Esztergom és Vidéke, 1903

1903-06-21 / 50.szám

2 iU>3. junius 21 és az Eötvös alap bizottságának koszorúival. Ez utóbbin e szavak álltak: Győrffy Iván emlékének a magyar tanítók és Eötvös alap or­szágos bizottsága. A beszédek elhangzása után el- búcsúztak az özvegytől és az ünneplő közönség szétoszlott. Nem hagyhatjuk azonban meg­jegyzés nélkül, hogy az ily ünne­pély rendezését, ha nem magán körre terjed ki, tervszerűen kell keresztül vinni, amit a jelen esetben nem mondhattunk el. Klió. A főgimnázium segítő egyesületének közgyűlése. A főgmn. segítő egyesület f. é. junius 17- én délután 5 órakor tartotta Boltizár József félsz, püspök elnöklete alatt a fő­gimnázium dísztermében évi közgyűlését melyen a tagok szép számmal jelentek meg. Az igazgató jelentése szerint a választ­mány ezen iskolai évben 3 gyűlést tar­tott, u. m. nov. 5-én, ápr. 18-án és junius 17 én. A választmány az év folyamán két ízben segélyezte a szegényebb sorsú tanulókat, u. m. nov. 5'^n április 18- án. Segélyben részesült első ízben 43 tanuló, másod Ízben 41, összesen 84 eset­ben adott segélyt. A segélyezés ruha- neműekben történt. Szétosztatott 11 teli kabát, 33 kis kabát, 45 nadrág, 22 pár cipő és 25 tornaöltözet (cipő, harisnya, nadrág, őv, tornaing és sapka). Az egyesület vagyona. Bevétel : tag­sági dijakból 350 kor., értékpapírok után 812 kor., takarékpénztári tőkék kamatai­ból 634 kor. 37 fill., összesen 1796 kor. 37 fillér. Kiadás : Tanulók segélyezésére 1559 'kor. 30 fiit., egyesületi szolga 50 kor., irodai költségre 8 kor. 60 fill. előtt s ez feledteté a vezérrel első rend­beli kötelességét, mely az ellenség tönkreveréséből állott volna s ezért nein vette figyelembe Klapka e figyel­meztetését, mely még a rendszeres ost­rom megkezdése előtt, tehát kellő idő­ben történt, és Görgeinek e két rend­beli hibája vezette őt később oda, hogy nemzete ügyét junius 28-án dacból fel­áldozta, a hadsereg sürgetett egyesíté­sének mellőzésével. És itt rejlik azon fő ok, mely őt a nemzetárulás bűnével bélyegezte meg. De még vissza fogok térni jelen munkám fonalán Görgeire, elmondandó nímellyeket az oroszokkal szemben tanúsított magatartására nézve. Kossuth is nagy hibát követett el mi­dőn a detronisatiót és a Habsburgok száműzetését, az Ónodi országgyűlés mintájára sietett kimondani, lehet, hogy ez által a magyar állam további ve­zetését győzelém esetére is akarta maga részére biztosítani. Lehet, sőt valószí­nűbb, hogy méltó indignatió állal vezet­tetett, ezen tényével óhajtván vála­szolni az Olmützben proclamáit ösz- monarchia, százados jogokat lábbal tipró lényére. Ezen feltevések bármellyikéből indult ki. — mit csak a lélek titkaiba belátó Isten mondhatna meg —• ez eset­ben is ezen ténye politikailag indoko­latlannak és elhamarkodottnak nevez­hető, de az igaz, odaadó hazaszeretetet és azon vágyat, hogy hazáját nagygyá tegye, tőle senki sem tagadhatja meg. De nem bocsájtkozoai a politikai ese­mények további hosszas történeti bírá­latába, hanem eredeti célomhoz képest szorítkozni fogok a csatákbani részvé­tem és az előttem lefolyt események hű ismertetésére. (Folyt, köv.) Összesen 1617 kor. 90 fill. A bevételi többlet 178 kor. 47 fillér tőkésitetett. A tagok létszáma. Ez iskolai évben, mely az uj ötéves ciklusnak 2-ik éve, I alapitó (Hollósi Rupert igazgató), 80 rendes és 15 pártoló tagja volt az egyesületnek. Az egyesületnek fönnállása óta 116 alapitó tagja van. Mint e jelentésből kitűnik, az egyesü­let már eléggé