Esztergom és Vidéke, 1906
1906-04-12 / 29.szám
ESZTERGOM es VIDÉKE A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak Egész évre Fél évre . 12 kor. Negyedévre. . 3 kor. fi kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Dí. Píokopp ßijula és Brenner* Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (tiova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-utca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. Nagypénteken. Menjünk fel a Golgothára. Nagy népcsoport vesz körül három keresztet, amelyek szekercével csak szilánkosan vannak lefaragva. Három elitélt várja a törvényszerű rendelkezést. Kettő közülök rablógyilkos, a harmadik az ítélők szerint lázadó, a. nép hitegetője, ki a bűnvádi tárgyalás alatt Pilátusnak ama kérdésére „Tehát király vagy te?" azt felelte: „Te mondod, hogy király vagyok. Én arra születtem és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Minden, aki az igazságból vagyon, hallgatja az én szómat." Majd a főpap ama kérdésére; „Te vagy-e Krisztus, az áldott Istennek fia!" ,szelíden feleié; „Te mondád, én vagyok! Azonban mondom nektek : ezután meglátjátok az ember fiát ülni az Isten erejének jobbján és eljönni az ég felhőiben." Felelt reá a főpap : „Káromkodók !" És ezzel meg lett pecsételve sorsa, keresztre feszíttetett. Tompa moraj, szivet nyilaló zokogás között bocsájtván a durva szögeket végtagjaiba s amint hogy felemelik a keresztet, mig a nép j\ szentföldről. Jeruzsálem négy egymás melletti alacsony hegyen: a Sión, Móriáth, Akra és Nezetha nevű halmokon és ezek völgyében fekszik. A várost, melyet gyakran Sionnak is neveznek és neveztek, egy 7 kilóméter kerületű s 12 méternyi magas kőfal veszi körül 34 toronnyal. E falakon nyolc kapu nyilik, melyek közül azonban egy, az Arany kapu, bevan falazva ; befalazták a mohamedánok, mert legendájuk azt tartotta, hogy ezen fog benyomulni a hóditó, aki a várost tőlük elfoglalja. Ezt a kaput régente minden évben csak egyszer, virágvasárnapján nyitották ki, mert a vallási hagyomány azt tartotta, hogy* az Üdvözítő ezen vonult be annak idején a városba. Másik nevezetes .kapu a Damaskusi kapu, mely a város északnyugati oldalán nyilik. Ezt az arabok annyi oszloppal' és toronnyal ékesítették, hogy e miatt Oszlop-kapunak is nevezik. E kapun belül s tőle néhány lépésnyire áll az osztrák magyar zarándokház egy meredek lejtőn. Az olaszos izlésű, egy emeletes visszafojtott lélekzettel tekint a király feszítésre, a lovak horkanva verik patájukat a már vérrel- áztatott rögön. Megrendült a föld, megrepedének a kősziklák, a templom kárpitja két felé szakadt. És a büszke római százados környezetével együtt felkiált: „Valóban az Isten fia volt!" Vérét ontva meghalt, levétetett és sírba helyeztetett. Ki ? az Igazság! S miért igazság? Mert saját vallomása szerint egyszülött fia az Istennek, ki egész teljében igazság. És miért halt meg érte ? Miért, mert az ember mindig kételkedő volt és életének boldogságát, hatalmát, fölényét szorosan a földi lét gyönyöreihez kötötte anélkül, hogy reá tért volna az örökké tartó boldogulás ösvényére, melyet egyedül Krisztus hirdetett, hogy megváltsa az embert annak, amely nélkül igazi élet nincs és nem is létezhetik. És amit hirdetett, azért meg is halt: szeretettel dicsőítve az Igazságot! A nagypéntek a szeretet drámai jelentőségű tényét tehát abban bírja, hogy gondolkodóba ejt bennünket önönmagunk emberi volta, amiért az Igazság meghalt értünk. épület ujabb keletkezésű; egy rektor igazgatása alatt áll, ki társaival együtt vendégszeretőleg fogadja a tőlünk oda menő zarándokokat. A Sionhegyi örmény kolostortól, mely a hagyomány szerint Kaifás egykori háza helyén áll, csekély távolra egy bástyaszerű, kupolákkal megrakott, ódon épülettömeg áll, mely voltaképpen török dervis-kolostor s hitök szerint Dávidkirály sírja fölött emelkedik. Innen Nebi Dáud a neve. Ezen a helyen volt valaha az a ház, melyben Krisztus az utolsó vacsorát tartotta. Ma is ugy mutogatják a török szerzetesek az emeleten a nagy üres termet, mint az utolsó vacsora helyét. A latinosan Coenaculumnak nevezett terem kisebb kéthajójú templomhoz hasonlít. A Móriáth-hegyen, Salamon egykori temploma helyén van a Harám ev—Serif tér s azon a Kubet esz—Szakha (Szikla egyház) nevű hires török templom egy hatalmas nyolcszögű épület, melynek közepén 30 méter magas, 20 méter átmérőjű kupola emelkedik. A bizánci stilű épületből négy ajtó nyilik a világ négy tája felé. Főnevezetessége a templomnak a Szentszikla (esz-Szakhra), egy 17.7 méter kupola kellő közepén selyem sátor alatt Zarándokolva lépjük át az elsötétített templomok küszöbét, ahol ott találjuk a keresztre feszitett Jézust a sirban szimbolizálva. 0 maga teljes valójában egy emelkedett helyen, fényözön között tekint le reánk és mi térdre borulva imádkozunk előtte. Imádkozunk ? s miért ? A mindennapi kenyérért, vétkeink bocsánatáért, a kísértetektől való megőrzésért és a gonosztól való megszabadításért. S miért mindez ? Mert érezzük a kérelem teljesítésének egyrészről nagy socialis értékét, másrészről annak bizonyságát, hogy ha meglátjuk az ember fiát Isten erejének jobbján ülni, azok közé tartozunk, akik vele egyesülni fognak. íme az Igazság fájdalom napja, amely a sebzett test gyötrelmeiben a legnagyobb szeretetet tárja felénk, amely könnyeket fakaszt a borongó kedélyre, hogy térdre roskadjunk és imádkozzunk. Csend honol az elsötétített templomokban. Ájtatos hívek sokasága zarándokol a sirhoz Venite adoremus! Bertalan Vince. mintegy 2 méter magasra van fölemelkedve, a templom padlózata fölött. Erről a kőtömbről, melynek közepén egy öblös, kerek nyilas fut végig, sok csodás dolgot tartott fön a zsidók és mohamedánok vallási hagyománya. A zsidók hite szerint ezen kövön áldozott Ábrahám és Mechizedek ; ezen akarta Ábrahám fiát Izsákot az Urnák föláldozni ezen, mint a világ ugy vélt közepén volt elhelyezve, majd elrejtve a frigyszekrény, melyre a „Sem" Istennek kimondhatatlan neve volt felírva : a frigyszekrényt aztán Jézus találta meg s annak bűvös erejével végezte aztán csodás gyógyításait. Még több legendát fűznek hozzá a mohamedánok. O szerintük a sziklatömb a levegőben szabadon lebeg (bár az ellenkezőről bárki meggyőződhetik) az alatta lévő üreg a lelkek kútja, hol a meghaltak lelkei hetenkint kétszer összegyűlnek és imádkoznak: az utolsó ítélet napján ott fognak a halottak feltámadását hirdető kürtök megszólalni, mikor Isten trónja a sziklán lesz elhelyezve. Mohamed próféta szerint az itt mon : dott imádság minden másnál ezerszerte többet ér. O maga is ott imádkozott s onnan ment föl a mennybe Bórák nevű csodás lován, és akkor ütötte a kőtömb közepén ma is meglevő kerek nyilast. A szikla maga is az égbe akart vele fölreA tulipánkert megalakítása városunkban. A cél, mely a tulipánkert eszméjét szülte kettős volt. A válság, az áldatlan harc, mely dúló fergetegként ült hazánk egén, minden igaz magyar örömére megszűnt. Vannak, kik a béke helyreálltával a tulipán mozgalom létjogát is megszűntnek látják, akik azonban ezt hiszik, tévednek. Ellenkezőleg! Ma, midőn megszűnt a kettős cél egyike, erősbödött, izmosodott a másik, mert ama bizonyos irányzatok, felfogások felszabadulásával egy, egységes lett a cél, melynek elérése, minden magyar ember hő óhaja. A magyar nyelvnek, szellemnek, iparnak, szóval mindennek mi magyar, miben magyarságunk kifejezésre juthat, érvényesülhet, pártolása, fejlesztése és fentartása. A mozgalom szele városunkba is eljutott, s mig eddig csak külsőségekben nyilvánult meg, addig városunk országgyűlési képviselőjének impulsusa folytán, megtörténfaz első lépés, mely az eddig csak külsőségekben nyilvánuló ideát realisálni, szervezettel ellátni kívánja városunkban. Polgármesterünk dr. Kmetty Károly országgyűlési képviselő megkeresésére megindította a mozgalmat és vasárnap délelőttre a városházára értekezletet hívott egybe. Hangsúlyozta, hogy habár az orpülni, de Gábor arkangyal erővel lefogta; még ma is látszanak rajta az angyal kemény ujjainak a nyomai. A templommal kapcsolatos kolostorban őrzik Mohamed szakállát, zászlaját és Bórák lovának a nyergét, de azokat hitetlennek nem mutatják meg. A Harám es—Serif—tértől lefelé az Arany kapu irányában van a zsidók siránkozó helye (Kautal ma'arbe), egy óriási nagyságú s rendkívül szépen faragott kövekből rakott régi (valószínűleg Salamon király korából való) falmaradvány, mely 48 méter hosszú és 18 méter magas. A zsidók már a középkor óta járnak e falhoz: hogy tövében Jeruzsálem és a szent templom elpusztulása miatti fájdalmukat nagy siránkozással öntsék ki. A siránkozók pénteki napon szoktak a fal alá seregleni. Férfiak, nők külön-külön csoportba sorakoznak: ráborulnak a falra, melynek elérhető köveit homlokukkal dörzsölik és csókjukkal halmozzák el, miközben szívszaggató jajveszékeléssel és sírással karban hangoztatják panaszukat, fájdalmukat egy előimádkozó vezetése alatt. fJerVadt Virágok, Mindennap arra ment, a zöld rácsos kapu mellett és szinte várta, hogy köze Esztergom és Vidéke" tárcája.
