Esztergom és Vidéke, 1905

1905-12-17 / 101.szám

— A szegények karácsonyáért. Min­denkitői elhagyatva, az aggkór súlya alatt elerőtlenedve és lehetetlenné válva mi lesz a szegény emberből ? Sorsüldö­zött, kinek élete tengődés és tengernyi nyomor. Városunk társadalma és hatósága vállvetve igyekeznek, azon, hogy a sors­üldözött szegények meleg hajlékot és ápolást nyerjenek. Az aggok és szegé­nyekháza pedig folyton telik ... Az ott lakókra is ráköszönt most a szent kará­csony. Vájjon hoz-e részükre némi örö­möt ? Bizony ez egyedül a jótékony em­berbarátoktól függ. És miért ne vilá­gítaná be a sokat szenvedett, jobbára beteg és tehetetlen emberek asylumának állandóan borús hangulatát "az örömnek egy parányi sugara ? Esztergom város nemeslelkű hölgy közönségéhez fordulunk e végből illetékes helyről vett azon felkéréssel, kegyeskedjenek az aggok és szegények karácsonyát apró adomány­aikkal bensőbbé, boldogabbá tenni. A sze­gény öreg embereknek oly jól esnék egy pár csomag dohány vagy szivar, az el­hagyatott özvegyeknek pár darab na­rancs, gyümölcs és befőtt, egy-két me­leg kendő, harisnya és eféle. Az adomá­nyok f. hó 13-ának déli 12 órájáig az intézet jólelkű főnöknőjéhez, főtisztelendő Braun Henrik cimére küldendők be. — A Kaszinóból. Az esztergomi Ka­szinó műkedvelő társasága jövő év ja­nuár 6-ára kitűzött szinielőadására az előkészületek serényen folynak. Ez al­alkalommal a Fehér szegfű és a Tavasz cimű egy felvonásos darabok kerülnek szinre. Szereplői lesznek: Szecskay Va­lika, ScJiónbeck Stefiké és Niedermann Elza a nőiszerepekben és azonkívül kilenc férfi szereplő. A fehérszegfű különösen hatá­sos előadásnak Ígérkezik azzal, hogy nem közönséges műkedvelő darab lesz, mert a tárgy effektus és kosztűm hatások nagyon fogják emelni. A tavasz egy bá­jos vig idill, mely ezúttal már másodíz­ben kerül szinre itt, teljesen uj szerep­osztással. Az előadások szervezését Bütt­ner Róbert, dr. Berényi Zoltán és Eincin­ger Ferenc mindannyi avatott műkedvelő vezeti. A kaszinó különben e szezonban több nagy szabású előadás rendezését vette tervbe, melyeknek előkészülete pár­huzamosan az előbbivel haladnak. — Ha kívánod, édes, — tessék ! — s -átadta a levelet. Az asszony mohó kíváncsisággal, de valami különös tiszteletet kifejező érzéssel olvasta a sorokat: . . . Édes, boldog világot teremtettél lelkemben. Összeomlott, mikor te elhagy tál, — mert hiszen te voltál az én egész világom ... A bűnös mégis én vagyok, a te hibád csak az volt, hogy tudtomon kivül mérhetetlen boldogságot igért min­den szavad, melyet hozzám intéztél. Hogy kétfelé vált utunk, fáj nagyon, de enyhíti az a gondolat, hogy nagyon szerethet az téged, akit tc egy életre boldoggá teszel. *S nekem ez a gondolat is boldogság!" . . Szótlan némaság követte az olvasást. A férfi az asszony arcára tekintett, de az nyugodt volt és. semmiféle belső indulat nyoma nem látszott rajta. Csak a szemében csillogót egy köny­csepp. Kinek szólt ez a köny ? Talán a férfinak, akit alaptalanul s csupa képze­ődésből gyan usitott, de akit? a levél után annál nemesebbnek és nagyobbnak átott. Talán annak a másiknak, aki­nek ő miatta egész világa összeom­ott! . .... • Fülöp Zsigmond. — Az államépitészeti hivatal uj fő­nöke. Persina Alfréd főmérnöknek Sá­toralj a-Uj hely re történt áthelyezése folytán az államépitészeti hivatal főnökévé Marko Gusztáv kir. főmérnök nevezteti ki Kas­sáról való áthelyezéssel. — Estély a Katholikus Körben- A Kath. Körben csütörtökön sikerült és élvezetes estély volt, melyen a tanítóképző zene­kara Nemesszeghy István zenetanár veze­tése és közreműködésével két darabot adott elő. A sikerült zeneelőadásokat, melyek nagy tetszést arattak, megújráz­ták. Ábrányi Mi a haza c. költeményét Reviczky Erzsike szavalta oly szivreha­tóan, hogy könnyeket fakasztott. Majd dr. Csárszky István a világ végéről tar­tott tudományos, de igen élvezetes sza­bad előadást. — Értekezlet a halastó ügyében, A részvénytársasági alapon alakítandó tó­gazdaság, illetve halastó ügyében a kez­deményezők csütörtökön délután a Fürdő vendéglőben értekezletet tartottak, melyen a felett tanácskoztak, hogy mily álláspon­tot foglaljanak el Korhus Béla mozgalmá­val szemben, ki most már mindenáron megvalósítani igyekszik azt a régi tervét, hogy az Öreg-tó helyén halastavat léte­sítsen. Az értekezlet úgy határozott, hogy egyelőre várakozó álláspontot foglal el, s amennyiben Korhus a halastavat létesí­tené, úgy a részvénytársaság megalakítá­sát elejtik. A tógazdaság kezdeményezői minden körülmények között hasznos szol­gálatot tettek a közérdek szempontjából, mert minden jel arra vall, hogy Korhus elhatározását a kezdeményezők mozgalma érleltette meg. — Tisztiértekezlet. Esztergom várme­gye tisztikara holnap értekezletet tart, hogy a megüresedett állások betöltését illetőleg tanácskozzék — A vasárnapi munkaszünet felfüg­gesztése. A belügyminiszter a kereske­delemügyi miniszterrel egyetértőleg a vá­sárnapi munkaszüneti törvény hatályát dec. 24. és 31. napjaira felfüggesztette oly­képen, hogy nevezett napokon az ipari és kereskedelmi árusítás az adás vétel d. u. 5 óráig űzhető, mig a borbélyok és fod­rászok egész napon át nyitva tarthatják üzletüket. — A magyar háziiparért. Hogy a nép­jólétnek egy hatalmas tényezője a házi­ipar, évek óta prédikáljuk. Hogy minden évben olyan játékszerért, melyeket a föld­mives ember egy kis ügyességgel meg­csinálhat, milliókat fizetünk karácsony­tájt a külföldre, mindenki tudja. Mégis oly szegényes, tétovázó lépéseket te­szünk ezen a téren. Mit ér, ha az állam kurzusokat rendez, ha a miket a nép készit, azokat forgalomba hozni nem tudjuk. Azért a legmelegebb elismerést érdemli meg a József királyi herceg szanatorim Egye­sület, hogy kisérletül hazánk öt városá­ban á magyar háziipar tárgyait kollek­tive bemutatta és részben vásárral kö­tötte össze. Győrben, -Zomborban nagy sikerrel folytak le ezek a kiállítások. És mellesleg jutott a tüdőbetegek szanató­riumának szép összeg. Léván, Szabad­kán, Zomborban a mai napon zárulnak le a kiállítások s a hirek szerint, ott is igen nagy sikerrel járt a szép kezdés, különö­sen kapósak voltak a borsodi, erdélyi majolikák,.a torontáli szőnyegek, az al­földi népi alakok és babák, a tót hímzé­sek és kalotaszegi varrotasok, gyermekjá­tékok. Mindez a hazafias kereskedői kart arra hivja, hogy a magyar háziipar elterjedé­sét minden erőből karolják föl. — Városi közgyűlés lesz kedden, de­cember 19-ikén délelőtt 10, esetleg foly­tatólag délután 4 órakor, melynek tárgyso­rozata &• következő: 1. Magos Sándor és társainak bejelentése amely szerint képviselői jogukat az 1906-ik évben vá­lasztott minőségben óhajtják gyakorolni. 2. Bejelentések amelyek szerint az esz­tergomi főkáptalan virilis képviselői jo­gának gyakorlásával dr. Walter Gyula kanonokot, — a szent-Ferenc rendi zárda Lengyel Fláviánt, — az esztergomi ke­reskedelmi és iparbank Kaán Jánost, — a Budapest-Esztergom-Almásfüzitői va­sút dr. Okolicsányi Zoltán, — özv. Steys­kál Károlyné Tóth Imrét, — özv. Hütt Miklósné Kottra Károlyt, — özv. Hamar Árpádné dr. Hamar Árpádot, — Boron­kay Ignácné dr. Boronkay Dénest, — az esztergomi takarékpénztár Rudolf Ist­vánt, — dr. Krausz Izidor dr. Berényi Zoltánt bizta meg. 3. A vármegye alis­pánjnak felhívása a „Kolera árvák" ci­men kezelt alap ügyében. 4. Főügyész jelentése a halastó létesítése tárgyában Korhus Béla vállalkozó bérlővel megkö­tött szerződésre vonatkozólag. 5. Tanácsi előterjesztés a vágóhíd felépítésére be­érkezett ajánlat folytán az ajánlat és a tervek tárgyalására szakbizottság ki­küldése iránt. 6. Ugyancsak előterjesz­tése part jövedelmi díjszabályzat alkotása iránt. 7. Ugyanannak előterjesztése a házaknak utcák szerint újból kezdődő számozása és az utcák nevének megál­lapítása tárgyában. 8. Ugyanaz a lakta­nyában levő tiszti étkezdének villamos világítással leendő ellátása tárgyában. 9. Ugyanannak javaslata a katonai fiók ágyraktár kibővítése tárgyában. 10. Ugyan­az néhai Marton József terhén vezetett 87 korona 40 fillér házi pénztári tartozás törlése tárgyában. 11. A gazdasági bizott­ság javaslata a Héya kert megvétele tár­gyában. 12. Pénztár jelentése a Frey Vilmos féle szépitészeti alap állagáról. 18. Rendőrkapitány előterjesztése a hir­detési ügy szabályozása tárgyában. 14. Turbics József illetőségi ügye. 15. Ke­nyérmezei iskola 1904/1905-ik tanévi számadása. 16. Folyó évi november ha­vában megtartott pénztár vizsgálatról fel­vett jegyzőkönyvek. — A kenyérmezei sertésvész vehe­mentiájából lassan már engedni kezd. Rendőrségünk karöltve az állatorvossal a legszigorúbb óvrendszabályokat léptette életbe, melyek pontos betartása és szi­gorú ellenőrizésével Csernák Béla dijnok bízatott meg, ki naponta kiszáll a hely­színére és nagy pedanteriával foganato­sítja a vész meggátlására szolgáló óvin­tézkedéseket. Naponta 5—8 darab kény­szerszúrás lesz elrendelve, mi elképzelhető érzékeny károsodással jár a kenyérme­zei uradalomnak. Eddig 70 darab serté­sen végeztek kényszerszúrást. A vész már szűnő félben van. — Hegyközségek szabálytan megala­kulása. A földmivelésügyi miniszter az alábbi körrendeletet küldte meg az ösz­szes vármegyei és városi törvényhatósá­goknak : Azt tapasztaltam, hogy egyik­másik törvényhatóság a hegyközségi rend­tartások tárgyalása alkalmából jóváhagyja (100 kat. holdnál nagyobb területeken) az oly hegyközségi alakulásokat is, amelyek ugy jöttek létre, hogy a meg­alakulás mellett csak az alakuló gyűlésen megjelent birtokosok birtokarányszerinti egyharmada szavazott a hegyközség meg­alakítására. Az 1894. évi XII. t.-c. 62. §-ának negyedik (a. b.) pont után követ­kező bekezdése minden kétséget kizáró módon. világosan rendeli, hogy a hol 100 kat. hold vagy ennél nagyobb össze­függő terület van, s e terület birtokosai­nak száma 20-nál nem csekélyebb, a birtokosoknak birtokarány szerinti egy­harmada a hegyközség átalakítását ki­mondhatja, vagyis arra, hogy hegyközség a 100 hold vagy ennél nagyobb össze­függő területen létrejöhessen, az alakuló közgyűlésen annyi szavazatnak kell a hegyközség megalakulása érdekében nyil­vánulnia, a mennyi az egész terület bir­tokarányszerinti összes szavazatainak leg­alább egyharmadát alkotja, s nem lehet és nem szabad ezt a harmadot csak az alakuló gyűlésen jelenlevő birtokosainak arányában számitani. Felhívom (Címet,) hogy erre az elsőfokú hatóságákat (lásd az 1894, évi XII. t.-c, 102. §-ának má­sodik bekezdését) figyelmeztesse, s a hegyközséggé alakulások elbírálásánál a fentieket a maga részéről is vegye fi­gyelembe. — A sertészárlat feloldása, A polgár­ság körében mozgalom indult meg, mely­nek célja, a földmivelésügyi minisztérium­nál azt kérelmezni, hogy amennyiben városunk a vész színhelyétől több, mint 4 kilométer távolságra esik, kivételesen oldassék fel a zárlat, mi óriási anyagi károsodását idézi elő a polgárságnak. — Állategészségügy. Ebeden a sertés­vész megszűnt, mig Kőhidgyarmaton fel­lépett. Epölön egy lépfene eset konstatál­tatott. = Legalkalmasabb karácsonyi ajándék. Dr. Csókás Vidor „Gyémántok" cimű ima­könyve már elhagyta a sajtót. Az ima­könyv mindössze 6—4V2 cm. nagyságú de azért meg vannak benne az összes imák, melyekre az Isten után sóvárgó lé­leknek szüksége van. Ez az első imakönyv, melyben már az a fohász is benfoglalta­tik, melyet Pius pápa rendeletéből a föld­kerekség minden templomában a mise után mondani kell. Ezen rendelet kiadása óta ugyanis aligha jelent meg imakönyv, a régiekben pedig nincs meg. A gyémánt kiadású könyvecske uri nők és urak szá­mára készült, kik nem szeretnek nagy könyvet vinni magukkal a templomba, mert istentisztelet után látogatásokat tesz­nek. Ezen könyvecske bármily kis helyen elfér. Megrendelhető Kovács Gyula könyv­kereskedőnél Nagybányán. Vászonkötés­ben aranyozva 1 K. és 1 K. 2C fii. bőr­kötésben vattázott táblában L60—2—2*40 K., portomentes küldéssel. Kapható és megrendelhető minden könyvkereskedés­ben. = Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc-József keserűviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kér­jünk határozottan Ferenc-József keserü­vizet IRODALOM. f Három lapja van a magyar kö­zönségnek, amelyek egy magyar házból sem hiányozhatnak : Herceg Ferenc lapja, az Uj Idők a felnőtteket szórakoztatja gazdag szépirodalmi tartalmával, amelyeket a legkiválóbb magyar irók irnak, számos művészi és aktuális képeivel pedig hű tükre a hét közérdekű eseményeinek. Tutsek Anna képes hetilapja, a Magyar Leányok fiatal lányainknak vált kedves' pótolhatatlan barátjává. A szülők minden aggodalom nélkül adhatják lányaik kezé­be, mert belőle nem a szentimentalizmus bágyadt holdsugara, hanem a költészet tiszta napfénye ragyog. A harmadik Pósa Lajos lapja, Az Én Újságom a gyermek­világé. Tele dallal, tele képpel, telis-tele szép mesékkel köszönt be hétről-hétre olvasóihoz. Az Én Újságom előfizetési ára negyedévre 2 kor., Magyar Leányoké T717D17KÍPT az egyedttl elismert kellemes izíí ter­r JJJAIJIH KJLÁ JUZiOJDr JLVJJOIJJA U Y IZi — mészetes hashajtószer. =*

Next

/
Oldalképek
Tartalom