Esztergom és Vidéke, 1904
1904-11-03 / 87.szám
2 KSZTKRGOM és VIDÉKR 187. szarni 1904. november 3 stb. előtt lehetőleg- helyezne el izzót, s az általánosan jó és egyforma világításon felül az ivlámpákon eszközölt megtakaritással, forgalmasabb terek, utcák, utcakeresztezesek stb. izzókkali jobb megvilágítását eszközölné. Miként halljuk, váltóztatni a hatóságnak egyelőre esze ágában sincs, a telet már ki akarja igy húzni, s megfigyelésekre szentelni, mi azonban nem helyes. Most kell azoknak megtörténni. Tapasztalatot már is lehetett szerezni. Éppen a téli hónapok a legalkalmasabbak ezen váltóztatások s a további megfigyelések eszközlésére. Kíváncsian várjuk a történen- dőket-n. Családi nevelés hibája. i A hivatása magaslatán álló tanító,1 aki a peadegógiával nemcsak az | iskolában foglalkozott, hanem mos- j tan is foglalkozik j aki a maga ér- j dekét félretéve a gyermeki pszichológiát tanulmányozza, s akit a gyermeki sirás meghat, s akit annak; rossz, erkölcstelen magaviseleté kétségbe ejt, lehetetlen, hogy ne gondolna arra : mikép lehetne e huszadik század szellemi fejlődésével párhuzamba haladó siiiyedést megakadályozni. Bizony sajnos, hogy hova tovább előbb haladunk a tudományban, s műveltségben, s épúgy haladunk az erkölcstelenségben s Isten tagadásban. A levegő, a nap, a föld, egyszóval az egész égi testek napjainkban is azok, amik voltak évezredekkel ezelőtt; de nemcsak mostan ilyenek, hanem mindig is ugyanilyenek lesznek, mig e világ fennáll. Tehát itt a természet örök törvényénél fogva soha semmi változás nincs ; ebből következőleg a levegőben sem lehet más, s nem állhat másból, mint régen. Az égi testek tehát napjainkban is azok, amik voltak, de az emberek nem azok. Itten van a változás, s itten van a hiba is. Amig a régi emberek erős testalkatuak, bátor, vitéz hazaszerető, erkölcsös emberek voltak, addig a mai kor emberei .* törpék, csenevészek, erkölcstelenek. S amig a régiek a tudományban hátravoltak maradva, addig a vallásosságban, Isten ösmeretben elöljártak; ellenben a maiak kis tudományukat, gazdagságukat fennen fitogtatva az erkölcstelenség ösvényén rohamosan előbb s előbb haladnak. Mindezeknek okait, — ami azt hiszem mindnyájunknak szivét fájóan érinti — a nevelés hiányában kereshetjük. Hogyan lehet az, kérdezik egyesek ? Hisz iskoláink rendezettebbek, tanítóink szakképzettebbek, mint a régi, csak évtizedekkel előbbiek is. Nem is az iskolai nevelésben keresem a hibát — mert ott nincs, hanem a családban. A családi nevelés rossz. A gyermek pedig első nevelését a családban kapja. S amily mértékben csepegtetik a szülők gyermekeik szivébe a haza s szülő szeretet, Isten ösmeretet, annál bizonyosabb, hogy haza szeretők, szülő tisztelők s Isten imádók lesznek. De sajnos ! Hogy napjainkban nagyon ritka szüle neveli helyesen gyermekét. Az urak egyetlen gyermeküket jobban imádják mint Istenöket. Mindent kényök, kedvök, szerint megengednek gyermekeiknek ; nincs oly kívánsága a gyermeknek, a melyet még a föld alól is elő ne teremtenének részökre. Persze a gyermek éles eszével hamar átlát a szitán, észreveszi a kegyet, s igyekszik mindenben kívánságát érvényesíteni. Nem csoda aztán, ha ily elkényeztetett gyermekkel az iskolában nem lehet bírni, s ha majd öngyilkossá lesz az élet delén, mivel nem úgy történik valami, amint ő akarná. S amig az úri gyermekek mindenben dúskálnak, addig a közönséges föídmivelő nép gyermekei a legszükségesebb öltözékben, s tankönyvekben is hiányt szenvednek. S amig az úri gyermekek ritkán látják szüleiket templomba menni, addig a földművelőnép gyermekei látják atyjukat s bátyjukat a korcsmába menni templom helyett. S amig az urak méltatlankodnak az államra, s annak elöljáróira fizetésük nem emelése miatt gyermekeik előtt, addig a földművesnép gyermekei hallják atyjukat káromkodni az adó miatt. S amig az úri családban a férfi és nő gyakran összeszóllalkoznak, egymásnak szemökre vetik : a hozományt, fényűzést, korhelységet és hűtlenséget, sőt gyakran elválással fenyegetődznek, addig a paraszt üti, veri feleségét berúgott állapotában. Most már mindezeket látják s hallják a gyermekek ; szép szó helyett, gorombát hall, figyelmeztetés s jó tanács helyett elválást emlegetnek, s ütést lát : kérdem, hogy az ily viszonyok közt felnövő gyermekek hogyan lehetnek vallásosak, honszeretők, szüle testvér s barát tisztelők ? Bizony nagyon elszomorító, s nem könnyen javítható hiba ez, amelyben családi nevelésünk szenved. S ez ebben az állapotában hasonló ama szépen fejlődő csemetéhez, melynek gyökerét féreg pusztítja. Az eddigi tanulmányom s tapasztalatom, arról győzött meg, hogy a szülőknek látogatása s e látogatás alkalmával való oktatása oly módon, hogy a szülék azt ne tanítás ! nak, hanem nekik megfelelő mo- j dórban való társalgásnak tekintsék : célhoz vezet. i Azonban e munka hosszú időt s kitartást vesz igénybe. Azért ha munkájának foganatját valaki mindjárt nem látja, ne essék kétségbe. Ne essék kétségbe azért, mert az 1 órának árnyékát is előbb menni nem látja, hanem csak azt veszi észre, hogy jóval előbb ment ; a fűben sem azt látja, hogy nő, hanem hogy nőtt, H. Gy. hihes:. — A kaszinó estélye. Az esztergomi kaszinó vasárnap este érdekes előadásnak volt színhelye. Dr. Komlósy Ferenc p. kanonok, ki mint az interparlamentáris bizottság tagja volt Amerikában, ezen útjáról tartott előadást, mely alkalomból a kaszinó nagy termét előkelő női és férfi közönség töltötte meg. Előadását Fiúménál kezdette, hogy hajóra szállottak. Ismertette a 18 napig tartott tengeri utat, élénken vezetett városról városra hol megfordult, nagy körvonalakban emsékezve meg azok mindegyikéről. Majd áttért bő tapasztalatainak előadására. Ecsetelte az ottani társadalmi viszonyokat, a nőknek, férfiaknak társadalmi és a családbani állását. Beszélt azok vallásosságáról, az iskolákról, a neveltetési rendszerről. Rendkívüli érdekes és tanulságos előadását, mely másfél óráig tartott mindvégig feszült figyelemmel hallgatták, meiynek végeztével zajos ovátióban volt része. Dr. Földváry István elnök mondott a népszerű főpapnak a kaszinó nevében köszönetét. Az előadást vacsora követte, mely után a fiatalság táncra perdült. — Elöieptetós a hadseregben. Háziezredüokben előléptek : Novák Ferenc őrnagygyá, áthelyezve a 19. sz. gy.-e.- hez. I. oszt. kapitányok lettek : Platzer Adolf, Kostial Zsivanovic János, Wald- stetter Zipperer József báró. II. oszt. kapitányok lettek: Bárdosi Demeter és lovag Hültl Ernő, ez utóbbi áthelyezve a 101. számú gy.-ezredhez. Főhadnagyok lettek: Gráf János, rétfalusi Müller Tódor, Kaltschmid Pál. Hadnagyok lettek : Marcsa Dániel, Lafore Lajos. A 76 ik gy.-ezredben I. oszt. kapitány lett: Csobán Sándor áthelyezve a 12. sz. gy.'ezredhez, kapitányokká lettek : Messendörfer Gusztáv, áthelyezve a 32. sz. gy.-e.-hez és Fries Rezső, áthelyezve a 42. sz. gy.-e.-hez/Főhadnagyok lettek: AVappel Rezső, Waldhauser Rezső és Petrovics Aristov. Hadnagy lett: Juhász István, áthelyezve a 69. sz. gy. e.-hez és Janda Richard. Ezred- orvosokká lettek : Lonauer Károly és Orlovszki László főorvosok. — Iskola felavatás [Párkányban. A párkányi izr. hitközség múlt vasárnap avatta fel ujonan épült két tantermű elemi iskoláját, igen szép ünnepély tömöttek és vastagok és a falon kétszáz drb. vadszőlőből összefont, három ember magasságú ágyú sövények vannak. Belülről mindegyik cementtel, mésszel és gipsszel van kitöltve és oly magasak, mint egy fürdőkupola. Ezek a sövények Tepedelen magaslatával szemközt állanak s körük teljes ötven darab ágyúval vannak fölszerelve. Minden ágyú mellett készen állanak a szükséges kellékek és a szolgák kezében kanóc van, derekukon kard lóg. A várnak a Dunafelől való oldalán három mináret magasságú szikla felett álló erős védő fal van. Mellvéd, torony és bástya nincs rajta. Ez a fal terjedelmes lévén benne néhány kilátásra alkalmas ház van. A topkháne (ágyú telep) és a falon elnyúló rácsos tetőzet, melyben fényes veres posztóval fe dett német, iszfáds (svéd) és magyar á-gyúk vannak. Mindegyike egy-egy Rum (birodalom) adójával ér fel. A Duna túlsó oldalán Dsigerdelen síkjára, Lára dombjaira, Laké hegyeire néznek. E topkhánéval szemben egy vizkut van, mely éppen száz rőfnyi. Vize a Dunából jön földalatti csatornákon s a kutból lóvontatású kerekekkel felhajtván, némelyik házba ég a kapu mellett levő víztartóba megy. Ebből a kupolás víztartóból szegény és gazdag vizet merit és szomját oltja. A topkháne alatt, a basa palotája és más házak alatt ciszternák vannak és az valamennyi vasfedelü. Ebben a felső várban 200 alacsonyabb magasabb, erős ház van, de kertjeik nincsenek. A várnak északra nyíló nagy kapuja van. Hármas kanyargó utcája, igen erős vaskapu ez. Minden kapu köze százszáz lépés. A legkülsőbb előtt lévő mély ároknak nagy mélysége fölött vaúáncos fölvonó hid van. Az őrök minden éjjel felhúzzák ezt és a külső kapu elé rostélyt tesznek. E kapu előtt levő nagytoronyba az előkelők és nagyok összejönnek s tavla (dominóhoz hasonló) és sakkjáték ürügye alatt a várat őrzik. E kapun belül hintókocsi- kon jönnek mennek, mivel az útjaik szélesek és kövezettek. E kapuk alatt vastag golyószóró ágyúk állanak készen köröskörül. A kapuk között levő boltozatok alatt, a szófákon (padokon) a várkatonák fölfegyverkezve őrködnek. A falak ípind hadieszközökkel vannak tele. A kapun kívül a vár meghódítója, Kodsa Mohamed basa a kapu jobboldalán egy nagy bástyát csináltatott, melyen három sor ágyú van ; ágyúi mind az árok jobb és baloldalára néznek. A középsű sor ágyúi mind a szemközti temető magaslatának, a felső sor ágyúi pedig Tepedelen magaslatának vannak fordítva. E kapun belül, egész a nyugati oldalon levő Toprák (föld) bástyáig épen Ötszáz lépésnyi az út. A Toprák bástya is két emeletes, erős kőből való, uj építkezésű bástya, melynek mindenik emeletén ágyuk vannak. Erről a bástyáról nem mer az ember lenézni. A Toprák-bástya közelében a várnak egy kis kapuja van. Lefelé a külvárosba vezető út ez, ló nem járhat rajta, az ember is csak nagy fáradsággal megy le azon. Ötszáz kőlépcsőből álló magyar munka ez. Sietve, a városba lemenő s onnan feljövő bátor vitézek ezen a lépcsős kapun jönnek-mennek. E kapuhoz közel, a várnak éj szaki szöglete végén egy kisvárban csupán a parancsnok aga, a ketkhuga aga, a vár imámja, a vár zenészei és alajbágje laknak. Más idegen be nem mehet, csupán a külső várba nyiló kis vaskapuja van. E kapu előtt egy törött szájú nagy ágyú vaa ; ostrom idején a külső várnak nagy kapuján befelé menő ellenségre ezt az ágyút elsütik s a felfelé jövő ellenséget mind összetörik vele. E kapun belül most a basák palotája van, a hol a sid-mejdán (vértanu-tér) látható. A kilátó-hely etszeráj-barunnak (palota-foknak) nevezik. Ezen a fokon egy nagy bástya is van, mely a többieknél magasabb. Az itt levő ágyuk mind negyven arasz magasságú ágyuk. Ezt a bástyát és a basa palotáját a 859. évben (1454) építette az Abul-Feth szultán Mohammed kánnal harcoló és Belgrád várát át nem adó Mátiser (Mátyás) királynak atyja. Néhányszor azonban az ostromlásokban megrongálódott, azért megcsonkítva maradt fen. Az alsó város és a külső város az érsek-bánnak építkezése. A basa palotájának kilátásra alkalmas köszkjeitől egész Komárom váráig a német császár építkezése. A basa , palotája külső falának tövében egészséges vizű csörgő van. Alulról a Duna folyóból ebbe a három minaret magas- ■ ságú sziklán levő csorgóba az építő- | - mester igazi mesterséggel hajtotta fel * 1 a vizet, úgy, hogy az ész elbámul rajta. Valamennyi viziutja egyenesen fölfelé í menő szökőkút gyanánt megy alulról * i fölfelé. A különösség abban van, hogy az a t viz nyikorgó kerekek által megy föl. >. E csorgóval szemközt levő utón kőből. i készült tiz lépcsős feljárattal egy dsámi i j (templom) van. Körösi László dr.
