Esztergom és Vidéke, 1905

1905-04-27 / 34.szám

A tuberkulózis mint lakásbetegség. A szűk, zsúfolt lakás a szegény néposztály veszedelme s fő jellemzője a nappal és éjjel egyaránt használt helyiség, melynek levegőjét folyton szennyezi a lakók lehellete, padlója porát naphosszat kavarja a lakók nyüzsgése s a mellett a szellőzése télen — mert a fűtés drága — felette fogyatékos, levegője nem igen ujul meg napközben s a nappal végeztével. Szomorú jelenség azonban, hogy célszerűtlen lakásokat gyakran találunk még anyagilag jobb sorban levőknél is. Különösen mostoha megválasztását találjuk a hálóhelyiségeknek, a hol mondhatni életünk felét töltjük el, a mennyiben ily célra nagyon sok helyütt épen a legszűkebb, legsötétebb és legkedvezőtlenebbül fekvő helyiségeket választják ki. Nem kevésbbé ezt teszik a gyermekszobákkal is hol kicsiny lakóik későbbi életüknek alapját vető szakát élik, a mikor legnagyobb mértékben van szükségük tiszta levegőre, egészséget adó környezetre. Ellenben valóságos hóbort a keveset használt s tulajdonképen csak hiu butoraktárul szereplő úgynevezett vendégszobát vagy szalont, melynek csak igen nagy uri házban van valódi létjogosultsága, — a ház legjobb helyére tenni. És mivel a társadalom legtöbb rétegében hiányzik az egészséges életmód ismerete, nem csodálhatjuk, ha a cselédszobák vagy iparosoknál a tanoncok hálóhelyiségei tekintetében meg egyenesen szerencsétlen viszonyok uralkodnak. Zsúfolt, túltömött lakásokat különösen nagy városokban jelentékeny számmal találunk, épen a legroszszabbul épített házakban, világosságot és jó levegőt nélkülöző udvari épületekben, padlás- és pincesorban. A szegény néposztály lakja A kormányzónak idegen hercegként mutatta be magát s azt mondta, hogy művészeti tanulmányai gyarapítására jött Japán országba. Látogatását rögtön elfogadták. Lin-fin-fit csak a második vagy a harmadik látogatása alkalmával láthatta, de rögtön megtetszett neki s ismételhette ő is Cäsar halhatatlan szavait. Tien-csin-csin nagyon szép és fiatal volt azonfelül isten ember alakban; de bizonyára mindez nem lett volna elegendő, hogy a kedves leányka szivét meghódítsa, ha ennek ízlését ismerve, mindjárt kezdettől fogva a legnagyobb hódolattal nem alkalmazkodott volna ehhez. Tien-csin-csin ugyanis egészen bársonyba és prémekbe öltözködött, a cipője sarkát hódbőrből készítette ; se láncot, se ékszert, se kardot, se semmi egyéb ilyesmit nem hordott, mely mozgásával zajt csinálhatott volna. Belépett a terembe, ahol Lin-fin-fi várakozott reá s oly nesztelenül közeledett hozzá, hogy jelenlétét a leányka csak a szemével vehette észre. Izgett, mozgott, kacagott, a karjaival hadonázott a legcsekélyebb zaj nélkül s mikor távozásakor térdet hajtva, neki kezet csókolt, mintha csak g3^öngéden megérintették volna a kezét, mintha egy structoll ért volna hozzá s a csattanása olyan forma volt, mint két plüs-kendő közé fojtott sóhaj. Az isten alig távozott el, Lin-fin-fi karjait atyja nyaka körül fonva azt monda: „Engedd, hogy ehhez az emberhez menjek feleségül vagy meghalok. Ö a legelső, aki megértett, ő az egyetlen, aki engeezeket s e lakások ép ugy nappali tartózkodási helyei e családnak, mint hálószobái, sőt nem ritkán dolgozóműhelyei is. Mely lakásokat kell túltömötteknek mondanunk ? Erre nézve röviden körülbelül ugy adhatnók meg a mértéket, hogy ha egy egyablakos helyiségben öt egyénnél több lakik, akkor az a helyiség feltétlenül túltömött. Sokkal pontosabb mértéket ad, ha a helyiségben lakók számát arányba állítjuk a szoba térfogatának köbmétere számával. Absolute megfelel a hygiéne követelményeinek egy helyiség' légtartalma, ha egy egyénre átlag 30 köbméter levegő jut, a legkisebb elfogadható térfogatul pedig egy-egy egyénre, úgy a háló, mint a lakószobára 10 köbmétert kell megkövetelnünk. Ezeket az adatokat ösmerve, fogalmat alkothatunk a nagy városok bérkaszárnyáiban uralkodó viszonyokról, mikor azok szobáiban az egy személyre eső levegő térfogat sok helyütt 4 köbmétert sem ér el. E szük lakásokban az emberek szoros érintkezésben kénytelenek élni egymással, mi sem természetesebb tehát, mint hogy a bennök esetleg tartózkodó tüdőbeteg, környezetének testi épségére a legkártékonyabban folyhat be. Ezen körülmények között a köhögés, por, fertőzött ruhaneműek, közösen használt evőeszközök, könnyű szerrel közvetíthetik a tuberkulózis baczilusainak átjutását egyik emberről a másikra. És ilyen helyiségekben találunk nem ritkán kisiparos-műhelyeket, ahol a kelleténél nagyobb számú munkás összezsúfolva dolgozik. A statisztika nyomán mondhatjuk, hogy az összes lakások körülbelül 12—26 százaléka iparűzés céljaira is szolgál. Különösen vargák, szabók varrónők működnek sokszor ily túlzsúfolt odúkban. Az itt készített holmi azután maga is vivője lehet met szeret anélkül, hogy durva lármája által halálomat okozná. A házasság gyorsan megtörtént. Ha két fiatal ember ugyan egyet akar s ráadásul a szülők is teljesen egyet értenek velük, a dolog gyorsan megy. Tien-csin-csin elhatározta, hogy a lakodalom egy istenhez méltó legyen. Egy nagy kertben tartották, ahol a természet és a művészet egy isten szolgálatára rendeltetve, véget érni nem akaró szépségekkel és élvezetekkel kínálkozott. A földi vendégek közül csak a menyasszony szülei és legközelebbi rokonai voltak jelen, a többiek mind Tien-csin-csin meghívására az égből alászállt istenek és istennők voltak. Neki, mint született istennek, nem volt nehéz olyan ünnepélyt rendezni, melyben semmi egyéb emberi ne legyen, mint a talaj, amelyen tartották. Valóban felhasználtak hozzá minden virágillatot, a szinek és alakok káprázatos hatását, hogy az érzékekben szokatlan kéjt és ittasságot keltsenek. A szines fénygolyókat annyira mérsékelték, hogy a szemeket nem fárasztották ki s a lakomát virágkelyhekben hordták körül; állt pedig az a virágoknektárjából, a méhecskék-mézéből és az istenek ambróziájából. Tien-csin-csinnek nagyon könnyű volt mindezeknek a beszerzése, mivel az ég és föld minden művészetével rendelkezhetett ; de a nagy feladat, mely már egy hónap óta gyötörte, abban állott, hogy hol talál olyan zenét, mely felesége túlérzékeny fülecskéit gyönyörködtesse s zajos ne legyen. E feladat megoldására magát a zene istenét hivatta le s kezdetben ez sem alkalomadtán betegségterjesztő csiráknak. Parassin József dr. A len. (Linum.) Nagyölved, ápr. 17. IIHa talán a föld átéli hó nyomás alatt nagyon összeüllepedett volna, úgy azt a vetés előtt föl kell lazítani, s a porhanyitás után újra simára boronálni, hogy akkora rög se maradjon, mint egy mogyoró. Ezen munkálat után következik a vetés, melyhez legjobb az Oroszországi magot használni, melyet a kormány kedvezményes áron ad a termelőknek. A mag kézzel is vethető, t. i. a magot 4 ujj közé markolva, de úgy, hogy a földet kétszeresen megjáratjuk a vető emberrel, jól ügyelve arra, hogy a vetés sűrű legyen. Használható különben a szórvavetőgép is, mellyel egy kat. holdra 100—110 kg. vagy 120—140 liter vetendő el. Ha a mag elvettetett, be kell boronálni és utánna lehengerezni. Az ilyen sokféle foganatos munkával kitűnően megmivelt lenvetés sikerülni is fog, mely után a kalászos növény termése is biztos A lenből egy kat. hold után 10—30, de mondjuk közepes számítás szerint 20 métermázsa száraz korót és 200—600 kg. magot várhitunk. E termést a gyárnak eladva, az fizet a kórónak 100 kg.jáért 9 koronát és a magért 30 koronát, melyből a termelési költség — 80 kor. — levonása után még mindig marad átlag 220 kor. amily összeget a kalászos vetemények mai nap már nem jövedelmeznek és ami fő, hogy a len a legkorábbi jövedelmi forrását képezi a gazdának. Pólya Lajos, ev. ref. lelkész. akarta elfogadni a neki szánt megbízatást, egyszerűen lehetetlennek nyilvánítva azt. Se az égben se a földön nincs zene piano és forte, gyönge és erős hang nélkül, s ha ércből készült zeneszereket elhagyhatnák is, még mindig megmaradnának a húrok túl erős rezgései, melyeket Lin-fin-fi el nem birna viselni. Erősen sarokba szorítva e különös kívánság miatt boszusan a zene istene végre azt mondta, hogy vagy egészen mondjanak le a zenéről, vagy pedig a szép menyasszony dugjon vattát a fülébe. Az elsőt ízetlennek, a másodikat ostobának találták. Erre a zene istene néhány napi szabadságot kért s felröppent az égbe, hogy a gnómokkal, faunokkal, nereidákkal és najádokkal s a többi istenekkel és félistenekkel tanácskozzék, kik a növények életét, a habok és szelek mozgását, egyszóval az egész természet életét ismerik. Feltette magában, hogy olyan symphoniát komponál, melyhez semmiféle emberi zeneszer ne kelljen, hanem az öszhang és dallam legszelídebb természeti hangok zengzetéből származzék. Miután a faunok, a gnómok, a nerediák és najádok tanácsadásait meghallgatta, készített egy zeneművet a patakok mormolásából, a zefirék leheletéből, a tenger habjainak suttogásából, a tücskök nagy távolságból hangzó cirpeléséből, a támadó és elhunyó életek sóhajtásából ; felhasználta még a falevelek halk zizzenését s egy szerelmi vágytól epedő fülemüle andalító csattogását. Mikor a művet elkészítette, levitte TiHÍREK. — A hercegprímás nyaralása. Vaszary Kolos bíboros hercegprímás kedden reggel Balatonfüredre utazott, hol körülbelül augusztus közepéig marad. — Beteg ÍŐpap. Boltizár József érseki helynök erős meghűlés következtében a nagyhetet ágyában volt kénytelen tölteni, s igy a nagyheti szertartásokat Kohl Medárd püspök végezte helyette a bazilikában. Mindnyájunk igaz örömére szolgál konstatálhatni, hogy az agg főpap egészségi állapota már jobbra fordult. — Névnapok. Horváth Béla megyénk főispánja vasárnap ülte meg boldog családi otthonában névünnepének évfordulóját, mely ezúttal egybeesett újra nősülésének egyéves fordulójával. A kettős ünnep alkalmából városunkból és a megye területéről egész serege a gratulánsoknak kereste fel sürgönyileg úgy, mint levélben Horváth Béla főispánt s halmozta el jobbnál jobb kivánatokkal, mi kétséget kizárólag annak a meleg ragaszkodásnak dokumentálása, mellyel a megye és város iránta viseltetik. Ugyanazon napon ülte még névünnepét: Szenttamási Béla, Ivanovics Béla, dr. Gönczy Béla, Nedeczky Béla és még sok más Béla, kiknek bőven kijutott a jó kivánatokból. Kedden György napja volt, amidőn Obermayer György, a reáliskola nyugalmazott, érdemes igazgatójának volt névünnepe. — EskÜTŐ. Érdekes kettős esküvőnek lesz színhelye május 1-én a főszékesegyházi Bakács-kápolna, amidőn is d. e. 11 órakor vezeti oltárhoz Jaksich Dezső főkáptalan uradalmi kovácsii intéző Seyler Gizike, mig Vojnovits Károly aranyos-maróthi m. kir. posta- és távíró tiszt Seyler Margitka úrhölgyet, kikre az egyházi áldást Brühl József papnövelő intézeti aligazgató fogja adni. — RÓZSáS hír. Szenkviczi dr. Palkovics László esztergom-járási szolgabíró húsvét vasárnapján jegyezte el szive választottját, matyasóczi Matyasóvszky Margit úrhölgyet, Matyasóvszky Kálmán takaen-csin-csinnek, aki egészen el volt ragadtatva s hálája és öröme jeléül a zene istenének orcáit összecsókolta. „Ide hallgas, drága testvérem, hogy mit szeretnék én még magasztos alkotásodhoz toldani. Elrejtünk a kert bokrai között százezernyi apro arany- és ezüst csengetyűt, melyek az esti szél lebbenésére megszólalnak s zenédnek vidám kíséretül szolgálnak. „Bravó, bravissimo!" kiáltá a zene istene. „Én pedig ugy rendezem a dolgot, hogy a százezernyi apró csengetyű folytonosan a te nevedet ismételje: Tiencsin-csin, Tien-csin-csin." És ugy is történt. Mikor a bájos menyasszony a hercegisten karján a kertbe lépett, rögtön megszólalt a mennyei zene, mint a természet valamennyi sóhajának összesége s Lin-fin-fit valósággal elbájolta. Reszketett a kéjes boldogságtól, fejecskéjét oda hajtogatta vőlegénye keblére s megindultan monda: „köszönöm, százszor, ezerszer köszönöm, én istenem !" Egyszerre meglebbenti az esti szél szárnyait a bokrok között s megmozgatja a százezernyi apró csengetyűt, melyek százezernyi hangon rivalják kedvese nevét. A menyasszony megremeg, mintha egyszerre villamos áram érte volna, az Isten karjára támaszkodott s valami hang röppent el ajkáról, melyből azonban nem lehetett megtudni, hogy örömet vagy fájdalmat jelent-e. Az isten megijedt. „Lin-fin-fi, kedvesem, mi bajod ? Te szenvedsz. Talán a csengetyűk hangja bánt. Talán nagyon is erős?"