Esztergom és Vidéke, 1905

1905-12-07 / 98.szám

ESZTERGOM es VIDÉKE A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA"-NAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre . .12 kor. Negyed évre. . 3 kor. Fél évre ... 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Dí. Píokopp Gijnla és Bmnei

1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-utca 485. szám. Kéziratot nem adunk vissza. Felolvasó esték. Elmúlt az idő, midőn az egyszerűbb földmivelő nép beérte a naptárral, mint egy évre szóló olvasmánnyal, sőt talán azt sem olvasta el, csak rovások bejegyzésére használta. Most a legegyszerűbb földmives is olvas, ha mást nem, megveszi magának a krajcáros lapot s annak idegizgató, sensatiós alakban megirt hireit böngészi végig. Az irás, olvasás-tudás terjedésével fokozódik a nép vágya olvasmány után. Ezen vágy mikénti kielégítése irányítja a tömeg gondolkozását, alakítja át lelkületét. Mig az olvasás nem terjedt el általánosan, jóval nagyobb hatása Volt az egyházi beszédeknek ; mert hisz jóformán azok képezték egy heti szellemi táplálékát, melyen a meglettebb korúak elvitatkoztak, elbeszélgettek. Most az újság hirei pótolják mindezt; mert mig az egyszerűbb nép az egy példányért járó két fillért nem sajnálja, könyvre már sajnálja a nagyobb összeget kiadni, vagy nem is telik. Itt tehát az ideje, hogy a nép „Esztergom és Vidéke" tárcája Kuruc nóta. Késő ősz az idő, Hűvös .napok járnak ; Sárgulva hulldogál, Szél szárnyán tovaszáll Levele a fáknak. Nem dalol a madár, Erdő, mező, határ Szomorú, kietlen ; Akármerre járok, Nem lelek virágot Süvegemhez tennem. A tájra nagy köd ül, Gsönd van körös-körül . . Minden olyan szomorú, Minden olyan szomorú. Túl, a Duna részről Sürü, nehéz ködbe ; Mintha lódobogás. Kard, puska csattogás S ágyúszó dörögne . . . Ijesztget a német, Azt hiszi, hogy félnek Ágyúja szavára . . . Gyere labanc, gyere Kurucok serege A te jöttöd várja ! Pihenünk már régen, Tétlenség meg szégyen részére olcsó és jó olvasmányról gondoskodjunk, melyek egyrészről a felnőttek oktatását vannak hivatva szolgálni, másrészt helyes irányba terelik a nép gondolkozását. A socialismus túlzásai éppen azért kaptak itt-ott az egyébként józanul gondolkodó magyar nép között lábra, mivel idején nem gondoskodtunk arról, hogy a földmiveléssel foglalkozó s eddig nagyon szűk körben mozgó népnek ébredő szellemét és gondolkozását megfelelő olvasmányok nyújtásával helyes irányba tereljük. Ezt a célt kívánják szolgálni a nép s különösen a vándor] népkönyvtárak. Ezeknek felállítása kétségkívül üdvös intézkedés volt, hatásuk azonban csekély számuknál fogva vajmi kevés. A ma létező ily könyvtárak legfeljebb arra elegendők, hogy azoknak üdvös és hasznos voltát a gyakorlati életben beigazolják, de távolról sem képesek a fenálló szükségletet kielégíteni. Nagy baj az, hogy a községekben azon közegek, kik hivatva volnának a nép szellemi életét is vezetni, .nem rendelkeznek a megfelelő idővel. Hejh, kivált a kurucnak, Hejh, kivált a kurucnak 1 Tárogató harsog, Fújatja Bercsényi: Gyűlnek, gyülekeznek, Lóra kerekednek Hű, vitéz legényi. Ebadta németje, Közeledik egyre Dolga végét fogva . . De ha viszket bőre : Elküldjük belőle Lelkét a pokolba ! Hejh, hanem hiába A kurucot látva Fut, menekül a ködbe Hirt se hallunk felőle ! (Aranyos.) Tuba Károly. Kirándulás Konstantinápolyba. Irta: Stojanovics Sándor. (Folytatás.) Egyszerre kibontakozik az Agia Sophia dsámi hatalmas kontúrja. Láttam a kölni dómot, Péter templomot} Notre dameot, felséges építkezések, s bár felséges társa ez is az emiitetteknek, ezen templom reám olyan szorongó benyomást tett. Azokat a kegyeletes kezek tatarozzák, Bárminő törvényes intézkedések mellett valamely község anyagi boldogulása és szellemi előhalaladása három tényezőn fordul meg a pap, jegyző és tanítón. Ha ezek hivatásuknak a kellő képességgel, buzgalommal és ügyszeretettel megfelelnek, s főleg, ha erre kellő idővel is rendelkeznek : az ily község minden téren boldogul, lakossága jólétben gyarapodik, a művelődés terén pedig helyes irányban fejlődik. A községekben azonban a jegyző idejét a hivatalos teendők teljesen lefoglalják, a pap és tanitó ugyan több időt szentelhetne a felnőttek nevelésének, ha szabad idejüket nem venné igénybe a gazdálkodás. Nem a kedvtelésből való gazdálkodás, hanem a megélhetés végett szükséges kenyérkereset. Ha a köz szolgálatában álló ezen egyének javadalmazásukat, melynek természetesen olyannak kellene lennie, hogy őket a mindennapi megélhetés gondjától megszabadítsa s jogos igényeik kielégitésére elegendő, pénzben kapnák s nem volnának kénytelenek földmiveléssel foglalkozni, legalább a hivataezen igazán tiszta stylű^templom bmladozik, nincs ki gondját viselje, ugyan jő e idő, midőn a régi Hozsanna felhangzik itt újra? Remek alkotás, szinte a lélekre ül a hatalmas méret, a titokzatos félhomály, a fenti hatalmas kupola, mely még a Péter temploménál is nagyobb, látszik az oltár helye, mely felett régi görög izlés szerint aranyozott szentképek elmázolva láthatók, s Krisztus urunk régi byzanti freskója élénken kivehető. Kísérteties félhomályból, véres alakok tünedeznek elő, kiket a hódító Mohamed hadai itt imádkozás közben gyilkoltak le, szinte hallja a fül az utolsó „Kyrie eleisont". A monda szerint (de bizony valóság az) öl magasságra hevertek a hullák, hóditó Mohamed a testek felett lovagol, vérbe mártja tenyerét, odacsap a fair.', még most is mutogatják a véres kéz 'nyomát. Innen a bazárba visz utunk. Ki tudná elsorolni azon árucikkeket, melyeket itt árulnak. Filigrán arany-ezüst művesek előtt kincsek hevernek, Perzsia lágy szőnyegei garmadákban felrakvák, habkönynyű török selymek, rózsaolaj árusok, drága mívű török handzsárok, cicellirozott gyöngyházkagylók, arabeskekkel tarkázott pisztolyok, nargilék, a legfinyásabb dohányzó igényeit kielégítő készletek; természetesen élelmi szerek is kaphatók s nagy vályúkban merészkednek a tenger los teendők elvégzése után fennmaradó idejüket szentelhetnék a nép anyagi és szellemi téren való vezetésére. Nem egy községet tudok, a hol a tanitó az iskola termében tart télen át felolvasásokat. A terem fűtésére egyenkint magukkal hozott fadarabokkal, a világítást pedig összeadott pénzen teljesitik s mégis alig férnek be a felolvasó estéken a terembe. Ilyen felolvasó estéket kellene községenkint rendezni, a hol felváltva hol szépirodalmi, hol egyébb hasznos olvasmányok gyönyörködtetnék és oktatnák a jóra fogékony népet. Nem hisszük, hogy bármely községben az intelligentia minden tagja nem szivesen vállalkoznék arra, hogy a téli estéken egy-két hetenkint megfelelő felolvasást tartson. Csak szervezni kellene ezeket a felolvasásokat, a népkönyvtárakkal kapcsolatosan bámulatos eredmény volna a népnevelés terén azok utján elérhető. —a.—ös. csodásabbnál csodásabb halai, rákjai, a mindenütt jelenlévő kutyáknak az árus itt is dob egy koncot. Különben a bazár olyan, mint egy nagy vásárcsarnok, ember ember hátán tolongva, taszigálva kiabálva, húr vastagságú ideg szükséges ide s aki ilyenekkel nem bir, jobb ha Tirol csendes völgyeit keresi: fel, ahol mélabúsan szól a havasi tilinkó, s meg-megszólal a tehenek kolompja. A hazafias Club nem feledkezett meg itt nyugvó szabadságharcosunk és társairól.'Hogy is lehetne megfeledkezni azon le-, gendás alakról, kiknek tűz szelleme úgy bontakozik ki a setétbői, mint a meteor a firmamentum titokzatos mélyéből s mely örök fény elvilágit a hazafiak lelkébe, mint az örök sarkcsillag. A nagy Rákóczy sirj át megkoszorúztuk, úgy társaiét, felhangzott a nemzet szent éneke a Hymnus és Békessy Ferenc Club titkár mondta el a következő, könnyekig megható imaszerű beszédjét. „Egykoron a bölcseket a napkeleti csillag vezérelte az emberiség legnagyobb mártírjának ártatlan gyermeki bölcsőjéhez. Minket — a magyar szárnyaskerék és a szigony testvérisült jelvényének munkásait — a régi magyar szabadságharcok nagy eszméje vonzott ide a mi lehullott fényes csillagjainknak, a mi hontalan martyrjainknaksötét sírjaihoz. A délkeleti szellő