nők fele lábon jár, de hány beteg van ezek között, a kik a mellett^ hogy szenvednek, még aayai szerepüket is betöltik, sok gyötrődéssel sok panaszkodással. Fizikai lehetetlenség, hogy beteg fának egészséges gyümölcse legyen, a jövő emberi generáció erős testalkattal induljon az élet harcának De nemcsak a beteg szülők szaporítják a testi degenerációt, hozzá járul ehhez a szellemi túlterhelés is, a mi szociálpolitikai szempontból a legképtelenebb gazdasági rendszer az állami élet fenntartásában. Figyeljük csak meg az iskolai túlterhelést. A prelegáló tanár mégse gondolja, hogy a mikor ő trigonometriai tételeket vezet le, hogy előadásának felfogásához egyforma méretű agyak kellenek s a mig az uzsonnára is caviárt, szardiniát és sonkás zsemlyét falatozhat a gazdag ember fia, addig a szegény ember gyereke silány, sovány koszton tengődik heteken át. Micsoda szellemi produkció kell ahhoz, hogy az a szegény fiu annyi latin leckét, annyi matematikai képet vessen a fejébe ! Csatlós Imre az volt. Düh, félelem, lemondás, zavart lélek, sebzett szív, oly nagyon megváltoztatták szelid, puritán jellemét. Egy délután nagyon bántotta őt az a hir, hogy felesége megcsalta. Az emberi arc külsőleg festi a bánatot, mikor valami bántja. Imre arca olyan szinű volt, mint az uj divatú házaké, sárga. Odahagyta a hivatalt. Izgatottan ment hazafelé. S amikor hazament, lerogyott a székre. De a pokoli szenvedés egy percre dönt le, a másik percben forrongásba hozza a vért, feledteti azt a tudatot, hogy Csatlós Imre ember. Öklét emeli feleségére. — Megcsaltál hitványlelkű asszony. A nyomorult csábitó tettét,.a te bűnöd kimondhatatlan aljasnak teszi. Nyomorult nő, lelked olyan gyenge, olyan piszkos. A fonalat, mely kettőnket összefűzött, szétromboltad egy hízelgő szóért, istentelen hazugságért. Összetörhetnélek, mert Isten és pokol meg nem tilthatja ezt nekem, de nem teszem, mert pokoli szenvedésem mellett sem, birnám a kezemet és lelkemet bemocskolni, egy hitvány, egy aljas asszonyért. A csábitót megölöm, de azt is azért, hogy majd emlékeztesselek reá, hadd kínlódj, hadd sird ki magad, hadd emlékeztesselek arra, mi voltam én neked. Eredj előlem, kiáltsad a világnak, hogy Ezzel szemben lehetne valaki a ki azt mondhatná : hogy a ki nem bírja ki ezt a szellemi tornát, hát uram Isten menjen el suszter inasnak. A csirizes tál nem olyan nehéz. Van elég gazdag fiú, tanuljanak azok. Igen ám, de a gazdag fiúnak is megvannak a maga szellemi tortúrái. A gazdag fiúk nemcsak logritmusokkal és pszihologiával foglalkoznak, hanem szabad óráikban franciát, angolt tanulnak, naponta 2—3 órát zenélnek, ugy, hogy egy ifjú ember napi 10—15 órát tölt örökös szellemi munkában. Innen van, hogy a hússal, borral táplálkozó gazdag tanulók között is igen sok a rosz tanuló : mert a túlságos szellemi foglalkoztatás megtámadja az idegrendszert és ez nem képes a nagy reagáló erőnek ellenállani. Mindezek előidézik az idegességet. És Uram Isten, hány idegbeteg ember van a kórházakban és szanatóriumokban. A legtöbb idegbeteget a szellemi megerőltetés visz a kórházakba, sokszor ez teríti le a boncoló asztalra. Persze: a tanulástól megcsömörlött ifjúság mihelyt a tanulástól megszabadult, siet kiaknázni öröm forrásait. Ez is hány beteget ad a kórházaknak. Még a falusi nép egészsége mondható ideálisnak. Bár a rossz gazdasági esztendők az egészségre is káros hatással vannak és az alkohol fogyasztása itt is rémesen pusztít és gyilkol. A jobbak kötelessége, hogy a népet kiragadjuk a romlásból. Mentől több agitáció annál több siker. A kivándorló országban súlyos feladat, hogy az itthon maradt nép egészségét ápoljuk, mert a magyar nemzet dicsőségben csak akkor növekedik, ha minden embernek külömb fia lesz, mint az apja volt. K—t. nézzék: itt egy asszony, aki megcsalta az urát, mert becsületes volt, mert megérdemeltem szerelmét. Én majd őrült ka

: cagással felelek: Ördög és pokol, kárhozat és asszony! S a világ felelete : ha— ha— ha—ha ! . . . Ilyen roszat nem mondtak még ennek az asszonynak. Sirt, nem tehetett egyebet, mert ura nem engedte szóhoz jutni. Könnyei, mintha azt mesélték volna, hogy ember kegyetlen vagy, igazságtalanul ítélsz. Csatlósnak is ugy tünt, ha vére csendesebbé tette. Agyához kapott, merően nézett feleségére, majd odarohant feleségéhez s mintha kérte volna, azt mondta. — Hát beszélj asszony, mert megőrülök. — Köszönöm Imre, ha ugyan még szabad így szólítani. Köszönöm, hogy szóhoz engedsz. — Nőd vagyok. Szerettelek. Szeretni foglak, bár üzz el magadtól. — Ha nem szerettelek volna, nem mentem volna hozzád. — Figyelj meg, tarts megfigyelés alatt s azt fogod látni, hogy nem vagyok őrült. Nem dobom oda szivemet senkinek, mert nekem is van lelkem. A tied az. Ennyivel védem magam, figyelj meg, vagy ha nem akarod, ölj meg, te még meg fogsz siratni. Csatlós Imre hitt az asszonynak. De azért a csábitót meg akarta ölni. Meg is verekedtek, Színház. Szalkay Lajos társulata, — nekünk régi ismerősünk — mintha e visszatértével megerősbödve mutatkozott volna be közönségünknek. És ha az előjelek nem csalnak, közönség és színész a jó barátság útján vannak. Örülünk rajt, hogy van alkalmunk megdicsérni a közönséget, mert arra az első napok telt házával méltán rá szolgált. A két húsvéti napon páros előadás volt. Vasárnap délután Petőfi halála, este a János vitéz; hétfőn délután a . Csikós, este pedig a Szmolen Tóni ment. Bekezdőnek nem sok, hogy pedig mégis telt házat szerzett a húsvét, ez az igazgató jó sejtelmére vall. Mert hiába ásítozunk a „kék tóra", bizton hisszük, hogy ha újból szinlapra kerül, újból rendőri beavatkozásra lesz szükség, különösen az állóhelyek jegy kiadása körül. A Szmolen Tóni a Népben jóval százon felül ment, de el is vették Vidortól az udvari páholyok bérletét. És dacára a koalíciós világnak — jól tették. Kár a Kossuth-nótát ilyen keretben profanizálni; imádság az ! Kedden Fényes Samu vigjátéka a Csöppség csalt ki könyeket az érzékenyebb szívűek szemébe. A főszerepben Fekete Irén mutatkozott be, ki különösen naiv jeleneteiben kedves jelenség volt. A hangja .. . nos, meglehet hűlve, mert erősen köhög. Majd máskor jobban meghalgatjuk. Széles mozdulatait és merész perdüléseit talán mérsékelhetné. Jók voltak Szigethy, Kovács és Déry. Gajdosnét és Mártát nem tudjuk ki adta, mert szerepváltozás volt. Holéczyt azonban megismertük. Tegnap szerdán ismét a János vitéz került szinre, ma pedig Fehér Anna betyár történetet adják. Közönségünket pedig csak biztatni tudjuk, mert Szalkay az idei húsvétvasárnapon jó vásárt csapott és pártolásra érdemes. HÍREK. — Eljegyzés. Lindenbaum Bódog nógrádmegyei földbirtokos eljegyezte Nagy Ilonka úrhölgyet, Nagy Sándor v. országgyűlési képviselő és fővárosi ügyvéd kedCsornai Bojtos Zsiga tizenkét embert vert már meg, ezek közül sokan itt hagyták a világot. Imrét is megverte, aztán megsiratta keservesen. Szegény Imrét úgy vitték haza lepedőben. Szerette az asszony a férjét; szerette, mert könnyeivel is letudta volna mosni a vért a sebről. Siratta, ápolta urát; kérte az Istent, adja vissza azt neki, ki őt szereti . . . Csornai Bojtos Zsiga belátta, hogy nem maradhat ebben a városban. Ő is sajnálta Imrét. Mielőtt itt hagyta volna a várost, levelet akart irni Csatlósnénak. Napokig gondolkozott, megtegye-e azt, vagy nem? Megtette. A levél igy hangzott: Mélyen tisztelt Asszonyom ! Búcsúzzunk ! Fáj nekem s jól tudom kegyednek is. Nem akarom a multat visszaidézni, hisz az kellemetlen volna kegyedre nézve. Csak arra kérem, hogy ha ura felépül, értesse meg vele, hogy felesége nagyon becsületes asszony. Naiv, hiszékeny, gyermekies a legvégső határokig. Tisztelője : Csornai Bojtos Zsiga. Amikor az asszony elolvasta a levelet, beteg alvó férjére nézett. Szeméből könnyek peregtek, amiből ugyan nem lehetett megtudni, vájjon mi csalta azokat oda ? Verner Jenő ves és nagyműveltségű leányát. Lindenbaum hosszabb időt töltött megyénkben, hol a Stein testvérek, kitűnő vezetésű bényi gazdaságában volt gyakorlaton, mely idő alatt kedves modorával sok jó barátot és ismerőst szerzett magának, kik bizonnyára örömmel fogják olvasni e hymen hirt és sietni fognak szerencsekivánataikkal a boldog vőlegényt felkeresni. —• Beteg ágyon. Dr. Walter Gyula praelátus kanonok erős meghűlésből származó torokbaj következtében mintegy hét óta ágyát őrzi. — Rezső napja. A helyőrség tisztikara kedves meglepetésben részesítette Hess Rezső hetvenhatos ezredest húsvéthétfőn névünnepe előestéjén. A tisztikar zeneszóval testületileg vonult Sasich Gábor őrnagy vezetése mellett az ünnepelt lakása elé, hogy jó kivánatainak kifejezést adjon. A zene két és fél óra hqsszat játszott az ezredes lakása előtt válogatott darabokat, mit nagy közönség hallgatott. — Közgyűlés a Városnál. A város képviselőtestülete holnap d. e. 10 órakor rendes havi közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A városi főügyész előterjesztése Pór Antal által létesített „városi árvaház alapra" vonatkozó alapítólevél megalkotása iránt. 2. Ugyanannak előterjesztése néhai Frey Vilmos-féle városi szépitési alapítvány alapító levele ügyében. 3. Ugyanannak előterjesztése Hübschl Sándor-féle jutalomdij-alapitvány alapító-levele ügyében. 4. Ugyanannak jelentése a selyem tenyésztési célra szolgáló kert bérlete ügyében. 5. Hauslohner István rendőrfogalmazó lemondása és az ily módon megüresedett rendőrfogalmazói állás betöltése iránt szükséges előintézkedések megtétele. 6. Tanácsi előterjesztés az erdei fatermés számbavétele-árának megállapítása stb. tárgyában. 7. Dr. Kaszper Károly kórházi segédorvos kérelme fél évi szabadságidő engedélyezése iránt. 8. Csernák Béla rendőrirnok kérelme 100 korona személyes lakbérpótlék kiutalása iránt. 9. A városi főügyész törlési javaslata Tölgyesy Ferenc alapítványi tartozásának rendezése tárgyában. 10. Ott Lajos illetőségi ügye. — A csavargőzös társulat közgyűlése. A csavargőzös társulat évi rendes közgyűlését f. hó 23-án d. u. 3 órakor tartja meg hivatalos helyiségében. — A rendőrfogalmazói állás megüresedése. Hauslohner rendőrfogalmazó állásáról való feltétlen lemondását a város tanácsánál beadta. A megüresedett fogalmazói állásnak betöltése iránti intézkedések megtétele, nevezetesen a pályázat kiírásának elrendelése, a képviselőtestület holnapi ülésének határozatából fog megtörténni. Az állás előreláthatólag Csernák Béla egyhangú megválasztásával fog betöltetni, mint ki arra való rátermettségének máris elég tanújelét adta, akinek megválasztásával a rendőr intézmény egy hasznos és munkás erőt fog magának biztosítani.. — Választási Mrek. Muzsláról írják lapunknak, hogy a köbölkúti választó kerület függetlenségi és 48. Kossuth párt választói e hó 16-án Muzslán a Mészáros; féle vendéglőben értekezletet tartottak, mely alkalommal nagy lelkesedéssel kiáltották ki Gorzó Nándor ármentesitési igazgató mérnököt jelöltjüknek, kinek megválasztása tudósítónk szerint bizonyosra vehető. — Rendkivüli ülés a megyénél, A megye törvényhatósága tegnap rendkivüli ülést tartott melyen az országgyűlést egybehívó kir. leirat olvastatott fel. Ezen ülésen vett bucsut Horváth Béla a bizottságtól. Az ülés lefolyásának ismertetésére visszatérünk. — Választás a doroghi és a köbölkúti kerületben- A megye központi választmánya tegnap d. e. tartott ülésén a doroghi és a köbölkúti kerületekben a