Esztergom és Vidéke, 1905

1905-12-07 / 98.szám

Az alkohol. Az ősz kezdetén az alkohol el lenes mozgalom hivei Budapesten nagy nemzetközi kongreszust tar tottak, hogy a küzdelem módoza tait megbeszéljék. Sok mindenféle javaslat került napirendre, de a vége ismét csak az, hogy ha maga a társadalom nem mozdul s közsé génkint, városonként nem agitál, nem szervezkedik az alkohol ellen mindaddig, mig maga az állam be­vételeinek egy részét éppen az al­kohol fogyasztására alapitja, az alkohol pusztít feltartózhatatlanu és végzi romboló, népeket, nemze tekét megrontó rettenetes mun­káját. Sajnos, egyike vagyunk az or szagoknak, ahol az alkoholizmus évről-évre több áldozatot követel, ahol évről-évre több az iszákosság­tól megőrültek, anyagilag és erköl­csileg tönkrementek, sőt gonoszte vők száma. A büntető judicatura köréből vett tanulmányok megdöbbentő ada tokát szolgáltatnak arra nézve, hogy a bűntettesek túlnyomó szá mát az alkohol idézi elő. Mert hi­szen az kétségbeejtő bizonyosság gal meg van már állapítva, hogy a tébolydák és fegyházak lakóinak nagy része az alkoholizmus áldó zataiból kerül ki. A pálinka, ez a gonosz démon lett úrrá munkásságunkon, népün­kön. A pálinka, az az átkozott mé regital az, mely látszólagos elő­nyeivel alattomosan behizelgi ma gát az emberbe, hogy aztán hatal mába kerítvén a szervezetet, kér leihetetlenül az örvénybe taszítsa. S ennek a gonosz démonnak ha­talma egyedül és kizárólag mun­kás-osztályunk keserves helyzeté ben gyökerezik. A szegénység és a testi kimerültség kényszeríti a munkást ivásra. Mert a pálinka majdnem teljesen pótolja néha a táplálékot s másrészt a megfeszí­tett munkában idegei annyira el­elmult, századok előtt sokáig hordott in nen lenge szárnyain bús sóhajtásokat az elárvult távol hazába. S mikor e sóhajtá­sok örökre elnémultanak, mikor a honta­lan bujdosók könnycsepjeit idegen föld is megszűnt magába szívhatni és mikor ők meg látták a menyországot, mint drága hazájukat: akkor a nehéz időkben, a sú­lyos megpróbáltatások keserves éveiben, a honfiúi kegyelet titkon ide szállott. Ide szállott megtörhetetlen honszerelem örök kútforrásaihoz, hogy itt erőt, türelmet, ki­tartást és vigasztalást merítsen magának .. Itt nyugosznak ők, a hontalan bujdo­sók, az örökké hallhatatlanok. Itt pihen­nek hős anyja oldalán II. Rákóczi Fe­rencnek sokat hányatott, sokat szenve­dett porrészei is. Az a Rákóczi pihen itt, a ki a Bocskai által megkezdett magyar szabadságharcnak utolsó vezére, utolsó fejedelme vott, aki ott hagyta hitvesét, gyermekeit, kincseit, királyi vagyonát s örökre elzárkózott mindentől, ami reá ér­tékes, ami szivének kedves lehetett. Ott­hon hagyott mindent, de mindent és hős szivének vérző sebeivel haladt oda, a hová végzete vitte: „A merre a tenger zug. A merre a szél jár." . , . A szegény jobbágyok, az egy telkesek a búsuló kurucok, a social, gazdasági szervezetnek mindanyi mostoha gyerme­kei, szivükbe zárták Rákóczi hős emlékét s emberöltőről-emberöltőre megőrizték azt hűséges szeretettel. Szenvedéseit és csa­lódásait, tört reményeit és bánatát a nép, csigázódnak, hogy azoknak mes térséges felüditése végett oly iszo­nyúan erős hatásra van szüksége, mint aminőt a pálinka szül. Ezért nem folyik le egy népmulatság sem részegeskedés nélkül. Az alkoholellenes szövetség mű­ködése nemes, megható és minden támogatásra érdemes. Szivünk egész melegévei üdvözöljük a humaniz­mus fenkölt lelkű bajnokait, mun­kálkodásukat feszült figyelemmel kisérjük és az Ég áldását kérjük rá. Ámde fel kell tennünk a kér dést; az alkoholellenes szövetség megalakulása és a kongresszus mű ködése óta kevesebb szesz fogy-e évenkint ? Kisebb-e az alkohol okozta bűnesetek és a megőrültek száma ? Kevesebben isszák-e el va­gyonukat ? Mindezekre kétségbe ejtő fájdalommal tagadólag kell lelnünk! Az államhatalom tehet csak az alkoholizmus ellen. Még pedig az­zal, hogy okait megszünteti. Az zal, ha végre valahára gazdasági politikát űz a kormány és a tör vényhozás. Ha a munkás-osztály sorsát, anyagi és szellemi életfelté teleit megjavítja. Ha a szociális reformok egész sorozatát viszi ke resztül. Hogy olyan állapotba hozza munkásainkat, hogy ne legyenek kénytelenek a pálinkához fordulni Azt az álomvilágot, melyet pá­linka élvezésével alkot magának a munkás, elő kell teremteni szá­mára a valóságban. A tömegek so­rát kell végtére is felkarolni a tör­vényhozásnak. Hisz lelkünkből óhajtjuk hazánk teljes gazgasági függetlenségét, de az ezért folyó küzdelemmel párhu­zamosan kell haladnia a gazdasági reformoknak, melyekkel megment­jük népünket a kivándorlástól, nemzetközi szocializmustól és al­koholizmustól. Tegyük a munkást anyagilag és szellemileg emberré, hozzuk őt olyan állapotba, hogy az istenadta nép, a Rákóczi névben fog­lalta össze. Ez a név a főurak palotái­ból, a nemesek curiáiból száműzve lett egykoron, de a szegények kunyhóiban és szalmatetős viskóiban e név templo­mot talált; ott másfélszázadon át ke­gyelettel áldoztak Rákóczi emlékének. A honfiúi kegyelet varázserejére mine­künk is szükségünk van, szükségünk leend míg élnünk, halnunk kell. Rójjuk le mi is az évszázados honfiúi kegyelet édes adóját s helyezzük el a koszorút a hontalan bujdosók sírjaira az­zal a sürgető óhajjal: Gyere haza nagy Rákóczi Ferenc! A szent Benőit klastrom egyik csendes lakója szent misét mondott a halhatatla­nok lelki üdveért, s mi szivünkben meg­illetődötten távoztunk ama óhajjal: adj oh Uram békességet e szép hazának. Alig pihenhettük ki fáradalmainkat, ma­gyar zászló alatt csupán a mi társasá­gunkat szállító gyors futású hajón szív­tuk a Marmara tenger sós levegőjét, s sze­münk hiába kuttatta lefelé a partot, víz és víz. Elhaladtunk Sztambul erődítményei mellett, a tenger kis szigeteit láthattuk, melynek bazalt szikláin a tüzes görög bor megterem. Két órai futás után Prinkipo (Herceg-sziget) szigetén kötött ki fürge gőzösünk. Ezen szigetre száműzték haj­danta a byzanti korban az udvar kegy­vesztettjeit, no de száműzetésük nem lehetett valami nagyon keserves, mert e szigetet a Flóra minden szépségével felruházta a -idegrendszere, szervezete ne is kívánja az alkoholt. A veszendőnek induló magyar nép megmentése követeli törvény­hozástól és kormánytól, sőt magá­tól a társadalomtól is, hogy egye­sült erővel állják útját az alkohol pusztításának. Ez a jóra való ma­gyar nép megérde ili, hogy többet foglalkozzanak v;íe s ott nyújtsa­nak segitő kezec, a hol arra szük­ség van. Akkor nem fog oly nagy mérveket ölteni a kivándorlás, mert a józan, munkás ember dolgát ide haza is megfizetik. —B. Az esztergomi járásbiróság ügybeosztása 1906. évre. Magos Sándor kir. Ítélőtáblai biró ügy­köre : elnöki ügyek (El. lajstrom) Dr. Alföldy Dezső kir. albiró ügyköre: 1. egyezségi ügyek (Eg. lajstrom) 2. fizetési meghagyási ügyek (Fh. és Fm. lajstromok) 3. sommás perek közül azok, a melyek­ben az alperes, illetve I. rendű alperes nevének kezdőbetűje A—L (Sp I. laj­strom). 4. végrehajtási ügyek közül azok, a melyekben végrehajtást szenvedő, illetve I. r. végrehajtást szenvedő nevének kez­dőbetűje A—L (V. I. lajstrom). 5. 'örökösödési ügyek közül azok, a me­Ívekben az Örökhagyó, vagy I. rendű örökhagyó nevének kezdőbetűje A—L (Ö. I. lajstrom). Lipschitz József kir albiró ügyköre: 1. sommás perek közül azok, a melyek­ben az alperes, illetve I. rendű alperes nevének kezdőbetűje M—Z. (Sp. II. laj­strom) 2. végrehajtási \ügyek közül azok, a melyekben a végrehajtást szenvedő, illetve I. r. végrehajtást szenvedő nevének kez­dőbetűje M—Z. (V. II. lajstrom) 3. örökösödési ügyek közül azok, a me­lyekben örökhagyó, illetve I. rendű örök­hagyó nevének kezdőbetűje M—Z (Ö II. lajstrom). nagy természet. Ami a Margit sziget Bu­dapesten, Konstantinápolynak pedig ez a sziget az üdülő helye. Ide jő nyaralni a milliomos örmény, a tehetős török, villa villát követ, nagy res­taurantok várják a fáradt utazót, ínycsik­landó dinerjeikkel, gazdagon felvirágzott asztalaiknál, a szellő arabs, perzsa höl­gyek ajkairól hordozza a mélabús dalla­mot ; ehhez az örökké mormoló tenger, mely oly átlátszó, mint caprinál, hogy a csigát 10 méter mélyen meglátni, távolról, vagy 50 kilométerre ködből ide látszik a a vén Sztambul. Kocsin, szamárháton feljutunk a Szent György görögkeleti kolostorhoz, hol fekete süvegű görög szerzetesek halk zsolozs­mája fogad, s innen nem messzire egy szikla tetőn jóravaló olasz verkli hangjai merett a fiatalság kujonkodik, mig mi idősebbek megízleljük a hires görög anizi vizet, és e fenséges panorámában gyö­nyörködés után visszaröpít ismét a kis gőzös az óznos tengeri levegő után, be ismét a keleti bűz legközepébe. No és most vonuljon el szemünk előtt ama színes keleti kép, mely csak Sche­rezade tündér regéiben jelenhetik meg. Mily fáradság, mily nemes jóakarat kel­lett ahhoz, hogy nekünk megengedtessék az, hogy a sela miikot megláthassuk. Nem vagyok képes szavakat találni, hogy a Club vezető férfiainak ezt eléggé megkö­szönhessem. (Vége köv.) 4. örökösödési és hagyományi bizonyít­ványokat tárgyazó ügyek (Öb. lajstrom). 5. anyakönyvi ügyek (A; lajstrom). 6. polgári ügyekben érkező megkeresé­sek (M. lajstrom). 7. polgári vegyes ügyek hozzáértve a lakbérleti ügyeket is (Pv. lajstrom). Körmendy Mihály kir. albiró ügyköre: 1. a jbiróság hatáskörébe tartozó vétsé­gek és kihágások (B. lajstrom) 2. bűnvizsgálati ügyek (Vb. lajstrom.) 3. büntető ügyekben érkező megkere­sések (Bm lajstrom.) 4. büntető vegyes ügyek (Bv. lajstrom) Panasz törvénynapok az esztergomi kir. járásbíróságnál az 1906. évben. 1. Törvénynapok, melyeken a felek ügyük tárgyalása végett idézés nélkül megjelenhetnek, minden héten szerdai nap. 2. A szóbeli keresetek, kérelmek és nyilatkozatok, valamint büntető ügyekre vonatkozó szóbeli feljelentések felvétetnek hetenkint szerdán d. e. 9—10 óra között és szombaton, valamint vasárnap d. e. 9—11 óra között. 3. A szóbeli kereseteket, kérelmeket és nyilatkozatokat, valamint az egyezségi eljárásokra és fizetési meghagyásokra vo­natkozó szóbeli kérelmeket és nyilatko­zatokat jegyzőkönyvbe veszi Dr. Alföldy Dezső kir. albiró. • 4. a kir. járásbiróság hatáskörébe tar­tozó vétségekre és kihágásokra vonatko­zó szóbeli feljelentéseket, valamint a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó bűnvádi bűncselekményekre vonatkozó szóbeli fel­jelentéseket elfogadja és jegyzőkönyvbe veszi Körmendy Mihály kir, albiró. 5. Az ügyek idézés nélkül való tár­gyalása végett felek azon esetben, ha az alperes nevének kezdőbetűje A—L dr. Alföldy Dezső kir. albirónál, — azon esetben pedig, midőn az alperes nevének kezdőbetűje M—Z. Lipschitz József kir. albirónál jelentkezzenek. Az egyezségi kísérletre való idézés és a fizetési meghagyás kibocsátása iránt előterjesztett kérelmek, továbbá oly szó­beli keresetek, kérelmek és nyilatkozatok büntető ügyi feljelentések, melyek gvors elintézést igényelnek, úgyszintén a melyek­nek előterjesztése időhöz van kötve, vagy a melyek előterjesztése végett a biróság székhelyének községi területén kivül lakó fél jelentkezik, a hivatalos órákban a meg­jelölt napokon kivül is felvétetnek. A felek a megjelölt napokon kivül is megjelenhetnek idézés nélkül valamely sommás per tárgyalása végett, — de eb­ben az esetben ügyük csak erre a napra kitűzött tárgyalások és egyezségi kísér­letek elintézése után kerül tárgyalásra. HIREK. — EskÜTŐ. Vettük az alábbi meghívót. „Klein Samu és neje tisztelettel meghív­ják Mergit leányuknak Lantos Arthur úr­ral f. hó 10-én a győr-újvárosi izr. tem­plomban d. e. fél 12 órakor tartandó es­küvőjére. Győr, 1905. december hó. Le­der er Bernát és neje tisztelettel meghív­ják Arthur fiuknak Klein Margit kisasz­szonnyal f. hó 10-én a győr-újvárosi izr. templomban d. e. fél 12 órakor tartandó esküvőjére. Szentes, 1905. december hó. Sürgönyeim: Klein Samu Győr." — Szabadságon. Hegymeghy László kir. törvényszéki biró megszakított szabadság­idejének folytatásat, f. hó 2-án kezdette meg. A törvényszék ideiglenes vezetésé­vel az igazságügyminiszter Borsiczky Béla kir. törvényszéki birót bizta meg. — Szerenád. Az Önáló iparosok da­lárdája szombaton este, Ferenc nap elő­estéjén, Frey Ferenc volt országgyűlési

Next

/
Oldalképek
Tartalom