Esztergom és Vidéke, 1905

1905-03-25 / 25.szám

föllebbezett. A ker. ü. Minister úr a felfolyamodás alapján az egész vásárügyet vizsgálat alá vette s ennek eredményéhez képest a két község kölcsönös lemondását tudomásul vette. Minthogy pedig az ottani vidék érdekeire való tekintettel e területeken a vásározást továbbra is fönntartandónak találta, jelezte, miszerint nincs észrevétele az ellen, ha úgy M. mint N. Szölgyén két—két országos vásár engedélyezése iránt a 30 Kméteren belül fekvő vásártartóközségek meghallgatása után külön-külön kérelemmel fordul hozzá. Ez alapon mindkét község sürgősen adta be kérelmét és pedig: N. Szölgyén jan. 15, és dec. 1-ét magában foglaló hetek hétfő és keddi napjára. M. Szölgyén pedig márc. 19. és kisasszony napjára eső vásárok iránt. A ker. ü. Minister úr N. Szölgyén község kérelmének helyt adott s a két vásárt tekintettel a mellékletekre, melyek szerint a 30 Km.-en belül eső községek ez ellen kifogást nem emeltek •— engedélyezte ; M. Szölgyén község kérelmét azonban teljesíthetőnek nem találta, mert a kisaszszony napi vásár ellen érdekelt Zeliz község tiltakozott; utasította tehát kérelmező községet, hogy a szeptemberi vásár helyett más, megfelelőbb határnapot válaszszon. Mire M Sz. a július 20-ának hetébe eső 2 napot kérte. E kérvénye azonban hosszabb idő leforgása dacára sem nyert elintézést. A hosszú várakozás után M. Sz. ujabb kérvényt terjesztett be és pedig márc. 19-ike és aug. 31-ére kérve a vásárok engedélyezését — egyben fölkérte ipartestületünket, hogy e törekvésükben támogassuk. Ipartestületünk erre nézve készséggel tett kedvező Ígéretet, ha majd az ügy a kamarához kerül. 2. Az egységes vásárrendtartási szabályrendelet érdekében kérelmet intéztünk iparkamaránkhoz a 3-ik pontban foglalt s a vásárok megkezdési idejére vonatkozó tételek szives megváltoztatása iránt. Nevezetesen iparosaink a hosszú megszokás alapján az árulási helyek elfoglalásának idejét 7 helyett 9 óra s az árusítás meg-— Nem ! Erígyj! Menj a "zsidóhoz ! Hiszen kitart! Látom, hogy . . . Izgatottan vágott közbe a Braun : — Hát tudja meg, hadnagy úr, hogy nagyon téved! Mert ... és ha már az aljas dolgokról van szó, akkor éppen ellenkezőleg kéne a dolgot venni. Önnek nincs joga . . . A hadnagy a képéből kikelve ordította. — Aszondom, hogy elmenj innen te Mózsi, mert kihajigállak. Te nyomorult fráter . . . A Braun mintha megnőtt volna ezekre a szavakra. Pedig csak kiegyenesedett, Az arcán, a bőre alatt tisztán látszott az izmok vonaglása, reflexmozgása. Csendes szinte ünnepélyes hangon kezdte: — Hiszen ez természetes! A mig fizet a Braun, addig minden jó. Addig pajtás. De ha meg mer mukkanni azért, igen, a mit még talán szerencsének kéne tartania, hogy a kedvese a hadnagy úr szeretője . . . akkor már nem pajtás ugy-e, akkor már csak Mózsi . . . Hiszen nem vagyok olyan buta, a milyennek gondolnak, látom, hogy jól megfizettem én a ti, az önök barátságát. Hát persze! Csak nem fogadnak be a társaságokba ingyen egyegy zsidót, a kinek nincs semmije, csak pénze . . . ? De nem ezt mondom. Hanem mégse gondoltam, hogy ilyen nyomorult, ilyen . . . — Mit, még te mersz nekem! ... — és akkor már rohant ki a hadnagy a mákezdhetését 8 helyett 10 órai időben kérik megállapitani. 3. Vác város ipartestületének kérelmére átiratot intézetünk a budapest balparti országos-vásár felügyelőségéhez a lábbelikészítői iparosoknak a vásártéren egy helyütt leendő csoportosítása iránt. Az a körülmény t. i. hogy a budapesti iparosoknak a vidékiektől elkülönitett hely adatik, nemcsak méltánytalan, de számtalan súrlódásra is okot szolgáltat. (Folyt, és vége köv.) Színház. Esztergom, március 24. Mihelyt valamely csengő-bongó operett vagy komédia tűzetik repertoárra, mindjárt van közönség, mert a mi színházi közönségünk már csak ilyen. Igy szerdán este is szép számmal foglalták le a padsorokat a Tavasz előadására Ez kell a népnek, nem pedig házszabályrevizió és önálló vámterület, A Tavasznak se tartalma, se mesejé, elcsépelt orfeumtrükköl telitett egyveleg, zenéje Strausz-relicvid, amely ha jó is szép is, köznapi és vásári hatásra alapított darabnak jó. A darabba Tábort Frida öntött elevenséget, az előbb falusi és félszeg, utóbb a fővárosi életben „fajntossé" vált szobaleány szerepben, s úgy az előbbi ferdeségeit, mint az utóbbi alürjeit lelelményes hűséggel állította elő, szenvelgés nélküli természetesség jellemezte játékát. Partnere Dápai Lajos Gál ügyvédjelölt szerepében szintén életrevaló alakítást mutatott, s kettős jeleneteik és vidám tánczuk sok derültséget szerzett a publikumnak, nekik pedig viharos tapsot. Dr. Csapó ügyvéd szerepét Gózon Béla játszotta, ki ezt a vidám szerepet bizonyos fásultsággal és ridegséggel tette kevésbbé tetszetőssé. Dr. Csapónét Miklós Dóra személyesítette, egyszerűen, kedvesen. ' Enynyit az előadásról. Nem hagyhatjuk azonban említés nélkül a világítással való kísérletezéseket, amelyek gyakran zavarólag hatottak közre egyes jeleneteknél, az egyes izzólámpák fényhatásának kipróbásik szobába. Felkapta a sarokból a kardját. Nagyot süvített a penge, a mint kirántotta a hüvelyéből. Aztán odavágott a Braun fejére. Mikor vért látott, megvadult. Neki esett mégegyszer. Braun egy széket kapott fel, de a kezét megint megvágta... És dühösen vagdalkozott, csépelt zúzott maga körül mindent. Egyszer csak megkapta a kezét valaki hátulról. Van der Hoffen, az athléta termetű kapitány volt. Bejött a zajra. Nem szólt egy szót sem. Nem tudta hamarjában, mit kell ilyenkor mondani. Szinte komikus is volt, a mint helyretétette a kardot a lihegő hadnaggyal, és elvezette karonfogva — egy mukkanás nélkül. A Braun megtántorogva, a karfába fogódzva botorkált fel a lépcsőn. A fejéhez egy nagy kendőt szorongatott. Valami szalvétát kapott fel a kantinban . . . És amint megy, megy fel a lépcsőn, pontosan, minden lépcsőfokra egy csepp, hull le utánna a piros vér . . . Áthangzott a sötét kaszárnyaudvaron a takarodó. Lüktetve, fájón, lágj^an rezgett a hüs esti levegőben az a lemondó, mélabús trombitaszó . . . És a Braun megállott a lépcsőn, és hallgatta a nagy csöndben egészen végig • • • Kőhalmi. lását egyéb időre is lehetne hagyni, s azt véljük, hogy a középső Ívlámpa állandó égetése (kivéve, ha homály előidézése kívántatik) állandóan tetszetős és elfogadható világítást biztositana. Igy vagyunk a ventillatióval is, mely a még hűvös estéken, mikor nincs zsúfolt ház, bátran zárva tartható volna. Csütörtökön este a közkedvelt János vitézt ismételték meg. A „János vitéz" is már zsúfolt házat hozott, s örömmel látjuk, hogy a nemzeties muzsika és magyar dalmű mennyire meghódította a mi közönségünket is a sokszor silány úgynevezett modern operettekkel szemben. A szereposztás ugyanaz volt, mint a többi előadásokon, az összes szereplők nagy lelkesedéssel adták szerepüket, amire a telt ház is buzdította őket. Tegnap az Arany virág közkedvelt operett került a szinre, ma pedig az „Asszonyregiment fog menni. Ajánljuk ismételve az igazgatóság figyelmébe, hogy a zóna előadásokat kerülje s ilyeneket inkább ünnepnapok délutánjain rendezzen. Jó darab rendes helyárakkal is látogatott lesz, silány művekre pedig zónahely árakkal nem lehet közönséget toborozni. Pogány. HÍREK. — Udvari ebéden. Csütörtökön a budai várpalotában volt udvari ebédre a többek között dr. Csernoch János országgyűlési képviselő, p. kanonok is hivatalos volt, kitől Ő Felsége élénken tudakozódott a hercegprimás egészségi állapota iránt, s midőn dr. Csernoch előadta, hogy ötven éves papi jubileumát készül megülni, Ő Felsége a feletti csodálkozásának adott kifejezést, hogy már ötven éves pap ő Eminentiája, majd azt kérdezte dr. Csernochtól, hogy mióta országgyűlési képviselő. — Rupert napja- Hollósy Rupert a főgymnázium érdemes igazgatója holnap üli névünnepét. A gymnáziumi ifjúság iskolai ünnepéllyel ünnepel holnap d. e. fél 11 órakor, melyre az ünnepély iránt érdeklődőket, úgy az ünnepelt tisztelőit szívesen látja az intézőség. — A kath. kör mai előadása. A kath. kör a nagyböjt folyamán tartandó előadásainak elsejét ma tartja meg esti 6 órakor, melynek érdekes műsora a következő : Olaszországi képek. Előadja vetítve Dreyschock Sándor. Közben Brenner Ferencné éneke Brenner Juliska zongorakiséretével. A másik előadás holnap este lesz. Műsora: Műkedvelői fotográfus vázlatai Bosznia, Hercegovina és Dalmácia vidékeiről. Előadja vetített képekkel: Dreyschock Sándor. Közben Brenner Juliska zongoraszáma. — Térzene. A katonazenekar holnap vasárnap déli fél 12 órától fél 1 óráig a Széchenyi-téren zenét ad, melynek műsora: 1. Zistler: „Cis et Trans" Induló. 