Esztergom és Vidéke, 1903

1903-09-17 / 75.szám

téseért, valamint József Ágost kir. főherczeg ő fenségénél személyes megjelenéseért egyesületünk örök háláját és köszönetét tolmácsoltuk. Ezen közgyűlés tiszte és feladata, hogy kifejezze hálás köszönetét Auguszta kir. főherczegasszony ő Fenségének a zászlóanyai tisztség elválalásáért, — br. Wesselényi Istvánné ő méltóságának a helyettesítésért és a közreműködött egyházi férfiaknak, nevezetesen : gróf Majláth Gusztáv rk. püspök ; Bartók György ev. ref, püspök, Ferencz József unit. püspök ; Rosescu Tullius gör. kel. főesperes; Grátz Mór luth. lelkész és dr. Eisler Mátyás főrabbinak, a kik lobogónkat annyi áldással és oly szép reményekkel biztatólag felavatták és szent hivatásának átadták. (Folyt, köv.) ± í • -•• • Színház. 1903. к/17. Szombaton és vasárnap Kerekes Mihálynak »Obrenovics Sándort cimű véres drámája került szinre a közönség élénk érdeklődése mellett. A ki a belgrádi királygyilkosságot a napilapokból olvasta s időt vett maga nak, hogy a képes lapok idevágó illustrációit is megnézze, az könnyen képet alkothat magának Kerekes drámájáról. A szereplők ugyancsak kitettek magukért és Rajznak Sándor alakítása, de különösen a legcsekélyebb arcvonásig hű maszkja és remek mimikája méltó feltűnést keltett. Lórinczy Erzsike Drága Masinája nagy tetszést aratott. Szerdahelyi ügyesen mozgott Lunyevica hadnagy szerepében. Bérezi nagy lelkesedéssel adta a királygyilkost és Kis az öreg komornyik szerepben sok derűs jelenetet idézett elő. Hétfőn zónaelőadásban Sulamith ment a címszerepben Herczeggel, ki igen jól megállotta helyét ; Bérezi pompásan alakította Jeremiás kérőt, ugy, hogy mindenkiben azt a benyomást keltette, mintha a tősgyökeres izr. rítusokkal már ab ovo tisztában lenne. Rajz Irénke vitt. A kutya már két napja böjtölt. Az anyóka minden pillanatban odatartotta eléje az illatos ételt, hogy annál jobban fölizgassa. Megérkeztek Longosardoba. Az anyóka kissé sántítva ment. Beszólt egy pékhez és Ravoletti lakása után kérdezősködött. Ez pedig visszatért régi mesterségéhez, újra esztergályos lett. Egyedül dolgozott műhelyének hátterében. Az öreg asszony benyitott az ajtón és igy kiáltott: — Hé, Miklós ! Az esztergályos megfordult; most elbocsájtotta kutyáját és rákiáltott: — Fogd meg! Fogd meg! A kutya dühösen rontott be és neki esett az esztárgályos torkának. Ez kinyújtotta karjait! és a földre rogyott, Pár másodpercig ott fetrengett, aztár mozdulatlan maradt, mig a kutya átharapta nyakát és darabokba tépte. Két szomszéd, kik ajtóikban ültek, tisztán emlékeztek rá, hogy egy vér kuldust láttak arra kijönni egy fekete kiéhezett kutyával, mely menetközben folyton evett valami barnát, melyet urs adogatott neki. Estére az öreg asszony hazatért. Ез éjjel már nyugodtan aludt. mr >ó-héber« táncokat lejtett és nagy. tetszést provocált. Külön emlékezünk meg Kis és Szécsinek a negyedik képben énekelt duettjéről, mely minden tekintetben elismerést érdemei. Kedden az »Ornagy Ur« czimű eredeti párisi felvér operett tartotta izgalomban a nézőket. Vígszínház! ez kell a magyarnak — és nem önálló hadsereg, a színház zsúfolásig telve, a közönség érdeklődése feszült, a tenyerek kivörösödnek (az orcák is) a tapstól (az orcák nem a tapstól). De elég ! — Lássuk (a medvét) a szereplőket. Hogy is volt ? Igen ! — A rózsaleány (Bérezi) szemünk előtt feslett ki bimbójából, partnere Vedrődy volt az oka és úgyis mint partner, de úgyis mint ok — ennivaló volt, remekül alakított ; Heltai hiven gyógyszerész szerepében ügyesen fogdosta a pióczákat; Polgár is okozott sok derűs perczet, Szécsyt bátran mondhatjuk a szobaleányok csillagának, Rajz mint ezredes nem volt zordon, de annál jobb házasságközvetitő. Lőrinczy E. (Polet II.) jó bakfis volt. Szóval az előadás fényesen sikerült és a közönség fenomálisan mulatott és ennekhatása alatt baljóslatuan oszlott szét. Szerdán Szécsi utolsó felléptével a >Drótos tót« került szinre, melyről jövő számunkban referálunk. Arzén. tességes és hazafias ténykedést — nem a biztatás, nem a támogatás segíti ösztönzi, ad szárnyakat ad ujabb erő-anyagot a további küzdéshez, hanem az igazságtalan bírálat, a valónak elferdítése, az irigység sugallta rosszakaratú lekicsinyítések, az akadályok gördítése és a méltatlan támadások nagy sorozata bénítja meg, teszi szárnyszegetté elkedvetleníti és végre a tétlenség homályába kergeti a haza és közérdeknek nagy kárára. Küzdelmes és fáradságos volt egyesületünknek 12 évi életútja, a mely idő alatt bőven osztogatta a lelketlenség tábora a tövis-koszorukat és röpitgette felénk mérgezett nyilait, de szerencsénkre hazafias és nemesen gondolkodó nagy közönségünk józansága tagjainknak lelkes és kitartó támogatása; önzetlen és lángoló hazaszeretetünknek, köteleségérzetünknek, kitözött czéljaink nemességének, munkásságunk tisztaságánaki ügyünk igazságának nemes és erős vértje megvédte egyesületünket a sebesülésektől, s ha lassan is és nehéz küzdelemmel, de mégis tántoríthatatlanul és szilárd lépésekkel haladt kiszabott utján — kitűzött czeljai felé. Fáradtan a nagy, nehéz és hosszú küzdelmektől, elkeseredve a méltatlan támadásoktól és folytonosan mesterségesen elénk emelt gátaktól és akadályoktól, de nyugott lelkiismerettel, a hiven és belsületesen teljesített munka nemes érzetével állunk itt önök előtt tisztelt közgyűlés és számolunk be sáfárkodásunkról a reánk ruházott és elvállalt kötelességek teljesítéséről. Egy éve annak, hogy Sepsi-Szt.György városában megtartott közgyűlésünk felhatalmazott arra, hogy egyesületünknek egyik legnagyobb alkotását, a Kolozsvárott létesített néprajzi muzeumunkat dicső Mátyás királyunk születési házában a nyilvánosságnak átadjuk. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy nagy királyA nap leszált. A kutya kimerült és elaludt. Másnap csillogtak a szemei, szőre felborzolódott és íolytonosan ráncigálta láncát. Az öreg asszony még most sem adott neki enni. A kutya nekidühödve, rekedt hangon ugatott. Igy mult el az ujabb éj is. Aztán, napkeletkor, Saverini anyó el ment a szomszédhoz és két szalmazsuppot kért tőle. Majd régi ruhadarabokat vett elő, melyeket hajdanában az ura viselt, ezeket körülkötözte szalmával, ilyképp egy emberi testet utánozva. Miután egy botot cövekéit a földbe, a kutyaól elé, ahhoz tartotta a bábot, mely ilyképp egyenesen látszott. Aztán rongyokból fejet is csinált rá. A kutya meglepetve nézte ezt a bábot és elhallgatott, bár az éhség szörnyen kínozta. Az öreg asszony aztán elment a mé szaroshoz és egy hosszú darab fekete belet vett. Udvarába visszatérvén, nagy tüzet rakott az ól mellett és azon szárította a belet. A kutya felugrott és még a szája is habozott dühében. Szemeit rámeresztette я pecsenyére, melynek illata beszorult a torkába. Az öreg asszony aztán ebből a bélből nyakravalót kötött a bábra. Sokáig csavargatta a nyaka köré, mintha legerősebb módon akarta volna odaszegezni. És moit elszabadította a kutyát. Az állat rettentő ugrással vetette manónk, Erzsébet királyné emlékére készített lobogónkat is fölavathassuk és szent útjára bocsássuk. Mindkét alkotásunk részleteivel a titkári jelentés foglalkozik, — itt cspk annyit említek meg, hogy a zászló-avató ünnepen a kormány és közéletünk legkiválóbb férfiainak élén ott volt József Ágost kir. főherczeg ő fensége úgy, mint apóst, királyunk О felsége legmagasabb személyének képviselője és úgy is, mint egyesületünknek dicső és szeretett védője. A zászlóanyai tisztet Auguszta főherczegasszony Őfenségének helyettesekéntBáró Wesselényi Istvánné ő méltósága teljesítette. Ugyanekkor megnyitottuk volt egyesületünknek egyik legnagyobb alkotását az E. К. E. muzeumot, a melynek szakszerű elrendezése, a tárgyak érdekes és tanulságos csoportosítása már a megnyitáskor általános tetszést és meglepetést keltettek. Az ünnepet védőnk, József Ágost kir. herczeg úr О fensége nyitotta meg. Felejthetetlen szavai még most is fülünkben csengenek, a midőn a király képviseletében továbbra is a nemzet pártfogásába ajánlotta egyesületünket, a melyet — úgymond — mindenkor támogatni, fejleszteni és édes hazánk javára fenntartani komoly szándéka. E megnyitó ünnep szépsége, fénye és fensége messze időkig fog mindenkinek emlékezetében maradni, mi pedig Örökítsük meg évlapjaikon, hogy szerény egyesületünk ezen kulturális-hazafias magyar nemzeti alkotásának megnyitóját hazánk nagyjai és közéletünk legkiválóbb jelesei megjelenésükkel országos fejedelmi ünnepé avatták. Jelentem a tisztelt közgyűlésnek, hogy az első alkalmat megragadva és Dániel Gábor képviselőházi alelnök, budapesti szakosztályunk elnökével legfelsőbb kihallgatásra jelentkeztünk és egyesületüuk nevében úgy О es. és apóst. kir. Felségénél legmagasabb személyének képviseltegát a báb nyakába és lábait annak vállaihoz támasztva, szaggatni kezdte. Hátraesett, szájában a zsákmánynak egy darabjával, aztán megint ráugrott, fogait belevéste a rostokba, néhány falatot újra kiragadva, hátrabukott és veszett módon megint neki támadt. Hatalmas harapással tépte le most az arcát is és szétszaggatta az egész nyakát. Az öreg asszony mozdulatlanul és némán, lángoló szemekkel nézte ezt a jelenetet. Aztán láncra fűzte az állatot, két napig újra koplaltatta, aztán elölről kezdte az egészet. Három hónapon át szoktatta az állatot a harc e módjához, a nagynehezen kivívott lakomához. Most már nem fűzte többé láncra, hanem csak egy intésével uszította a bábnak. Végre megtanította az állatot, hogy széttépje, szétszaggassa a bábot, még ha nem is volt étel a nyakába rejtve. Jutalmul mindig megkapta a sült belet. A mint a kutya megpillantotta ezentúl a bábot, nagyot morgott, odafordult úrnőjéhez, ki ujját megemelve, harsány hangon kiáltott rá : »fogd meg !c Midőn Saverini anyó elérkezettnek látta az időt, gyónni, áldozni ment egy vasárnap reggel; aztán magára öltötte férje ruháit és igy, egy szegény, rongyos öregnek a mezében, egy szardíniái hajóssal, aki átvitte, kutyája kíséretében átkelt a tengerszoros túlsó partjára. Egy vászonzsákban nagy darab belet * •СГДш I ÍV I I íS m — Fehér Ipoly pannonhalmi főapát az elmúlt heten Tárkány községében adta fel a bérmálás szentségét. A község lakossága valláskülömbség nélkül nagy ünnepélyességgel fogadta a főapátot. — Szaceliáry György országgyűlési képviselőt Tokod és vidékének választó polgárai táviratilag üdvözölték, a nemzeti követelmények érdekében kifejtett ügybuzgóságáért. — Szabadságon. Pauk Rezső doroghi bányafelügyelő 3 heti szabadságát külföldi birtokán tölti. A bányafelügyelőt távollétében Winklener János annavölgyi főmérnök helyettesíti. — Áthelyezés. Herczmanszky Alajos főkáptalani uradalmi erdőgondnok Kesztölcről Kis-Komáromba főerdészi minőségben áthelyeztetett. — Hármas ünnepség Pilis-Csabán. Bucsu volt e hó 13-án Pilis-Csabán, meiy ritka látogatottságnak örvendett. Ugyanakkor osztotta ki Várossy székesfehérvári püspök ott a bérmálás szentségét, valamint ugyanakkor volt ünnepélyes installátiója az ujonan kinevezett piliscsabai plébánosnak, Lattyák Nándornak. Az ünnepségekre városunkból, valamint a környékről sokan rándultak Csabára. — A szálkai mandátum. 1902 évi július hó 28 án volt a választás, mely ellen petitiót adtak be, mely ügyben a választás megvizsgálását a budapesti tábla foganatosította. Be lévén a vizsgálat fejezve, a kúria a folytatólagos tárgyalást október 27-ére tűzte ki. — Rózsa hullás. Ifjan, fiatalon, életéaek tavaszán szállott a sirba. Hosszas szenvedéseitől váltotta meg a rideg halál, mely életének 16-ik évében ragadta magával Ráder Gábriellát Doroghon, kit nagy részvét mellett kisértek utolsó útjára. — Római zarándoklat. Felhívjuk közönségünk figyelmét arra nézve, hogy a Bertalan Vince tanár és Karkesz Lajos pilismaróthi lelkész által vezetendő zarándoklatban részt venni szándékozók e hó 25-ig jelentkezzenek, mert azon időn tul a jelentkezések nem lesznek figyelembe vehetők. A zarándoklat a tanítókon kívül minden jelentkezőt szívesen fogad s már is többen jelentkeztek a társadalmi osztályok magasabb köreiből. — A tokodi Erzsébet ligetről. Tokod község hazafias polgársága által létesített Erzsébet liget céljaira József-főherceg, a hercegprímás és a Metterních-féle bajnai uradalom nagy mennyiségű disz fákat és bokrokat adományozott. A tokodiak — miként lapunknak irják —