Esztergom és Vidéke, 1903

1903-08-09 / 64.szám

fejét tisztelő katholikus egyház hiveinek száz millióit, és keltett tisztelettől átha­tott részvevő megilletődést az egész művelt világ minden részében. Messze meghaladná szerény képességemet, hogy a pápaság közel tizenkilenc évszázados intézményének legnagyobb alakjai közt is kimagasló megdicsőült pápa rendkívüli egyéniségét méltassam. Itt és e pillanat­ban a mélyen meghatott kegyeletnek ki­vánunk csupán áldozni, és ezen ősi város, a magyar katholikus egyház bölcsője es főpapja székvárosa nevében annak egész közönségét átható érzelemnek kifejezést adni, midőn a katholikus világgal és az egész művelt emberiséggel közösen érzett benső részvétünket nyilvánítjuk a súlyos vcsttesség fölött, mely az egyházat az által érte, hogy hódolattal környezett fejének XÍII. Leo pápának jóságot és bölcseséget sugárzó szemei őrök álomra csukódtak. Meg vagyok győződve, hogy a tekintetes közgyűlés közrérzését jut­tatom kifejezésre abban a kérésben, hogy a gyászunkat és kegyeletes megemléke­zésünket a mai közgyűlés jegyzőkönyvé­ben örökítsük meg. Általános helyesléssel kisért ezen sza­vait majd igy folytatá. Azonban Tekintetes Közgyűlés, vál­tozandóság a földi élet törvénye. Borura derű következik, a bánatot és gyászt megvigasztalás és öröm érzelmei vált­ják fel, sőt mindkét érzés gyakran fakad egy azon forrásból. Az egyház gyásza is vigasztalás és reménynek engedett immár helyet, midőn az apostolok feje­delmének megürült székét a tegnapi na­pon megválasztott X. Pius pápa ő szent­sége foglalta el. Szivünk hő imája szállt az Ég felé, hogy uralkodása az egyház dicsőségére, az emberiség üdvös hala­dására, az országok és nemzetek béké­jének megszilárdítására és a kölcsönös felebaráti szeretet ápolására, minél di­csőbb eredmények áldásos gyümölcsét érhlje meg. Éljenzés követte a polgármester he­lyettes szavait, melyeket a képviselő­testület állva hallgatott meg. Még egy gyászesetről kell — foly­tatá — említést tennem, mely az el­múlt napokban városi közéletünk és tár­sadalmunk szűkebb körét érintette fáj­dalmasan, kitűnő polgártársunk és kép­viselőtársunk idősbb Eggenhofer József költözött el közülünk, s úgy tetszik még idő előtt — a jobb hazába. Egész életén át szünet nélkül kifejtett fár idhatlan munkássága, bölcs takaré­kossága, tiszta és becsületes üzleti szel­leme és e téren elért ritka sikerei min­denkor példa képül szolgálhatnak a józan gLJ. —————m шшашшмш! i • hogy a muszkák nyomunkban vannak. A rétsági rövid csata és a visszavonulás. Csapataink már mind előre haladtak, részben más irányt véve. Tehát kettőzte­tett lépéesel haladtunk és midőn a rét­sági határnak a ritka erdővel szemközt fekvő magaslatára ériünk, az erdő szél­ből megszólallak az orosz ágyúk, de a mi ütegünk is készen várta a támadást. Ugy álltunk meg a hegyoldalon, hogy úgy a mi, valamint az ellenség golyói fejünk felett repültek át. Midőn az ellen­lég nyomozása megszűnt, tovább indul­tunk. Ekkor láttuk, hogy az országúttól balra, előttünk fekvő korcsma, vagy gazdasági épület táján megelőztek ben­nünket a kozákok. Szerencsére egy visszavonuló huszár divízióra bukkantak, mely megkergette Őket. Ezután Balassagyarmatig háboritlanul haladtunk. Felemlítem közbevetőleg, hogy Balassagyarmaton egy kenyér csak öt forintért volt kapható, de még ez áron is elkelt. A legénység krumplit szedett az út melletti földekről. A Gyarmat mel­lett elvonuló keskeny vizén áthaladva, a hidat szétromboltuk és a víztől jó pus­kalövés távolságra tábort ütöctünk. A le­génység berakta a vízzel telt kottába a krumplit, hogy megfőzze azc. A tüzek már égtek, a viz imitt amott forni is kezdett már, midőn a kisfolyam túlpart­ján ismét mekszólalt az orosz ágyú. Kénytelenek voltunk tehát jóval hátrább vonulni, s éhségünket félignyers krump­és becsületes polgári munkásságnak és igyekezetnek. Mindvégig igénytelen egyszerűsége és a társas érintkezésben úgy, mint a zöld asztalnál minden feltűnést kerülő szerény egyénisége, békés és barátságos modora mindazok tiszteletét és rokonszenvét nyerte meg számára, kiknek alkalmuk volt vele érinkezni és együtt működni. Elhunyta széles körben keltett őszinte részvétet és nem kételkedem, hogy a tekintetes közgyűlés osztatlan érzésének adok kifejezést azon inditványnyal, hogy halála fölött érzett részvétünket jegyző­könyvünkben juttasuk kifejezésre és ezt a gyászoló családdal is jegyzőkönyvi kivonat alakjában közöljük. Ezután következelt a napirend egyet­len tárgya, a conversió. Tekintve, hogy a tanács a pénzügyi bizottság és a saját jelentését és javas­latát indokaival egyetemben és táblás kimutatásokkal felszerelve minden egyes képviselőnek megküldötte, azt a képvise­let felolvasottnak tekintette. Ezután a főjegyző előadta, hogy a pesti kereskedelmi banktól egy ujabb ajánlat érkezett be, mely szerint az a köt­vények beváltási árfolyamát egy negyed százalékkal felemelte. Felemiitette, misze­rint Schvarcz Adolf egy Írásbeli kérelmet terjesztett #16 a végből, hogy szóllitassék fel a jelzálogbank ujabbi ajánlat tételre, mely bank hajlandó engedményeket tenni, ha felszóllittatik. Felemlíti, hogy a kérvény a jelzálogbanknak időközben beérkezett ajánlata folytán, mely azonban figye­lembe nem vétetett, tárgytalanná vált. Jelezte, hogy a számvevő és a kereske­delmi bank szamitásai között differentia van, mely ügyben a számvevő telepho­nice beszélt nevezett bankkal, mely hozzájárult a számvevő számításához. Ezután következett a vita, melyben összesen öten vettek részt. Hárman a tanács javaslat mellett, s kettő ellene, Dr. Horn Károly előrebocsájtásával annak, miszerint hozzájárul ahhoz, hogy a kisebb kölcsönök nyomban felmondassa­nak, határozott indítványt terjesztett elő, hogy a pesti kereskedelmi bank ajánlata, mint olcsóbb fogadtassák el. A szőnyegen lévő kérdésnél úgymond a fő érvek a számok, mással indítványát indokolni nem tartozik, de ntm is szán­dékozik, amellyek pedig a pesti bank lival enyhíteni. A velünk találkozott Kóburghuszárok jóval távolabb verték le tábori karóikat. Előőrsöket állítottunk ki s e szerint mi fedeztük a hátráló há­rom hadtest vonulását. De azt fájdalma­san kellett tapasztalnunk, hogy az előt­tünk elvonuló hadsereg, az élelmiszere­ket teljesen felemésztette és nekünk nem volt mit ennünk. Ezen szorult helyzet­hez még az is hozzájárult, hogy a Kó­burg huszároknak lovai éjjel valamitől megijedve, a karókat kirántották s fu­tásnak eredtek és az utánuk siető hu­szároknak csak másnap reggel sikerült azokat összefogniuk. A sebesült lovak azonban kiadták párájukat. A zászlóalj és a huszárság látva, hogy élelmet sehonnan sem kap, panaszba tört ki. Azalatt mig a zúgolódás tar­tott, egy Vojnies nevű tizedes azon kér­dést intézte hozzám súgva, hogy eszem-e sült húst ? Már hogyne enném, ha volna, válaszoltam, mire egy jó darab sült hust nyomott a kezembe, mit kenyér nélkül jó izűen megettem, később tudva csak meg, hogy az elesett huszárló hú­sából ettem, mi azonban engem nem alterált. A zászlóalj ismételt panasza következtében elhatároztatott, hogy a völgy szórósban fekvő kis faluból requi­site utján szereznek élelmet és ez meg is történt. Szántuk a szegény, ha jól emlékezem tótajkú lakosságot, de a szük­ség törvényt bontott. (Folyt, köv.) ajánlatának biztosítják feltétlenül az elsőséget. Ellenérveket hoz fel a tanácsi ja­vaslat ellen, mellyeket három csoportva osztva ad elő. I ör. A pesti banknál, amennyiben az árfolyamú papírban adja a kölcsönt, 2.IOO.OOO koronát kellene a városnak felvennie, hogy az árfolyam leszámításá­val kijőjön az az összeg, mellyre annak szüksége van, mig a taksréknál csak 1960.000 koronát kellene kölcsön venni, mivel azt a takarék készpénzben adja. Szónok elismerj, hogy a két ajánlat kö­zött 140000 korona differentia van, ez azonban csak ujabbi conversió esetén jöhetne számításba, midőn a városnak az egész névleges Összeget kellene visszafizetnie, melyhez járul még a starno. Arra pedig, hogy a város ujabbi conversióba bocsájtkozzék, kilátás abso­lute nincs. 2- or. Ami ugy mond azt a nagyon hangoztatott helyi közgazdasági érdeket illeti, hát kijelenti, hogy közgazdasági hátrányt a város absolute nem fog szen­vedni akkor, ha a pesti banktol veszi a kölcsönt. Előnyösnek tartja az idegen tőke behozatalát, mely olcsó hitelt biz­tosit. 3- or. Ami a leghatásosabb érvet, a pótadó kérdését illeti, kijelenti hogy a 4000 kor. minimális pótadó fizetésre szolló feltétlen kötelezettségét a taka­réknak, sem reálisnak, sem e 1 fogadható­nak nem tartja. Adatokra való hivat­kozással, a takarék mérlegével igazolta, hogy az a pótadó veszteség kérdése csak szemfényvesztés, illusorius valami, mert hisz a takarék a pótadó címén fizetni kötelezett évi 4000 kor. minimá­lis összegnél jelenleg is többet fizet, a közel jövőben behozandó progressiv adó­rendszer alapján pedig legalább is öt­ször nagyobb adót, s annak megfelelő pótadót fog fizetni. Hosszas, érvekkel, adatokkal támogatott felszóllalását élénk éljenzés követte. Dr. Helcz Antal szólalt ezután fel. A teljes paritás álláspontjára kelyezkedve választhatunk — úgymond — mivel mérlegelve a raérlegelendőket, csupán egy-két száz korona a differencia. Hatá­rozottan állilja, hogy a két ajánlatot meg­közelítőleg egyenlővé teszi a pótadó kérdése, s vaksággal volnánk — foly­tatá — megverve, ha nem látnánk, fi­gyelmen kivül hagynánk azt. Ellenérve­ket, bizonyítékokat hozott fel dr. Horn állításainak lerontására. Ajánlja a tanács javaslatát az elfogadásra, felemiitvén vé­gül, hogy alaposabban előkészítve alig került még valami a közgyűlés elé, mint a conversió kérdése. Dr. Weisz Sándor a pótadó kérdésé­nek realitására felemlíti, hogy a takarék pótadója öt évvel ezelőtt még csak 50. korona volt. Dr. Fehér Gyula dr. Horn Károly fel­szóllalását tetszetős perbeszédnek mi­nősiti, melylyel hozzáértőket meggyőzni nem lehet. Majd a tanács javaslata mel­lett hozott fel érveket. Bártfay Géza szintén hosszasabban, adatok támogatásával érvelt a tanács javaslata ellen, melynek utána elnök el­rendelvén a névszerinti szavazást 44 szóval 16 ellenében a takarék ajánlata fogadtatott el. Végül pedig felolvasta­tott a kölcsönkötvény szövege egész terjedelmében. légy infectió az elmúlt, vagy a folyó év­ben nagyobb mértékben észleltetett, ott az úgynevezett csalogató vetések veen­dők alkalmazásba. Ezek abban állanak, hogy minden táblában már augusztus utolsó vagy szeptember első napjaiban több helyen néhány barázdányi őszi gabona vagy árpa vetendő, mely célra a legsilányabb minőségű vetőmag is használható. Ezen csalogató vetések arra valók, hogy a hesszeni légy ezekbe rakja pe­téit. Az ilyen csalogató vetések azután a rendes vetés, legkésőbb azonban a tél beálta előtt jól alászántandók, ügyelvén arra, hegy egész hosszukban tökéletesen föld alá kerüljenek, s igy belőlük ta­vasszal a légy rajok ki ne szálhassanak. Igen ajánlatos az ilyen csalogató veté­sek lehengerelése. Hogy a csemege szőlő eladása a ter­melőknek megkönnyítessék, a földmive­lési minisztérium által hirdetés fog kibo­csájtatni. Az erre vonatkozó bejelentő ivek a gazdasági egyesületnél adatnak ki, mi­nélfogva felkéretnek a szőlő tulajdono­sok, hogy az eladásra szánt csemege szőlő mennyiségét és minőségét /. év augusztus hó 20-ig a bejelentési iven I okvetlenül tudassák, mert a később be­érkező bejelentések figyelembe már nem fognak vétetni. „ A gazdasági egyesület "-bői. Mivel a hesszeni légy az ország nagy részében meglepően jelentékeny kárt okozott, az amerikai államokban tapasz­talt sikerek alapján a következő eljárás teendő. Azon község határában, hol a hesszeni — Ünnepi misék. Ma reggel 9 óra­kor a ' basilikában, az uj pápa megvá­lasztása alkalmából ünnepélyes Isten tisztelet lesz, melyre az érseki helynök a hatóságokat meghívta. Alispánunk a törvényhatóság bizottságát és tisztikarát azzal értesítette a meghívásról hogy a misén diszmagyarban jelenjenek meg. Gyülekezés fél 9 órakor az alispán hivatalos helyiségében. Ugyanakkor fog j az ünnepi mise a kegyúri templomban is megtartatni. I — A hercegprímás adománya. A hercegprímás a mocsai tűzkárosultaknak ' 1000 koronát adományozott, j — Dr. Földváry István városi főügyész szabadságidejét tegnap kezdette meg, ' mid ;n is Abbáziába utazott. — Üdülés. Dr. Horn Károly köz és váltó ügyvéd családjával több heti tartózkodásra Marienbadba utazott. — Obermayer Görgy nyugalmazott reáliskolai igazgató, neuhauseni fürdőzé­séből nejével hazaérkezett. — Fürdőzés. Mórász József köz és váltó ügyvéd több heti fürdő kúrára Karlsbádba utazott. \ Kaszinói mulatság. Kaszinónk har­madik nyári mulatságát tegnap tartotta meg a Kovácspataknál. — EskÜVŐ> Demjén Lajos f. hó 6-án vezette oltárhoz menyasszonyát Waldfo­gel Etelka kisasszonyt. — Bírósági hírek. Magos Sándor kir. táblabíró, járásbíróságunk vezetője fürdő­zéséből hazaérkezett. Dr. Alföldy Dezső albiró csütörtökön érkezezett haza sza­badságáról, s hivatalos működését a tegnapi nappal kezdette meg. Lipschitz József aljárásbiró hat hétre terjedő sza­badságát ma kezdi meg. — Hagyomány az aggok háza javára. Néhai id. Eggenhofer József az aggok háza javára 5000 koronát hagyományo­zott. — Színészet és állandó színház. Mezey Béla színigazgató kérvényt adott be a tanácshoz, melyben augusztus 21 tői szep­tember végéig terjedő időre szinienge­délyt kér. Kérvényében tudatja egyszersmind a tanáccsal, miszerént váró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom