Esztergom és Vidéke, 1904

1904-11-13 / 90.szám

1904 november 13 ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (90. szám) 3 ményt. A törvényhatóságok jövőben a a vásárügyeket a beérkezett vélemények­kel együtt terjesztik fel döntés végett a kereskedelemügyi miniszterhez. — A városházi munkálatokról. Ha a jelek nem csalnak, december elejére Bottyán palotája már teljesen elkészül. Az utolsó kalapács ütéseket a villamos szerelők csinálják, kik keresztül kasul vezetik a faiakon a huzalokat, ameny- nyiben a tanáé* határozata szerént már most bevezetik a villámot az összes he­lyiségekbe. A nagy terem festése már elkészült s jó benyomást gyakorol a szemlélőre. Most a mázolá-i munkálato­kat végzik. Bár a munkálatok legna­gyobb része szükséges volt, ha valaki uj köpenyében megnézi a városházát, minden egyébbre, csak arra nem gondol hogy a pótadó száz percenteu felül van. — Sertészárlat feloldás Bénv köz­ségben megszűnvén a sertésvész, az alispán a zárlatot feloldotta. = Egy 20 filléres izgató története. A pénznek, mégha csekély 20 filléres is, meg van az. értéke é* igy a szerepe is az életben. És ez a kerek kis nik­kelpénz nemrég egy családot majdnem egy nagy vagyontól fosztott meg. — Ugyanis egy bérmentetien levelet kéz­besített a minap a posta ^gy ismert táblabiró feleségének címére, aki azon­ban visszautasította a 20 fillér porto- büntetéssel terhelt, borítékot. Férje un­szolására azonban még is kiváltotta az előszobában utolért levélbordótól a le­velet. Nagyon bosszankodott azonban ő nagysága, midőn a borítékot felbontva, abban egy sorsjegyet és ennek nyug­táját találta. A biró azután megmagya- rázta( hogy előző napon vásárolt egy sorsjegyet felesége születésnapjára és ennek számát nem jegyezte meg és a nyngtával együtt a bankházban felej­tette. A biróné szemrehányással fogadta e születésnapi ajándékot. A biró, hogy megszabaduljon a kukli-predikációtól, a klubba akart menekülni. Már éppen az előszoba kilincsét fogta, mindőn két úri ember bjecsöngetett Török A. és Társa (Budapest, VI., Terézkörut 46. alatti) bankházából, hogy az előző na­pon vásárolt sorsjegyre a 400.000 ko­ronás nagy nyeremény negyedrészét kifizessék. A biró örömtől reszketve ve­zette be a kiküldötteket feleségéhez, aki most már hálásan borult férje nya­kába és megbocsájtotta a postának is, hogy a borítékról véletlenül leesett le­vélbélyeg hiányáért 20 fillér büntetés­pénzt szedett be. = Az osztálysorsjáték játékterve. A magy. kir. szab. osztálysorsjáték hivatalos játéktervét, a melyből az vi- láglik ki, hogy összesen száztizezer sorsjegy közt 14.459,000 koronát sor­solnak ki, a nagy közönség bizonnyára ismeri. Tudja ugyan róla azt, bogy a világ valamennyi osztá'ysorsjáték-terve közt a legjobb, de mégis csupán csak nagy számsort iát benne. Ha nem az élet elevenségét vitték a sorsjátékba azok az adatok, amelyeket nemrég egyes főnyeremények nyerőiről meg­tudnunk sikerült, s amelyeket akkor közöltünk is. Egész sor ember : iparos, hivatalnok, kereskedő, gazda, önálló és alkalmazott vonult el előttünk, akik hol egy-egy nyolcad, hol egy-egy ne gyed sorsjegygyei vagyonra tettek szert. Ók az eleven bizonyítékai és hir­detői annak, bogy a magy. Hr. szab. osztály sorsjáték játékterve megfelel vi­lágszerte elterjedt kitűnő hírének. = A Horgony Pain-Expeller (Richter- I féle Liniment. Caps, comp.) igazi, nép­szerű háziszerré lett, rnely számos csa- [ Iádban már több mint 35 év óta mindig I készletben van. Hátfájás, csipőfájdalom, l fejfájás, köszvény, csúznál stb.nél a Hor­gony-Pain-Expelierrel való bedörzsölések mindig fíjdalomcsiliapitó hatást idéztek elő ; sőt járvanykórnái, minő : a kolera es hányóhas-folyás, az altestnek Horgony Pain Expeilerrel való bedörzsöiése mindig igen jónak bizonyuk. Ezen kitűnő házi­szer jó eredmcnynyel alkalmaztatott be- dörzsötésképpen az influenza ellen is és üvegekben : a 80 f., 1 k. 40 f. és 2 k. a legtöbb gyógyszertárban kapható ; de bevásárlás alkalmával tessék határozot­tan : »Richter He Horgonv-Pain-Expel lett« vagy »Richter féle PIorgony-Lini- menf« et kérni, valamint a »Horgony« védjegyre és a Richter cégjegyzésre figye'ni és csak eredeti üveget elfogadni. Az eszkimó hölgy. — Interwiew a párkányi vásáron. — Megcselekedte : Arzén. Világéletemben láttam már elég elő- és hátsó indiánust, szerecsenyt, arabust, kinézert, sőt lengyel rabbi növendéket is eredeti vagy hamisított példányok­ban, de e-zkimót — szégyenlem beval­lani — még sohasem volt szerencsém megtapasztalni. Leirbatatlan volt tehát örömöm, mi­dőn a párkányi vásáron a csepürágők sátrai egyikén a következő feliratot pillantottam meg : Itt látható az eszkimó hölgy ! Fókazsirt eszik ! A fagypont alatt izzad ! Beléptidij : csak 20 fillér ! Leszurkoltam a 20 fillért és beléptem. Mondhatom lélekemelő látvány tárult elém. A sátor közepén felállított nyitott jégszekrényben egy nagy darab jégen kuporgott az eszkimó nő és buzgón idogált valami jószágának épen nem ne­vezhető zsiradékot. Ezután felállt, le­törölte homlokáról az izzadtságot, majd össze vissza badart érthetetlen szava­kat, végre ismét visszaült a jégre. Ezzel vége volt az előadásnak. A közönség meghaíottan kivonult én ellenben bent maradtam. Odaléptem az eszkimó hölgyhöz és ősi eszkimó szokás szerint összeütöttem orromat az övével köszöntés jeléül. A hölgy bámulva és méltatlankodva kiáltott fel : — Smá jiszrvél mit akarja thőlem ez az ember! Az első pillanatban meghökkentem, a másik pillanatban azonban már tisztá­ban voltam a helyzettel és mosolyogva szóltam az eszkimóra. — Asszonyság! Maga egy teljesen közönsége* hamisítvány, tegye bolondá az öreg apját! Az „eszkimó“ elképedt és bambán nézett rám. De én könyörtelenül folytattam. — Ha pedig most azonnal el nem mondja az élete históriáját, csúfosan le­leplezem és átadom a közmegvetéf-nek. — Mindent elmondok csak tessék kérdezni. Erre meginterjuholtam a kicsikét. En : ki volt azelőtt, mikor még nem adta fejét az eszkimóságra. Ő : Melbeteg! Én : Tessék ! ? O : Igen Uram, mellbeteg voltam ez­előtt bárom esztendővel és az orvosom jeges borogatásokat és csukamájolajat irt elő orvosságul. Anyámnak akkor kávémérése volt a Hombach utcában, s igy összes idejét elfoglalta a vendé­gek kiszolgálása, hogy tehát ne kelljen a jeges borogatásokat minden félórában reám raknia, egyszerűen beleültettek a jégszekrénybe és mellém tett egy koraó csukamájolajat, melyből — ha kedvem szottyant — nagyokat nyeltem. Én: Mondhatom nagyon praktikus észjárása volt a kedves mamájának. Ö: Es éppen ezen praktikus gyógy­mód folytán nemcsak visszanyertem egészségemet, de annyira hozzászoktam a jégszekrényben való ül dögéléshez és a balzsir ivásboz, hogy ez leküzdhe­tetlen szenvedélyemmé vált. Én : Óriási ! Hihetetlen ! És mit szólt mindezekhez a k. papája! O : A papám még sokkal élelmesebb volt mint a mamám és miután észre­vette a jéghez és a halzsirhoz való rettenes hajlandóságomat, elhatározta, hogy ebből tőkét fog kovácsolni és en­gem mint eszkimót fog mutogatni a vásárokon. Én : Most már kezd világosodni előt­tem a dolog. O: Igen uram világosan láthatja most már, hogy miért lettem én eszkimó. Én : Eszkimó—ndhatatlanul pompás egy állapot! O : Hallja ne csináljon rossz szóvic­ceket. Én : Bocsánatot kérek édes ténsasz- szony, akaratlanul röppent ki a szá­mon s igy kérem ne kérje ezt tőlem számon. O : No jó megbocsájtok, hanem Ígérje meg uram, hogy a most felfedezett tit­komat legalább két hétig nem fogja elárulni, mert hisz beláthatja, hogy a kenyeremről van szó. Én: Legyen uyugodt kis hamis, be­csületszavamra mondom, hogy két hétig nem szólok senkinek. — O : Az ég megfogja önt áldani uram. Én: Ezt nem bánom, hanem most ajánlom magamat, mert még megaka­rom tekinteni a szomszéd sátorban levő szerecsent. O : Kár a fáradságért uram, mert a szerecseny az én papám és csak annyi köze van a szerecsenyekhez, hogy Pes­ten a Szerecsen utcában született. Én erre természetesen nem voltam többé kiváncsi a szerecsenyre és büsz­kén haza vonultam. ÜST^Ilttér-*) Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetét mondunk a mély gyászunkban tanúsított őszinte részvétért. Esztergom, 1904. nov. 11 én. Frey család. ng Esztergom és vidékén osztálysorsjegyek Török A. és Tsa legnagyobb és kiválóan szeren­csés bankházából Bpest, VI., Teréz-körut 461 a. kizárólag nálam kaphatók. Az I. osztály húzása f. é. no­vember 24. és 25-én. Az I. osztályú sorsjegyek árai: 7t s sorsjegy 12 kor. 6 kor. 0» kor. 1.50 kor Kiváló tisztelettel Wallfisch Szidónia dohánytőzsde Esztergom. kapja mindenki kivánatra ami 1500-nál több képet tartalmazó érdekes Universal jegyzékünket mely mindennemű szükségleti ciiík és erdekes újdonság bevá­sárlásánál nélkülözhetlen. A pon­tos címnek levelező lapon való közlése után az »Érdekes Uni­versal jegyzék «-et ingyen küldi meg Heinrich Kertész cég Wien. I. Fleischmarkt 18 — 246. 2>T 37-n ttér.*) 9824^904 tkvi. szám. Árverési hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Singer és Leindörfer fakercskedő cég végrehajtatónak Debnárik János végre­hajtást szenvedett elléni 62 kor. tőke­követelésének, ennek 1901. évi október hó 1 napjától számítandó 6 °0 kamatú­nak 13 kor, 32 fill, per, 12 kor. 70 fillér végrehajtási és II kor. 30 fill, árverés kérelmezési költségek kielégítése iránti végrehajtási ügyében de egyúttal Eckstein Mórnak 71 kor. 20 fill, tőke és járulékai valamint Grünhut Ignác 190 kor. tőke s jár. követelésének behajtása céljából is a komáromi kir. törvényszék kerületé­hez tartozó esztergomi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területén fekvő Esztergom sz. kir. város IV. kér. szent- györgymezei 612. számú tkvi betétben ". 1 Debnárik János és neje szül. Maczkó Legtokeleíesebb ijyfária közös tulajdonául felvett f 1 sor- tapSZüf*CSCCSemQK Pzám 1346. hrszámu sipolóhegy dűlőben szőlőre 74 kor. az Esztergom sz. kir. Kísérleti czélokra fél dobozok álKoronaÉárosi IV. kér. s/entgyörgymezei 734 /I tisztelt szülésznőknek probadoóozokésröpiratokingyen sz.ámu tkvi betétben Debnárik János és rendelkezésre állnak a NERUDA NÁNDORNÁL féle v.eje szül. Maczkó Mária közös tulajdo ^főraktárban Budapest. iv.Kossuthlajosutcza7sz.^n4„i felvett I. 1-2. sorszám 782., 783. hrszámu aranyhegyi dűlőben fekvő sző­lőre és szántóra 238 kor. az Esztergom Ezen rovatban közlőitekért nem vállal fele- sz* k’lr- város IV. kér. szentgyőrgyttiezej lösséget a Szerk. 1433. számú tkvi betétben Debnárik Já­5/ ^r^aböTi: fehérré és gyöngéddé teszi. Mindemül: kapható. Sarg-féie Glycerin szappan ug y felnőtteknél, mint gyermekeknél a leggyon gébb korban a legkitűnőbb tisztitó szernek bizonyult. Ismert tekintélyek, mint dr. Heber tanár, Schauta, Frühwald, Breus Károly és Gusztáv, Schandlbauer stb. által a legjobb ered- ménynyel használják. III _OI LCKU gyermekliszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom