Esztergom és Vidéke, 1904
1904-05-01 / 35.szám
2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE. (35. sr.Ám.) 1304. május 1 gyar iparunknak és kereskedelmünknek, hogy hazánk társadalmának vezetői is megbarátkozzanak a magyar termékek pártolásának nemes eszméivel és akkor elértük azt, ami után minden magyar szive eped és meg lesz az, ami még ma nincs meg: közgazdasági függetlenségünk, iparunk és kereskedelmünk felvirágozása. — n. Esztergom, ápr. 30. Virágtól habos, baba mosolygásu; betegek reménye, öregek életvágya május köszöntünk téged. Be szép vagy ! Erdők, berkek, rónák pazar színpompában bűvös illattól telítve fakadnak a nagy természet ölén. Mosolyog a kikelet, mint a gondtalan gyermek, kinek arcán az életüdesége csattan. Es eme rózsás, bájos mosolygáson szívja magába a reményt a beteg, a sir szélén álló aggot az életre vágyó sóhajával : élni tovább, no még tovább. .Gyönyörködni az életben az életnek, hogy érezzem a boldogság kincseit: az erőt, a munkát s nyomában a szenderitő pihenést. Bimbót szakaszt a párta szende viselője a leány, az érzelemtől izzó ifjú. Virágot szakaszt az ifjú nő és férj egyaránt ; bimbófakadás az élete. Csak a beteg, az öreg, a törődött nem szakaszt bimbót, virágot, mert tudatában van az élet becséről. Mi is az az élet becse ? Az életerő, az élethez ragaszkodó akarat és tudni, érezni azt, hogy élek, hogy a szervezet nem mondta fel szolgálatát és élni akarok. De vájjon a küzdelem, a fájdalom, a szenvedés, a megpróbáltatások viharai is az élet becsei ? Igen is azok. Annál inkább azok, mert azoknak leküzdésével az életvágy becse ül diadalt bennem az emberben, ki sz életet nem átoknak, hanem áldásnak ismerem. reánk . . . Akkor nem tudja mi az mimikor bűnhődünk a nélkül, hogy vétkeztünk volna, a mikor szenvedünk a nélkül, hogy remélhetnénk megváltást! Ha hivom, ne jöjjön el, ha irok, ne válaszoljon levelemre, ha beszélni akarok magával, ne hallgasson meg, bizonyára tudja miért bánik ugy velem, valószínűleg meg van győződve róla, hogy jobb bánásmódot nem érdemelek meg . . . Jól vigyázzon csak arra kérem, nehogy ez életben valaha legyenek gyenge percei, nehogy megértse valaha mi az, ha irgalmatlanul zúznak szét egy szegény beteg szivet. ... Oh soha se higyjen nekem ha nevetek féktelenül, hangosan, csak el akarom hallgatni szivemnek dobogását, csak azt akarom, észre ne vegye, menynyire zokog a lelkem. Ne higyjen hangos beszédemnek, jó kedvemnek, halálos sebet kapott az én meggyötrőtt szegény szivem ... És hogyha hízeleg hiúságának, ugy bátran dicsekedhetik vele, hogy én koldultam magától a szerelmet, hogy én csak egy halvány sugarát kértem cserébe mindazokért az érzelmekért, a miket magának adtam. Nem tudom szokott e imádkozni, ha igen, ugy értem is imátkozzék, az én szegény bűnös lelkemért . . . Az élet utáni vágy az erős, a szilárd és minden akadályt elhárítani törekvő akaratnak megnyilvánulása, mely a szenvedésben, a fájdalomban, a megpróbáltatások viharában veti meg boldogságának ágyát. Az életet vágyó akaratnak mindenben való érvényesülése a legnagyobb ékessége az embernek, mert abban nem kevesebb foglaltátik, mint a munka becse. S minő bohó, minő ingatág az ember, mikor mégtántorodik s félni kezd a munkától és boldogulását vagy ezen kivül keresi, vagy reményt veszítve megtörten önkezével száműzi az életet. Szegény ember"! Nézd a kikeletet, nézd a virágait; gyönyörködj a föld zöldelő bársonyos pázsitján; — figyeld meg a nyüzsgő életet a magasban danázó pecsirtától, a bokorban elrejtőző csalogány érzelmes csattogásától az apró hangyáig, hogy örülnek az életnek és mily nagy fokát bírják az életvágynak. Ne gondold, hogy munka, szenvedés nélkül. A természetben nincs hazugság, csak benned van az ember, ki ha megtántorodtál, elhiteted magaddal, hogy az élet egy nagy hazugság, holott csak a Te gondolkozásod az, mikor lemondasz az életről. Nézd a beteget. Fájdalmai tán a megsemmisülés sóhaját fakasszák, de az életbecsének tudata az orvosságot, a gyógyirt keresi. Nézd az aggot, amint a kikelet pompáján álmélkodva múltjának emlékein révedez és könnyezve felsóhajt: hála neked Isten ! Ime az élet becse ! Merengő gondolatok, kedves érzelmek és vágyak gerjesztője kikelet, — és van-e alkalmasabb tárgy erre, mint a virágtól habos, baba mosolygásu, betegek reménye, öregek életvágya, kikelet hava : május. Jertek leányok, ifj:*k, fiatal és elaggott férfiak és nők köszöntsük a kikeletet, hisz maga a köszöntés is a boldogságnak, az életvágynak édes érzete, mely andalitásával erőt ad a csüggedőnek és gyönyört az életet szeretőnek : szeretni az életet. S mi az élet ? A munka. S mi a munka ? az élet szeretete, az élet becse. Szeretni az életet! ez legyen minden szülő és nevelő gondoskodásának tárgya gyermekeinek jövője, boldogulása érdekében, mert ha nem az, akkor nevelése, képzése félszeg és ingatag alapú. Bertalan Vince. Rang és mód. Ez a jelszó a divat ma, ezért küzdenek á százezrek és a milliók. Pedig e kettő ritkán jár egyedül, mert a módot ritkán követi a rang és a rangot nem kiséri mindenütt a mód. A mindennapi élet ezernyi példája arról tanúskodik, hogy az emberek gyöngék, elvakítja őket, ha kiemelkednek a közembersorból és bizonyos ranghoz jutnak. Pedig uramistenem,, vájjon ki emelhet ki valakit a középszerből inkább, mint a a tömeg, melynek erre ezernyi módja van ? A tehetség ? Hány ezer tehetséges szegény ördög futkároz az életben, akinek nincs betevő falatja ! Csak az az egy hibájuk van, hogy nem tudják árulni olyan ügyesen a portékájukat, mint a másik, akit aztán a tömeg felemel vállaira. Hiszen a tömeget mozgásba hozni csak bizonyos ügyességre van szükség, mert a tömeg ritkán gondolko zik, csak érez. A felfuvalkodott nagyságok aztán elbizakodva tehetségükben, ami sokszor éppen a közepesen felül alig emelkedik, bizva a hozzájuk szegődött hagyományos szerencsében, de legjobban a betöltött rangban, mely igen sok előnyt biztosit a többi kis ember felett, elfeledkezik arról, ami volt. Azelőtt az emberekben sokkal több szerénység volt. Ma ezt kiirtja az élet tülekedő versengése. A szerény embert nem veszik észre, ez a gondolat nyilatkozik meg a nevelési irányzatban is. Pedig nem szabad a r,ang polcán sem megfeledkezni a múltról. És a módos embernek a szegényről. A rang és mód nem nyújthat boldogságot ; ezt csak a megelégedés adhatja. A megelégedés pedig csak akkor kopogtat be ajtainkon, ha kötelességeinket teljesítjük nemcsak magunkkal, hanem embertársainkkal szemben is. Ez a legnagyobb hibájuk azoknak ,akik a hatalom polcán vagy a gazdagság fényében sütkéreznek, hogy nem vesznek tudomást csak arról a szűk kis körről, amelyben mozognak. Igy keletkeznek a különféle érdekcsoportok, amelyek működése egyoldalú és általában véve gyűlöletes. Észre kell venni az életben, az utcán, a társaságban a rang és mód boldog tulajdonosainak, hogy kivülök is vannak emberek, akik röbbé és kevésbbé szintén betöltenek bizonyos hivatást és ha szűkebb körben mozognak is, de elvégzik kötelességüket, ami a legfőbb polgári erények egyike. De vájjon elvégzik-e ők? Gondoskodásuk tárgyát képezike azok, akik köréből kiemelkednek, tesznek-e azokkal jót, akiknek munkájából tőkét gyűjtöttek ? Az embereket ma a felvilágosultság jellemzi minden téren. Oh látnak ám azok az emberek is, akiket a rangban és módban duskálódók nem látnak meg, vagy nem akarnak meglátni. Es nincs olyan magas polc, ahonnan le ne lehetne szállni. A leszállás módozatai pedig nem mindig kellemesek. — n. •uaa MSN wan ssssKssesK» MvjMaan araini •W «HNBI tmÁmm mJkm W mtatsäeaml ztJmv&äBK wm — Beteg főügyész. Örömmel regiszttráltuk dr. Hulényi Győző megyei tiszti főügyészről legutóbbi számunkban, hogy sikeres orvosi műtét folytán a teljes javulásnak utján van. Legújabban Wienbői aggasztó hirek érkeznek, melyek szerént orrvérzése ismét megújult. — A mai hangverseny. A dr. Vajda hiUiil, Steiner Samu, Kirchner Elek és Forstmayer U'chard tanárokból álló győri zeneegyleti művész vonós négyes társaság mai hangversenyére, melyen Ernst Dezsőné urnő szivességből közreműködni fog, kiválólag felhivjuk közönségünk figyelmét és pedig kettős okból; első sorban mivel művészi szinvonalon álló zenei előadásban lesz részük, másodsorban pedig mivel a hangverseny tiszta jövedelmének egy része a főgymnasiumi diákasztal javára lesz forditva. — Tánccal egybekötött színielőadás. Az iparos ifjak önképző egylete ma esti 8 órakor egyesületi helyiségében tánccal egybekötött színielőadást tart. — Térzene. A katona zenekar által ma fél 12-től fél 1 óráig a bazilika lépcsőjénél tartandó térzene programmja hereeg induló Beissiatól. 2. „Lauschige Töne" keringő Ziehrertől. 3. Francia vígjáték nyitány Kéler Bélától. 4. „Das Lied vom Glück" a professor úr cimű operából Ujj Bélától. 5. Finale Wagner R Riensi c. operájából. 6. Magyar ábránd Bachótól. — Halálozás. Frendl Antal járásbiró sági aljegyző f. hó 28-án, életének 34-ik évében elhunyt Az ifjan sírba szállott tehetséges és szorgalmas tisztviselő temetése tegnap délután volt. —- Ki tekintendő kisiparosnak. A kereskedelemügyi miniszter egy legújabb keletű elvi jelentőségű határozatával kimondotta, hogy kis iparosnak csak az tekinthető, ki állandóan segédek és tanoncok alkalmazása nélkül dolgozik. A határozatot a miniszter egy, a városunkban felmerült vasárnapi munkaszüneti ügyből kifolyólag mondatott ki a pékekre vonatkozólag. — Visszavont rendelet. A vasúti forgalom helyreálta folytán a földművelésügyi miniszter visszavonta azt a rendeletét, melyben a budapesti vágómarhavásárra szarvasmarháknak lábon való felhajtását és az ugyanottani zárt sertésvásárra sertéseknek kocsin való behozatalát megengedte. — Tisztviselő értekezlet. Városunk tisztikara csütörtökön délután értekezletet tartott. Ez alkalommal bejelentette a polgármester, hogy az esztergomi tisztviselők által megindított fizetésrendezési mozgalom, amint arról a fővárosi lapokból és a beérkezett válaszokból értesült, minden hazai város tisztikarában is lelkes fogadtatásra talált. Az eddig beérkezet átiratokat rendre felolvasták. Majdnem m'nden városi tisztikar azt kivánja, hogy a tisztikar bajai egy országos értekezleten beszéltessenek meg és az itt kidolgozandó memorandum küldüttségileg terjesztessék a kormány elé. Zalaegerszeg város polgármesterének a tisztviselők országos szövetsége és a városok szövetkezése érdekében közzétett indítványa mellé a hazai városok tisztviselői lelkesen sorakoznak. A tiszti értekezlet kimondotta, hogy a rend. tanácsú városoknak május hóban tartandó országos congresszusán magát három taggal képviselteti, ahol is kifejezést ad azon óhajtásának, hogy a városok szövetségébe, a törvényhatósági jogú városok is lépjenek be, továbbá annak, hogy ezen az összejövetelen legyen megállapítva a városi tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó mozgalom kifejtésének módja. — Nyugdíjazás. A jogügyi bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott Nozdroviczky Miklós erdőmester nyugdíj kérvényével. A bizottság megállapította, hogy 34 év után illeti nevezett erdőmestert nyugdíj s megállapította az összeget. Kimodotta, hogy az erdő mester azon kérelmének elbírálására, hogy ő teljes fizetéssel nyugdíjaztassák, nem illetékes, mindamellett figyelmébe ajánlja a közgyűlésnek azt, miszerint 34 évvel ezelőtt a város terjedelmes és értékes erdő birtoka kezdetleges állapotban volt, hogy az üzemterveket és az erdők kezelését sikeresen oldotta meg, az erdőmesteri hivatalt egymaga alkotta és hogy szorgos, körültekintő munkálkodásával az erdőket dicséretes színvonalra emelte és ezáltal a városnak teteme3 anyagi hasznokat szerzett. — Áll. vál. ülés a megyénél. A megye állandó vállssztmánya tegnap d. e. 10 órakor ülést tartott, melyen, a május 16-án tartandó rendes tavaszi közgyűlésen tárgyalandó ügyek kerültek napirendre. — Csavargőzős járatok. A csavargőzös vasúti állomásra, valamint a Kovácspatakhoz a csavargőzös járatok a mai nappal megindulnak. — Vizsgálat a vasutasok eilen. A vasúti sztrájkból kifolyólag a komáromi kir. ügyészség a városi vasúti állomáson valamint a vonalon lévő összes alkalmazottak ellen vizsgálatot rendelt el, s annak szigorú foganatosítása végett a rendőrséget és a főszolgabíróságot megkereste. — Méhészek és gázdák figyelmébe. Az Országos Méhészeti Egyesület ktilö-