Esztergom és Vidéke, 1904

1904-11-10 / 89.szám

1904 november 10.

ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (89. szám1)

3

zott-, s akik a kapott ruhákba öltözve jelentek meg.

A gyermekek verseket mondottak, szavalltak, mely után dr. Fehér Gyula udvari káplán plébános emelkedett szól- lásra és a gyermekek, valamint szülőik nevében köszönetét mondott a polgári egyesületnek valóban nemes és szép cselekedetéért, melyet évente szokott gyakorolni. A gyermekeket ezután Meizler János, a Magyar király vendéglő tulajdonosa megvendégelte. A felruházottak, — számra 26-an, 10 leány és 16 fiú -összesen 600 korona értékű teljes felruházásban részesültek, — ünnepségének befejezte után következett a polgár mesier névnapját ünneplők társasvacso- rája, melyek étrendje volt:

Vesepecsenye körítve,

Szárnyas és malacpecsenye Almás tészta.

Az Ízletesen és jutányosnn kiállított vacsoráért általános elismerésben volt része Meizler Jánosnak.

Az első pohárköszöntőt Dóczy Ferenc, az egyesület elnöke mondotta az ünne- peltre. Mindig örümnapja volt úgymond a polgári egyesületnek az Imre nap, melyen a polgárságnak alka ma nyílik a polgármester iránti bizalom nyilvánítására, ragaszkodás v kifejezésére. Teljes bizalommal fordul a polgármesterhez midőn felkéri, hogy a polgárság ragaszkodásának viszonzásául hasson oda, hogy a város anyagi helyzetének javítását, létkérdésének megoldását célzó kérdések, igy a többek között a reáliskola, a tanító képző kibővítése, felépítése, a telekönyvi intézmény itt- maradásának biztosítása stb. mihamarabb megoldassék, mi annak ismert éré- lye, szorgalma és kitartásával reméli, mielőbb dűlőre fog jutni.

Vuntner Imre polgármester ismert <ákessróllású válaszban köszönte meg a polgárság bizalmának tolmácsolását.

A szeretet az úgymond mi az embereket feladatuk megoldásában vezérli. Őt is a polgárság szeretete sarkalta a város ügyeinek hatványozottabb módon való előbbrevitelében. Mindannak megvalósítása, miket előtte szólló felhozott, állásából kifolyó kötelesség, melynek Ígéri, hogy erőihez képest mindenkor megfog felelni, csak éljen a polgári szellem.

Dr. Perén) i Kálmán főbíró azzal kezdette beszédét, hogy a legértékesebb ékkő is csak úgy érvényesülhet, ha megfelelő foglalatban van. A városnak givaló ékessége úgymond a polgármester, kinek fényét emeli a foglalat, a polgárság, mely a polgári erényeket ama bölcsőben szívta magába, mely a mai estét rendezte, a polgári egyesület, mellre poharát emeli.

Magyary László dr. Fehér Gyulát éltette, mig Osváth Ander Schönbeck és Beszédes Imrét.

Dr. Fehér Gyula mondott ezután egy nagyhatású, szépen átgondolt beszédet a polgármesteri e, melyet nagy figyelemmel hallgattak a jelenvoltak, s zajosan megéljenezték. Szavait azzal végezte, hogy a legnagyobb kitüntetés a polgármesterre az, hogy azt a családot szolgálhatja, mely őt atyjává tette.

A polgármester válasza után Magyary László az iparhatósági biztosra, dr. Fóldváry Istvánra emelte poharát a éltette azt.

A társaság kedélyes hangulatban az éjféli órákig maradt együtt.

—r.

•MiUM 2*n««i IWMBj

mjLéu .«mill«' aaíni —

— Kettős eljegyzés. Vettük az alábbi érdekes eljegj'zési hirt. „Seyler Mar gitka, Vajnovits Károly magyar kir. posta- és távirda tiszt jegyesek. Esztergom, — Aranyos Maróth. 1901. november havában. Seyler Giziké, Jaksich Dezső észt. fökaptalan urad. gazdati-zt jegyesek. Esztergom. 1904. november havában.“ A kettős eljegyzés vasárnap volt.

— Katonai előléptetés. Bistei G'óncsy Imre mérnökkari őrnagy a kórházigazgató főorvos fivére, alezredessé előléptetve, komáromi hadmérnök igazgatóvá neveztetett, ki.

— Személyi segédtiszt. A cs. és kir.

közös hadügyminiszter lovag jaalfeldi Höffern Róbert 76 sz. gy. ezredbeli főhadnagyot a pozsonyi hadtestparancsnok Frigyes főherceg személyi segédtisztjévé nevezte ki.

— A kereskedő ifjak egyesülete

Rózsa Vitái egyl. e nők jelenlétében f. hó 6-án tartotta szokásos önképző összejövetelét, melyen a tagok majdnem tel- | jes számmal vettek részt. 7 un Sándor i Garayr.ak „Kont“ c. költeményét, Weisz | Lajos Kis J. „Rab asszony“ c. költemé- j nyét szavalta. Metz Sándor, az egyesüket alelnöke, „Egy magyar kereskedő , regénye“ cimen egy fiatnl kereskedőnek .becsületességgel, szorgalommal kivivőit ; szerencséjét tüntette föl érdekesen és ! tanú ságo-an. Utána Garai Ernő Petőfidnek „Ha férfi vagy“ c. költeményét | szavalta, Widder Lajos a „Legényélet“ j c. monológot adta elő. Végül Túri j Sándor 63 Weisz Lajos jói/ti kuplékat énekeltek. A szereplők mindnyájan megérdemelt, zajos tapsokban részesültek. Teljes dicséret i lefi a törekvő ifjakat, j kik a vezetőség nemes szándékát megértve és követve, szinte versenyeznek egymással, hogy önmagukat műveljék és szellemi élvezetet, kellemes szórakoztatást nyújtsanak egymásnak. Úgy értesülünk, hogy a tehetségesebb és törek- | vőbb tagok már eddig is oly nagy ; számmal jelentkeztek szavalásra, mono- ' lógok előadására és fölolvasásra, hogy & téli hónapokban többször is tartanak | hasonló ö szejoveteleket, melyeken az érdeklődő közönséget is szívesen látják.

| — Halálozás. Vettük az alábbi gyászjelentést. „A pannonhalmi Sxent-Bene- | dek rend komáromi székhazának tagjai i megilletődott szívvel jelentik, hogy ■zeretett rendtirsuk Jeney Lajos Ernő,

| szt. Benedekrendi aranymisés áldozópap, j főgimn. tanár, nyug. rendi jószágkor- I mányzó, a Ferenc József rend lovagja f. évi november hó 6-án agyszélhüdés következtében, a szt. gyónás és az ut olsó kenet gzentségónek felvétele után csendesen elhunyt. Született Szálkán, Hont- v.«rmegyében 1828. május 2-án. Beöltözött 1845. évben, ünnepélyes fogadalmat tett és áldozópappá szentelték 1852-ben. Mint tanár működött 1852-től 1856-ig Esztergomban ; mint hitszónok 1856—61 ig Pannonhalmán ; ismét mint tanár 1861—63 ig Győrött; mint lelkész 1863 — 69 ig Győrszentraártonban, 1869—79-ig Tárkányban ; mint jószág- kormányzó 1879—1901-ig Füssön, végre nyugalomban élt 1901—1904 ig Komáromban. Az elhunytnak kihűlt tetemét f. hó 8-án d. u. fél 4 órakor fogjuk a komáromi sirkertben örök nyugalomra elhelyezni, az engesztelő szent miseáldozatokat pedig ugyancsak f. hó 8-án reggel 9 órakor a Mindenhatónak bemutatni. Komárom, 1904. november hó 7-én. Az örök világosság fényeskedjék neki!“

— Az üveggyár üzembehelyezóse. Az

évek óta szünetelő üveggyárra úgylát- ■zik jobb napok virradnak. Miként értesülünk egy belga pénzcsoport komoly' tárgyalásokba bocsájtkozolt annak megvétele végett, mit december másik felében fognak megnyitni, s a melyben a legfinomabb minőségű belga üveget szándékoznak gyártani.

— Iskolamegnyitás. A tanügyi férfiak és barátok körében általános örömet keltett az alispán tegnapi határozata, melyiyel elrendelte, hogy' a kanyaró folytán bezárt össszes iskolák és ovoda a mai nappal mind megnyittassanak.

— Búcsú Táthon A tátiak, miként tudósítónk írja, búcsújukat f. hó 6 án tartották meg. Reggel 8 órakor magyar, mig tiz órakor német Isten tisztelet volt. A mulatság, a vig hangulat a délután folyamán volt, midöu az egész falu visz hangzott, a zeneszótól, a daltól.

— Iskola bezárások a vidéken. Csolno- kon, hol november 1—5-ig 35 kanyaró eset jelentetett be, az alispán az iskolát bezáratta.Hasonlólag bezáratta Anna- völgyön, hol szintén a kanyaró lépett fel, valamint a kenyérmezei iskolát iä.

— Szöllötulajdonosük figyelmébe. A város adópénztára az alábbi értesítést bocsájtotta ki. Esztergom szab. kir. város adópénztári hivatala újból értesíti a szőlőtulajdonosokat, hogy mindazok, kik a phylloxera rovar pusztitás.-d ellen szőkéikét szénkénegezik, a fennálló törvényiek alapján adójuk 2L-ad részének elengedését a budapestvidéki kir. pénziigyigazgatóságnál kérelmezhetik. A kérvényben a kérdéses ingatlan birtokiv és helyrajzi száma, továbbá annak térmértéke kitüntetendő és a polgármester úr által kiállítandó bizonyit- ványnyal a szénkénegezés megtörténte igazolandó Értesittetnek továbbá az adózók, hogy az újonnan beültetett szőlők után 6 vagy 10 éves ideiglenes adómentességet az 1885 évi XXII. t.-c, 5§ a alapján az abban körülirt feltételek mellett szintén a kir. pénzügyigazgatóságnál kérelmezhetik. Az ez irányban kívánt bővebb felvilágosítások *t a városi adóhivatal adja meg.

— Féláru vasúti jegy. Az államvasutak igazgatósága a következő figyelmeztetést közli : A féláru vasúti jegy váltására jogosító arcképes évi igazolványok az 1905 ik évre idejekorán való érvényesitketése végett, a m. kir. államvasutak igazgatóságához (IV. kér. And- rássy-ut 73—75 sz.) ez évi november 10-tó'l kezdődve legkésőbb december 31-éig beküldendők, azok az igényjogosultak pedig, akiknek ily igazolványuk még nincs, de az 1905. évre váltani kivannak, az igazolvány kiállítását ugyancsak a fenti időközben kérelmezhetik. Figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy akik az arcképes igazolványt meg nem szerzik, vagy ez iránt elkésve folyamodnak, a rendszeresített utazási kedvezményre való igényt az 1905. óv folyamára úgy magukra, mint családtagjaikra nézve elvesztik. A nyugdíjasok a lakóhelyükre illetékes közigazgatási hatóság által nyugdíjas minőségüket és azt, hogy díjazott tisztséget, vagy fizetéssel járó hivatalt nem viselnek, folyamodványaikon igazoltatni tartoznak.

— Városi közgyűlés. A sz. kir. város képviselőtestülete tegnap délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagytermében közgyűlést tartott. A szokatlan idő dacára a képviselők feltűnő nagy számmal jelentek meg. látszott, hogy valami szenzációra várakoznak, de abból nem lett semmi. A közgyűlésnek két tárgya volt. Niedermaun József rkapitány, Garami és Békássy rbiztosoknak a főispán által elrendelt és Hauslohner István rendőrfogalmazónak a polgármester által elrendelt fegyelmi ügye. Mindkét ügyet a főjegyző ismertette a fegyelmi

határozatok felolvasásával, melyeket a képviselet tudomásul vett. A főispán által a felfüggesztett rkapitány helyettesítésével megbízott dr. Uray István a képviselet előtt az esküt letette s utána néhány szóval a képviselet és a tisztikar jóindulatába ajánlotta magát és ezek támogatását kikérte. Egyéb tárgy nem lévén a gyűlés negyedóra alatt véget ért.

— Eladó famagvak. A földmivelés- ügyi miniszter most adta közre a föld és erdőbirtokosokat érdeklőleg a folyó évben eladásra kerülő famagvakról szóló kimutatást. Ez a kimutatás, az érdekeltekkel való közlés céljából, a községi és körjegyzőknek hivatalosan megküldetett.

Oseurirxol©..

IMese a japán kó'tirdelíről.

Élt Japánban egy ember, ki köveket tördelt a sziklából. A munkája nagyon nehéz volt s nagyon sokat kellett dolgoznia pár fillérnyi napszámjáért és igy bizouy semmikép sem tudott beletörődni sorfába.

Sóhajtozott, mert nehezen ment a munka. És felkiálltott:

— Ah, ha gazdag lehetnék, s egy baleh-balehen nyugodtan pihenhetnék, melyen piros selyemből van a klambu !*

Egy angyal szállt le hozzá az égből s igy szólt :

— Úgy legyen, amint kívánod.

És ő gazdaggá lett. Ott nyugodott a baleh-balehen, melyen a klambu piros selyemből volt.

És az ország királya épp arra vonult el, lovasokkal kocsija előtt. Kocsija mögött is haladtak lovasok s a király feje fölé a szolgák arany pajongot** tartottak.

S mikor a gazdag ember ezt látta, nagyon boszantotta őt, hogy az ő feje föló nem tartanak arany pajongot s újra elégedetlenkedni kezdett.

Eelsóhajtott és igy szólt:

— Bárcsak király lehetnék !

És az angyal leszállt az égből, mondván :

— Úgy legyen amint kívánod.

És királylyá lett. Az ő koesija előtt is sok lovas lovagolt, mögötte is egész sora vonult a lovasoknak s a szolgák pajongot tartottak feje fölé.

De a nap forró sugarakkal tűzött alá, végig perzselte a vidéket, úgy, hogy a fö is egészen eltikkadt.

S a király felpanaszolta, hogy a nap szemébe süt s hatalma van felette. Az elégedetlenség ördöge újra megszállta szivét.

Felsóhajtott és igy szólt:

— Bárcsak nap lehetnék !

Az angyal pedig leszált az égből és igy szólt:

— Úgy legyen, a mint te kívánod.

És ő lett aztán a nap Széjjellövelte

sugarait fent és lent jobbra és balra mindenfelé.

Megperzselte a füvet a földön és az uralkodó királyok arcát, mindenkiét, a kik csak a földön voltak.

De csakhamar felbe suhant közéje és a föld közé, úgy, hogy a napsugarai visszaverődtek róla.

Megharagudott, hogy valaki igy ellene szegült hatalmának és azon panaszkodott, hogy a felhő hatalmasabb, mint ő s igy éppenséggel nem volt megelégedett.

Felhő szeretett volna lenni, olyan hatalmas, mint az a mátik.

* Klambu a függöny egy neme.

** A pajong aapernyő s különös előkelőség jele.