Esztergom és Vidéke, 1904

1904-11-13 / 90.szám

2->7.A '!•’. 1904. november 13 KSXTKKíiOv V iDÉK K (90 beu nem, azt eleve constatdljuk, mert azok a hiányok, melyek a város részéről állandó és erélyes kifogásolás tárgyai voltak, nem pó­toltattak. Az oszlopok maradtak azon gyalulatlan állapotukban, a görbék ki nem cseréltettek. De a jobb Ízlést és a szemet sértő szá­mos hiányossága is van a miinek, nevezetesen, hogy számos oszlop, mely külömben egyenes hol jobbra, hol bal­ra van huzatva. A transformátoroknál párba állított oszlopok egyike ala­csonyabb, másika magasabb stb. stb. Számos ily hiányossága van a műnek, mi, hogy kifogásolva lesz az illetékes tényezők által, abban nem kételkedünk, s így azt reájuk bízzuk. A világításról magáról vélemé­nyünket már elmondottuk, t. i. hogy általánosságban nem kielégítő, mert mi haszna, ha az esti órákban a fő útvonalon nappali fény van s ugyanakkor a mellék utcák legtöbb­jén gyérebb a világítás, mint volt a drága villamvilágitás előtt. Sőt az éjjeli órákban a közvilágítás ál­talában gyérebb. Ez ugyan nem a cég, de a város hibája, bár any- nyiban a céget is okozhatjuk, hogy tapasztalatai nyomán tanácscsal, út­baigazítással a várost el nem látta. Midőn az izzók első Ízben gyul­ladtak ki, megelégedésünknek ad­tunk kifejezést, mert áz izzók való­ban pompásan világítottak. Ma azon­ban, három heti tapasztalat után azt látjuk, hogy az izzók fényereje lankad és pedig lényegesen. S ez aggasztó. Nem tudjuk vájjon a bérlő cég takarékosságában, avagy az j izzókban van-e a hiba, de ha azok j fénye az eddigi arányban csőkké- j nik, úgy még azoknak is lesz okuk! megbánni a villám behozatalát, kik J a mellett lándzsát törtek. Erre a! körülményre kiválóan felhívjuk az! ellenőrzésre hivatottak figyelmét. Miként előadtuk, három hete,! hogy a villamos mű üzemképes és,1 hogy üzemben van. Ha az első napokban, az első héten kapcsolási zavarok folytán, itt-ott egy izzó, j avagy ivlámpa nem égett, ezért! nem szóllottunk, de ha három heti üzem után, hol itt, hol ott nem vi­lágítanak a lámpák, amiként ez gyakori eset, ezt már méltán szóvá tehetjük, mert ennek megtörténni nem volna szabad, amire szintén felhívjuk az illetékes faktorok figyelmét. Own Mm »Jbi W «wcáaaStaa — Hymen. Morva János kőhidgyar mati jegyző folyó lió 7-én vezette oltár­hoz Schneider Margit Valéria kisasz szonyt, Scdneider János földbirtokos leányát Újvidéken. — Egyházmegyei hir. Az üresedésben lévő doroghi plébánia — miként érte­sülünk — már legközelebb be fog töl­tetni, mely hivatal betöltésére Pehotsek Arthur litavai espares van kiszemelve. — Beteg országgyűlési képviselő. Szacelláry György, a doroghi kerület országgyűlési képviselője, miként olvas­suk, erős meghűlés következtében ágyát kénytelen őrizni. — Jegyzők értekezlete. A megye jegyzői kara tegnap délelőtt a megye­háza nagytermében értekezletet tartott, melyen a kataszteri tiszta jövedelem alapján megállapították a jegyzők ál­tal birt földek jövedelmét. — Társasvacsora. A nemrég alakult szenttamási és vízivárosi kath. polgári kör, saját helyiségében ma társasvaeso- rát tart. — Az Esztergom vidéki gazd. egye­sület november 12 én délelőtt 10 óra­kor választmányi ülést tartott, melynek tárgya volt: 1. a gazdakörök és szövet­kezetek létesítése tárgyában tett elő munkálatok tárgyalása. 2. Folyó ügyek, — Az utcák elnevezése. Pénteken délután foglalkozott a tanács az utcák elnevezésének és számozásának kérdésé­vel, mellyel folytatólag még egy ujabbi ülésén is fog foglalkozni. — Ülések a városnál. A gazdasági bizottság f. hó 15 én ülést tart, mely alkalommal a város jövő 1905. évi költségvetésének gazdasági vonatkozású része kerül tárgyalás és véleményezés alá. A pénzügyi bizottság csütörtökön ülést tart. Tárgya a jövő évi költség- vetés megvitatása, — Térzene. A katonai zenekar ma délelőtt egy negyed 12 és egy negyed véletlenül elfelejtett elégetni. Alko- nyatkor pedig kitört kebléből a só­hajtás : — Csak még egy akadna, aki hívna! A szép Regináid ezután busán járta az erdőt, a hegyet. Immár nagyon egészséges volt és a szive szörnyen szomjazta a szerelmet. De ő a szép Regináid volt, ki ostrom nélkül meg- nem adhatta magát és hivás nélkül vissza nem mehetett. Várta, várta, mi­kor jön a levél, amely epedő szóval édesgeti vissza, de az idő telt, levél nem jötf s mennél több idő telt, annál kevesebb lett a reménysége, hogy jöj­jön. Majd belehalt már a bánatba ; de a sors kedvelte a szép Regináldot, — hisz a sors is csak asszony ! — és egy napon ujjongva jött a kecskeóTző leány: a— Levelet hoztam ! Hosszúkás, finom, szerelmes formájú levél volt. Halaványzöld, az irás pedig kék rajta, az is hosszúkás, finom, szerelmes for­májú. A szép Regináidnak kis diák ko­rában se dobogott jobban a szive, ami­kor az első ilyenfajta levelet kapta. Piros lett az arca, csillogóin pirult a szeme, amikor olvasta: „Most irok neked szép Regináid, a mikor tudom, hogy rajtam kívül senki se ir többé neked. Bevártam, amig mindenki elfelejt és amikor mindenütt he van már töltve a helyed. Bevártam, amig senki sem emleget többé. Nehéz volt a várakozás, ámbár nem volt na­gyon hosszú. Most már tudom, hogy egyedül vagy s ime, fölkereslek. Én vagyok az, akit lázas szenvedélylyel szorítottál a szivedre és akinek égő csókok kö/.ött esküdted a fiilébe, hogy „örökké !“ És azt is, hogy „senki más rajtad kívül soha!“ — En is meges­küdtem és ime állom eskümet. Várlak, hogy jöjj és ha hívsz, megyek. Ha férfi vagy igazán, akinek egész a lelke, szent az érzése és a szava, tudnod kell ki vagyok. Ezért nem irotn meg a ne­vemet. Ha nem találnád ki, nem érde­melnéd meg, hogy megtudd !“ a szép Regináid elolvasta a leve­let egyszer, kétszer, tízszer, százszor. Egész nap egyebet se csinilt csak ol­vasta. Hajnal pirkadásánál, déli nap fényénél, alkonyat homályában. Talál­gatta az irásfc, fürkészte a múltat és ezernyi esküvései között a múltnak, mohó érdeklődéssel kutatta ezt az egyet, De jó Istán! A szép Regináid annyi asszonynak, leánynak esküdte a fülébe szilaj csókok között, hogy „Örökké“ és annyinak elsusogta, hogy „senki mást rajtad kívül soha! . , I óra közötti időben a székesegyház előtti téren játszik. Az előadandó dara­bok műsora a következő. l.Pavlis: „4-es Bosniaken „Induló. 2. Schubert Nándor : „Alice“ serenáde keringő 3. Gounod: „Fantasie“ a „Der Tribut von Zamora“ cimü dalműből. 4 Ujj Béla: „Das Lied von Giück“ a „Der Herr Professor“ operettebő'.“ 5. Neubauer: „Ungarische Melodien“ egyveleg.“ 6 Schubert Nán­dor : „Souvenir“ polka Mazur.^ — ínséges ülés. A város Ínséges bizottsága csütörtökön délután ülést tartott, me-iyen a miniszternek leirata olvastatott fel s vétetett tudomásul, melyben tudatja hogy vetőmagot pénz­ért és a hatóság jótállása mellett ad. — Halálozás. Frey Ferenc országgyű­lési képviselőt és családját özv. Máj er N. Jánosné úrasszony elhalálozása mély gyászba borította. A megboldogult temetése csütörtön délután volt, nagy részvét mellett A gyászoló család az alábbi gyászjelentéssel tudatta a halált. „Mélyen megszomorodot" szívvel jelent­jük úgy magunk, valamint az összes ro­konság nevében, a felejthetetlen kedves jó anyának, nagyanyának és dédanyá­nak, illetve anyósnak, testvérnek és rokonnak, özv. Majer N. Jánosné szüle­tett Yály Franciska folyó hó 8-án este II órakor a ha'doklók szentségének ájta- tos felvétele után történt gyászos elhuny­tét. A megboldogultnak drága hamvai fohó hó 10 én délután fél 4 órakor fog­nak a kir. városi sirkertbea örök nyuga­lomra helyeztetni; az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 11 én d. e. 9 óra­kor fog a kir. városi plébánia templom­ban a Mindenhatónak bemutattatni. Esz­tergom, 1904. november 9. Az örök vilá­gosság fényeskedjék neki ! Késmárki Frey Ferencné szül. Mayer Berta leá­nya, késmárki Frey Ferenc veje, özv. Széky Józsefaé sz. YUy Mária, özv. posbachi Aickner Jánosné, sz. Yály Te­rézia nővérei. Gróf Sternberg Józsefné sz. késmárki Frey Berta, késmárki Frey Yfimos, Schabatka Mihályné sz. Majer Berta, Majer Ferenc, Sipos Józsefné, sz. Majer Stefánie. Majer Marianne, Majer Ákos, Majer Kornél, Majer Lajos, uno­kái. Gróf Sternberg Józsika, gróf Stern­berg Rózsiba, Schabatka Ákoska, Sipos Józsika dédunokái, gróf Sternberg Jó zsef, Schabatka Mihály, Sipos József unokavejei. — Magyar nők a tüdőbetegekért. Pá­ratlan sikerű az a felhívás a melyet a „József főherceg szanatórium egyesü­let“ a magyar hölgyvilághoz intézett. Az egész országból lelkesen gyűltek a magyar hölgyek az alá a Tessék elhinni, a szép Regináid sírt kétségbe esésében és úgy sóhajtozott: — Eh miért is etküdtem badar szív­vel annyinak, hogy „örökké és egyedül“ öt fogom szeretni. A temérdek esküben most sehogyse találom az egyet: pedig — esküszöm! most igazzá váltanám ez egyet, ha akkor, amikor tettem, nem is volt igaz! Jaj nekem, hogy igy ját­szottam az eskükkel, most boszut álla­nak rajtam. Valósággal buskomor lett a szép Re­gináid. Naphosszat ott ült az ablakon és szegény, fáradt emlékezete lankadt szárnyakkal röpködött a múltban a ha­mis szerelmek tarlóján, keresve ezt az egy igaz szemet, amelyből a jövő bol­dogsága kicsirázott volna. Közben per- gett az idő. A vén kulcsáron, meg a feleségén kí­vül a kecskeőrző leány mellé felkerült a négytornyú kastélyba egy ifjú kecske pásztor is. Mind párosával voltak, csak a szép Regináid bolyongott egymagán a felső szobákban; nézte sóhajtozva, miként borítja a hegyeket a hó, mialatt csüg­gedt lelke veszendő reménységgel ku­tatta a letűnt múltban az elveszett jövendőt . . . zászló alá, melyet a humanizmus lobog­tat és melyre a magyar nép veszedel­mének a tüdőbetegség elleni küzdelem van irva. Arra a lelkes felhívásra, me­lyet József főherceg intézett városunk hölgyvilágához, többen közölték az egyesülettel, hogy az első népszanató­rium iétesithetése érdekében készséggel vállalkoznak a jótékony célú sorsjáték sikerének előmozdítására, mely sorsjá­ték az egyesület saját hivatalnokaival egyesületileg rendezi éti mely tehát nem üzletszerű vállalat. Úgy értesülünk, hogy Lukács György főispán s az egye­sület elnökének kérelmére vármegyénk főispánja meleghangú felhívást intézett vármegyénk községi jegyzőihez, szere­tettel ajánlva, hogy a nép mentési acti- ót minden eréből, lelkesedéssel támogas­sák. A felhívásnak bizonynyal szintén foganatja lesz. Itt közöljük még, hogy az egyesületnek a hölgyek részére át­nyújtandó oklevelek rajzán egy nagy művészünk most dolgozik. — Katónak a tűzoltás szolgálatában. Az Önkéntes tűzoltó egyesület tiszti­széke csütörtökön délután tartott ülé­sében foglalkozok a katonai parancs­nokság azon átiratával, me yben az tu­datta a város hatóságával, hogy felsőbbi meghagyás folytán egy fő és hat al­tiszt vezetése alatt 96 emberből álló csapatot szándékozik a tűzoltásban ki- képeztetni, mely csapat aztán a tüz­eseteknél re- des tűzoltási szolgálatot tenne, s kérte, hogy a katonai csapat kiképzésére bocsásson a város hatósága valakit rendelkezésre. A tisztiszék öröm­mel vette akatonaiparancsnokság átiratát tudomásul s elhatározta, hogy a legna­gyobb készséggel bocsájt rendelkezésére egy egyént aki a szükséges kitanitásaan fogja a katonákat részesíteni. Tekintve azonban, hogy a téli idő a kiképzésre nemcsak alkalmatlan, de a gépekkeli gyakorlatokat a hidegidőjárás teljesen lehetetlenné teszi, a kiképzést 1905. év március havában fogja megkezdeni. Egyúttal meghízta a főparancsnokot és titkárt, hogy a katonai parancsnokság­gal ez ügyben lépjenek érintkezésbe, egyben ajánlotta a választmánynak, hogy a kedvezményes állami távbeszélőt úgy a Kossuth Lajos uteai, valamint a kender- földi kaszárnyába vezesse be. Elhatá­rozta továbbá, hogy a központi te­lepbe bevezeti a villamvilágitást, hogy tüzesetek alkalmából a gyors szerelés és kivonulást azzal is előmozdítsa. Yé- gül véleményezte, hogy a víztartót épí­tett cég óvadéka annak kiadassák. — Jóslat. Budapestről Írják nekünk : Az ismert osztály^orsjegy-föelárusitó cég, Kiss Károly és Társa bankháza tulajdonosának évekkel ezelőtt egy ci­gányasszony megjósolta, hogy az általa árusított sorsjegyeknek a szerencse minden 5 dik sorsjátéknál fog bámula­tosan kedvezni. A jóslat tényleg bevált, amennyiben Kiss Károly és Társa az 5 dik és 10-dik sorsjátéknál óriási nye­reményeket fizetett ki vevőinek. A kö­zönség most természetesen még nagyobb feszültséggel várja a 15 dik most kez­dődő sorsjáték eredményét. Úgyszólván közismert hiedelem, hogy a 15 dik sors­játékban ismét ezen bankház sorsjegyei lesznek a legszerencsésebbek, minélfogva a Kiss bankház sorsjegyei rendkívül nagy keresletnek örvendenek. — Vásárengedélyezósek. A m. kir. bel­ügyminiszter leiratot intézett valamennyi gazdasági egyesülethez, amelyben tudo­másukra hozza, hogy a föld művelési és kereskedelemügyi miniszterekkel folyta­tott tárgyalások után úgy intézkedett, hogy jövőben mindennemű vásárengedé­lyezési, vásáráthelyezési, vásárrendtar­tási ügyekben a törvényhatóságok köte­lesek véleményadásra felhívni az illeté­kes gazdasági egyesületeket és közgaz­dasági előadókat. Ily ügyekben eddig csak a kereskedelmi kamarák adtak véle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom