Esztergom és Vidéke, 1905
1905-01-08 / 3.szám
az ő egyéniségének juthat, csak meghamisíthatja lelkének nemes irányát is. Az iskola szaporításnak tehát óriás méreteket kell ölteni hazánkban, ha valaha a belga állapotokig akarunk jutni, s mindenesetre legszükségesebb e szaporítás ott, hol ez az ifjúság létszámának kedvező levezetésére szolgál. Nagy Antal. A polgármester évi jelentése. Lapunk mult számában kezdettük meg a polgármester 1903. évi jelentésének ismertetését, mely folytatásában igy hangzik : A javuló helyzet kétségtelen tünetei mellett rá. kell mutatnom azon igazságra is, hogy maga a városi pótadó százalékos nagysága nem igaz mértéke annak, mily drágán vagy olcsón adminisztráltatik városunk, mert egy város szükségleteit az állami adókhoz mérni nem lehet, apótadó p.:díg a szükséglethez képest az állami adók alapjain vetendő ki ; ez annyit tesz, hogy nagyobb összegű állami adó mellett kisebb százalékú kivetés is fedezi a pótszükségletet és viszont kevesebb állami adóra nagyobb °/ 0ban kell a pótadót kivetni. Amily egyszerű és mindenki előtt tudott dolog ez, még sincs helyén kívül rámutatnom viszonyaink közt, midőn a város egyéb tekintélyes jövedelmei dacára is, legjobb törekvéseinket a pótadó leszállítása körül alig s csak viszonylagosan érvényesíthettük. Pedig nem adminisztráljuk városunkat drágábban, mint hasonlatba vonható más városok adminisztráltalak ; sőt még terhelő adóssági állapotunk dacára is magas pótadó kivetésnek igazi oka azon sajnálatos állapoton sarkallik, hogy ipari és kereskedelmi forgalmunk csekélysége miatt hiányzik az erősebb biró képességű állami adóalap, mely a Én is hiszek benne ! Hisz ! Annyi megnyugvás van ebben a szóban ! — Kitörültem szótáramból! Tudom, hogy van, de nem érzem ! Kipusztult az a lelkemből egészen ! — Ne beszéljen igy! Hallgatni is rosz ! ... Hát aztán ? — Nincs tovább! Aztán kiábrándultak egymásból! A lányka tágra meresztette nagy, okos szemét, aztán megértette a fiút. — Ugy-e Ödön megbánta, hogy idáig is elmondta! — Meg ! . . . illetve nem is . . . egyszerűen nincs tovább ! Hát majd én folytatom! — Kíváncsi vagyok rá! — Megismerkedtek .... a fiú járt a házhoz is. Egyszer a lányka anyja észrevette, hogy az a két fiatal lény érdeklődik egymás iránt, hogy a tekintetükkel megértik egymást, hogy a féltett kis leányából nagy lány lett és eltiltotta a fiútól! Igy volt egy darabig! Persze ez a tilalom csak élesztette a szerelmük mécsesét . . . Minden gondolatuk egybefort! A lánynak bizalmasa volt a cseléd, ez közvetítette egymás üzenetét s ha lopva megszoríthatták egymás kezét, többet mondott ez a forró kézfogás minden vallomásnál! . . . Igy volt? — Nem egészen! Margit maga csupa poesis, mint majd minden intelligens lány! De gyöngy a szava, mint kevés lányé ! — Várjon csak! Aztán, — amint maga mondja — a fiú rosszul taktikázott! Megjelent egy költeménye, amelyben néven szükséges mennyiségű pótadót kisebb arányú terheléssel is szolgáltathatná. Ami, ha ez igy van, aminthogy kétségtelenül igy is van, inkább a pótadó nagyobb százalékát viselhetjük el önjavunkért, csak állami adóval ne legyünk igazságtalanul terhelve: mert az állami adó minden nagyobb összege kétszer növel, egyszer önmagában, másszor a pótadóban, ami azután arra az eredményre vezet, hogy csak némileg nagyobb állami adó is bár % szerint redukált pótadóval, összhatásban drágábbá válik a magasabb pótadó °/ 0-kú kisebb állami adónál. Hogy e tételt képletileg igazoljam, nem kell oly nagy arányú különbözetekhez nyúlnom,, hogy például 100 korona pótadó szükségletet 100 korona állami adóra kell kivetnem, akkor 100%-os kivetésre szorulok, holott, ha ugyanazon szükségletet 200 kor. állami adóra vethetnem ki, csak 50°/o-os kivetésre lenne szükségem; hanem hasonlítsuk öszsze a 100"/ 0-os pótadóval terhelt 100 koronányi államadó hatását csak 207o-al nagyobb állami adó hatásával, ha az utóbbinak községi pótadója 20%,-al leszállittatnék. Ezen képletben az állami adó 120 koronát, az utána 80'7<,-a leszállítandó pótadó pedig 96 koronát, a kettőnek összege tehát már 216 koronát tenne, vagyis az összeredmény már itt is 16-tal felülmúlná a 100°/o-kal terhelt 100 koronának 200 koronányi összegét. Ameddig tehát adózási viszonyaink alapjaikban lendülni nem bírnak, az önadóztatás szükséges °/ 0-os mértékét azon megadóztatással kell viselnünk, mint viseli saját háztartásában a nélkülözhetlen szükségletek fedezését az a polgár vagy családfő, akinek vagyoni tehetőségéhez azok sokkal terhesebb arányban állanak, mint a vagyonosabb és nagyobb jövedelműnek a maga alapszükségletei. A mi legfőbb bajunk adózóképesnevezte a lányt ... Az a vers teli volt szerelemmel, telítve volt melegséggel . . . bele öntötte a lelke, felét, a jobbik felét, a becsvágyát mind; . . . ha hozzámirja örültem volna neki, tán büszke is lettem volna rá. Igy bántott ... ... A lányt beleheccelték, > az anyját a fiú ellen lovalták, kinézték a házból és a szegény kis diák egyedül maradt mérhetetlen szerelmével, tömérdek vágyával, beteges sóhajával, szétfoszlott álmával . . . Becéző szavának nem volt viszhangja . . nem halottá a sóhaját senki! . . Szegény Ödön ! Ez a maga históriája ugy-e ? — Majdnem az ! Kevesebb színnel, több prózával! Lássa most én mondom, hogy nem is olyan nagy baj ez! Nem is fáj már ! Tán nem is fájt, inkább szégyeltem az esetet! Csúnya kudarc volt! Az egész fészek az én boldogtalan szerelmemet mesélte ! Legalább az én beteges fantáziám azt képzelte ! De igy jó ez, amint van! Igazán nem érdemelném meg magát, ha nem ezt érezném ! Higyje el, a maga kis kezének a melege, a maga lelkének cafrang nélküli odaadó szeretete, többet ér nekem! Elfelejtem azt a lányt, a szemét az ajkát, el! Mondom! Nem volt annak a lánynak a szeretetében illat . . . hogy is mondjam ... az állat szeretett csak abban, az ébredő természet, semmi más ! Igy kellett annak lennie, már azért is, hogy megbecsüljem magát! Besötétedett! Ősz volt, szitált az eső odakünn, de annak a két fiatal lénynek a lelkében ott rügyezett a szetetet, a tavasz. Kállay Ede. ségünk fogyatékossága, mely első sorban az állami adókban nyer kifejezést, fájdalom, e mellett sokat kell áldoznunk az átvitt hatáskörben ránk háruló állami feladatok közvetítésében is, de mindezek dacára sem könnyithetünk magunkon önfentartási érdekeink oly mértékű feláldozásával, hogy e miatt városi életünk és forgalmunk alapfeltételei szenvedjenek, mert ez esetben nem volna megállás és fellebbjutás reménye, hanem csak visszagördülés a nehéz helyzet lejtőjén, amit pedig a polgári önérzet és kötelességtudás soha meg nem ingathat. (Folyt, köv.) A választások. Képviselőjelólés a köbölkúti kerületben. A köbölkúti választó kerületben csütörtökön történt meg a képviselőjelölés. A kerület szabadelvű választói közül néhány százan jelzett napon d. e. 11 órakor a Fürdő vendéglőben értekezletre jöttek össze, melyet Usztanek Antal érs. urad. felügyelő nyitott meg. Röviden ismertette annak célját, mi nem más, mint a képviselőjelölés. A jelenvóltak egyhangúlag dr. Perényi Kálmán esztergom-járási főbírót kiáltották ki jelöltnek, akiért nyomban egy küldöttség ment. A megjelent főbírónak az értekezlet megbízásából nevezett felügyelő' hozta tudomására a jelölést. A létért való küzdelemben — úgymond — az emberek anynyira el vannak foglalva, hogy minden egyes nem vehet részt a haza ügyeinek intézésében s igy arra hivatottakat kell választani, kiknek feladata a haza felvirágoztatásán és a polgárok jólétén munkálkodni. Az országgyűlés feloszlatásával elérkezett az idő, hogy a politikai pártok jelölteket állítsanak. A köbölkúti kerület szabadelvű választó polgárai — folytatta a szónok —• e pillanatban tették meg a jelölést és lelkesedéssel őt, dr. Perényi Kálmánt jelölték. Felkéri tehát, hogy fogadja el a jelölése/amivel szemben igéri a választó közönség, hogy a tisztesség és a törvényengedte eszközökkel mindent el fognák követni, hogy á szabadelvű zászlónak dr. Perényi Kálmán kezében leendő' diadalra jutását elősegítsék. Dr. Perényi szive mélyéből mondott köszönetet a jelölésért s kijelentette, hogy azt elfogadja, igéri, hogy a többek között arra is fog törekedni, hogy a községeknek és a közérdeknek sérelme nélkül, minden egyes polgárnak ügyét, érdekeit, úgy fogja szivén viselni, mintha az sajátja lenne. A mai válságos időben úgymond erős kézzel, nagy igyekezettel kell megragadni a lobogót, hogy diadalra emelhessük, hogy a hamis próféták által hangoztatott parlamenti élet és szóllásszabadság helyreállíttassák. Programmot ezúttal nem ad, hanem a közeli napokban minden egyes községben meg fog jelenni evégből. A képviselőjelölés megejtése után a Fürdő vendéglő nagytermében 300 terítékű közös ebéd volt. Az első felköszöntőt Usztanek Antal primási felügyelő mondotta Tisza István miniszterelnökre emelve poha-: rát, mint olyan férfiúra, akinek kitünű, qualitásai a legalkalmasabbak a mai szomorú viszonyok sanálására. Egyúttal indítványára a miniszterelnököt táviratilag üdvözölték. :7 in: Ezután Berényi József dr. - Perényi Kálmánt, mint a szabadelvű párt jelöltjét kön szöntötte fel. Harmadiknak a jelölt szóllott. Poétikus beszédében kiemelte, hogy 7 évi házasságban élt a párkányi járással, mint annak főszolgabirája, s szive mindig visszahúzza oda. De minthogy már házastársa nem lehet, fogadják őt a kerület atyjának. Poharát a választó közönségre, elsősorban Usztanek Antalra emelte. A negyedik felköszöntőt Lévay Sándor vármegyénk jónevü poétája mondotta a főispánra, mint a vármegye jótevőjére. Egyúttal elhatározták hogy a főispánt táviratilag üdvözlik. Palkovics László a rendithetlefi vezért, gróf Tisza Istvánt éltette ; ki után örömmel megy harcba minden hazafi. A földművesek közül Ivanics József és Magát Joachim köszöntötte fel a jelöltet. A választók Pali és Géza zenéje mellett a késő délutánig maradtak, együtt. Képviselőjel'ólés az esztergomi kerületben. Esztergom városa ma rendkívüli ülést tartott, mely után a kerület szabadelvű választói Frey Ferenc volt országgyűlési képviselő' lakására mentek s őt felkérték a jelöltség, elfogadására. Frey a jelölést elfogadta s kijelentette, hogy ő a szabadelvű pártnak tántorithatlan híve, hogy Tiszát követi, hogy az alkotmányért, a parlament munkaképessége és tekintélyéért folyó hazafias küzdelemben a szabadelvű pártot teljes erejéből támogatja. A jelölést sürgönyileg tudatták a miniszterelnökkel, a főispánnál, a szabadelvű párttal. A mi-; niszterelnökhöz az alábbi szövegű sürgöny ment: . „A királyi kézirat kihirdetése céljából közgyűlésre egybegyűlt szabadelvű városi képviselők Frey Ferenc eddigi országgyűlési képviselőnket egyhangú lelkesedéssel ujabban képviselővé jelölték., 'Frey^Ferenc annak kijelentésével, hogy a szabadelvűpár.t tántorithatlan hive és a kormányt alkotmányos küzdelmében minden erejével. támogat 7 ja, a jelöléstétfogadta. Midőn erről Nagyméltóságodat értesítjük, az esztergomi szabadelv.űpárt megbízásából osztatlan bizalmunk és elismerésünknek adunk kifejezéát' Nagyméltóságod és a kormány iránt :a Parlamentarismus megmentése körül kifejtett hazafias buzgalmáért." til KEK. — Rendkívüli megyei közgyűlés lesz 14-én d. e. 10 órakor, melynek egyetlen tárgya az országgyűlést február 15-ére egybehívó királyi kézirat ünnepélyes kihirdetése lesz. — Á megye központi választmánya január 14-én d. e. 11 órakor ülést tart. Tárgy: a képviselőválasztások folytán szükséges teendők megtétele. — Rendkívüli ülés a városnál. Á város képviselőtestülete tegnap d. e rendkívüli ülést tartott, melyen az országgyűlés egybehívására vonatkozó leirat olvastatott fel, majd a központi választmányba néhai•. Oltósy Ferenc helyébe 56 szóval 29 ellenében Oltósy Lajossal szemben, dr. Helc Antal választatott meg.— A városi központi választmány ma d. e. 10 órakor ülést tart a képviselővá: lasztások folytán szükségessé vált teendők megtétele ügyében. — Tiszti mulatságok. Az idei farsangi mulatságok úgyszólván előhírnökeként jelent meg a helyőrség tisztikarának meghívója, amely szerint január 28-án simfonia hangverseny, majd február 25-én táncestély lesz a Fürdő vendéglőben,, amely két mulatságon kívül" a tisztikar több hangversenyt fog adni terített asztalok mellett,, melyeknek idejét mindenkor a hjelybeli lapok utján fogja tudatni a rendfezoség.. ( ;;.. , .. .... , ?Í;ÍV«' , .:PU 1 — Halálozás. Özv.. Pilisy.Istvánné szül. Bedros Mária f. hó 3-án életének 75-ik évében Páldon elhunyt. Temetése 5-én volt Páldon, hol nazy részvét mellett a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Halálát nagy rokonság gyászolja. — Hivatásának áldozata. BM Veniidís fogadalmas nővér, f. hó 4-én életének 25. évében elhalálozott. A korán elhunyt nővér a Kolos közkórházban 5 évig volt mint ápolónő, ki lelkiismeretesen teljesített hivatásának esett áldozatul.
