Esztergom és Vidéke, 1903

1903-08-09 / 64.szám

sunkban az igényeknek megfelelő nyári színházat fog építtetni, melyre a tanács előzetes engedélyét kéri. — Eljegyzés. Vettük a következő rózsás hirt. > Schiß

"пег Stefiké Fekete Géza jegyesek. Budapesten, 1903 augusztus hó.t Midőn kedves munkatársunk szívbeli ügyét örömmel hozzuk a nyilvános ságra, kívánjuk, hogy mielőbb legyen része abban az általa megénekelt édes rabságban. — Hymen hír. Grósz István bányamérnök eljegyezte Magos Sándor kir. ítélőtáblai biró szép és kedves leányát: Mariskát. Azon sokaknak őszinte jó kivánataihoz, kik a szerelmi kötés alkal mából a boldog menyasszonyt üdvözölték ; mi is csatlakozunk. — Katonai zenekarunk {csütörtökön a reggeli vonattal a fővárosba ment, hova előnyös feltételek mellett lett szerződtetve. — Temetés. Pospesch Antal főmérnök ifjuan, tizennégy éves korában elhunyt egyetlen íigyermekét, Antikát csütörtökön délután helyezték örök nyugvó helyére a kir. városi sírkertben. A részvét, mely a nagy közönség részéről a fájdalomtól megtört szülőket környékezte, impozánsul nyilatkozott meg a temetésen. A nagy számú közönség soraiban, megje'entek az elhunytnak iskolatársai is, Nagy Antal reáliskolai igazgató vezetése mellett. — Halálozás. Kereskedő világunk egy régi és közbecsülésnek örvendett tagja Stern Márk hunyta le szemét f. hó 5 én. Hitsorsosainak bizalma az izraelita hitközség elnöki polcára emelte, mely tisztét évtizedeken át viselte, majd alelnöke volt a szentegyletnek és az izr. betegsegélyző egyletnek. Temetése pénteken délután volt, mellyen nevezett egyesületek lobogójuk alatl, testületileg vettek részt. Nagy számban voltak azok, kik elkísérték utolsó útjára. A halottas kocsit a hozzátartozók, rokonok, unokák hosszú sora követte. A temetőben dr. Weisz Sándor ügyvéd, mint a szent egylet titkára búcsúztatta el megható szavakkal. A gyászje'entés igy szóll : „Alulírottak úgy a saját, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a felejthetetlen jó férj, forrón szeretett atya, nagyatya és testvér Stern Márk az izr. hitközség évtizeden át volt elnöke, a chevra cadischa szentegylet és az izr. betegsegélyző egylet alelnöke, f. hó 5-én este 7 órakor hosszabb betegség után életének 73-ik és boldog házasságának 44-ik évében csendesen elhunyt. A megboldogult drága földi maradványa f. hó 7-én délután 3 órakor fog a Kossuth Lajos utcai saját házából az izr. sírkertbe örök nyugalomra té etni. Esztergom, 1903. augusztus hó 6. Béke lengjen áldott porai felett! özv. Stern Márkné született Mellinger Mari neje. Stern Dávid, özv. Knöpfller Adolfné, Stern Mihály testvérei. Szidi, Tábor Adolfné, Etel, Tábor Sán dorné, Amália, Scheiber Rezsőné, Janka, Rosenberg Fülöpné, Antónia, Schwarcz Márkné, Sebestyén Lipót, Stein Fanny, Sebestyén Jenő, Sebestyén Gyula, Sebestyén Aladár gyermekéi, Tábor Sándor, Scheiber Rezső, Rosenberg Fülöp, Schwarcz Márk vejei. Berényi Zsigmond, Tábor Ilonka, Tábor Pál, Tábor Juliska, Tábor Aranka, Scheiber Győző, Scheiber Elemér, Scheiber Ervin, Scheiber Zoltán, Scheiber Tibor, Scheiber Sxerénke, Rosenberg Imre, Rosenberg Terike, Rosenberg Erzsike, Schwarcz Béla, Schwarcz Ernő, Schwarcz Margitka unokái. — Egyenrangusitás. A belügyminister rendeletet adott ki, melynek kapcsán tudatja, miszerint az állami ipariskolák és a budapesti állami felső épitőipariskola a középiskolákkal egyenrangú tanintézetek közé soroltatott. — Az Amerikába vándorlás megnehezítése. A minister széles körben leendő kőzhirrététel végett az összes törvényhatóságoknak egy rendeletet küldött meg, melyben közli az északamerikai egyesült államoknak 1903 évi március 3-án, a bevándorlások megrendsxabályozása ügyében hozott törvényeinek kivonatát, melyből fe'emlitjük a következőket. Minden utas a parlraszálásnái 2 dollár fejadót köteles fizetni. Hülyék, elmebetegek, szegények, koldusok s ollyanok, kik előreláthatólag a közkönyörületnek esnének terhére, továbbá ragályos betegségben szenvedők, ollyanok kik bűntett avagy vétség miatt már büntetve voltak, többnejüek, anarchisták stb.-nek a partra szállás megeengedve nincs. Szigorú, I—5000 dollárig terjedhető pénz és szabadságvesztés büntetéssel rende'i mindazokat sújtani, kik a többek között a bevándorlásra rábeszélés, munkaadás ígérete és kilátásba helyezése alatt csábítanak külföldieket. Ezzel kapcsolatosan említjük fel, hogy a szomszédos községeinkből kivándorolt kőfaragóinknak Amerikában igen rossz sorsuk van. Tettüket már nagyon bánják, я készülnek vissza régi hazájukba. Többen közülök már uton vannak, s egy már meg is érkezett. — Kamarai ÖIÓS. A győri kereskedelmi és iparkamara augusztus hó Ii-én délután fél 2 órakor a kamara tanácstermében rendes közgyűlést tart. A napirend tárgyai : Elnöki előterjesztések. 1. Az iparossegédek fegyvergyakorlatáról. 2. Az államsegélyes gyárak építkezésé ről. 3. A hazai iparcikket árusító vasúti áruraktárakról. 4. A kereskedelmi utazók igazolványairól Romániában. 5. A balkán államokban való üzleti összeköttetésekről. 6. A honvéd fegyvet mestereknek a fegyver és fegyveralkatrészek árusításától való eltiltásáról. 7. Az Uroszországba irányuló kiviteli árucikkek uj vasúti díjtételeiről. 8. A m. kir. technológiai iparmúzeum munkagép kiállításáról. 9. Magyary József győri kályhagyáros panaszának elintézéséről. 10. A honi tpar pártolásáról. (Esztergom vármegye törv. hat. bizottságának 3551. sz. megkeresése.) п. A kamarai kerület évi jelentéséről. 12. A legutóbbi közgyűlés óta kiutalt iskolai segélyekről. 13. A kamara titkárának állandó fizetési pótlékáról. Titkári jelentés az ügyforgalomról. A kamarai székház ügye. A kerületi tanonc- és segéd- munkakiállítás ügye. A szatócsok és vegyeskereskedők cserépedény árusítása. Az ipari munka vasárnapi szünetelése. A megrendelések gyűjtését szabályozó rendelet módosítása, a) A calcíumcarbidra vonatkozólag, b) A pénzszekrény és trésorok tekintetében, c) A molnárok csuvározása tárgyában. A tatai járás kéményseprő kerületeinek beosztása. Csögle község uj helypénzdijszabályzata. Rátóth község helypénzdijszabályzata. Gyári betegsegélyző pénztár alakítása. Komárom sz. kir. város kérelme egy uj orsz. vásár engedélyezése iránt. A bélyeg és illetékszabályok rendezése. A megszűnt cégek törlése. A dohány kisárusok megadóztatása. Tag választása az ors'. Ipartanácsba. A vasúti hidak és vasszerkezetek árlejtése. Kérvény segélyezés iránt. Indítványok. — A megyei egészségügyi bizottság f. hó 13-án d. е. и órakor Kufler Hugó párkányi körorvos fizetésemelése tágyában ülést tart. — Közigazgatási bizottsági ülés lesz kedden d. e. 10 órakor a megyeházán. — A holnapi vásár a kőzhirrététel szerint meglesz tartva, melyre tekintettel állategészségügyi viszonyainkra, a hasított körmű állatok is felhajthatók. — »Tört remények.* Ez lesz a címe annak a diszes fehér vászonkötésben megjelenő tárcakötetnek, amely alatt kedves tollú munkatársunk, Herczog Szerén, lapunk hasábjain is megjelent és meleg érdeklődésnek örvendett tárcái október havában napvilágot fognak látni. A könyv előfizetési ára 2 kor. 40 fillér, mely husz tárcát, melyek egy önálló egészet képeznek, majd ezen kivül egy tiz részből álló cikksorozatot is fog tartalmazni. — Biciklisták lámpa nélkül. Több oldalról érkeztek panaszok lapunkhoz a tekintetben, hogy számos biciklista az esti órákban, különösen a Vízivárosban lámpás nélkül száguld, s tartja rettegésben a járó kelőket. Felhívjuk rendőrségünk figyelmét. — Elfogott és megszökött betörő. A nyitrai rendőrség 3 án az esti órákban épp abban a pillanatban kerítette kézre a Gang-féle betörés tettesét Orbán Jánost, midőn az ellopott három öltözet ruhán akart egy zsibárusnál túladni. El is zárták, azonban csodák csodája, reggelre hült helyét s a tömlöc ablakának vasrácsát kifeszítve találták. — Dinamit robbanás az ebszőnyi kőbányában Lorkovics Péter tűzmester gondatlan könnyelműségének f. hó 6-án két emberélet esett áldozatául az ebszőnyi kőbányában. Az egyik maga Lorkovics, a másik pedig munkatársa, Ivanics János. Csütörtökön történt, hogy a kőzetbe vájt két és fél méter mély lyukba, mi nem felülről lefelé függőlegesen, hanem a kőzet oldalán lefelé rézsut irányba volt fúrva, dinamit patronokat helyezett el Lorkovics, társa segédkezése mellett. A luk belseje valamivel, állítólag a kőzet belsejének meglazulása folytán betömődött, miért a töltények nem mentek be s igy Lorkovics ahelyett, hogy az okot kereste volna, s előírás szerint a töltényeket fával verte volna, vasdorongot fogott, s azzal verte azokat befelé, mellyek ennek folytán fel robbantak. A na

gy légnyomás a két szerencsétlen embert vagy 18—20 méter távolságra híjitotta el, kik szörnyet haltak, s akik közül a tűzmesternek testét darabokra tépve találták meg. — A családi asztal részére mindenütt kitűnően bevált a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé bevezetése. Aki jó kávét inni és mégis takarékoskodni akar, az ne használjon mást. mint Kathreinert az eredeti csomagokban. Azonban sohasem Kathreiner az, amelyet nyitva mérlegelve árusítanak, a mely körülményre különösen figyelmeztetjük igen tisztelt hátiasszonyainkat. A csekély többlet kiadás sokszorosan megtérül, mert csak a valódi Kathreiner igazán olcsó a használatban. = Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserűvizet. Kapható : Leitgeb János, Metz Sándor, Vörös József és Vilii József üzletében. Vallomás. (Részlet a »Tört reményekéből.) Irta: HERCZEG SZERÉN. Mindnyájunk életében van valami abból a balvégzetű hajlamból, a mely bennünket ahhoz az örvényhez húz, a melyet sokkal jobb volna elkerülnünk ; a melynél sűrű könnyhullatás és nehéz szenvedés, sok gyász és végtelen pusztulás vár reánk. Az é n szivembem még a rendesnél is több van azon vészes indulatokból, a melyek most is odasodortak a hol nemcsak nagy veszély vár reám, de a hol nem is igen hiszik el nekem, hogy a veszélybe tényleg szivemnek szenvedélye sodort. Én odakerültem most, a hol kockáztatok mindent a nélkül, hogy ellenértékül kapnék vagy akárcsak igémének is valamit. Talán egyszerűbb is így ! kényelmetlen dolog kötelező Ígéretet tenni annak, ki most megelégszik kegyelem adománynyal. A kegyelem morzsák osztogatását minden magyarázat nélkül be lehet szüntetni bármikor, az ígéretet számon szokás kérni, hiszen ime be van bizonyítva, hogy azt a mit nekem igért, már én most is számon kérem ! . . . Akik vétkeztek és elbuktak az emberi gyarlóság Örök igazságánál fogva, legalább azok részéről, kik megtudják érteni a vétkezők lelkiállapotát, számíthattak irgalomra. Legalább ezek részéről számíthattak rá, hogy elnézők lesznek irántuk, hogy nem fognak oly szigorúan ítélni, mint a hogy ítél a közönyös tömeg elkövetett bűnök felett. Az emberiség másik része, meg, amely soha nem vétkezett, de soha nem is érzett semmit, az sókkal kényelmesebb, semhogy lélektani problémák megoldásán fáradoznia és egyszerűen napirendre tér felette, hogy aki elég gyenge érezni, annál a sziv érzelmei erősebbek, mint az agy világos gondolatai és, hogy soha sem elég számító az ész, ha megszóllalnak hangjai a szívnek. Mégis be van bizonyítva, hogy legnagyobb része azoknak kik szerettek, részesültek annyi elégtételben, hogy elhitték nekik miszerint tényleg szeretnek, vagy legalább is csak azok kételkedtek érzelmeik őszinteségében, a kiknek nem állt érdekükben hinniők és végre is ha csak azok nem hisznek az érthető, de kegyetlen és fájdalmasan igazságtalan dolog, ha az nem hisz bennünk, a kiért vétkezünk, a kit lelkünk minden érzésével szeretünk. ... Az én magányom világába nem hatolhat be senki! Két érzelem lehet egymással rokon, két gondolat lehet hasonló, két szándék egyirányú, de a mit én érzek, azt ugyanabban a mértékben nem érezheti más, a mi nekem fáj, az oly nagyon nem fájhat senkinek. Látja kérem mikor egészen komoly hangon mondja azt a mit mondani sem oka, sem joga, hogy nem hisz szeretetemben, hogy ugy érzi, hógy érzelmeim már elhalványultak és lassan lassan egészen elmúlnak, akkor egy fájó érzés rezdül meg bennem és én ugy érzem, mindezt csak azért mondja, mert szeretné ha tényleg úgy volna. Szeretné ha nem volna kénytelea érezni, hogy azért az őszinte ragaszkodásért azért a nagy szeretetért amellyel körülveszem tartozik nekem valamivel már csak lovagias érzületeinéi fogva is és ezért kénytelen leróni vélt tartozását az előzékenység és az udvariasság egy bizonyos nemével, a mely hivatva volna rá, hogy leplezze, szive irányomban mennyire nem érez semmit sem. Hiszen ha irányomban csak valamit is érezne, akkor nem vádolhatna elhtdegüléssel. Akkor tudnia kellene, hogy a magára való emlékezéssel telnek el a napjaim, azzal vannak benépesítve éjszakákon át néma álmaim. Akkor tudnia kellene, hogy szeretem, mint a hogy még alig is szerettek embert valaha, hogy ragaszkodom hozaá, mint a hp^y ragaszkodik hivő ahhoz, mi szent csillag az éghez. Akkor, hogy is nem érezné, hogy mennyire drága nekem minden hibájával minden gyengéjével és minden bűnével .. . Oh, mert magának is csak vannak hibái, mint mind a többieknek. Nem tartozik ide, hogy bennem hiábavaló reményeket ébresztett, ki tudja talán nem is tette meg, legalább én nem merném állítani, hogy. igért forró szerelmet végre is csak elfogadta az enyémet és azt mért ne fogadta volna el ? Gondolkodom talán mégis, de nem, nem igért sem szerelmet sem hűséget . . . Vannak gyengéi! Nem sorolom ezekközé, hogy szánt szándékkal rabjává tett, hogy hizelgett hiúságának lábánál heverni látni engem az — erősét. Nem tehet róla talán ! Nem csalt, nem csábított, csak reám nézett bűvös szép szemeivel és a pillantásának nem tudtam ellentállni. Mikor bűneire gondolok nem jut eszembe, hogy láttam nyugodtan mosolyogni, mikor én remegtem az indulattól, nem gondolok arra, hogy láttam hidegen és közönyösen, mikor nekem zokogásba fult a hangom és nehéz könnyek remegtek szempilláimon. Ezért vádolni nincs jogom, tudom ártatlan benne ha mindabban a mit irántam érez oly kevés a szeretet . . . A maga bűne, hibája és nagy gyengéje, hogy bármily erős is egy gyenge pillanatban elragadtatta magát és fogadalmat tett. ígérte, hogy el nem hagy soha, hogy jó barátom marad mindig, hogy utaink ez életben nem fognak különválni és még esküdött is, hogy ezt nem fogja megbánni! Oh mondja csak drágám hogyan fog felelni érte ha egy napon majd eszembe jut számon kérni magától igéretét és esküjét ? Hogyan fogja bizonyítani, hogy nem szegte meg igéretét, hogy joga volt hozzá elhagyni engem a sok szenvedéstől meggyötörten szivem sebétől összetörten, oh mondja csak hogyan? ígérte ugy-e hogy enyhíteni fogja szenvedéseimet, hogy le fogja törülni könnyeimet, mondja csak mit fog mon-