Esztergom és Vidéke, 1905
1905-09-21 / 76.szám
ESZTEKfitM es TIDEKE r w A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGAINAK HIVATALOS LAPJA. Megjelenik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak Egész évre . .12 kor. Negyed évre. . 3 kor. Fél évre ... 6 kor. Egyes szám ára 14 fillér Felelős szerkesztő: DR. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók: Dí. Ptokopp Gijula és Brenner 1 Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések Kossuth Lajos (azelőtt Buda)-utca 485. Kéziratot nem adunk vissza. A Gans és társa villamos cég műszaki bíróságot kér. — Ajánlva a polgármester úr figyelmébe. — Esztergom szept. 19. Lapunk előző számában bővebben foglalkoztunk annak a konfliktusnak ismertetésével, mely a város és a Gans és társa villamos cég között folyamatban van, s amelynek eldöntésére a cég, műszaki bíróságot kér. Az eset oly természetű, melynek elbírálására elégséges a leglaikusabb felfogás, de, hogy a cég ennek dacára műszaki bíróságot kér, ez a körülmény legjobban igazolja azt, hogy a cégnek igaza nincs, hogy a város által történt megbírságolás jogos és helyes volt, amivel szemben a cég a műszaki biróság szövevényes eljárásában remél menedéket találni. Elvitázhatatlan tény, s azt a cég sem tagadja, hogy órákon át ama bizonyos estén, a villám Szenttamás és Viziváros egy részén nem világított, minek oka, a cégben keresendő, amiért is a város élve szerződésszerű jogával, 25 koronával bírságolta meg azt. Rózsakertben. Rózsakertben jár a lányka, Ezer ró>sa kacsint rája, Bármelyikről akar vehet, De ő csakis egyet szeret. Ezer közül egyet szeret, Hol ujul sok emlékezet, Halvány róz<=a, piros rózsa, Ha ő élne legszebb volna ... Szegény leány aiig élt még, S imádója a sirba rég, Kit szeretett nincs már többé, A jóságos anyaföldé Szomorú a rózsafájp, Valahányszor tekint rája Mindig sárgább piros arca S kevesebb a rózsa rajta. Hull a szirma, a levele. Alig alig van ereje, Mintha az ő lelke volna A rózsával összeforrva. Sárgul a fa nincs virága, Nem pihenhet árnyékába' A kert dalos csalogánya, Az is átszállt másik fára. Sárgul a fa nincs virága, Könnyet hullat rá a lányka, . Figyelemmel kisértük, s igy ismerjük, a város és a cég közötti érintkezést, melynek eredményeképen elmondhatjuk, hogy a város mindenkor azon volt, hogy az összütközéseket a céggel kerülje, s mondhatnánk, saját érdekeinek rovására volt engedékeny azzal szemben. Hogy ama bizonyos esetből kifolyólag a város hatósága élt szerződésszerű jogával, ezt megkellett tennie saját, de meg kellett tennie a fogyasztó közönség érdekében és pedig nemcsak, mint praeventiv intézkedést a jövőre nézve, de meg kellett tennie főképen azért, hogy a garantiális eszköz igénybevételével az intézmény iránt bizalmatlanságot ne keltsen. Ha a város ujjat akart volna húzni a céggel, — amint úgylátszik a cég ezt hiszi — úgy nem kellett volna neki a kákán keresni csomót, mert talált volna elég kifogásolni valót a villamos művön, aminthogy talált, melyek kiegyenlítésénél — bár tehette volna — még sem választotta azt az utat, mely a cégnek ezreibe került volna. A leghatározottabban elitéljük a cég eljárását, mely a műszaki biróság felette költséges, százakba kerülő eljárásához úgylátszik De a fácska csak nem éled, Mindkettőben fogy az élet. A rózsa is meg a lányka Eletének végét járja. Ki is viszik jó előre Őt is, azt is temetőbe. Szó'ló'sy Géza Szőkét keresek. A harmincadik évemet már betöltöttem néhány esztendő előtt, s kezdtem érezni az egyedüllét terhességét. A házas életet azonban sohasem tartottam a legnagyobb földi jónak, s hogy ez igy van, tanusitja éveimnek száma. Részint hallomásból, részint tapasztalásból tudom, hogy az asszony sok kellemetlenségnek okozója, s én nem szerettem a kellemetlen dol gokat. Arra nem voltam ráutalva, hogy pén zért vagy más érdekért nősüljek s a szerelem nem bántott. Azok a hölgyek, a kikkel összekerül tem, megengedem, hogy szépek is, jók is, okosak is, hamisak is voltak ; azt is tudom hogy szivesen összekötötték volna sorsukat az enyimmel, de bizony én mindegyikben találtam valami hibát. Valószi nűleg nincs igazam, mikor igy beszélek, de hát nem tehetek róla. azért ragaszkodik, hogy a jövőre nézve elrettentse a várost az igazságos megbírságolásoktól, mert, hogy a megbírságolás igazságos és szerződésen alapuló volt, ezt a várostól senki el nem vitatja, legfeljebb egy műszaki biróság. Midőn a város a műszaki biróság döntését elfogadta, bizonyára nem volt tudomása arrról, amit nekünk jutott osztályrészül kipattantani; azt, hogy a cég a kérdéses esetben maga elismerte, hogy a hiba nem a telepen volt üzemzavarból, hanem a cég, illetve alkalmazottainak hibájából származott, amiért alkalmazottait meg is bírságolta. Egyelőre csupán constatálni kívánjuk, liogy a cég a^március havi esetért künn a vonalon dolgozott két munkását egy-egy koronával bírságolta meg, kiktől a március havi utolsó munkabér fizetésnél a szegény alap javára vont le egy-egy koronát, mondván, hogy ezt azért teszi, mivel az ő hibájukból a cég 300 koronával lett megbírságolva. Nem tudjuk, hogy a műszaki biróság ítélkezését miféle eljárás fogja megelőzni, a rendelkezésre álló bizonyítékok és ellenbizonyitékok miféle formula szerint fognak érvényeTöbb izben el is határoztam, hogy sohasem nősülök meg, de végre is gyenge az ember. Aztán közbe jött egy bál. Ezen a bálon fölfedeztem, miért nem vagyok szerelmes. Ezen a bizonyos bálon ugyanis feltűnt, hogy a jelenlevő hölgyek mind barnák : ha nem is fekete, de sötét gesztenye szinű a hajuk. A sötét színeket pedig sohasem szerettem. Egy gondolat villant meg agyamban, s tisztában voltam vele, hogy rögtön szerelmes leszek, ha szőkét találok. Ezt el is mondtam az egyik kisaszszonynak, a ki valamennyi között a legbarnább volt, de a kivel valamennyi között leginkább szerettem táncolni és csintalankodni, mert ez a kisasszony őszintén szólva, egy kicsit tetszett nekem. Mikor a kis Margitnak, igy hivták azt a bizonyos kisasszonyt, elmondtam, hogy szőkét keresek, a kis Margit elszomorodott. Határozottan láttam az arcán, hogy elszomorodott; de azért azt mondta, hogy szivesen szőkére festené a haját, ha a sors ugy hozná, hogy egy hóbortos férfiba lenne szerelmes. Vegyes érzelmekkel fogadtam a nyilatkozatot, de az mégis nagyon boszantott, h >gy engem hóbortosnak nézett ; s sülni, arra azonban már most hívjuk fel a polgármester úr figyelmét, hogy az általunk elmondottakat figyelmen kivül hagyni nem méltóztassék, mert azok kizárják a műszaki biróság alkalmazásának esetét. Nem hisszük, s tesszük fel a cégről, hogy az általunk elmondottakat tagadásba fogja venni, de ha megtenné, úgy megfogjuk nevezni a még élő tanukat, állitásunk valódiságának igazolására. Egyelőre ennyit, s ha kell, a közügy szolgálatában többet is. Az állandó baj. Esztergom szept. 19. A mezőgazdasági viszonyok egyre silányabbak. Agrikultur állam vagyunk és a népes Kánaánról, az Alföldről kivándorol a nép, mert nincs mit ennie. A tavalyi rosz esztendőt még most is sinyli a nép. Tavaszszal, mikor a pázsitos mezők, a buja vetések, széles kukorica tábláink jó esztendő reményével feledtették bánatainkat; azt hittük, végre valahára, a gond is kevesbül, s a nép is megelégedett lesz. Csalódtunk. A tél rohamos léptekkel siet elénk. A kolompos gúnyomban megmagyaráztam neki, hogy én nemcsak szőke hajat, hanem szőke hölgyet keresek. Szőke hölgyet, akinek legelső sorban a haja olyan, mint a selyem, mint az aranyos selyem ; a kinek a szeme kék, mint az ég, a kinek az arca hamvas, mint a sárga barack, a kinek a termete karcsú, mint a cédrus; a kinek a keze fehér és puha, a kinek a lába piciny és formás. A kis Margit durcásan a mamájához vezettette magát, én pedig elhatároztam, hogy utazni megyek és szőkét keresek. Annyira beleéltem magamat a gondolatba, hogy valósággal szerelmes lettem egy szőke hölgybe, a kit még sohasem láttam, a ki csak az én hóbortos képzeletemben létezett. Mikor felültem a vonatra, erőt vett rajtam a csüggedés, s azt gondoltam, hogy legjobb lesz meg nem házasodni, s hogy legokosabb lesz leszállani, és haza menni. De a vonat elrobogott, mialatt én tűnődtem. Nemsokára az egyik állomáson beszállt egy szőke hölgy a mamájával. Éppen olyan volt, mint a milyet én elképzeltem. Fölvidulva gyönyörködtem bájaiban, s mindenképen azon voltam, hogy megismerkedjem vele. De erre sehogy sem találtam módot. Jobb is. fszterp és Vidéke" tárcája.