2. Kratzl: „Die letzten Tropfen" Keringő. 3. Planquette : A kornevilli harangok nyitánya. 4. Volkmann: „Ungarisches Lied." 5. Delibes: Részlet a „Sylvia" hallétből. 6. Rosenkranz : Tegethoff-induló. — Az izraelita if jnság táncestélyére vettük az alábbi meghívót. Meghívó. Az esztergomi izraelita ifjúság, az „Esztergom. Izr. Nőegylet" és az „Esztergomi Izr. Leány egylet" alaptőkéjének gyarapítására f. évi április hó 1-én a „Magyar Király" szálloda nagytermében műkedvelő hangversenynyel és tombolával egybekötött táncestélyt rendez, melyre kivül címzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a Rendező bizottság. Belépti dij személyenkint 2 korona, családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket a jótékony cél javára köszönettel fogadunk. A hangverseny műsora az estélyen a pénztárnál kapható. —* Március 15-ikí ünnepség. Az esztergom belvárosi kath olvasókör és a kath. földmives ifjúsági egyesület márc. 19-én jól sikerült hazafias ünnepséget tartott 1848 márc. 15 és az elesett szabadsághősök emlékére. A tárgysorozat a következő volt: Szózat. Megnyitó beszéd. Tartotta: Fehér Gyula dr. elnök. A haza. Posa Lajostól. Szavalta: Balog János. Hogyan termett a szabadság. Felolvasta : Vitái István. Március 15-én. Paál Árpádtól. Szavalta : ifj. Tátus János. A szabadságharc ünnepén. Szántó Lajostól. Szavalta : Bartalos Vince. Ünnepi beszéd, irta és mondotta : Tátus János. Hymnus. Az ünnepség rendezésében Számord Ignácz, a kath földmives ifjúsági egyesület elnökéé, az érdem. — Pályázat a városi erdőmesteri állásra. A városi erdőmesteri állásra eddig két pályázat érkezett be, s két pályázó mutatkozott be, — mi új — a pályázat értelmében. Az egyik Bálint Ferenc, a zirci apátsági uradalom főerdésze, ki jeles képzettségének igazolására számos okmánybeli bizonyítékot csatol, s aki a nevezett uradalomnak egy gazdaságát, mint intéző önállóan kezelte, aki, ha elnyeri az állást, talán sikerül a városnak megvalósítani azon régi óhaját, hogy az erdészeti és gazdasági ügyek egy kézbe egyesíthessenek, mig a másik Almássy László oki. erdész, ki műegyetemi tanulmányai alapján az ecsedi láp lecsapolásánál és a felső-bodrogi vízszabályozási társulatnál mint szakasz mérnök működött, hallgatta a József-műegyetem gépész-mérnöki szakosztályát, s aki hoszas szolgálati ideje alatt nemcsak erdészeti szakismereteit gazdagította, hanem ezenkivül a vizszabályozás, töltésépítés és csatornázás terén is nagy gyakorlattal bir. — Halálozás- Általános részvétet keltet városunkban Mihalik Bálint volt vászon nagy kereskedő nejének váratlan elhunyta kinek haláláról vettük az alábbi gyászjelentést. „Mihalik Bálint mint férj és alulírott gyermekei, úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is, mérhetlen fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett, felejthetetlen jó hitves, édes anya, anyós, testvér, sógornő és rokon Mihalik Bálintné szül. Lieb Emma úrnő folyó évi március hó 22-én, délután 3 órakor rövid szenvedés után életének 59-ik, boldog házasságának 38-ik évében az Úrban csendesen elhunyt. A drága halottnak hült tetemei folyó évi március hó 24-én, délelőtt 9 órakor fognak a gyászházban: í. ker. Logodí utca 29—31. sz. a. róm.-kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni, onnan Esztergomba szállíttatni és ugyanaz nap délután 5 órakor újólagos beszentelés után az ottani sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat a megboldogult lelki üdveért folyó évi március hó 27-én, délelőtt 10 órakor fog Budapesten a krisztinavárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1905. évi március hó 23-án. Áldás és béke poraira! Radákovich Gézáné szül. Mihalik Irén, Mihalik Dezső, Mihalik Kálmán, mint gyermekei. Radákovich Géza, mint veje. özv. Marosi Ferencné szül. Lieb Terézia, mint testvére. Mihalik Pisti, mint unokája özv. Lieb Béláné szül. Kovács Mária, mint sógornő. — Megyénk és városnnk kitüntetett hölgyei. A József főherceg sanatorium egyesület, melynek hölgybizozottsága városunkban és megyénk több helyén meg. FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ ffiÄ".