Esztergom és Vidéke, 1904

1904-11-03 / 87.szám

Esztergom, 190-4. XXVI. évfolyam. 87. szám. Csütörtök, november 3. A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERG0MVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Meg jelelik Vasárnap és csütörtökön. Előfizetési árak ; Ef'é*» *yr — — 12 kor. — fii. Fel évre — — — — •— 6 kor. — fii. Negyed évre — — — — 3 kor. — fii. Esve* szét« éra: 14 fii. Felelős szerkesztő : Dr. PR0K0PP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PR0K0PP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nylltterek és hirdetések küldendőd Kossuth Irajos (azelőtt Buda) utca 485. szán). •-$>-• Kéziratot nem adunk vissza. •-$— Közvilágításunk. Esztergom, nov. 2. Évtizedek óta vajúdik a közvilá­gítás kérdése városunkban. Legel- sobben a hatvanas évek derekán kezdettünk véle komolyan foglal­kozni, midőn a királyi helytartó ta­nácson mullott a gázvilágitásnak behozatala, mely a már megkötött szerződéstől jóváhagyását megta­gadta. Három évtized mulva Török Emil ajánlata folytán újból napi­rendre került, azonban a komoly jellegű tárgyalások, melyek akkor a villamvilágitás behozatalát célozták, eredményre nem vezettek. Leg- ujabban egy-két évvel ezelőtt már a megvalósulás stádiumába lépett a nagy horderejű kérdés, mely a gáz- világitás behozatalának elvi kimon­dásával lett betetőzve. A megin­dult ellenáramlat azonban csakha­mar diadalmaskodott, s ma már villamos lámpák szórják fényüket szerteszét az ősi városban. Második hete van már alkalmunk a közvilágítást tanulmányozni, s az, mit egy két napi tapasztalat után hevenyében elmondottunk, sajnos, való. Egy város közvilágításának kér­dése csak akkor s úgy lehet a cél­nak megfelelőleg megoldva, ha az egész város egyforma jól van meg­világítva. Ezen érv volt a döntő azok előtt, kik a villám behozatala mellett harcoltak. I A közvilágítás jóságát nemcsak kényelmi szempontok, de íőképen személy és vagyonbiztonsági okok javallják, s igy nem lehet jónak nevezni azt a közvilágítást, mely az estnek bizonyos óráiban, az éj­szakának egy részében, s a város­nak csak egy bizonyos területén, helyenként nappali fényt ad, míg helyenként a normálison alul van. Mert ime mit látunk ? Alkonyai­kor, midőn a lámpák kigyulnak, a főútvonalon, egyes tereken, ott, hol ivlámpák szórják a fényt, nappali világosság van, mig ugyanakkor egyik-másik mellékutcában, a város külső részeiben nincsen oly világí­tás sem, mint amelyet azelőtt rossz­nak neveztünk. Éjfél után, nemcsak az ivlámpák nem égnek már, de nyilván taka­rékossági szempontból egy része még az izzóknak is ki lesz oltva. Számos mellékutcában, melynek ezelőtt a közepe táján is égett láng, villám nem ég csak elején és vé­gén, s a központból mennél kiljebb megyünk, annál inkább érvényesül a takarékossági elv, mi nemcsak nem helyes és nem méltányos az azon utcák lakta adófizetőkre való tekintettel, de rendőri, személy és vagyonbiztonsági tekintetből egye­nesen hátrányos. Ha a városnak szüksége van a ta­karékosságra, ne aképen takarékos­kodjék, hogy éjfél után az izzókat ritkítja meg, hanem takaritsa meg a pazarlásba menő ivlámpák fényét, s világítsa meg azzál azokat az iz­zókat, melyeket éjfél után kiolt. Halljuk hangoztatni, hogy az iv­lámpák fénye a városnak mibe sem kerül, mert azt a cég tartozik fény­erőkkel ellátni. Ez való, tekintve azonban azt, hogy a bérlő cég egy bh'cnyos óraszámot és ennek meg- lelelőieg meghatározott mennyiségű fényerőt tartozik szolgá!tatni, arra teljesen közömbös, hogy a 24 iv- lámpának megfelelő mintegy 60.000 gyertyafényű fényerőt a 24 iv lám­pába, avagy az azok helyett sze­relt egy-két száz 25-ös izzóba ve­zeti-e be, s igy helyes, jó és gyakor­lati a közvilágítás akkor lenne, ha az ivlámpák, avagy legalább azok egy része helyett 25-ös izzók szerel­!■«■«■——— I I I II —Mggggg* tetnék még fel, osztatnának be a város utcáin és terein. Mert ha csak felére redukálnák az ivlámpák számát, s azok helyett a megtakarí­tott fényerőnek megfelelő 25-ös iz zók alkalmaztatnának, s azok egész­éjjen át égnének, úgy el volna érve a cél. Úgy az ivlámpák, mint az izzók egynémelyikének elosztása, elhelye­zése ellen is van alapos kifogás. Mi­ért vart ivlámpa pl. a kórház előtt, hol nemcsak kocsi, de még személy forgalom sincs, s amelynek környéke este kihalt, s miért nincs pl. a tűzoltó telep előtti téren ? stb. Ugyan­így tehetnénk észrevételt az izzók elhelyezése ellen. Ha a város hatósága azt az el­vet akarja érvényesíteni, hogy köz­épületei és intézményei jobban meg­legyenek világítva, ám helyes. De akkor ne tegyen az egyikhez iv- lámpát, s a másikat pedig ne hagyja sötétben. Legyen minden épülete előtt akár kettős izzó, de e mellett ossza el a többieket a célnak meg­felelőleg. Sőt talán nem szolgálna egészben magáncélt, ha középüle­tein kívül úgy osztaná be az izzó­kat, hogy a templomok, iskolák, vendéglők, kávéházak, gyógytárak Iz „Esztergom és léke" tárcája. Eizlirgom a török világiján. — Második közlemény. — II. A török vár. i. Várbeli tisztviselők. A jó Evlia Csel ebi lC63-ban a követ­kező leírásban ismerteti az esztergomi i török várat: A budai ijaletben (kerület) külön szandsák bégi székhely, de néhányszor miránoknak adták Isztergon (Eszter­ig gom) Budavára előtt álló erős védő­bástya és határszéli erődítmény s je­lenleg ennél előbbre eső végvárunk ít nincs. Az esztergomi bég magánjövedelme Ü-210.000 akese, 13 ziametje és 14 tí­márja van. Van alajbégje, cseribasája, jüzbasija (százados), katonai szürüdsije, csetedsije (portyázó vezető), poturad- sija (zenészvezető). Basájának igazság szerint csak hatezer piasztere van. Hat várparancsnok aga áll alatta: a főpa­rancsnok aga, a ki fenn a belső várnak kormányzója; lenn a nagy külváros parancsnoka; az elővédelmi erőd pa­rancsnoka; Tepedelen vár parancsnoka vt a löporraktár várának parancsnoka ; a Duna hátsó oldalán Dsigerdelen vár parancsnoka : ezek valamennyien a felső vár parancsnokának alárendelt előkelő agák. j A főpancsnok a Porta részéről és a janicsár hadtest csorbádsijai és csauszai részéről is parancsnok aga, ezért igen tágas hatáskörű agaság. Húsz váragája van: arabisztáni aga (arabok agája), szágkolaga, szolkolaga, giiunülü aga (önkéntesek agája), martaiócok agája, beszli aga (altisztek felügyelője), má­zul dsik aga (veteránok agája), a dunai kapudán aga (hajóhadparancsnok), a tü­zér aga, mutemed aga (megbízott aga), bender aga (kikötő felügyelő) dsebedsi aga, rumbaradsi aga (gránátosok pa­rancsnoka), építészeti aga, adófeliigyelő i aga, vámfelügyelő aga. A Portáról folytonosan van három janiesárság agája, topcsibasája, dsebe- basija, csausz és janicsár efendije (Író­deák, könyvvezető.) Ezek valamennyien a basa palotája és a parancsnok palo­tája közelében, a belső várban laknak. Mindannyian a vár őrei, a várból se­hová el nem távoznak. A kapudán ka­tonái, a martalócok (törökül martalosz), csetedsik, poturadsik a portyázásra mennek s fej és nyelv hozására vannak ^rendelve. Valamennyien nagyon válo­gatott vitéz katonák, négy-öt pár ló­val nyargalásznak. Mikor kimennek mindegyiknek a kezében, derekán, nya­kán, s lovaiknak nyeregszáján, hátán öt-hat forgó karabinpuskájuk van. Hu- házatuk egészen magyar formájú. Bőr­dolmányt viselnek, s aki látja őket, ma­gyaroknak véli. Valamennyien szépen és jól beszélnek magyarul, sőt ezzel a nyelvvel egész Német országig elmen­nek és foglyokat hoznak. A budaiak nem érnek föl az esztergomi harcosokkal. Egész Magyarországban és Németországon a tatárkatonától és az esztergomi néptől félnek. Sőt ha két magyar egymást megátkozza, azt mondj a egyik a másiknak : — Esztergomi haj érjen ! A néhai esztergomi Musztafa bégnek, mikor az erdélyi háborúban velünk járt, hétszáz lovas vitéze volt. A boldogult Szidi Ahmed basa arcát többnyire ezek az esztergomi harcosok derítették fel. Ebben a hadjáratban, mikor a nagyve- zir fogadtatására kimentek, teljes hat­ezer díszes lovu, sisakos, páncélos, félel­mes és erős katonából álló csapatot mutattak be, a minek a nagyvezir igen megörült s öt kisze ajándékot adott1 nekik. Valóban hires, kardforgató vi­tézek, s tiszta eredetű, nemes család­beli, szelíd, kifogástalan hősök. A szent törvényhez nagyon ragaszkodnak. Bár­mit dolgoznak, azt mondják : — A nyilvánvaló próféta törvényé­nek parancsával! Van még a várnak 300 akcse jöve­delmi fokozatú, járása (bírósági hatás­köre), van sejk-ül-iszlámja, nákibüles szráfja és muhteszib hasija (az igazság­szolgáltatás elöljárói.) 2. Esztergom várának földje és alakja. Budavárától északra egy merhále (já­ró fold) távolság az ég csúcsáig emel­kedő és a Duna partjára lenyúló ter­mészetes dombon mandula alakban, vagy inkább a pénzváltók keskeny derekija gyanánt keletről északra hiízódva fek­szik a vár, melynek építője Kodsa László (az öreg) volt. Mellvédjei, kapuja, tornya, szögletei úgy meglátszanak, mint a felhőkben & fehér hattyú. Ezt Felsö-Magyarország Kizil-Elmája (piros almája) néven mond­ják. A fekete várfal körülete teljes 1106 lépés. E vár keleti oldalán, a völgyön túl egy sziklamagaslat van, melyet Tepedelennek (Szenttamáshegye) nevez­nek. Erről a szikla magaslatról való támadás elhárítása végett a mérnök­mester a várnak ötszáz lépésnyi falát befelé hajlítva teknősbéka hátához hason­lóan, görbére építette. Ez oldalon a fa­lak mind ötven láb szélesek, erősek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom