Esztergom és Vidéke, 1903

1903-10-29 / 87.szám

Köze! kétszáz iskolában a helyiségek kibővítettek s ugyanannyi helyen új tanítói állások szerveztettek. Az iskolák közül egyetlen egy sem államosittatott el és jó lehet, hogy egy két helyen állami iskolák felállításával a kath. iskolák beszüntetése kényszer helyzetből magától értetődik, de az iskolák létszáma nem csökkent sőt a tantermek és tanitók száma hatalmas számban gyarapodott. Kormányzatának első évében rendszeresítette a főtanfelügyelői állást, vezetését elkülönítette a pusztán egyházi és egyébb ügyek vezetésétől a melynek életbe léptetése után ma már hatalmas munka és anyaghalmaz feldolgozása tanúsítja a főegyházmegye népoktatás ügyének fejlődését. A főtanfelügyelőség életbe léptetésével összeiratta az iskolák vagyonát, valamint munkálatba vette az iskolák és tanítóinak törzskönyvét és mindezekhez, méltán sorakozik, hogy megíratta főegyházmegyéje összes népoktatási intézeteinek történetét. A tanitói tekintély és munkásság szakszerű vezetése irányítása és az igazgatói teendők megosztása céljából életbe léptette a főtanitói intézményt. íme egy adatokban gazdag élet történet О Eminenciájának tiz éves kormányzatából, mely lépésről lépésre tanúsítja a bíboros főpásztor meleg érdeklődését a magas kath. népoktatásügy fejlesztése és föntartása iránt. A munka még nem jutott befejezéshez, még folyamatban van. A köréje gyűlt magyar kath. paedagogusok bizalommal tekintenek a jövőbe és erős hitük, hogy egyházuk kezéből nem fog kihűlni a magyar nemzeti nevelés igazi tényezőinek ősöktől öröklött hagyatékának vezetése és gondozása, amihez azon hő kivánatunkat fűzzük : adja Kollonics utján udvariasabban ugyan, de ezintén eiutasitólag válaszolt. Ezzel Rákóczy sorsa végképen eldőlt. Bécsben nem lakhatott, mert nem birta elviselni az udvari körök sértő, lenéző bánásmódját. Visszatért tehát Magyarországba, de még mindig azzal az eltökéléssel, hogy küzdeni fog végzete ellen, s távol marad a politikától. Családi körébe húzódott, sőt német módra öltözködött, hogy tévedésbe ejtse és elidegenitse magától a reá néző hazafiakat. Oly kevéssé gondolt a cselekvés terén való íöllépésre, hogy 1698-ban ridegen elutasította Franciaország bécsi követének bizalmas figyelmeztetését, hogy királya kész őt megsegíteni, ha Erdély trónját meg akarná szerezni. Eszébe sem jutott ilyesmi, és szóba sem állt a követtel. De az események árja mindinkább magával sodorta. Mint Sárosmegye főispánjának hivatalos állásánál fogva sokakkal érintkeznie kellett s 1697. óta megbarátkozott a nála tiz évvel idősebb gróf Bercsényi Miklóssal, a felvidék egyik legnagyobb földesurával. Bercsényi egy ideig buzgó támasza volt a fennálló kormányrendezernek s tevékenyen közreműködött az 1697-iki fölkelés leverésében. De sem hűsége és szolgálatai, sem előkelő katonai és polgári méltóságai nem óvták meg attól, hogy a németek ne garázdálkodjanak jószágain, vele meg sértően ne bánjaa jó Isten, hogy a munka a bíboros főpásztor, Magyarország hercegprímása kormányzata alatt nyerjen betetőzést, miért is kérjük a mindeneknek Urát, ajándékozza őt meg hosszú élettel, erővel és egészséggel ugy is mint egyházfejedelmet, úgy is mint a magyar kath. tanügy egyik nagynevű bajnokát a magyar hercegprímások sorozatában. Bertalan Vince. Lehet-e a megye hivatalos lapja az ^Esztergomi Közlöny" melléklete. Lapunk mult számában kimutattuk a miniszteri rendeletre való hivatkozással, hogy a megye hivatalos lapja, az »Esztergomi Közlöny*-nek melléklete nem lehet. Azok miket irtunk tények, melyeket a beszerzett adatok és a ministeri rendelet alapján irtunk. A jó öreg Közlöny az ellenünk intézett kirohanásban azt irta, hogy miért nem szereztünk magunknak nagyobb tájékozást, s miért nem kezeltük a tárgyat nagyobb előkészültséggel. Hallgattunk rája s hogy nagyobb tájékozást szerezzünk magunknak, betekintettük az 5492/903 alispáni számú iratcsomót, mely a hivatalos lap ügycsomója s most már, hogy azt betekintettük, mellünket verve mondjuk el, hogy minden amit irtunk csak halvány képe annak az agyafúrtan kieszelt és palástolt önkénynek, melyet az acták kétségen kivül igazolnak. Megírtuk azt, hogy a ministeri rendelet értelmében megyénk hivatalos lapja, az Esztergomi Közlönynek melléklete nem lehet, de, hogy külömben sem lehet, azt a következőkkel igazoljuk. Irányadó egyedül azon szerződés lehet csak, mejyet a hivatalos lap szerkesztője — bár szerintünk törvényellenesen, mivel öszeférhetet lenség esete forog fenn — a megyével kötött. Betekintettük ezen szerződést s annak 3-ik pontjában nak. Eképpen mindinkább összeütközésbe jutott a német parancsnokokkal, a kik viszont ő ellene emeltek gyanúsító vádakat. Mint Rákóczyt, őt is rossz szemmel kezdték Bécsben nézni; mindketten személyes biztosságukat féltették, a mint hogy Rákóczy tényleg állandóan titkos felügyelet alatt állt. A közös veszély a két előkelő urat egyre közelebb hozta egymáshoz. 1699. óta az ország állapotáról is sokat beszélgettek s Bercsényi örvendezve tapasztalta, hogy Rákóczy német ruhája alatt hazája és a magyarság romlásán mélyen kesergő sziv dobog. Egyetértettek abban, hogy tenni kell valamit ; de abban is, hogy az ország sokkal gyöngébb, semhogy a maga erejéből menthetné meg magát, s hogy az idegen uralmat csak idegen segítséggel lehet megdönteni. Rákóczynak eszébe jutott, hogy az a szerződés, melyet egykor dédapja, I. Rákóczy György a svédekkel és franciákkal kötött, utódaikra is kiterjed, s igy e szerződés alapján a svédek vagy franciák segítségét б is igénybe veheti. Lelkének e vajúdásai közben történt, hogy 1700-ban Ferréol, Franciaország portai követe bizalmasan felhívta, indítson mozgalmat a németek ellen. Ez megerősítette abbeli hitében, hogy számithat XIV. Lajos támogatására. Elhatározta tehát, hogy Franciaországhoz fordul. Bercsényi heIyeslé szándékát, csakhogy nehezen az van, hogy >Esztergommegye hivatalos lapja* 'önálló lap. Arról, hogy az melléklet lehetne, a szerződésben szó sincs. De, hogy maga a hivatalos lap és Közlöny szerkesztője is elismerte ezt, és pedig írásban, igazolja azt a csomónál elfekvő beadványa, melyben azt mondja, *hogy a pénztár kiméivé legyen ki adásoktól, hogy az előfizetés leszállítható legyen, módot kellett keresnem, mely által az előfizetők számának gyarapítása várható. Ez pedig csak az esetben érhető el, ha lapo?7i (t. i. az Esztergomi Közlöny) mint uj vállalkozás, illetve átalakítás folytán első sorban vármegyei hivatalos lap, társadalmi jellegét továbbra is fenntartja.

u Tehát azért csinálta önkényüleg a látszólagos reális uniót a Közlöny szerkesztője a hivatalos lappal, hogy a hivatalos lapot népszerüvű tegye az »Esztergomi Közlöny révén, s hogy a hivatalos lap kiadása minél kevesebb legyen. Hát ez a célzat szép és helyes, csakhogy ebben egy kis csalafintaság van. A hivatalos lap előfizetési ára szabályszerint a megyét illetné, úgy a kiadások is, jelen esetben azonban a hivatalos lap szabályzatának csalafintasággal szerkesztett 26-ik §-a szerént, mig az Esztergomi Közlöny jelenlegi szerkesztője szerkeszti a hivatalos lapot, addig az előfizetések valamint a hirdetések őt illetik. S bár mennyire takaródzék is, itt a lóláb nagyon is kilátszik. Azt hangoztatja ugyanis, hogy a megye érdekében van az unió a két lap között, holott a most elmondottak szerént tisztán önérdek a megye érdekének köpönyege alatt. Beigazoltuk ime mult számunkban, hogy a ministeri rendelet alapján a hivatalos lap melléklete a Közlönynek nem lehet, beigazoltuk jelenleg azt, a megyével kötött szerződésre való hivatkozással de beigazoltuk a fentebb ismertetett beadva nyából a Közlöny szerkesztőjének, hogy állítólagos célszerűségi okokból véli a kapcsolatot fenntartani, melynek utógondolata azonban az önérdek a megye cégjének a felhasználásával. S hogy megmutassuk, hogy menynyire tájékozottak vagyunk, legközelebb ki fogjuk mutatni, hogy mennyivel fizeti a megye túl a hivatalos lapot. ment embert találni, a ki levelét XIV. Lajoshoz kivigye. Épen ez időben készült az eperjesi német helyőrség egyik kapitánya, a belga származású Lougueval hazájába utazni. Rákóczy ismerte a kapitányt, a ki gyakran fordult meg házában. Beavatta tehát titkába s fölkérte, menjen Belgiumból Versaillesbe, s adja át levelét Lajos királynak. Longueval azonban az udvar kémje volt, s mielőtt kiutazott, bemutatta a levelet; ugyanezt tette később a válaszszal, melyet Rákóczynak nem a király, hanem a francia külügyminiszter irt. A dolog vége az lett, hogy Longuevalt, midőn Rákóczy ujabb levelével Bécsből, hol azt ismét bemutatta, tovább utazott, Linzben letartoztatták, hogy az a szine legyen a dolognak, mintha a rendőrség jött volna a nyomára ; Rákóczyt pedig 1701. ápril 18-án hajnali két órakor nagysárosi várában német katonák elfogták, s hálószobájából az eperjesi tömlöcbe, innen pedig május 5-én Német-Ujhelybe vitték, a hol ugyanabba a szobába zárták, melyben nagyapja Zrínyi Péter töltötte utolsó napjait. Sok más elfogatás is történt. Bercsényi azonban hirét vévén Rákóczy elfogatásának, és annak, hogy őt is keresik, szerencsésen megmenekült és Lengyelországba futott. Rákóczy pöre hosszasabban elhúzódott, s ezalatt nejének sikerült megnyerni az őrizetével megbízott századost Lehmann Gottfriedet, Jegyzoegyleti közgyűlés. Az Esztergom megyei községi és körjegyzők egyesületének rendes őszi közgyűlése f. hó 26 ra hétfőre volt egybehiva a vármegyeház közgyűlési termébe, melyen a tagok csekély számban jelentek meg. Elnöklő Berényi József megnyitójában sajnilattal constatálta, hogy az egylet tagjai saját ügyeik iránt oly csekély érdeklődéssel viseltetnek. A jegyzőkönyv hitelesítése és az 1904. évi költségvetés elfogadása után, a közgyűlés elhatározta hogy az »Erzsebet árvaházt-at évenkint állandóan segélyezni fogja. Ezután kimondotta a közgyűlés, hogy a vármegye bizottságához kérvényt ad be, hogy a törvényhozáshoz az iránt írjon fel, miszerént a hét éven felüli elhagyott gyermekek tartási költségeit ne a községek, hanem a kincstár viselje. Majd felolvastatott az elnök következő évi jelentése. »Tisztelt Közgyűlés ! Midőn alapszabályaink rendelkezéseinek megfelelőleg évi jelentésemet ezennel beterjesztem, nem kell hosszadalmas előadásommal a tisztelt közgyűlés figyelmét igénybe venni, mert csupán két mozzanat az, mely a lefolyt évet a rendes és közönséges évek fölé emeli, s kiválóan jellemzi. És pedig az új ügyviteli szabályok életbeléptetése; továbbá az állami költségvetésen kívüli állapot és az abból keletkező bonyodalmak. Tiz hónapja immár, hogy az uj ügyviteli szabályok életbe léptek, mely idő teljesen elegendő arra, hogy ezen szabályok a gyakorlati élet tüzében kipróbáltassanak : s igy nem érhet bennünket azon vád, hogy elhamarkodva mondunk véleményt ezen új szabályok felett. Azt mindnyájan sajnosán tapasztaltuk, hogy ezen új ügyviteli szabályok korántsem felelnek meg azon várakozásnak, melyet hozzájuk fűztünk a »közigazgatas egyszerűsitése«-nek jelszava alatt. Mert kinek segítségével Rákóczy november 7-én megszökhetett és sokféle . veszély közt a felvidéken át Lengyelországba •jutott. Lehmann kegyetlen halállal lakolt ; íölnégyelték, s testének egy része még 1704. nyarán is, midőn Károlyi Sándor kurucai Ausztriába beütöttek, a bitófán függött. Károlyi levétette, s magyar földbe kegyeletesen temettette el. Rákóczy és Bercsényi javait lefoglalták, s a íejedelmet 1703. ápril 30-án fej- és jószágvesztéste ítélték. Bercsényi azt a félévet, melyet egyedül töltött Lengyelországban, arra használta, hogy érintkezésbe lépjen Du Héron varsói francia követtel, s magával Ágost lengyel királylyal. Pénzt és katonát kért, hogy Magyarországba nyomulhasson, mert nyomatékos idegen segély nélkül semmiféle vállalatba nem akart bocsátkozni. Rákóczy, mikor álruhában Varsóba érkezett, szintén a francia követhez fordult, a ki összehozta őt Bercsényivel. Ettől íogva egyesült erővel dolgoztak a francia segítség megnyerésén; a hazával s az itteni mozgalmakkal azonban semmi összeköttetésben nem álltak, mert nem ezektől, hanem idegen hatalom segítésétől várták a megváltást, és addig semmibe fogni nem akartak, mig lengyel barátaik és a francia kormány megfelelő haderőt és pénzt nem bocsátanak rendelkezésükre. (Folyt, köv.)