megizmosodott ; azért a befolyó tágsági dijakból és a tőke jöve­delméből a segítségért folyamodó és tá­mogatásra érdemes tanulóknak majdnem minden méltányos kérelme teljesittetik. A tanári kar és vele együtt az intézet jóakarói ezért újabban inkább egy má­sik rokon intézménynek, a kath. diákasztal­nak létesítésére igyekezetüket fordítják, melynek alapja évről-évre tetemesen gyarapodik. Ez év végén az alap állott 15,200 kor. névértékű 4 °/*‘os járadék­kötvényből, továbbá 2381 kor. 61 fill. készpénzből és I drb. 400 kor. névér­tékű üveggyári részzényből. Ha az alap ezentúl is az eddigi arányban gyarapo­dik, akkor néhány év múlva remélhető­leg életbe fog lépni a régen tervezett kath. deákaszta'. Végül az igazgató, a tanári kar és az ifjúság nevében mély háláját fejezte ki | az egyesület tagjainak, kérve őket, hogy J a jövőben is zárják szivükbe és támo­gassák ezen nemes célú intézményt, j A jelentés felolvasása után az egyesü- j let titkára olvasta fel a számvizsgálók jelentését, mely szerint tételenkint meg­vizsgálták a számadásokat és mindent > rendben találtak, minélfogva az igazga- j tónak és a pénztárosnak ezen isk. évre | vonatkozólag a további felelősség terhe . alól való felmentését kérik a közgyűléstől. | A közgyűlés a felmentést köszönetnyilvá­nítása mellett megadta. Miután az elnöklő püspök ur felkérte az igazgatót, hogy az egyesület ez évi I működéséről az egyesület védnökének, a j hercegprímásnak jelentést tegyen, köszö­netét mondott a közgyűlés nevében a ' tanári karnak e téren kifejtett buzgal- J máért és kérte a tagokat, hogy e nemes i célt a jövőben is támogassák. Ezzel a ! közgyűlés az elnök éltetése mellett vé- I get ért. Felhívás. Az 1901. év augusztus havában Szege­den tartott országos cipész iparos szak­kongresszus határozatához képest a fo­lyó év augusztus hó 15. és 16. napjain Debrecenben megtartandó országos ci­pész szakkongresszust országos cipész és munkagép szakkiállítással kapcsoljuk össze. Ezen kiállítással egyrészt elérni óhajtjuk azon célt, hogy a hazai cipész iparosok mai műizlcsét a fogyasztó nagy- közönségnek bemutathassuk és az ország külömböző részeiből kiállított cipő-ter­mékek összehasonlítása folytán meg­győzzük a fogyasztó nagyközönséget a hazai cipész iparosság szakfejlettségéről, ízléses, jó és versenyképes munkálataik­nak a küldföldről beözönlő cipőtermé­kekkel szemben való feltétlen győzel­méről, másrészt pedig meggyőzni kívánjuk a hazai cipész iparosokat az ezen iparág körébe vágó és működésben is bemuta­tandó gépeknek célszerűségéről és elő­nyéről. Felkérjük ennélfogva a hazai összes cipész szaktársakat, szövetkezeteket, szak­csoportokat, úgyszintén a hazai bőrgyáro­sokat s mindazokat, akik a kiállításon a cipész iparág körébe vágó szerszámok és munkagépek kiállításával részt venni óhajtanak, hogy mozgalmunkhoz csatla­kozva, kiállításunkon, mint kiállítók, mi­nél nagyobb számban vegyenek részt s a hazánkban most először rendezendő országos cipész és munka­gép kiállítás fényét és tekintélyét rész­vételükkel minél fényesebben emeljék. Meg vagyunk arról győződve, hogy tisztelt szaktársaink és az ügyünk iránt érdeklődők felhívásunkról örömmel vesz­nek tudomást s oda fognak törekedni, hogy úgy minőség, mint mennyiség te­kintetében a kívánt igényeknek minden tekintetben megfelelő kiállításukkal fenti közös céljainkat minél sikeresebben megvalósíthassuk. A mi a kiállításon való részvételt, az egyéb feltéte'eket és tudnivalókat illeti, azokat az alábbiakban közöljük : A kiállítás megnyílik 1903. évi augusz­tus hó 15-én, bezáratik 1903. augusztus hó 24-én. A kiállítási tárgyak bejelentési határ­ideje 1903. évi julius hó 15., beszállításá­nak véghatárideje 1903. évi augusztus hó 10 délután 5 óra. A bírálat ideje 1903 évi augusztus hó 13. és 14. napjai. A kiállításon kiállíttatnak és üzemben tartva bemutattatnak a kereskedelemügyi miniszter ur O nagy méltóságának en­gedélye folytán a m. kir. technológiai iparmuzeum által a cipész iparág körébe tartozó összes cipő-készitő, varró és egyéb bőrmegmunkáló gépek. Kiállíthatok : 1. Kész cipők és csiz­mák. 2. Fc’sőrészek, különös tekintettel a szaktanfolyamok hallgatói által kiállí­tott felsőrészekre. 3. A cipész iparág körébe vágó gépek, mindenféle szerszá­mok és egyéb eszközök. 4. A Magyar- országon létező és működő cipész szak­iskolák összes rajzai, mintái és kaptái. 5. Hazai cipész mesterek rajzai mintái és kaptái 6 A hazai cipészipari vándor- szaktanfolyamok rajzai, mintái és kap'ái. Versenyen kívül kiállíthatok a cipő és csizma műremekek és a magyar bőr­gyárosok termékei. A kiállított tárgyak 3 csoportba osztva esnek bírálat alá, u. m. : I. Csoport. A fővárosi és szab. kir. városok cipészeinek kiállítása. II. Csoport. Szövetkezetek, szakcsoportok kiállítása. III. Csoport. Vidéki kisebb városok és községek ci­pészeinek kiállítása. A kiállított tárgyak­nál íősuly fektetendő arra, hogy az 1. ízléses, 2. jó munka és 3. versenyképes legyen. — Kitüntetések csoportonkint 1 arany, 5 ezüst, IO bronzérem és 10 elismerő oklevél. A kiállítás rendezendő és intéző bi­zottsága az előkészítő bizottságból áll, mely bizottság gondoskodik a szükséges asztalokról, amennyiben a kiállítók ezt kívánják, továbbá feltétlenül a kiállított tárgyak felett való felügyeletről, azoknak a bevallott érték erejéig leendő tűzkár elleni biztosításáról. A kiállítók a bizto­sítási és egyéb költségek fede­zésére kevesebb tárgyak u'án I korona egy E] méteren belőli helyért 2 korona s minden nagyobb Q méter utáni helyéri 1 koronával több térdijat kötelesek a be­jelentés alkalmával és egyidejűleg a? előkészítő bizottság elnökségénél (Debre- ezen, Simonffy-utca 1 szám, ipartestület) lefizetni. A kiállított tárgyak eladásáról, esetleg megrendelés elfogadásáról az intéző bi zottság gondoskodik, az eladási, illetőleg megrendelési ár io°/0-nyi jutalék feszámi- tása mellett, de minden kiállítónak joga van külön képviselőt is tartani. A bejelentési lapon világosan kitünte­tendő a kiállított tárgyak ára, hogy ver senyen kívül állíttatik-e ki, vagy nem és hogy eladó-e. (Nem eladó tárgyak birálal alá nem esnek.) A bejelentési lapok leg­később 1903. julius 15-ig az előkészitc bizottsághoz beküldendők. Bejelentéseket elfogad s a kiállításra vonatkozólag mindennemű felvilágosításo­kat ad a helybeli ipartestület. Kelt Debreczen, 1903. évi junius hó i-én Az előkészítő bizottság. •böki e«nuuw Búin vwfes* W brwwkJ «mTacfeMB « — Polgármesterünk csütörtökön réggé a fővárosba utazott, hóimét a péntel esti vonattal tért haza. — Dr. Walter Gyula p. kanonok pri mási irodaigazgató ma Budapestre uta zik, honnét O Eminentiájához Balaton füredre megy. — Hivatalvizsgálat. Pulay Géz?, kúria biró, törvényszékünk elnöke befejezvér járásbíróságunknál a szokásos hivatal vizsgálatot, hasoncélból Muzslára ment. — Szabadságon. Kollár Péter megye: árvaszéki ülnök szeptember 14-ig tartc szabadságát aug. 3-án kezdi meg. — A katholikus kör jubileuma. A katholikus kör 10 éves fennállásának mai évfordu’óján d. e, ii órakor ünnepi köz­gyűlést tart, mit mege'őzőleg a kegyúri temlomba mise lesz. Délután 3 órától dijtekézés este 8 órakor pedig társas­vacsora. — Járdalerakás. Amennyiben a járda- kőalap ezidőszerént kellő pénzzel rendel­kezik, a városi mérnök előterjesztést intézett a tanácshoz, hogy a Szt.-Anna utca folytatását képező Kis-utca mind­két oldalának gyalogjárója járdakővel rakassák ki, mi 2400 koronába fog ke­rülni. Hasonló előterjesztést tett a Simor János utcának azon részére nézve, mely a kaszárnyától a kis-piacig terjed, mi­nek járdakővel való burkolása 2850 ko­ronába fog kerülni. Megjegyezzük, hogy a nevezett alap a szükséges pénzt csak előlegezi, mit azonban az egyes háztulaj­donosoknak kell majd utólag befizetni. — Színészet. Forgách Antal három napra terjedő sziniengedélyért folyamo­dott a tanácshoz, mit f. hó 27, 28 és 29 napjaira meg is kapott, midőn is a Rákosi Szidi-féle sziniiskola 18 — 20 nö­vendékéből álló társaság fog előadáso­kat tartani a »Magyar Király* nagy- termében. — Geológiai kutatások. A töldműve- lésügyi minister értesítette a megyei és városi hatóságot, miszerént Liffa Aurel geológus ez évben a város és megye területén földtani vizsgálódásokat fog tartani. — Megtámadott tanító. Heincelmann Antal nyergesujíalui tanitót Nagy Ist­ván ugyanottani lakos a napokban azzal támadta meg, hogy: „most itt egyikünk meghal“. Az alaptalanul megtámadott tanító a futásban keresett menekvést, s támadója ellen följelentést tett. — Jutalomkiosztások. A Hübschl Sán- dor-féle alapítvány kamataival a tanács Brucsy Gyula és Tirner Ferenc elemi iskolai negyedosztáJyú tanulókat jutal­mazta meg, mig a Dorner fele alapít­vány kamatait, 24—24 koronát Naszvet- ter Ferenc VIII és Újvári József II oszt. ' gymnasiumi tanulók között osztotta szét. | — Adomány a tanítóknak. Özv. Buzá­rovits Gusztávné a »Kathoiikus tanítók | országos egyesületeejavára 50 koronát, mig az »Eötvös-alap* gyarapítására j ugyancsak 50 koronát adományozott. — Negyvenéves jnbileum. Palugyay József bornagykereskedő és négy bor- | vidék szőlőbirtokosa a Palugyay J. és fiai tekintélyes cégnek főnöke a napok- j bán ülte meg meg üzleti tevékenységé- 1 nők 40 ik évfordulóját. | — A halastóról. Corchus Béla bérlő | arról értesítette a tanácsot, hogy midőn is- ! mert ajánlatát a halastó ügyében megtette, nem volt kellőleg tájékozva a vízellátási viszonyokról, aminek nem eléggé ked­vező voltáról csak ajánlatának megté­tele után szerzett megbízható adatokat. Azt mondja továbbá, hogy az ideális fekvésű tógazdaság megérdemli a város részéről a kísérletre az áldozatot, s eb­ből kifolyólag egy pótajánlatot tett újab­ban mi abból áll, hogy a tavat eddigi tervétől eltérőleg mindenkor két év alatt fogja behalasitani, s igy első Íz­ben kevesebb, s csak azután lenne több vízre szüksége. A bérterület nagy­sága a két első évben vízzel borított terület átlaga után állapíttatnék meg. Ha a duzzasztás folytán nagyobb bér­terület éretnék el, úgy a tanács jogosítva lenne a területet e szerént megállapítani. Ha azonban a két első év után beiga­zoltatnék, hogy a tógazdaság viz hiá­nyában fenn nem tartható, úgy a város a két évi kísérleti időre mit sem kapna bér címén, sőt köteles lenne a terv sze­rint készült vizlevezetési árkolások költ­ségeit megtéríteni, amivel azonban a város mit setn veszítve, mert a vizleve­/ EBZTEKGOM és VIDÉKE 150. szám.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom