Esztergom és Vidéke, 1904

1904-04-03 / 27.szám

zsebükben a kezük összeszorul fenyegető ököllé. Kit okuljunk mindezekért ? Szülőt, az iskolát vagy az illetőt magát ? Ne okuljunk érte senkit egyelőre, mert hibás ebben a dologban a nevelés, — de nem a szülőké, hanem a mi félszeg társadalmunk nevelése — elsősorban. Hiszen akárhogy is tagadjuk, nézzünk csak jól körül,, nem-e különböztetjük meg az iparos osztályt élesebben mindennél. Ki látta vón', h°gy egy jobb család gyermeke elmenjen mesterséget tanulni, akár az asztalosságot, akár a lakatosságot, vagy beadja a fiit, mondjuk, egy órás-ipari vagy egy szövő ipari szakiskolába. A legnagyobb baj az, hogy a mai iparos neveléséről nem igen tudnak és nagyon sok művelt ember van, a ki még mindég azt hiszi, hogy a mesterség ott kezdődik, hogy a majszter urapró csemetéit kell dajkálni, avagy festéket törni, meg enyvet főzni. Pedig nem igy van. Az iparos nevelés szükségességét nálunk is belátták, és pedig rendszeres iskolázás által képeznek ma művelt iparosokat. Értsük meg a dolgot. Van az úgynevezett iparos tanoncoktatás, és a szakiskolai iparos képzés. Az iparos tanoncoktatás kötelező a törvény erejénél fogva minden oly egyénre a ki gyakorlatból iparkodik a mesterséget megtanulni : ez tulajdonkép a munkás elemnek képzésére szolgál A fiút beadják tanoncnak három évre és ezalatt a hét bizonyos napjain tanul általános és szakbavágó dolgokat. Aztán fölszabadul, mint segéd rendes munkakönyvet kap és bizonyos gyakorlati idő eltelte után lehet mester is a szakmájában. Más a szakiskolai iparképzés. Ez a tulajdonképeni művelt iparos-képzés. Ilyen szakiskolák nálunk is vannak és pedig az úgynevezett fa- és faragófémipari, vasipari, szövőipari, kő- és agyagipari, mechanikai és órásipari szakiskolák. Ezeken kivül idesorozzuk a felső ipariskolákat, melyek ez intézetek fölött állanak, ezek végbizonyítványa önkéntességre is jogosít. E szakiskolai intézetek vannak hivatva Magyarországon mű veit iparososztályt nevelni. És céljukat bizton elisfogják érni. De szükséges volna ehhez az is, hogy ama jobb elemek, melyek középiskolai oktatásban nehezebben boldogulnak, ez intézeteket felkeressék. Ha a szülők, kiknek elsősorban érdeke, hogy gyermekeiket a boldogulásra neveljék, megbarátkoznának ezzel a gondolattal, ha megértenék az iparos pálya szabad függetlenségét, jóval több jóravaló és megelégedett embert adhatnánk át az életnek, és a mi fejlődő magyar iparunk magyar jövőjének. Perényi Margit búcsúja. Perényi Margit kedden vett bucsut Temesvár városa szinpártoló közönségétől, egyúttal a színpadtól a „Nebántsvirág

M-ban. Temesvár közönsége, egy! valóságos ünnepséget rendezett ezen alkalomból, melyről a ,,Temesvári hírlap" politikai napilap igy ir : „Régi szállóige a színészetben, hogy aki a világot jelentő deszkákon egy pár cipőt elnyűtt, az többé a színészetet otthagyni nem bírja. Valami csodálatos fludium van a színfalak közötti, porral, parfümmel és festékszaggal teli' levegőben ; aki ahhoz hozzá szokott, haj | de nehezen mond le róla. Hát még a \ taps, a hóditó, mámorító siker, a „min-! den," a miért a mű vész vér pezseg, a miben a búcsúzó művésznőnek annyiszor j volt része, de nehéz mindezt ott hagyni,! mennyire kell, hogy lelkét egy más érzés foglalta légyen el, hogy mind j ezeket kiszorította belőle. Igy hát utolszor láttuk tegnap paj- j zán mosolyát, pajkos játékát, utolszor gyönyörködtünk szép hangja csengésében, már ma ez mind csak egy nézőé, a többi onnan ki van zárva. A Nebántsvirág kisasszony imája hajh, nagyon is őszintén csengett tegnap, bucsu a vidám, kóbor élettől, kérelem ós esdés a jövő boldogságért, no meg egy kis pajkos kacérság vegyült bele öntudatlanul és tette azt annyira természetessé. A magyar színészet egy tehetséges, sokoldalú tagját veszíti a távozó Perényi Margitban. Az oly énekes szubrettek mint ő, ma nagyon ritkák már. Elrontotta őket az egyideig annyira kultivált angol invázió s most nehéz őket visszakeriteni. Perényi Margit üde közvetlenségén, bájos megjelenésén, pajkos kacérságán kivül sokat köszönhet hangja tisztaságának és előkelő zenei képzettségének. Zeneileg oly képzett szubrett, ki ép ugy énekelné a Vénuszt, Adalgisát, Micaélát, mint az Adélt, Bob herceget és Zsuzskát és minden alakításával egyforma hatást érne el, ritka tünemény, kétszeresen érzékeny tehát elveszteni. A közönség egy nagy, lelkes tüntetéssel búcsúzott kedvencétől, értékes ajándékok, gyönyörű virágdarabok egész halma Sei, cl tüntető kihívások és zugó tetszésnyilvánítások egász sorozata voltak a szeretet tolmácsai, melyet a távozó művésznő bizonnyára jóleső írként vitt magával a lemondás okozta fájdalom csillapítására." A „Temesvárer Volksblatt" pedig ezeket irja: A temesvári színházlátogató közönség elvesztette egyik kedvencét s közösen gyászolja a magyar operettszinpaddal az ő vig díváját Perényi Margitot. jöjjön, jöjjön el! Maga nélkül sivár és elviselhetetlen az én életem, nincs egy pillanatom, mely alatt nem magára gondolok, nincs egy gondolatom, mely nem magának van szánva. Künn tavasz van, ablakomban nyilik a virág és tőlem Istenem ha valaki tudná, hogy mily távol van a boldog •ág ... Jöjjön, majd én igyekszem elhitetni mindenkivel, hogy jól vagyok egészen, hogy nem bánt fájdalom és nem fogja sejteni senki, hogy halálos bánatom van és az magával van összefüggésben. Mikor magának az első levelet irtam, zimankós zord téli hideg volt, ma ta yasz van, nyilik a virág, dalol a ma dár, csak az én szivembe nem tud ha tolni egy napsugár . . . Ha terhére vagyok csak mondja meg, én igyekszem, hogy elhitessem magammal mindazt, mit akar, hogy higyjék el. Igyekszem majd valószínűvé tenni, hogy a vissza vonulásban nincs hűtlenség és hogy ne kern nem fáj semmi sem. ... Csak álmaim nem akarnak megvalósulni, csak lelkemnek gyásza nem akar enyhülni, csak gyógyulni nem akar szivemnek sebe, különben semmi, de semmi bajom nincs. Nem tehetek róla, hogy elfeledtem mosolyogni, kárpótlásul tudok sirni sokat, hosszú éjjeken át, mikor egyedül vagyok ébren, a párnába temetem fejemet, hogy ne hallassék zokogásom . . , A művésznő felvont vitorlákkal halad a J a házasság révébe, ki a színészetnek ^ örök Isten hozzádot mondott, őszintén j szólva, a tegnapi bucsuest után nehéz azt n elhinni. Midőn valakit ugy ünnepelnek, i mint tegnap abban Perényi Margitnak I része volt, ha a különben kritikus és 8 követelő temesvári közönséget valaki oly e annyira eltudta ragadtatni, akkor nehéz e elhinni, hogy az a bizonyos „valami" ne vonzaná vissza a kedvelt deszkákra, \ Perényi Margit módját tudta ejteni ' annak idején, hogy közönségünket egy- j szerre meghódítsa, s most bucsuzása € Nebánts-virág hálás szerepében valósa gos diadal volt, mit feledni oly hamar j nem lehet. A művésznőt virágokkal való- I ságosan elárasztották ; csokrokkal, virág- 1 kosarakkal, majd értékes ajándéktár- 1 gyakkal, mely virágesőhöz pompás keretként simult az a nagy lelkesedés, mely \ az előadás befejezése után is tombolt. Ami közönségünk, mely külömben a füg -j göny legÖrdültét bevárni sohasem szokta, ] ezen alkalomból az előadás befejezése £ után is helyén ülve maradt s viharosan \ megtapsolta a művésznőt, ki ismételten s ( mindannyiszor megjelent a sorompók 1 előtt s csókokat hintett a közönség felé. ] Hogy a bucsut senki«em akarta vég- ( búcsúnak tekinteni, igazolják ama szi- < vélyes kiáltások : „A viszontlátásra !" £ • ..••- - . _ í —r Bimbófakadás. Valami ragyogó, szia- J £ dús tintára volna szüksége az irótollnak,' 2 hogy azt az örömteljes tavaszi hangú- \ latot poetikusan megörökíthesse, amelyet' j a kis kartonlap árasztott a szerkesztő- £ ségben, mely lakonikus szavakkal tu- 1 datja, hogy Laczkovich Elemér dr. j eljegyezte Perényi Margitot Budapesten 1 £ 1904, évi március havában. A kikeletetj hozó tavasz városunk bűbájos ajkú pri- \ madonnáját, büszkeségünket kiragadja a 1 \ művészi pályáról és Hymen becses és 1 kedves láncaival odaesatolja a kiválasz- j ( totthoz, hogy azt a fényt és derűt, me! $ lyet eddig a poéták képzeletével a szín- • pad számára komponált életben produ-1

} kált, közvetlen melegséggel és most nem remek utánzatokban, hanem reális!, közvetlenséggel vigye at a való életbe, j Azon édes csiosergés, mely csak leg- ] utóbb is előttünk a Lisbet, Bob herceg hír- < neves ajkairól fakadt, többé nem ami ( gyönyörködtetésünkre pazarolja fényes lámpák előtt a világot jelentő deszka- j kon, hanem egy meleg családi fészket

1 ( fog ezentúl betölteni és egy szerető . odaadó férfiszivben kelteni viszhango- i kat. Amíg fájdalmasan fog el bennün- j. ket a válás nyomasztó hangulata, s némi bánattal gondolunk azon ragyogó 1 estélyekre vissza, amikor a költők müveit csodálatos ihletséggel tárta elénk művészete legszebb alakításaiban, másrészt őszinte üdvözletünk és szerencsekivánatunkat röpítjük a távozó után és kíván-, juk, hogy családi élete legyen oly bol-1 dog és örömteljes, mint amennyire az ő nemes lelkülete és szeretetreméltósága | méltán érdemli és kísérje jövendő életébe azoknak szeretete és érdeklődése, kiknek művészete aranyos derűjével oly ragyogó és féledhetien müvészestélyeket szerzett 1 — Kaszinó mulatság. A holnapi kaszinó estély igen sikerültnek Ígérkezik, mert a fiatalság itthon van és a fővárosból is számosan rándulnak fel. A hangverseny számai egytől egyig igen ked- j ves dolgok — így a Reviczky Erzsike j és dr. Alf'óldy melodrámája a legújabb ; érdekű mű ebben a genreban, Burián { Böske monológja pedig csupa vidámság j csupa élet az ő bájos, temperamentu-« mos előadásában. A férfikar, mely 8 tagból áll, szépen összetanulva, remélük, hogy ezzel a szerepléssel nem ?

ejezi be életét, de magva lesz a daláriának, a mely már régen készül megujíodni. A hangversenyt Trautvein mérlök jeles zongora játéka vezeti be. Az dójárás még nagyon megengedi, hogy a kaszinó elegáns termében találkozhassak iz ünneplő közönség. — A kaszinó választmánya csötörtökön íste ülést tartott, melyen a folyó ügyek ílintézésén kivül tagok vétettek fel. — Hivatalátadás. Rothnagel Ferenc városi főjegyző csütörtökön adta át Kol'ár Károly gazdasági tanácsosnak a vámosi gazdasági tanácsnoki hivatalt, meyet ideiglenesen vitt. A gazd. tauácsos 3 hó 1-től hivatala ellátását megkezdette. — Kinevezés. Dr. Trikal József képezdei és zárdai hitoktatónak Budapestre történt kinevezése folytán megiresedett állásokra Siposs Antal érsekújvári káplán neveztetett ki. — Bajnai segédjegyzővó a március 31-én megtartott választás alkalmával Tabi László választatott meg. — Harmadfél millió jótékony célra Lipcséből táviratozzák — irja a Magyar Hirlap : — A mult héten Groggier Szidónia harmadfél millió márkát hagyott a városnak jótékony célra. Boldog Lipcse! Irigykedésünkben az jut az eszünkbe, hogy ha Esztergomnak, ennek a kilencszázados bölcsőnek csak 1000 koronát is hagyott volna minden egyes prímás, püspök és kanonok, micsoda közjólét virulna itt! Az lenne aztán igazán a Magyar Róma ! — A katona tisztek vivó versenye iránt, mely csütörtökön lesz a Fürdő vendéglőben megtartva, s amelyet este hangversenynyel és tánccal egybekötött vivó akadémia fog befejezni, különösen a sport körökben nagy az érdeklődés. A. verseny legérdekesebb részét fogják képezni a tiszteletdijakért való döntő küzdelmek, mik d. e. 11—12 és d. u. 3—5 óra között fognak megtartatni, amelyeken az estére meghívottak szintén részt vehetnek. Az emlék tárgyak között van az esztergomi hölgyek dija is. — Mai számunkban Lévai Sándor li bádi körjegyzőtői egy dalt hozunk. Ugy hisszük kedves hírt közlünk olvasóinkkal akkor, ha eláruljuk, hogy a dalok e hivatott lantosa, költeményeit sajtó alá rendezi. — Térzene. Hosvét hétfőn a Széchenyi téren d. e. fél tizenkettőtől fél l-ig a 76-ik gyalogezred zenekara tőrzenét ad, melynek műsora a következő: 1. Hess ezredes indulója Schuberttől. 2. El Turia spanyol keringő Granadától. 3. Nyitány a könnyű lovasság cimü operettből Suppétől. 4. A mit rég megálmodám, dal a Bálványistenek operettből, Lehártól. 5. Offenbachiana nagy egyveleg Offenbach operettjeiből Conraditól. — Önkénteseink itthon. A 76-ik gyalogezredben szolgáló önkénteseink, elvégezve a soproni iskolát, csütörtökön este érkeztek városunkba, hogy a tényleges szolgálattételre bevonuljanak az ezredhez. Káplárokká lettek : Matus Gyula, Huszár Antal, dr. Fröhlich Jaroszláv, Sévca Miklós, Mirics Mihály és Brenner Antal, szakaszvezetők pedig : Müller Gyula és Milensnic Miklós. — Az iparosítják önképző egyesülete holnap d. u. 3 órakor tartja kőzgyülé sét, melyen elnökölni az egyesület diszelnöke, Szacel/áry György a doroghi kerület országgyűlési képviselője fog. Este az egylet helyiségében táncmulatság lesz. — Eltávozás. Dr. Brenner Károly orvos a napokban távozott el városunkból a főnárosba a XVI. számú helyőrségi kórházba katonai szolgálatának teljesítése végett. — Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a Bátorkeszin alakult katholikus ifjúsági egyesület alapszabályait 8 jóváhagyási záradókkal ellátta.