Esztergom és Vidéke, 1903
1903-08-15 / 66.szám
2 ESZTERGOM - Ы VIDÉKE. { QG. szaro.) i 3 augusztus 15 cz származásukkal nem ellenkezik. Azok a szülők, kik leányaikat csak áldozattal, önmegtagadással s mások támogatásával taníttathatják, jó előre fontolják meg, mi haszna lesz gyermekeik diplomájának, ha állást nem kaphatnak. De térjünk vissza intézetünkhöz ! A mi képzőnkben nincs nagy túl productió, különösen 1898, óta nincs, mely évben О Eminenciája 1553. számú leiratával akként rendelkezett, hogy az 1898/9. iskolai évtől kezdve csak e^y-egy tanfolyam álljon fenn évenkint. Azonban dacára annak, hogy a képzőnkben képesített óvónők nem is nyernek mindnyájan alkalmazást, azért még sem tartjuk intézetünket fölöslegesnek, különösen nem tartjuk a mai vallástalan korban. Meghozza ez az intézet áldásos gyümölcsét ama nők szivében, kiket képezünk, beplántálván keblekbe a vallásos érzületet, meggyőződést, hogy majdan az életben mint anyák vallásos szellemben neveljék gyermekeiket •, mert ha az otthon nem szent hajléka Istennek, ha nem vallásos anya neveli a gyermekek értelmét és szivét, nem is lesz abból a gyermekből hasznos polgára a hazának. Sőt nem csak hogy nem fölösleges, de szükséges is intézetünk, mert tapasztaljuk, hogy az állami és egyesületi óvónőképzőkben — ez utóbbiak pedig legnépesebbek — nincsenek tekintettel arra, hogy a kath. növendékek arány szerint vétetnének fel, minek következménye az, hogy kath. családokban más vallású neveíőnők működnek. Ha nem is nyer minden növendékünk állást, azért óvónőképzőnk mégis hasznos, mert a növendékek megtanulják a nevelés annyira szükkormány tervei szerint, az összes hadsereg egyesítését óhajtotta, mi kitűnik Bitorkeszig történt levonulásából. Tudván azt is, hogy ő az egyetlen tábornok a vezérlete alatt álló hadtestekben aki magyar, kit a valódi be'ső nemzeti közérzület és hazafiság vezérel, ezt kellett tehát teljesen megtörnie, hogy a hadtest demoralisatióját, már előre kifőzött tervének útját állhassa. Ezen megjegyzésem által nem akarok sem Pöltenberg, sem Leininger hallhatatlan érdemeiből mit sem levonni, mindkettőről köztudomású, hogy a felemelt zászlónak hű katonái voltak és hogy Görgei által cserbe hagyatva martir halált is szenvedtek, kiknek emlékét a magyar nemzet kegyelete örök! é megfogja órözni. De másrészt az sem maradt titok, hogy Kossuthnak és kormányának soha sem voltak hivei, sőt Görgeivel együtt lenézői és gunyolói, sőt egyenesen azok közé tartoztak, a kik, mint idegen származásúak a magyar nemzet érzelmi ügyét soha meg nem értették, azzal magukat soha sem egyénitették s állásukat mindig csak elvont katonai szempontból mérlegelték. De visszatérek a harc folyamára. Szerencséje a zászlóaljnak az volt, hogy az oroszok iszonyú ágyútüze elől, egy kivájt, derékig érő mélyedésbe vonhatta magát, • igy állását a balszárny majdnem setét alkonyatig megtartotta, habár az ott levő huszárság velünk együtt nagy veszteséget szenvedett az orosz golyóktól és röppentyűktől. A zászlóalj ennek dacára kitartóan megálta helyét, ütegünk pedig bámulandó hősiességgel majdnem alkonyatig folytatta a tüzelést. Hogy a központban és a jobb szárnyon mi történt, annak tudomásával nem birséges szabályait. Hiszen ma már az elemi, különösen az isrnétló iskolákban is elő van irva a nevelés szabályainak legalább főbb vonásokban való megismertetése. Es igen helyesen, mert tapasztaljuk, mennyire messze esnek még a középosztályú szülők is a helyes nevelés elveinek ismerésétől. Esztergom úri családai jobban felhasználhatnák az alkalmat, mely kinálkózzik arra, hogy leányaik a polgári iskola elvégzése után az óvónőképzőben folytassák tanulmányaikat ; amint teszik ezt más városokban az intelligens családok, nem azért, hogy gyermekeik e két tanfolyam befejezésével óvónői állást foglaljanak, hanem hogy magasabb képzettségre tegyenek szert, különösen a nevelésbe vágó szakismereteket megszerezzék. Ujabban városunk egy-két családja már megértette, mennyire hasznos leányaikra nézve az óvónőképző előadásainak hallgatása. íme, iskolánk munkateljes múltja és eredményes jelene, mely ama reményt táplálja szivünkben, hogy szép jövő vár reá. Midőn intézetünk tiz éves múltjára visszapillantottunk, még inkább meggyőződtünk arról, hogy üdvös, hasznos volt annak működése, megvan a jövőre is létjogosultsága ; nyugodtan állithatjuk, hogy Vaszary Kolos, kibornok hercegprímás О Eminenciája nem hiába áldozta a nagy költséget ; ez az intézet a késő utódok előtt is hirdetni fogja az ő nagy nevét, áldott szivének jótékonyságát s a nevelés ügyeért áldozni kész lelkének nemességét. Legyen intézetünk továbbra is éltető forrása a magyar kath. kisdedóvásnak, mozdítsa elő a vallatunk, csak később hallottuk, hogy a muszka haderő által átszárnyaltatott, mi pedig az orosz haderő átalános előnyomulásának előnyét felhasználva kellő rendben megkezdtük visszavonulásunkat és csak akkor vettük észre a Pokorny őrnagy által vezetett 51-ik zászlóaljnak a kukoricából történt rendszeres hátrálását. Mi azt hittük, hogy kívülünk a hadtestből senki sem menekült meg és Devecsernek vagy Derecskének vettük utunkat. Mielőtt azonban a kukoricások között vezető keskeny útra huszárságunk is bevonulhatott volna, egy osztag cserkési, lovas vad üvöltéshez hasonló csat|prditással támadta meg őket. A támadás hevessége huszárainkat pillanatra zavarba hozta, de magukhoz térve, azokat visszaverték. A zászlóalj és különösen az én századom csatárláncban födözte a visszavonulást. Az orosz Cserkesz lovasság egy része szinte csatárláncba oszlott, miután a magas kukoricába tömeges támadást nem intézhetett ellenünk, s igy ritka de megújuló csalártüzben folytattuk egész éjfélig visszavonulásunkat, midőn az üldözők elmaradtak. Derecskéhez érve láttuk, hogy ágyúink nagy része megmaradt és hogy lovasságunk és gyalogságunk bár kissé rendé lenül, de más uton megérkezett. Innen a visszavonulást egész Püspökiig folytattuk majdnem megállapodás nélkül. Oly nagy járatot életemben még soha sem tettem, már alig bírtam a járást, s talán el is maradtam volna, ha egy Nagy nevü tizedes fel nem szólít, hogy kapaszkodjam karjába, s vonszolt sokáig magával, mig nem pihenőre tértünk. (Folyt, köv .) sosság által megszentelt művelődés megszilárdulását; legyenek e képzőben tanuló óvónők lelkes munkásai a vallásos és hazaíbs szellemű nevelésnek. Számord Ignác. (Vége.) Hz idei selyemtermelés. Esztergom aug. 13. Az 1903. évi selyemtermelésre vonatkozó statisztikai nagy adathalmaz az év végéig lesz tüzetesen feldolgozható. Ennek dacára már most, megközelítőleg összeállította az országos felügyelőség az adatokat a vármegyében elért eredményről. Az adatok, mellyek tisztán a gubótermelésre és a gubó után kifizetett keresetre vonatkoznak, a következők : Ebed gubóbeváltó állomásnál 1902. évben beváltott selyemgubó 3.002; kgrm. kifizetett beváltási ár 5.737 korona. 1903. évben beváltott selyemgubó 2925 kgrm ; kifizetett beváltási ár 5.953 korona. Esztergom vármegyében 1903. évben beváltott selyemgubó mennyiségnek csökkenése a szederfa hiánynak tulajdonítandó. Az egész országban 1902. évben össze sen 1.342.125 kgrm. 1903. évben pedig az eddigi adatok szerint 1.705.000 Kgrm. selyemgubó lett beváltva. A dolog fontosságánál fogva fel kell említeni még azt, hogy az idén éppen ugy, mint mult évben emelkedtek a világpiacon a selyemárak és ennek következtében a tenyésztőknek a gubóért többet fizetnek, mint a mennyiért kötelesek lettek volna átadni a gubót az államnak. A tenyésztők jóval a beváltás előtt a következő árt fogadták el és pedig: az első osztályú gubóért 2 К 20 fillért, a másod osztályúért 1 korona 20 fillért. Ezzel szemben az első osztályú gubót 2 korona 30 fillérben ; a más*od osztályút I korona 40 fillérben váltották be. E"en áremeléssel az idén kerekszámban vett 1.700,000 kilogramm gubó után 240,000 koronával több keresetet nyújtottak a népnek, mint a hogy köteles lett volna fizetni az állam. Azt hisszük, hogy a felügyelőségnek ezen eljárása mindenkit meg fog győzni arról, hogy a tenyésztőket minden kinálkozó alkalom felhasználásával nagyobb jövedelemben részesítsék és hogy ez a szederfa és selyemtenyésztés iránti kedvet csak fokozni fogja. Н1БЕК НИРМ ИИВРИШ м^пм im^^^m ^^^^^ ^^^^шш шя — Nagy boldog asszony napja, a bazilika védőszentjének napja van ma, mely alkalomból a várban búcsú van. A közeli és távollabbi vidékről már tegnap délután sereglettek városunkba a búcsúsok. — A király születés napja. Ó Felsége hetvenharmadik születés napja alkalmából kedden reggel a főszékesegyházban ünnepi mise lesz. — B. Szabó Mihály megyei fejegyző tegnap Grácba utazott, hogy annak környékén lévő valamely fürdő helyet kérésen fel, hol szeprember Közepéig fog maradni. ^— Tanácsülés volt szerdán délután, midőn a tanács Mezey Kálmán, a gyöngyösi szinikerület igazgatójának kérvényét intézte el, s a kért engedélyt megadta, majd több rendbeli szabadságot adott. — A megye egészségügyi bizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott dr, Kurier Hugó párkányi körorvos fizetés emelésének kérdésében, s nevezett orvos fizetését 953 kor. 24 Alléról 1352 koronára, mig fuvarátalányát 88 kor. 40 fillérről 240 koronára javasolta felemelni. A bizottságot javaslata meghozatalánál az vezérelte, hogy a lulsó járási körorvosi fizetés már 25 év óta változatlanul egyforma, holott azóta, a változott viszonyok, a kor követelményei, az ingyen rendelés, gyógykezelés szaporodása eléggé indokolják a méltányos emelést akkor, midőn a fizetések általábó.11 felemeltetnek. Megjegyezzük, hogy a körzethez tartozó községek közül Párkány és Kőhidgyarmat nem tett észrevételt a fizetés emelés ellen, mig Biny, Kicsind, Kéménd és Nána községek ahhoz hozzájárulni nem akartak. — Halálozás. Özv. Eincinger Györgyné úrasszony tegnap délután elhalálozott. Halála nagy rokonságot borított gyászba. — A törvényszók köréből. Pu'ay Géza, kúriai biró, kir. törvényszéki elnök szabadságáról visszaérkezett és Hegymeghy László kir. törvényszéki birótól átvette a törvényszék vezetését. Visszaérkeztek továbbá szabadságukról Zsindely Ferenc, Pap Elemér kír. törvényszéki bírák és Geffert Elek dr. albiró, szabadságra mentek Hegymeghy László és Strausz Sándor dr. kir. törvéyszéki bírák és ifj. Fittler Imre, kir. törvényszéki albiró. — A párkányi róm. kath. legényegye SÜlet ma alaptőkéje javára dijtekézéssel, nemzetközi vílágpóstával és tánccal egybekötött színielőadást rendez Szalma Lajos helyiségében, melynek kezdete esti 7 órakor lesz. — Háziezredünk zenekara, mely Győrből huzamosabb időn át távol volt, visszatért állomás helyére. — A győri iparkiállitás megnyitása A győri kereskedelmi és iparkamara által rendezendő kerü'eti segéd és tanonckiállítás ma nyílik meg Győrölt, melynek ünnepélyes megnyitására városunkból többen rándultak fel. — Ipartestületi "képviselők. A győri iparkiállitás biráló bizottságában, mint ipartestületi kiküldöttek városunkból Szimhart Károly, Dudás Jínos és Mann Lajos küldettek ki. — Központi választmányi ülés lesz e hó 21-én d. e. 10 órakor a megyeházán, midőn a Renner Miksa duua-radványi lakos fellebbezésének felterjesztése kerül napirendre. — Tanítónői állás betöltése. Az elemi leányiskolánál megüresedett tanítónői állásra eddig hárman pályáztak, Schcnbeck Juszta, Gyurkóczy Izor és Pach Jolán. A választás e hó 21 körül lesz. — Esztergom megye a magyar ipar pártolásáért Megyénk tavaszi közgyűlésén elhatározta, hogy a hazai származású iparcikkek és termékek belföldi fogyasztása érdekében a vármegye öszszes polgárainak bevonásával mozgalmat indít s e határozatát propagálás végett a győri kereskedelmi és iparkama' ránkhoz tette át. Ebből kifolyólag a kamara fe hívást intézett kerülete összes kereskedelmi testületeihez s bizalommal kéri őket arra, hogy saját hatáskörükben s a rendelkezésre álló minden eszközzel hassanak oda tagjaiknál, hogy üzleteikben jó minőségű hazai iparcikkeket, főleg pedig ruházati, háztartási, lakásberendezési, gazdasági és irodai szükségleti cikkeket árusítsanak, továbbá .hogy a fogyasztó közönséget árjegyzé'kek, hirdetések stb. utján kellőleg tájékozzák arról, hogy mily hazai származású cikkek kaphatók üzleteikben s ily módon buzditsik a közönséget hazafias (kötelességének teljesítésére. Ha tehát a közönség, melynek hazafias feltuzdulására apellál ugy a kamara, mint Esztergom vármegye, megteszi kötelességét, bízva bizhatunk a honi termékek ! nagyobb mérvű kelendőségében, mert hiszen kereskedőink készséggel megtömik raktáraikat azokkal az árukkal, melyeket a közönség keres. Miért is ne , versenyezhetnénk idehaza is az osztrái kokkal a magyar munka értékének megbecsülésében ? i — A póksztrajk. A péksegédek és üzleti alkalmazottak hetekkel előbb kérj vényt adtak be a főispánhoz, melyben 1 elpanaszolták, hogy a mesterek a munkaszüneti törvényt nem hajlandók végrehajtani s a vasárnap délelőtti 10 órától, hétfő reggeli 6 óráig nem adnak