Esztergom és Vidéke, 1905
1905-02-26 / 17.szám
ESZTERGOM es TIMI A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak Egész évre . . 12 kor. Negyed évre. . 3 kor. Fél évre ... 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Dr 1 , Pfokopp Gijula és Brenner 1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-utca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. A városi vízvezeték. Esztergom, február 24. Évtizedek alatt nem haladt Esztergom városa oly mértékben, mint az utóbbi néhány év alatt, melyekben monumentális létesítményeknek részint alapja vettetett meg, részint pedig azok a megvalósulás stádiumába léptek. Bár több éve, hogy elkészült, ilyenül lehet említeni a nagy dunai vashidat, a budai vasútvonal kiépítését, a Kossuth Lajos-utcai katonai laktanyát, de mint ujabban befejezett művet a villamos világítást. Ilyenül óhajtjuk tekinteni a kis duna kikotrásának, a téli kikötő létesítésének, az összekötő villamos vasút kiépítésének és a reáliskola kibővítésének kérdését, majd az általános kövezést, melyekhez legújabban a vízvezeték társul. Ha elgondoljuk, hogy ezek mindegyike, még az állami létesítmények is mily óriási anyagi áldozatába kerültek, s kerülnek a városnak, méltán tölt el csodálkozás, hogy miképen képes minderre városunk, mely szinte roskad a közterhek súlya alatt s vájjon az anyagi áldozatok teremnek-e gyümölcsöket? A válasz kétségtelenül csak igenlő lehet, mivel azok a rgom es täPCälil u TaVasz ha jön . . . Hideg világ . . fehér világ ! — Mély álirot alszik a virág . . . Ha az álmát elleshet nem : Tiszta szived . . . fényes lelked Édes tiikát megismerném ! Majd ha a tél tavaszra vál, S fölébred a holt virágszál — S bimbót fakaszt, virágot nyit; Illatából a vi ágnak Megértem édes titkait. S a mit Te is én is oly rég Mint egy szent titkot őrizénk — Ki se mondtunk . . ! rejtegettünk . . . — Miről a madár se ludott — Életre kél hű szerelmünk ! Baross Kálmán. konstantinápolyi Rákóczitemplom. Irta : dr. Récsey Viktor. (Folyt, és vége.) Hála a francia védnökségnek, a Sz.-Benedek-rend ama régi telepét megőrizték a keresztény istentisztelet számára. Szulejman szultán ugyanis a Spanyolországforgalom élénkítésén kivül, közvetve, de közvetlen is, oly előnyöket, hasznokat teremtenek, melyeket bár a maguk valóságában a jövő nemzedék fog igazán élvezni, de a melyekből bizonyos mértékben nekünk is kijut. Tovább elmélkedni tárgyunk keretén kivül áll, s igy áttérünk a legaktuálisabb, a vízvezeték ügyére, melynél az első kérdés, szükséges, hasznos és célszerű-e az ? A hármas kérdésre a válasz csakis igenlő khet. Ha a betegségek éshalálozások statisztikáját nézzük, úgy látjuk, hogy legtöbbjének oka a fertőzésekben van, melynek viszont egyik legnagyobb terjesztője az ivóviz. A vízvezeték megvalósitásának első lépeseként üdvözölhetjük azt az ertekezletet, melynek lefolyásáról alább számolunk be s amelynek nyomán haladva a közegészségügynek egyik elsőrendű követelménye fog valóra válni. De nemcsak az emberi szervezetre oly fontos az ivóviz kérdése, hanem sok más, ezzel kapcsolatos, egészségügyi, vagyonbiztonsági kérdés lesz megoldva, vagy bizonyos mér tékben dűlőre hozva. Igy, hogy egyebet ne említsünk, ból kiűzött móroknak az ő birodalmában való letelepedése által fölizgatva, elhatározta, hogy ezt a templomot leromboltatja, vagy mecsetté alakittatja át; de „a francia nagykövet kivitte azt, hogy királya őt felhatalmazta eme templomnak a szultántól való elkérésére és a követség tagjai számára királyi egyházzá való átalakítására." Ezt az adományt a nagykövet 1540. táján csakugyan kieszközölte a szultántól. Barbieri szintén felemlíti ezt a tényt, de az adományt attól a békeszerződéstől keltezi, melyet a porta Franciaországgal 1535 ben kötött. Szulejman adományát négy más firmán, melyek 1609., 1617., 1619. és 1620-ban keltek, erősítette meg. 1604-ben De Bréves megkapta a portától a szükséges engedelmet arra, hogy francia jezsuitákat telepíthessen e templomhoz. 1605. május hónapjában a nagykövet elküldötte királyának a szultánnak ez ügyre vonatkozó rendeleteit. A kivitelt azonban különböző okokból 1609-ig halogatták. Ez időtől fogva a francia jezsuiták vezették itt az istentiszteletet a francia nagykövetség védnöksége alatt. Gyakori pestis, tűzvész és más viszontagság után ismét és újból fölélesztették és újra építették ezt a keresztény telepet a pogány fővárosban ; de bencések többé nem térhettek vissza oda, hol jezsuiták foglaltak állást. évente az emberiség millióit pusztító tüdővész bacilusai ott tenyésznek, szaporodnak az utca porában, amelyet magunkba lélegzünk, s amelyet ártalmatlanná tehetünk az utcák gyakori öntözésével, ami csakis ott eszközölhető, hol vízvezeték van. Ott van egy nagy vagyonbiztonsági kérdés, a tűzoltás, mely még a legjobb szervezet mellett is csak ideális valami, ha legfőbb kelléke, a viz hiányzik. Hosszúra nyúlnék mindazon előnyöket felsorolni, melyek a vízvezeték bevezetéséből közvetve úgy, mint közvetlenül származnak, de egyebek között felemiitjük, hogy a villamos erőnek a vizezetéknél motorikus célokra való felhasználása, mig egyrészt csökkenthetné a vízvezetéki üzemi költségeket, addig másrészt a villamos mű jövedelmezőségét nagyban emelné. Az értekezleten jelenvoltak hangulatából ítélve — akiket kétségtelenül az ismertetett tervezet reális volta nyert meg az első intrádára — a vízmű létesítése ma már nem utópia, hanem kivitelre váró eszme. Achilles sarka a kérdésnek a vízdíjak magassága, mert bármi szépen hangozzék is az, hogy a városA jezsuiták évkönyveiből csak néhány mozzanatot hozunk fel templomuk történetéből. Salvaio János, velencei dragomán, ki a hitközségnek akkor elöljárója lévén, az összes galatai templomok felügyeletében és kezelésében eljárt. Feleségének minden ékszerét elzálogosította, hogy azt az öszszeget megfizethesse, melyet a capitan pasa eme templomok helyreállításáért követelt. Mivel pedig ez sem volt elég, a hitközségnek e. yet mást el kellett adnia, hogy a költséget előteremtse. Ekkor adták el a sz.-Benedek rend egyik házát is, valamint a templom összes arany- és ezüst szereit. A velencei köztársaság ezer piaszterrel járult hozzá. 1640-ben az egyházközség a sz. Benedek templomnak évenkint megszavaztatni szokott összeget 6000 aspe re szállította le, okul a jövedelem csökkenését hozta föl. 1660. április 16-án az összes galatai keresztény templomok tűzvész martalékává lőnek, csak a bencés templom maradt épségben; de ősi konstantinápolyi szokás szerint, mely tűzvész alkalmával divik, ezt is teljesen kifosztották. Templomunk 1686-ban égett le. A veszedelmet az évkönyvek szerint a sekrestyés okozta, ki mielőtt eltávozott, elfelejtette az oltárokon égő gyertyákat elnak, mint erkölcsi testületnek, a vízmű egy fillérjébe sem kerül, de kerül polgárainak, kikre teljesen közömbös, hogy pótadó, avagy vízdíj cimén fizetik-e a vízfogyasztásért járó dijakat, de nem közömbös annak nagysága, a vízvezetéknek minden közvetlen és közvetett előnye daczára. Főleg áll ez a szegénysorsúakra, kik e cimen 12,340 koronával járulnának a tervezet szerint évente a vizmű létesítéséhez. Ezen kardinális kérdés megoldása után, sok más másodrendű fog előállani, melyek a maguk összességében a kivitelt nagyban előmozdíthatják, vagy hátráltathatják. Ilyenekül hozhatjuk tel, hogy kölcsön, avagy concessió útján oldassék-e meg, az érseki vizvezeték további fenn avagy fenn nem állásának kérdése, stb. Lesz még alkalmunk- a kérdéshez többszörösen hozzászólanunk, egyelőre ennyit. Felkérjük az ügy iránt érdeklődőket, s mindazokat, kik a város ügyét szivén hordják, foglalkozzanak a felvetett eszmével és adják közre a saját nézetüket, véleményüket, melyeknek készséggel helyet adunk, mert mennél többen és mennél inkább foglalkoznak azzal, hányják oltani. Besnier jezsuita a muftival való ismeretsége révén nagyban hozzájárult a templom fölépítéséhez. Különösen neki tulajdonítják, hogy a templom boltozatos építéséhez és ólommal való fedéséhez kieszközölte az engedélyt, mely építési mód a török mecsetek szabadalma. Ez a mufti engedte át Besnier-nek azokat a márványoszlopokat, melyek most is a templom előcsarnokát alkotják. Mindamellett mégis szükség volt De Girardin nagykövet erélyes közbelépésére, hogy az építéshez szükséges firmám a portánál kieszközölje. Sőt a francia udvarnál is közbenjárt az anyagi támogatásért, amint következő, a templom főkapuja fölött olvasható latin emléksorok bizonyítják: „Isten nagyobb dicsőségére, sz. Benedek védőszentje és halhatatlan tiszteletére helyreállíttatott ez a templom azUr 1687. évében, Nagy Lajos szerencsés fenhatósága alatt és annak fejedelmi bőkezűségéből." A templom és rendház évkönyveiből bennünket magyarokat még a következő részletek érdekelnek: Bizonyos Cachot atya nagy buzgalmát dicsérik az évkönyvek, aki segítőtársa volt még Tókölyi hercegnőnek a francia nagykövetséggel való ügyeinek elintézésében. Szentség hírében állott, midőn sok jó tettel ékes életét befejezte,
