Esztergom és Vidéke, 1904
1904-02-14 / 13.szám
1904. február 14 ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (13. szám.) 3 gadott, miután Budavári palotájában ágyát kényte'en őrizni gyomor baja folytán, A herceg születése napját mozsár lövések jelezték pénteken a regge’i órákban, s a basiükában halaadó Isten tisztelet volt. Ezzel kapcsolatban említjük meg, hogy a varos Ó Eminentiájához üdvözlő leiratot küldött. — A inegyo üdvözlése a hercegprímás születésnapja alkalmából. Ő Emi- nenciája s iiletés napja alkalmából a megye alispánja az alábbi üdvözlő sorokat intézte a herceghez. »Főmagasságú Bibornok hercegprímás, Kegyelmes Uram ! Öröm tciti el valómat, annak a tudatában, hogy Eminenciádat 72 ik szü etésnapja alkalmából Esztergom vármeg) e tisztikara és annak közönsége nevében, — úgyis mint Magyar- ország katholikus főpasz'.orát, de úgyis, mint Esztergom vármegye örökös fő ispánját tiszteletteljesen üdvözölhetem ! E en, drága Hazan^ra oly su yos Időkben, valóban megnyugtató tudat minden hazafira nézve, hogy Eminen- tiád magas Személye ül az esztergomi -érsekek székében kiről tudva van, hogy az örökkévaló Isién imádas n s ez ország katholikus népe szent vallásunk által kifejezett hitének megerősítésén kívül, legfényesebben ragyogó vezércsillaga az a soha nem lankadó mélységes szeretet volt, a melylyel közös édes anyánk, a mi szép Magyar Hazánk iránt, élete egész folyamán át visel tetett. beszenteltetni és onnan Esztergomba a családi sírboltba átszállitatni. Priblevica- szentivánon, 1904. évi február hó 11-én Legyen nyugalma csendes, emléke áldott. Neubauer Károly és neje Katalin, apósa illetve anyósa. Csebi Pogány Vazu1, Mezei Dénes, sógorai. Őzv. Buda Jánosné született Gábris Mária, anyja. Csebi Pogány Vazulné született Buda Irén, Mezei Dénesné született Buda Irma, nővérei— Mozgalom a kosárfonás érdekében. Néhány városi képviselő kérvényt nyújtott be a város hatóságához, melyben utalva arra, hogy egyrészt a szőlőnek, mint gyümölcsnek értékesítésénél mily nagy szerepe van a kosárfonás megho nositásának, másrészt, hogy annak meghonosítása a népre mily hasznos, azt kéri, hogy a város tegye tanulmányozás tárgyává a nemes fűz termelésének kérdését, s igyekezzék azt meghonosítani. Kapcsolatosan azt is kérik a folyamodók, hogy igyekezzék a város valamelyes módon a bor értékesítését előmozdítani s e célból lépjen érintkezésbe a gazdasági egyesülettel. A kérvényt véleményezés végett a gazdasági bizottságnak adták ki. — Uj vizsgálóbíró. Az igazságügymi- niszter K/ri Miklós dr. vizsgálóbíró helyébe, kit ezen tisztétől felmentett, Strousz Sándor dr. kir. törvényszéki bírót rendelte ki vizsgálóbíróvá. As'.trik trónusán lőhettek jó magyar emberek, de Eminentiádnál magyarabb azon, nem foglalt helyet soha ! S ezért bízunk a Hazánkra most nehezedő válság szerencsés lefolyásában. Tudjuk azt, hogy Ő felsége, Koronás Apostoli Királyunk bölcsessége nehéz időkben nem zárkózik el magyar tanácsosai elől. Ezek között az elsők egyike Eminentiád s igy tudjuk az.t is, hogy a tanácsadás másnak, mint magyarságunknak s Hazánknak javara nem szolgálhat. Adjon a jóságos Isten bőséges áldást Eminentiádra, hogy magasztos hivatását jó egészségben, még igen sokáig betölthesse, t __Legfelsőbb kitüntetés. A király ■Go tthard Edének, a Metternich hercegi bájnál uradalom gazdasági intézőjének a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — Dezső napja volt hétfőn, midőn dr. Alföldy Dezső kir. aljárásbiró ülte névünnepét. Bírói karunk jeles tagját, ki társas életünknek is agilis és kedvelt tagja, a gratulansok egész serege kereste fel s halmozta el jó kivánatokkal. — Temetés. Tillmann Károly keszthelyi gazdasági tanintézeti segéd tanárt csütörtökön temették Nagy-Kanizsán. A korán sírba szállott rokonszenves fiatal ember temetése nagy részvét mellett ment végbe. A keszthelyi gazdasági tanintézet tanári kara küldöttségileg, mig az ifjúság testületileg jelent meg a temetésen, s helyezett koszorút a ravatalra. — Turisták kirándulása. A magyar turista egyesület budapesti osztálya ma kirándulást rendez a Dobogókőre. — Tetemszállitás. Buda Kálmán vasúti tisztviselő tetemét Priglevica-Szent-Ivány- ról, hol f. hó 10 én elhalálozott, tegnap szállították városunkba s helyezték el a családj, sírboltba A gyászba bo rult család az alábbi gyászjelen tést adta ki, Özv. nagysomkuty Buda Kálmánné szül. Neubauer Mária a a maga, valamint gyermekei, Lacika és Irénke, úgyszintén az alulírottak nevében is a legmélyebb fájdalomtól sújtva, tudatja, hogy forrón szeretett férje, illetve, édesatyjuk, fia, veje sógoruk és rokonuk nagysomkuthy Buda Kálmán raáv. állomásfőnök folyó évi február hó 10-én délután 5 órakor életének 34. évében, hosz- szas szenvedés után, történt gyászos elhunytat. A boldogultnak hült teteme folyó hó 12-én délelőtt 9 órakor fog a priglevicaszentiváni vasúti állomáson a róm. kath. egyház szertartása szerint — A gyógyszertárak engedélyezése, Borsódmegye mozgalmat indított a gyógy- tárak engedélyezése ügyében s most Seimec- és Bélabánya városok köztör vényhatósági bizottsága feliratot intézett a képviseiőházhoz, amelyben az ügy országos rendezését a következő módon sürgeti : 1. Helyeztessék törvény utján hatályon kívül a gyógyszertárengedélyekre vonatkozó 1876. évi XIV. t. c. XVI. fejezete; 2. az egész gyógyszerészeti ügy uj törvény által szabályoztassék ; 3. gyógyszertárra nézve ne tulajdonjog, hanem csak bérleti jog engedélyeztessék ; 4. bizonyos meghatározott időn túl személyjogu gyógyszertárat átruházni egyáltalán ne lehessen. — Egy hű cseléd megjutaímazása. Mai napság, midőn a cseléd mizériák napirenden vannak és a cselédtartókat valóságos rémként ü’dözik a folytonos cselédváltozások, ritkaság számba megy az, hogy egy-egy cseléd csak egy-két évet is eltölt egy helyen. Egy ily ritkaságszámba menő esetről értesítik Szölgyénből lapunkat. Vancsó Gyula érsek uradalmi számtartónál szolgál ezidőszerint özv. Kopik Ambrusné, szül. Mészáros Borbála, ki huszonötévvel ezelőtt került nevezett számtartó családjához s azóta a mai napig egyhuzamban szolgál ott. Csütörtökön volt a negyedszázados évforduló, mely napot a család házi ünnepséggel ülte meg s a hű cselédet megjutalmazta, ki köny- nyes szemekkel hálálta meg a kitüntetést. — Utcáink elnevezés ós a házak számozása ügyében több városi képviselő kérvényt adott be a tanácshoz, melyben közrendészeti és egyébb alapos okokkal támogatva azt kérik, hogy az utcák elnevezését és a házak újbóli és rendszeres számozását mielőbb eszközölje. A tanács azzal vezérli a kérvényt a kép- viselethe.4 hogy ezen kérdésnek megoldása ügyében, küldjön ki a képviselő- testület kebeléből egy több tagú bízott ságot. — A nánai önkéntes tűzoltó egyesület saját alaptőkéje javára — miként lapunknak Írják — sikerült zártkörű táncmulatságot rendezett. A rendezőség fái adózásait úgy erkölcsi, mint anyagi siker koronázta. Felüladakoztak : Szaczelláry György 25 kor., főparancsnok 10 kor., Geiger Ferenc 4 kor. Dervi- nics Elemér 3 kor., Renner Géza 2 kor., Dr. Szántó József 2 kor., Walfisch Ármin 2 kor., Abelgberger A’bert I kor., Győri Sándor I kor., Osvald József 1 kor., Császár János 1 kor. — Emléktáblák elhelyezése a kórház, bán. A varos hatósága elhatározta, hogy a kórházra adakozóknak és pedig a nagyobb adakozók neveit, valamint a hölgybizottság névsorát márványtáblán örökíti meg mit a kórház megfelelő részében helyez cl. A két márvány táblára a pályázatot most Írják ki. — A tűzoltóság felebbezése. a tűzoltó testület fellebbezést adott be ama közgyűlési határozat el'en, mely az állandó tűzjelző létesítésére vonatkozó javaslatot elvetette. — Bűnügyi nyomozás. Krecsányi Kálmán detektív főnök pénteken több titkos rendőrrel Párkányban járt, hol a rétsági póstarablás ügyében nyomozott. A szálak városunkba is elhúzódtak, mellyel*et nyomon követett, — Orvvadászat hajlókkal. Oltósy Lajosnak köbölkuti vadászterületén január 31-én ismeretlen egyének hajtóvadásza- íot tartottak Rnyes nappal. A merész orvvadásrok kinyomozása ügyében a bérlő a feljelentést megtette. — Bolti lűz volt pénteken reggel öt órakor Mráz János műkertész Kossuth Lajos utcai boltjában. A tűz a kályhából kiszedett hamutól keletkezett, mi a bolt egyik szegletében volt elhelyezve. A boltban ami volt, állványok sfb. minden elégett. Sok szép és értékes virág ment tönkre. A tűzhöz kivonult a tűzoltóság s csakhamar eloltotta azt. A házban nagy pánikot idézett elő a füst, mely a szűk kapualjára a boltból nyíló égő ajtón át j tódult s amely az egész udvart elbori- ! tóttá, s a házbeliek elől elzárta a szabadba jutást. Mráz kára mintegy ötszáz korona. — Hevenyfertőző kórok a megyében. Esztergom vármegyében január hó Il ik felében előfordult hevenyfertőző kórok a következők : Kanyaró'. Esztergomban, Sárisápon. Typhus: Esztergom, Bajna, Dágh, Muzsia, Béla, Párkány, Nána, Ké- ménd községekben. Roncsoló toroklob: Esztergom, Nagysáp, Tokod, Párkány községekben. Vörheny: Esztergom, Bajna, Nagysáp, Sárisáp, Sárkány, Párkány községekben. Bdr ány himlő: Párkány, Nagyölved, Farnad, Kéty községekben. Torokgyík'. Bajna, Dömös, Pilismaróth, Párkány községekben. Egyről másról. I, Le nem irt gondolatok. Mert ilyenek is vannak. Beh sok is nincs még leírva ! Ezernyi gondolat, mely születik, él s meghal anélkül, hogy más is tudna felőle, — talán még mi magunk se ismerjük tudatosan. Azok a néma beszédek — önmagunkkal. Hangulatok, érzelmek, miknek élte egy pillanat, miket szavakba foglalva el sem tudunk kép- ze'ni . . . Jön néha egy eszme, egy megragadó gondolat s ha ki akarom mondani, olyan furcsának, szinte nevetségesnek tűnik fel. Amire igazán »nincsen szó az ajkon ! . .< Amit csak gondolni, érezni lehet, de nem kimondani . . . Sokszor megint gondolunk olyat, mit ném merünk kimondani, mert félünk, hogy az emberek — kinevetnek érte. Emlékszem, gyerekkoromban sokat elnéztem olvasás közben a betűket s mindig úgy tetszett, mintha azok némelyike egy-egy hangulatot fejezett volna ki. így a >kc olyan jókedvű, megelégedett szinte azt mondhatnám : önhitt. Az »a« egyik percben mintha nevetne s aztán egyszerre olyan melanchoükus, savanyú arcot csinál. A >zt meg mintha mindig örülne valaminek, mig az »sc gúnyolni látszik a többit. S igy több betű. Sokszor óra-számra elnéztem őket s úgy vettem észre, hogy egyes szavak, értelmüktől eltekintve, csupán alakjukkal fejeznek ki bizonyos hangulatot. S kezdtem egyes betűket megszeretni, prote- gáltam őket, mig másokat lenéztem, gyűlöltem. A »c« mindig unsinpathikus volt elöltem. S hogy rejtegettem én ezt ; nincs az az ember, akinek elmondtam volna s ha valaki rajtacsipett, elpirultam, mint a ki rosszatt tett. Máskor egy ismerős akkord, egy kellemes futam belecseng a fülünkbe, egy nap, két nap, néha egy hétig s nem bírunk tőle szabadulni. Azt halljuk az óra ketyegésében, az ajtónyitás zörejében, az esőcseppek egyhangú csobogásában, a szoba néma csendjében s akaratlan is azt mormolja ajkunk, vagy lábunkkal verjük a taktusát. De ezt se mondjuk' senkinek. Vagy mikor a csend a fülünkbe — ordít . . . Mikor látjuk a — sötétséget, amint alakot ölt, mozog, beszélget s elborít . . . Mikor érezzük magunk körül — a semmit . . . Vagy várok például egy levelet s nem tudom elképzelni, mi lesz abban, bárhogy törjem rajta a fejem. S mikor me aptam, azon tűnődöm, hogy miként lehetett ezt nem tudni, hiszen más nem is lehetett volna . , . Vagy ha elkezdek gondolkozni azon, hogy gondolkozom. Mikor megfigyelem az agy működését, mintha én egy különálló személy lennék. Érzem, mint dolgozik a fejemben, mintha gép lenne . . . s most egyszerre megáll . . . most nem gondolok semmit . . . Azt mondják, hogy ez nem lehet, mert ha ezt teszem, már arra gondolok, hogy nem gondolok semmit ... Ez igaz. De mikor öntudatlan áll be ez az az állapot, pl. alvás előtt . . . mikor aztán észre- veszem, már vége van . . . Tehát, hogy l nem gondolok semmit, erről csak utólag szerzek tudomást. Máskor ismét valami nyomasztó érzés lep meg, mikor minden olyan unottnak, kiállhatatlanaak tűnik fel. Nevetséges lesz előttünk az eszme, melyért előbb lelkesedtünk, az emberek, kik elvekért küzdenek s nevetségesek leszünk — önmagunk előtt. Gúnyolódva, hideg cy- nismussal nézzük az >énc-t s szánó mosolyra rsndul akaratlan is az ajkunk. Mikor lesajnáljuk magunkat. Beh jó, hogy ez nem tart soká ! . . Vagy ha olvasunk egy könyvet s mintha a mit benne találunk a mienk lett volna már régóta, mintha azt mi is éreztük, tudtuk volna már ezelőtt is. Pedig csak olyan gondolatokat találtunk benne, melyek bennünk is élnek, de formába Öntve még nem jöttek elő. Az ilyen könyv szemlélteti az >é»<-t önmagunk előtt. Innen van, hogy sokszor gyanakszom arra mit irolc, hogy loptam, mintha re- miniscentia lenne, pedig csak a fogoly gondolat szabadult ki. Talán ki e sorokat olvassa is ilyesfélét gondol, mert olyan kicsinyes dolognak látszik ez . . . pedig nem az . . . Sokan panaszkodnak, hogy az irodalom csődje felé közeledik. Oktalan panasz. Újat mindig termel az emberi elme s hä kifogyna is a thémából, már maga a tény, hogy nincs miről írni, egy théma . . . Bizony, sok nincs még_ kimondva s még több leírva . . . Véga.
