Esztergom és Vidéke, 1903

1903-03-19 / 23.szám

— A megyei tisztviselők mozgalma. Azon mozgalomhoz, mellyet Honth vár megye tisztikara kezdeményezett, várme> gyénk tisztikara is kimondotta a csat lakozást, mi végből a f. hó 9-én és kö vetkező alkalommal tartott értekezletén alábbi határozatot hozta meg, mit az összes vármegyék tisztikarának küldött el, s mi a következőképen szóll : Kedves barátaink ! Hont vármegye tisztikarának lelkes hangú felhivása minket is sorompóba állított. Azon sorompóba, ahol a vármegye tisztviselői és alkalmazottai erkölcsi tekintélyük és anyagi helyzetükért s ezzel végeredményében az önálló magyar nemzet legerősebb alapja és legbiztosabb támpilíérje, a jó magyar . közigazgatás megalkotásáért küzdenek. Teljésen átvagyunk hatva a felve­tett követelmények jogossága és igaz­ságától és bizunk a nemzet képvisele­tében, hogyha a magyar állam hiva­talnokainak anyagi jóvoltát magáévá tette, mint a hogy ezt a legutóbbi időben lelkesen felkarolta, nem fog elzárkózni a közigazgatási tisztviselők helyzetének javítása elől sem, mert mi nemcsak a magunk törvényhatósá­gát szolgáljuk, de szolgáljuk a ma­gyar állami közigazgatást is, amely nemcsak, egyik, de lassan-lassan már mindkét vállunkat igénybe veszi. Ezért összejöttünk folyó 9-én saját tiszti értekezletünkön és alispánunk Andrássy János kir. tanácsos elnök­sége alatt a következő határozatokat hoztuk, amelyeket a felhívás értelmé­ben veletek közülünk. Értekezletünk jól megfontolt hatá­rozata az volt, hogy bár elismerjük a vármegyei tisztviselői kar itt kezde­ményezett országos mozgalmának jogos­ságát és azt, hogy alapja a szükség és igazság, támogatója a méltányos­ság, mégis úgy találjuk, hogy e moz­galomtól még a látszatát is távol kell tartani annak a felbukkanható szemre­hányásnak, hogy az erőszak és a kény­szer színeiben vonul ki a küzdelem porondjára. A törvényes álláspontot és a tör­vényszerű eszközöket nem szabad fi gyeimen kivül hagyni. Csatlakozzunk mindnyájan a kez­dett mozgalomhoz, hogy egyidejűleg, vigyük abba legnagyobb erősségünket törvényhatósságaink törvényben gyö­kerező feliratait. Hisz azok ismerik legjobban érde­meinket, szolgálatainkat, küzdelmes hivataloskodásunkat s tudják legjob­ban, hogy bérünk csekély, bérünk б évről 6 évre bizonytalan is. Mi tehát első sorban ezt az erőssé­get óhajtjuk magunknak megnyerni, biztosítani, mert törvényes alapon biztosan állunk s a biztos talaj fél győzelem. Ennélfogva mi azt indítványozzuk, hogy a megindult mozgalommal egy­időben minden vármegye alkalmazot­tainak kara kérje fel saját törvényha­tóságát, gyakorolja lelkesen és nyo­matékosan felirati jogát és kérje azt — amely pontban mind megegyezünk — a magyar országgyűlés képviselő házától: 1. Rendeztessék a vármegyei tiszt­viselők és alkalmazottak fizetése és lakpénze országos törvénnyel egyön­tetűen és országosan úgy, mint az állami alkalmazottaké a most tárgyalás alá kerülő javaslatban rendeztetni fog, — jelesül, hogy a vármegyei alkal­mazottak a hasonló állású állami al­kalmazottakkal ugyanazon fizetési osztályba soroztassanak és az előlép­tetési viszonyok teljesen egyenlően legyenek szabályozva. 2. Alkottassák szolgálati pragmatika és független fegyelmi bíróság, orszá­gos törvény által. Egyebekben a március 25.-Íki congres­suson küldötteink által megjelenünk, a megindult országos mozgalomban részt veszünk és annak céljaira csekély erőinket baráti érzéssel felajánljuk. E célra kiküldöttük dr. Hulényi Győző tiszti főügyész elnöklete alatt dr. Perényi Kálmán főszolgabíró, dr. Major Ödön árvaszéki ülnök és Pisuth Kálmán aljegyző urakat. Egyben értesítünk, hogy e mai ha­tározatunkat foganatosítjuk is és ké­relmünket Esztergom vármegye tör­vényhatósági bizottságához benyújt­juk, úgy, hogy azt a tavaszi rendes közgyűlésén tárgyalhassa és nem két­kedünk abban, hogy szeretett várme­gyénk e határozatát és feliratát leg­közelebb kézhez venni, olvasni fogjátok. Értekezletünk azt is elhatározta, hogy fejezzük ki meleg kartársi üd­vözletünket és köszönetünket Hont vármegye tisztikarának, mert aki a kezdet nehézségén átvezet, a siker pálmájából egy részt már kiérdemelte. Bizalommal, szeretettel és együtt­érzéssel üdvözöl mindnyájatokat Esz­tergom vármegye alkalmazottainak 1903. március hó 9-én tartott üléséből és annak nevében : Andrássy János kir. tanácsos alispán. — Meghiúsult munkásgyülós. A szo­cialistikus érzelmű bányamunkások f. hó 15-én — irják Doroghról — az ottani nagyvendéglőben munkásgyülést akar­tak tartani, mi azonban dugába dölt, mivel a gyűlés rendezője, cserben hagyta a hívőket, kik az általános j választási jog behozatalát, május el- í sejének ünneppé emelését és a 8 órai j munkaidő behozatalát óhajtják. Sajátsa- j gos a dologban jegyzi meg tudósítónk, hogy az e fajta ülések mindig oly időre! tűzetnek ki, midőn a bánya munkások j fizetésüket ki kapják, midőn aztán a ki-1 küldöttek a szent cél nevében fölöznek j mit lehet, kárpótlásul adva, egy szebb j jövő biztató reményeit. Cselédek jutalmazása. Czobor László Hontvarmegye alispánja e hó 8-án két 1 negyven éven túl szolgáló gazdasági cse-1 lédnek adta át az esztergomi főkáptalan kiskeszi majorjában a díszoklevelet és az j 50—50 korona jutalmat. Volt diszban- j derium, tarack durrogás, ünnepi mise, j majd Horváth Gctál István intéző vendég- i szerető házánál nagy lakoma. — Felolvasás Bényben. F. hó 15-én délután Vimmer Kálmán érsek uradalmi intéző, magyarázatokkal iüustrált igen érdekes és tanulságos gazdasági felol­vasást tartott Bényben a kisgazdák hely-; zetéről, s azok bajainak orvoslásáról. A nagyszámú hallgatóság nevében, mely mindvégig érdekkel hallgatta az előadást, Kálmán Andor bényi intéző mondott ! köszönetet. Kivándorlás Dorogról. Dorogon is lábrakapott — miként tudósítónk írja — a hirtelen meggazdagodás vágya, mi az uj világba, Amerikába kivándorolni in- í gerli, a hiszékeny és félrevezetett népet, melyet szándékától eltéríteni, minden tö- j rekvés hasztalan munka. Hárman legköze­lebb indulnak, kik útlevéllel ellátvák már, s miként hírlik, számosan készül­nek azokat követni. = Mindenki tudja, hogy a Mauthner­féle impregnált takarmányrépamag a legnagyobb termést adja, hogy konyha­kerti magvaiból a legjobb főzelék és zöldség terem és hogy virág magvaiból fakad a legszebb virág. Szóval a Mauth ­ner-féle magvak a legjobbak, kész­letei a legnagyobbak és árai igen olcsók. Vagyonos koldus halt meg a na­pokban városunkban. Horváth Gyulának hivták, ki rendesen a »Fürdoc vendéglő sarkán kuporogva gyűjtötte a könyőrü­let filléreit, mellyekből halála után mintegy 8000 koronát találtak betéti könyvekben, mit hálából gondozójának és hű ápolójának, egy káptalani hajdú­nak testált. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós has­hajtó hatása és említésre méltó kelle mes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozot­tan Ferenc József keserűvizet. Nyavalyatörés! Ki nyavalyatörés, görcs és mái ideges állapotba szenved, kérjen Íratott, ingyen és bérmentve kap­ható a hattyú gyógyszertár által - Majna Frankfurt. 16316/1903. tkvi szám. Árverési hirdetmény. Az esztergomi kir. jbiróság mint tkvi. ha­tóság közhírré teszi, hogy Sztruhár Pál és neje Havár Julianna végrehajtatóknak Szauder Mihály végrehajtást szenvedett elleni 131 kor. 30 fill, és 15 kor. 30 fillér per, 16 kör. 30 fillér végrehajtási árverés­kérvényezési költségek kielégítése iránti végrehajtási ügyében az ezen kir. járás­bíróság, mint telekkönyvi hatóság terü­letéhez tartozó Epöl községben fekvő s az epöli 140 számú telekkönyvi betétben f 680 hrszám alatt foglalt ingatlanra 11 korona, az epöli 141 számú tkvi. betétben A I. I—2 sor 266 es 3316 hrsz. alatt fel­vett 26 ö. i. számú ház és zsellér bir­tokra 320 kor., az u. o. f I sor szám alatt felvett 2 / 652 ed rész közös erdő ille­tőségre 14 korona, az epöli 142 számú telekkönyvi betétben f 623 hr. szám alatt felvett váltság köteles szőlőre 37 korona és az u. o. f 675 hr. szám alatt felvett váltság köteles szőlőre 47 korona megállapított kikiáltási árban az árverés elrendeltetvén, árverési határnapul 1903. évi április hő 9 napjának délelőtti 9 Órája Epöl község házába kitűzetett azzal, hogy ezen határnapon fenti ingat­lanok esetleg a kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Bánatpénzül leteendő a fentebb emlí­tett ingatlanok kikiáltási árának io°/ 0 " a ' Árverezni szándékozók tartoznak a bánat­pénzt készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez le­tenni vagy annak a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről szóló elismervényt átszolgáltatni. A vételár egyenlő 3 részletben 3 hó­nap alatt fizetendő az árverés napjától számított 6°/ 0 kamatokkal. Az árverési hirdetmény kibocsájtásá­val egyidejűleg megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt a telek­könyvi hatóságnál és Epöl község házá­nál megtekinthetők. Esztergomban, a kir jbiróság mint tkvi. hatóságnál 1903. január hó 3-napján. Magos Sándor, s. k. kir. ítélő táblai biró Eladó ház. Esztergomban a vasút állomáshoz közel, 5 lakással, tel­jesen szilárd anyagokból épült, 1800 £j öl telekkel igen jó ivóvizű kúttal, pince és verandával ellátva kedvező feltételek mellett bármikor megvehető. Értekezni lehet a tulajdonos Brandzsa Mihálynál, Sziget, no szám. Meghivó­mat • Az Esztergomi helyi-gőzhajó részvénytársaság hivatalos helyiségében, (régi gőzhajó állomási épületben), 1908. évi április hó 6-án délután 3 órakor XVIII. évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Azon megjegyzéssel hogy a f. é. március 18-ra egybehívott ren­des közgyűlés határozat képes nem lévén, ezen másod izben egybe­hívott közgyűlésen az alapsz. 16 §-a értelmében a megjelent tagok számára való tekintet nélkül fog határozat hozatni. A közgyűlés tárgyai: í. Az igazgatóság évi jelentése. 2. Az évi mérleg előterjesztése, a felett való javaslat és határozat. 3. A felügyelő-bizottság jelentése és a felmentvény megadása. 4. Az igazgató és két kilépő igazgatósági tag választása. 5. Az alapszabályok 9. §-a értelmében teendő indítványok. 6. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag kijelölése. A közgyűlésen az alapszabályok 12. §-sa értelmében csak azon részvényesek vehetnek részt, a kik részjegyeiket 3 hóval a közgyűlés előtt már neveikre Íratták s 3 nappal előbb letéteményezték. A rész­vényeket a társulati irodában (régi gőzhajó állomási épületben) lehet letétbe tenni. Az eredeti mérleg és igazgatósági jelentés, a társaság irodájában n (régi gőzhajó állomási épület) van kitéve és a közgyűlést megelőző 8 napon át, a részvényesek által betekinthető. Esztergomban, 1903. március hó 18-án tartott közgyűlésből. Az igazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom