Esztergom és Vidéke, 1905

1905-09-21 / 76.szám

lya bekerül a tanyáról és ismét az az állapot, hogy nincs takarmány. Valamivel több van, mint tavaly, de az még mind kevés a szükséglet fedezésére. A nép tördeli a kezét. És régi igazság, hogy szükség törvényt bont: lassan eladogatja a jószágot, ő maga — maga segiti elő a rosz esztendőket mert marháját eladva, nem űz állattenyésztést, földjét nem trágyázza. A mig egyrészről a termőföld is romlik, addig az állattenyésztés is pang. Az állat állomány kevesbedik, értéke óriási árakra felszökik, a nép állattenyésztési kedve megcsappan, a mi nélkül az Alföldet elképzelni nem lehet. A gazdasági egyesületek már most figyelmeztessék a népet, hogy takarmány szükségleteiket beszerezzék, igyekezzenek népies előadásokat tartani, a lapokat értesítésekkel ellátni, hoHehet olcsón takarmányt vásárolni. És ha már mindenre tudunk szövetkezeteket alakítani, jó lesz megcsinálni a takarmány szövetkezeteket is, mely a maga igényeivel úgy lépjen fel, hogy elegendő mennyiséget tartson készenlétben és ne dolgozzék nagy kamatra. Nem lehet eléggé hangoztatnunk az állattenyésztés nagyfontosságát, mert földmivelés csak ott van ; a hol az állattenyésztés is virágzóan fejlődik. Nálunk, hol az állattenyésztés, csak az utóbbi évtizedekben vett lendületet, nagyon ébren kell lennünk, hogy a gazdákat a mentől intenzivebb állattenyésztésre sarkaljuk, mert egyfelől a föld termőképességének fenntartása is elsőrendű kérdés ott, hol az ország földmivelésből él, másrészt az állattenyésztés felette fontos, mert jövedelmező foglalkozási ág és a kettőből: a földmivelés termelte anyagokból és az állattenyésztésből van, nagy kiviteli piacunk. Egy utas szállt be később, s véletlenül ráült a kisasszony kalapjára, ezen a kisasszony annyira feldühösödött, hogy szemtelenséget és egyéb cifra kifejezéseket emlegetett. Az utas (velem együtt) majd elsülyedt szégyenletében, a kisaszszony pedig összelapított kalapját kidobta az ablakon és az utastól az árát követelte. Ez kivett zsebéből egy husz koronás aranyat, de a kisasszony még egy tiz koronásat kért. Mondhatom, hogy a szőkék előttem sokat vesztettek értékükből, de azzal vigasztaltam magamat, hogy ez az eset csak kivétel volt. Pozsonyba értem. Itt az utcán találkoztam egy szőke angyallal. Ez is épen olyan volt, mint a milyet képzeletemben megalkottam. Hosszas utánjárással sikerült a hölgygyei megismerkednem, s elég jól ment a dolog. Már majdnem mindennapos voltam a házban, már majdnem nyilatkoztam. Egyszer azonban szokatlan időben délben akartam hölgyemhez bekukkantani, de csak az előszobáig jutottam. Tovább nem mentem, mert hölgyemet a nyitott ajtónál oly piszkos és rendetlen öltezetben, oly kócosan láttam, hogy egészen elment a kedvem a házasságtól. De, gondoltam magamban, ha már benne vagyok a bajban, tovább próbálom a dolgokat. Fölszedtem sátorfámat, és Budapestre mentem. No, itt sok mindent tapasztaltam. A szőke haj minden árnyalatához volt szerencsém, avagy talán megfordítva. Végre Addig is, mig a megfogyott marha állomány annyira érezhető, a kivitelt korlátozni kellene és tilalmat kell vetni a borjú vágatásra; valamint meg kell engedni a balkáni marha beszállítását is. A gazdákat gazdaságosabb, takarékosabb gazdálkodásra kell kioktatni. A learatott búzaföldön termeljen gyorsan növő takarmányt, mely júliustól őszig a földön megterem, sőt még kukoricatörés után, főleg a síkságon, jó időben szin téri termelhet takarmányt pótló állati eledelt. Ismételten hangoztatjuk, hogy nagyon sokat tehetnek a gazdasági egyesületek, melyek a népet kioktat hatják, hogy és mit lehet késő őszig termelni. A mellett beszéljék rá a gazdákat, hogy állat állományaikat el ne adogassák, mert tavasZszal annak még nagyobb ára lesz, mint az idén volt. A répa, korpa, krumpli, szükség esetén a csicsóka, kukoricaszár, sőt a lomblevél is, jó takarmány s ha a jó széna, korpa és répa mellett itt — ott a lomblevellel is kisegítjük magunkat, valahogy kikászálódunk a hosszú télből. Valóban nagy szolgálatokat teszünk a népnek, ha őket kioktatjuk és nagy bajában segítségére szövetkezünk. Igy a takarékpénztárak is fektessenek bizonyos tőkét takarmányra. Biztos a pénzük. Csak nem szabad vissza élni a nép szükségével, úgy kell az üzleteket lebonyolítani, mint ahogy kitűnő pénzintézeteinktől a nép azt elvárja. A kérdés nagy horderejű és rendkívül aktuális. Ha nem is mindenütt, de általában nagy a panasz, hogy az idén ismét nagy a takarmány hiány, Egyes vidékek valóban kétségbeesetten várják a telet. Jó lesz előre gondoskodni. Megkell mozgatni is azon vettem észre magamat, hogy nem is a szőke, hanem a vörös haj izgat. A Koronaherceg utcán jártomban találkoztam egy tizenhat-tizenhét éves kis leánynyal, a ki ugyancsak olyan volt, mint a milyet elképzeltem otthon, csak a haja játszott vörösbe. No, gondoltam magamban,, vagy senki, vagy ez lesz a feleségem. Utána vetettem magamat, kiiestem hol lakik, nyomában jártam mindig, de megismerkedni sokáig nem tudtam vele. Szemtelen nem akartam lenni, mert tisztességes és komoly szándékaim voltak, s a hölgy olyan ártatlannak látszott, a milyet életemben még nem láttam. Szerelmes lettem, nagyon szerelmes. Csak most kezdtem érezni, mi az igaz szerelem, most kezdtem belátni, hogy a házasság a legnagyobb boldogság a földön. Végre megismerkedtem a kis ártatlannal. Családja igen előkelő helyet foglalt el a főváros társadalmában, mégis engem, mint ügyetlen vidéki alakot, nagy szívességgel fogadtak. A kis ártatlan szintén örült megjelenésemnek ; és én, én a szerelmes lovag úsztam a boldogságban. A kis ártatlan mostoha leánya volt a méltóságos urnák, a ki igen előkelő szerepet játszott a főváros társadalmában ; de a méltóságos mostoha apa eljegyzésünkkor biztosított róla, hogy minden erejével elő fogja mozditani leánynak boldogságát. Tehát vőlegénye lettem a kis ártatlannak. Ujjunkra húztuk a karika gyűrűket minden követ, hogy .e fontos gazdasági érdeket olyképen segítsük lebonyolítani, hogy az gazdasági életünket meg ne ingassa. —k. A polgármesteri jelentés. Vettük a város polgármesterének a város állapotáról és ügyeinek menetéről szólló 1904. évi jelentését, melynek általános képet nyújtó bevezetése igy szóll Tekintetes Képviselőtestület! A szervezési szabályrendelet 37. §-ábói folyó kötelességemet teljesítem, midőn az 1904. év közigazgatásának menetéről és Esztergom szab. kir. város egyéb viszonyairól szóló jelentésemet az alábbaiakban szives tudomásvétel végett előterjesztem. A város 1904. évi közigazgatásának menetéről szólva, annak említése mellett, hogy az idevonatkozó tárgyi adatok ezen jelentésnek megfelelő helyén sorolvák, tartozom megállapítani, hogy a közigazgatás minden egyes ágazatában megfelelő egyéni tevékenységet tapasztaltam és az eredmények általában kielégítők annak dacára, hogy nem minden szak bir elegendő erővel és az évközben előállott személyi változások bizonyos mértékben meg-megzökkentették a közigazgatás gépezetének járását, nem is említve az ismételten beállott politikai válságot, mely törvényen kivüli állapotot teremtvén, különösen az adók kivetése és beszedése tekintetében okozott nem csekély zavart. A város pénzügyi helyzete a múltban felszaporodott tetemes terheknek a konverziós nagy kölcsönnel történt rendezése következtében lényegesen javult s nem hagyható figyelmen kivül azon körülmény sem, hogy a pénztári (alapítványi stb.) főkönyvekben évtizedek óta vezetett cselekvő hátralékok fokozatos rendezése tervszerüleg végrehajtatott és reményünk lehet ahhoz, hogy ezen tisztító munkálat rövid időn belül befejezést nyer. Uj jövedelmi forrásokról nem számolhatok be, mert bárha ilyenek nyitása és előés én, a legboldogabb vőlegény hébekorba megcsókoltam a kis ártatlant, a mitől ugy elpirult, és ugy elszégyelte magát, hogy olyat még sohasem láttam a vidéken sem. Ah, ha rágondolok ezekre a csókokra, bizony-bizony elmegy a kedvem minden csóktól. Mert hát .... a kis ártatlan nem lett a feleségem. A kis ártatlan esküvőnk előtti napon megszökött a mostoha apjával, a ki előkelő szerepet játszott a főváros társadalmában. * Szomorúan csomagoltam, és haza jöttem. Most már igazán elment a kedvem a szőkéktől, s azt hittem, hogy a házasságtól is. De egyszer találkoztam a kis Margittal, a kinek fekete a haja, fekete a szeme, barna arcbőre, alacsony a növése; az igaz, hogy a keze, meg a lába nagyon formás. A kis Margit most is szomorú volt, és egy kicsit epés is. Nem minden gúny nélkül kérdezősködött menyasszonyom felől, aki megszökött a mostoha papájával. Én egy darabig boszankodtam és hallgattam, aztán kijelentettem, hogy most már nem lelkesülök a szőkéért, de ha akadna egy barna, aki megbocsát annak a bizonyos hóbortos embernek, akkor minden jóra fordulna. A kis Margit a szemem közé nézett, s láttam, hogy a kicsorduló könnyén keresztül mosolyog a bocsánat és szerelem . . . S a vége, ah a vége az lett, hogy a fekete Margitot feleségül vettem. Hajdú Elemér. teremtése körűi nem szűntünk meg fáradozni — az eddig tervbe vett kérdések részben hajótörést szenvedtek, részben pedig a jövő zenéjét képezik. Hosszú éveknek lezajlása után úgyszólván hiú remény csillogásaként tartottuk napirenden azon közóhajt, hogy a kis Duna államköltségen hajózhatóvá tétessék és Esztergomban egy télikikőtő létesíttessék. — Am. kir. földmivelési kormány a mult évben szorgalmazásaink és volt országgyűlést képviselőnk; késmárki Frey Ferenc úr támogatása folytán az 1905. évi állami költségvetés keretébe kegyes volt ezen kérdés megoldását 550.000 korona fedezettel beilleszteni, illetve arról az állami beruházásokra vonatkozó 1904. évi XIV. törvényjavaslatban gondoskodni. Ezen javaslat törvényerőre emelkedvén, erős volt a reményünk, hogy a tervet, mely Esztergom anyagi helyzetén bizonyára nagyot lendített volna, megoldás követi, mert hiszen a földmivelésügyi miniszter úr akként rendelkezett, hogy a kis Duna kikotrása és a téli kikötő létesítése 1905—1907. között foganatosítandó. Az ex-lex beállta és a politikai válság által teremtett súlyos helyzet azonban más országos gondokat állított előtérbe. Érthető tehát, hogy a most emiitett munkálatok végrehajtása tekintetében mindeddig nem történt kormányi rendelkezés. Meg kell azonban azt is jegyeznem, hogy a kormány egy 600,000 koronával előirányzott főievezető, csatornának, mely az országos költségen létesítendő művelettel technikai összefüggésben volna elkészítendő, a város terhére utalásával oly nehézséget állított fel, melyet a város a maga erejéből megoldani képes nem lenne. Nem is igy helyezte a belügyi kormány ezt korábban kilátásba, hanem pártfogását igérte, hogy a földmivelésügyi minisztérium a főievezető csatornát is Esztergom súlyos pénzügyi helyzetére való tekintettel állami költségen létesítse ; ámde az érintettem ex-lex állapotok és függő politikai helyzet legkevésbé sem voltak alkalmasok arra, hogy a kérdés ezen nagyon fontos részét is sikerre való kilátással tárgyalni lehessen, noha főispán urunk kegyes igéretét is birtuk a kedvező megoldás iránti legbehatóbb pártfogásra nézve. A város köz- és magánvilágitásának ellátására létesített villamos világítási és erőátviteli telep a mult évi október hó 24-ik napjától áll üzemben s igy nagyobb tapasztalati idő nem lévén rendelkezésre, ezúttal csak azt említem meg, hogy a műnek a fenálló szerződés értelmében előirt szakszerű átvétele m. év dec. hó 5—17-ik napjain történt meg, amikor is a kereskedelemügyi m. kir. minisztériumnak ez alkalomra kikért szakértője Hollós József kir. műszaki tanácsos és Wittmann Ferenc műegyetemi tanár, szjkértő urak egybehangzóan kijelentették, miszerint a Ganz és Társa budapesti cég által épített telep, annak felszerelése és tartozékai kifogástalanok. — Azon csekély idő alatt, mely rendelkezésre áll, magam is osztom e véleményt, sőt tudomásom szerint azok is, akik annak idején a mű létesítése ellen foglaltak állást. Korai dolog volna már ezúttal a műnek jövőbeli minden előnye és hátránya tekintetében határozott bírálatot mondani, de nem lényegtelen tudni, miszerint a mü Jövedelmezőségébe fektetett reményeink már is határozottan megvalósultak. Nevezetesen már a jövő évi üzemi számadásból meggyőződhetik a város közönsége arról, hogy a mű elég jelentékeny tiszta üzleti nyereséget biztosit a közpénztárnak és hogyha az összekötő villamos vasút létesül, továbbá Párkány község köz- és magánvilágitása villamos telepünk által a mar megkötött szerződés szerint elláttatik, természetes, hogy a haszonrészesedés nagyobb lesz, már az által is, hogy nappali üzemet is képesek leszünk fentartani.