Esztergom és Vidéke, 1905

1905-04-27 / 34.szám

rékpénztári ügyész kedves leányát. A szerelem szőtte frigyet kisérje sírig tartó boldogság. — Kinevezés és áthelyezés. Hegedűs Sándor szőlőszeti és borászati felügyelőt a földmivelési miniszter a tarcali vincellér iskola igazgatójává nevezte ki s egyben az esztergomi felügyelőséget feloszlatta s annak teendőit a nyitrai szőlőszeti és borászati felügyelőség hatáskörébe osztotta be. — Eljegyzés. Virág Dezső, a Virág és Szántó helybeli kereskedői cég beltagja f. hó 23-án jegyet váltott Hecht Berta úrhölggyel, Hecht Ede helybeli lakos leányával. — Szt. István napjának megünnneplése. Dicső emlékű első királyunknak, Sz. Istvánnak névünnepét országszerte minden időben megszokta ünnepelni a hálás magyar nemzet. Hogy ezen ünneplés, a kegyeletes megemlékezés minél fényesebb és általánosabb le gyen, az országos nemzeti szövetség országra szóló mozgalmat indított és felhívást intézett az összes városokhoz, aminek folytán polgármesterünk egy szűkebb körű bizottságot alakított egybe. A bizottság tegnap délután 4 órakor újból értekezletet tartott a városháza tanácstermében, hogy az előkészitő munkálatokat megtegye. Mindenesetre illő volna, hogy Esztergom, mint a nagy király szülővárosa első sorban tegyen ki magáért, s mintegy a vezérszerepet ragadja magához a városok között, a mihez meg volna ugyan minden kellék, de egy, a pénz hiányzik, ami azonban nem legyőzhetetlen akadály. Ez évben s egy-két évig rendezzük az ünnepséget szűkebb keretekben, de az alatt használjuk fel az időt arra, hogy azt országos jellegűvé fejlesszük, mert ha van város, mely a történeti vonatkozások alapján arra a legalkalmasabb, űgy az csak Esztergom lehet. Csak kitartás legyen! — Térzene. Mielőtt az idei évadban a katonai zenekar térzenéi megkezdődtek, illetékes helyről felkérettünk arra, hogy a tartandó térzenék helyét, idejét és műsorát a nagyközönség tájékozására tegyük közzé, aminek készséggel eleget is tettünk. „Óh nem angyalom, imádott egyetlenem, el bírom viselni, mert hiszen a te nevedet ismétli minduntalan, ami nekem olyan kedves ..." Tien-csin-csin azonban e gyöngéd hazugság által nem engedte n agát elámitatni s rögtön megparancsolta a százezernyi csengettyűnek, hogy elhallgasson s virággá változzék át. A csengettyűk az isten parancsára azonnal elhallgattak s fuksziákká változtak át, melyek az esti szellőben még tovább is himbálództak, de minden zaj nélkül. És az éj pompásan telt el, büvös-bájosan az uj párnak, a sóhajtó szellő a siró harmat hullongása s az epedő fülemüle szerelmet esdő édes hangjainak összhangzata mellett. Ez volt az egyetlen éjszaka, melyet a boldog pár a földön töltött; másnap felszálltak az égbe, az egyetlen helyre, ahol trombita recsegés és dobpergés nélkül zenét is lehet hallani. A földön pedig tovább is virulnak a fuksziák, e diszes, de néma apró csengettyűk ; hangjukat azonban nem hallani többé ide alant. Máté Pál. Az első térzene március 19-én volt, melynek a velünk történt hiteles és megbízható értesítés szerint a Széchenyi-téren kellett volna lennie. Hogy ezen napon — lévén József napja — a zene az érseki helynök tiszteletére névünnepe alkalmából ő méltóságánál játszott, helyesnek és természetesnek találtuk, de nem azt, hogy a változásról sem a kellő időben, de egyáltalában értesítve nem lettünk s igy hibánkon kivül vezettük félre a nagyközönséget akkor, mikor azt irtuk, hogy a zene a Széchenyitéren játszik. Lapunk f. hó 21-én szombaton délután megjelent számában ismételve jeleztük a térzenét, s közöltük a nekünk átadott műsort. Szombaton d. e. 9 órakor megbizonyosandó, kérdést intéztünk, hogy vájjon mely napon s hol játszik a zene, midőn megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy vasárnap a Széchenyi-téren. Bár egy pillanatig sem kételkedtünk a vett értesitésben, mégis esetleges félreértés kikerülése végett a lapzárás előtt, szombaton d. e. V* 11 órakor szerkesztőnk személyesen járt utánna a dolognak, midőn is a zenei osztály irodájában azt a határozott és ismételt választ kapta, hogy a zene vasárnap, s nem hétfőn és a Széchenyi-téren s nem a Basilika-téren játszik. Hogy ennek dacára a zene mégis hétfőn és a Basilika-téren játszott, nem tudjuk téves értesítés, avagy későbbi elhatározás oka-e, de reánk semmi esetre sem kellemes, hogy híreink megbízhatóságával oly szép hallgató-közönséget toboroztunk össze a Széchenyi-térre — hiába. Mi a térzenés hirek cultiválásával mig egyrészt a nagyközönségnek óhajtottunk szolgálatot tenni, addig másrészt szívesen hoztuk az arra vonatkozó híreket avégből, hogy a térzenék tartásával tanúsított figyelmességét az intéző köröknek, a nagyközönség, részéről a minél nagyobb számban való megjelenéssel leendő meghálálását elősegítsük Mivel azonban már másodízben tapasztaljuk, hogy a térzenék helye és ideje pillanatnyi elhatározásoknak és esélyeknek van kitéve, híreink megbízhatóságának megóvása okából kénytelenek vagyunk a térzenékre vonatkozó hirek közlését beszüntetni. — Halálozás- Vettük az alábbi gyászjelentést. „Alulírottak szomorodott szívvel jelentik a legjobb apa, após nagyapa és rokonuk rákersburgi Unger Frigyes Vilmos urnák f. hó 24-én délelőtt 10 órakor hosszas szenvedés* után az Úrban történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványait folyó hó 26-án d. u. 4 órakor fogjuk az ág. ev. h. szertartásai szerint a szent györgymezei sírkertben levő kápolnából az ugyanottani temetőbe örök nyugvó helyére kisérni. Esztergom, 1905. ápril 24. Áldás és béke lengjen a drága felejthetetlen halott nyugvó hamvai felett! Unger Hugó fia, Unger Hugóné szül. Oltósy Katinka menye. Unger Jenő, Elluska, Katinka, Kornélka unokái. Özv. Oltósy Ferencné sógornője. Oltósy Pál, Ferenc, Rezső, Győző unokaöcsei. Az elhunytban Unger Hugó r, alkapitány édes atyját gyászolja. — Vác városa és a villámvillágitás. Hosszas tárgyalások után Vác városa is elhatározta, hogy bevezeti a villamvilágitást, mit szintén a Gans és Társa céggel készíttet el, mely munkálatokat május hóban már meg is kezdi. A váciak most sokkal nagyobb dologban törik a fejüket. Arról van ugyanis szó, hogy Vácott egy oly villamos telepet szándékoznak építeni, mely nemcsak a várost látná el a szükséges árammal, hanem ezen felül több, messzefekvő községet is, sőt azt tervezik, hogy a villamos áramot kábelen vigyék át a Dunán. Midőn még a villamos világítás kérdése tárgyalás alatt volt Vácott, Nagy-Maros elöljárósága intézett kérdést a nevezett céghez, hogy nem lehetne-e a városi elektromos telepből Nagy-Marost árammal ellátni, sőt ugyanakkor szóba hozatott a sződrákosi és gödi nyaralótelepeknek Vácról való megvilágítása. Ujabban Szent-Endre intézett hasonló kérdést, aminek következtében a cég megkezdette a tárgyalást Szent-Endre városával és a dunakeszi—alagi érdekeltséggel, mi ha eredményre fog vezetni, úgy Vác városa fogná ellátni mintegy húsz kilométeres körben, Nagy-Maros, Verőce, Sződrákos, Gőd és Dunakeszi—Alagnak, majd a Dunántúl Szent-Endrének is villámmal leendő világítását. — Jegyzőválasztás. A szomszédos komarom-megyebeli Nagy Igmánd községben megüresedett jegyzői állásra Mohácsy Lajos párkányi segédjegyző választatott meg. — Katonai temetés. Egger József háziezredünk nyugalmazott századosa f. hó 25-én elhunyt, kinek temetése ma délután lesz katonai pompával. A család a következő gyászjelentést adta ki. — „Alulírottak szomorodott szívvel jelentik a legjobb mostoha apa, illetőleg nagyapa, Egger József úrnak cs. és kir. nyűg századosnak f. hó 25-én d. u. 3 órakor hosszas szenvedés után az Urban történt gyászos elhunytát. 'A drága halott földi maradványait folyó hó 27-én d.'u. 3 órakor fogjuk a róm. kath. szertartás szerint a belvárosi sírkertben lévő kápolnából az ugyanottani temetőbe örök nyugvó helyére kisérni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig ugyanazon napon d. e. 9 órakor a belvárosi plébánia templomban fog a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1905. április 25. Lőrinczy József, mostoha fia. Lőrinczy Józsefné, szül. Kieslich Emma, menye. Lőrinczy Kálmán mostoha unokája. Áldás és béke poraira! — Tanulmány Út. A budapesti kereskedelmi egyesületek, u. m. a Kereskedelmi Társulat, a Kereskedő Ifjak Társulata, a Fűszerkereskedők Egyesülete és a Magyarországi Vaskereskedők Országos Egyesülete harmadik társas tanulmányi kirándulását május hó 21—22. napjain tartja az Aldunára. Utazás 20-án este Báziásra. Végighajózván a kazánszoroson, a zuhatagokon, a vaskapun, Orsován, a korona kápolna megtekintése után Adakale szigetére mennek, honnét Herkules fürdőre, hol a társaság megszáll. Részvételi dij 62 korona. Jelentkezési határidő május 14. A részvételi díjban benn foglaltatik az utazás odaés vissza ; vagy gyorsvonaton II. osztályban, vagy személyvonaton III. osztályban külön kocsikban, hajón I. oszt. szállás és teljes ellátás, reggeli, ebéd, vacsora, a látványosságok belépődijai, minden kocsihelyi- hajóköltség, kalauzolás, világítás stb. A vasúti jegyek 45 napig érvényesek. — Osztrák élelmesség. Az eimuit hét folyamán a helybeli lapok megemlékeztek arról, hogy Viola Ferenc londoni gyáros, milliomos, városunk fia, Esztergomban járt, hogy rokonait meglátogassa, s hogy egy angol tőkepénzesekből álló társasággal bejárta s megtekintette az ország több városát esetleges gyáralapitás céljából. A hirt átvette a fővárosi napisajtó, honnét az a wieni lapokba került, melyekben alighogy világot látott, polgármesterünkhöz már is két gyárostól érkezett levél, melyek mindegyikében wieni szomszédaink melegen érdeklődnek Viola londoni cirne iránt. Az egyik levél irója bár tört magyarsággal, de édes hazánk zengzetes nyelvén kéri a „nagyméltóságú" polgármester urat, hogy legyen szíves véle Viola cimét tudatni, mivel — miként irja — fontos ügyben óhajtaná tudni. Hogy mi lehet annak oka, hogy jó szomszédunk városunk szülöttjének cime után érdeklődik, azt el nem árulja, de sejtjük. Sokkal őszintébb a másik levél irója, aki — miként irja — bár érti a magyar nyelvet, mégis németül kéri polgármesterünktől Viola londoni cimét, s hogy kíváncsiak ne legyünk, meg is irja, hogy neki van északnyugati Magyarországon egy nagyobb kiterjedésű birtoka, mi gyáralapitásra fekvésénél és egyébb viszonyainál fogva igen alkalmas lévén, azt az angol tőkepénzeseknek szeretné, mint ki szivén hordja (?) a magyar gyáripar fellendítését, felajánlani. A jó indulat mindenesetre honorálandó, de miként a latin közmondás tartja, félünk, még ha ajándékot hoznak is, helyesebben ebben az őszinteségben sem bizunk, mivel a sorok közül azt olvassuk ki, hogy a mi jóakaróink Viola cimét és az angol tőkepénzesek csoportjának cimét talán még sem annyira a mi, mint a saját érdekükben óhajtják megtűrni, melynek nem lehet más igazi célja, mint a tőkepénzesek figyelmének elsősorban városunkról, másodsorban pedig Magyarországról való elterelése. A jó indulatot köszönjük I Hisszük, hogy polgármesterünk a diplomatiai érintkezés folyamán őszinte sajnálattal fogja tudomására hozni jóakaró szomszédainknak, hogy bár mennyire is óhajtaná a megkeresésnek eleget tenni, azonban nincs azón helyzetben, hogy annak megfelelhessen. — Iskola látogatások. Alispánunk a szokásos iskolalátogatásokat a községekben tegnap kezdette meg és pedig elsőben Kesztölczön, melyek megszakításokkal május 11-ig tartanak el. — A tűzoltói intézmény térhódítása. Önkéntes tűzoltóink működő csapata mintegy 30 taggal növekedett meg 'ujabban, kik a szokásos ünnepélyes fogadalmat húsvét hétfőn tették le. — Erdő tulajdonosok értekezlete. Az Esztergom városi és szomszédos erdőtulajdonosok ma délelőtt a helyettes rendőrkapitány kezdeményezése folytán és vezetése mellett az erdei falopások mikénti megakadályozása ügyében értekezletet tartanak. — Fejszámoló a kaszinóban. Steiner Manó ismert fejszámoló művész ma esti 6 órakor a kaszinó helyiségében a tagok részére előadást tart. — LÖVéS éles töltéssel. Katonaságunk ma délelőtt az üveggyár, téglagyár, strázsahegy és Sátorkő puszta közötti térségen éles tölténnyel lőgyakorlatot tart. — Kémény tŰZ. Tegnap délelőtt a Duna-utcában nagy néptömeg verődött össze, mely rémes dolgokról, arról beszélt, hogy az elemi iskolában tűz ütött ki, s hogy a gyermekek benn égtek. A való az, hogy az elemi iskola földszinti egyik helyiségében, az egyik kaminban felhalmozott nagy mennyiségű oda készített vágott fa, nyilván a kályhából kipattant szikrától meggyulladt s lobogó lánggal kezdett égni, amitől meggyulladt a kéményben levő korom, melynek füstje ellepte az utczát. Különben egyéb baj nem történt. A pádió-activ Schmidthaue r-f éle Igmándi keserűvíz reggel félpohárral használva, jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bél- és vértisztitd, mint ivó kúra a Karlsbadi és Marienbadi gyógymód meglepően gyors es sikeres helyettesitője. — Az első magyar ásványvíz, amelyben RADIUM fedeztetett fel. Gyógyereje rendkívüli. — Kapható kis és nagy üvegben Esztergomban: Leitgeb J., Yőrös J., Jallíóczy I., Metz S- Willi l uralt üzletében. Föszétküldés a forrástulajdonos: , Schmidthauer Lajos gyógyszerésznél Komáromban. ================^^