Esztergom és Vidéke, 1903

1903-06-21 / 50.szám

zetési árkolások elkészítése a tó tervbe vett esetleges lecsapolásakor araugy is szükséges és annak költsége a város által viselendő lenne. — A custozzai csata évfordulója. Szerdán lesz 37 éve annak, hogy a 76-ik gyalogezred Custozzánál fényes győze­delmet aratott. Az ezred az előző évek hagyományaihoz hi ven az idén is meg­üli a nagy nap emlékét. Szerdán reggel a katonaság misét hallgat, délben a katonai étkezőben nagy ebéd lesz, délu­tán pedig a kaszárnyában legénységi ünnepéiy lesz. Ezt megelőzőleg kedden este a »Magyar királyt-ban lesz nagy ünnepség, hangverseny, stb.-vei egybekötve. — Czéllövószet. Helyőrségünk legény­sége tegnap délután vonult ki zeneszó­val a katonai lóházhoz, hol czéllövószet vo'f, melyen az egész tisztikar megjelent, a nős tisztek nejükkel egyetemben. — Jóváhagyás. Az alispán a temető­ügyi szabályrendeletet jóváhagyta. — A királyi városi ipartestületből. A kir. városi ipartestület figyelmezteti tagjait, hogy a nevezett ipartestület betegsegélyző pénztárának orvosa dr. Bcrényi Gyula naponta reg. 7—8 és d. u. I—3 óráig rendel a tagok részére, amennyiben pedig nevezett orvosnak ház­hoz hivása válnék szükségessé, azt véle akár szóval akár a gyógytárak távbe­szélője utján lehetőleg reg. 7—8 óra kö­zötti időben tudassák, mivel csak igy le:>z lehetséges a betegeknek késedelem niiküli meglátogatása. — Pánszláv agitatio. Meeséry József szentléleki tanitó szolgabiróságunknál megjelenve előadta, hogy a pünkösdi ünnepek alkalmából Srobár Józseí kesztölci plébános atyja, Srobár István, Halasa András turóc-szentmártoni ügyvéd, Minczér Gellért kesztölczi lakos és még egy, előtte ismeretlen egyén társaságá­ban Szentlélekre jött, hol Gyurkovics Károly szentléleki lakos , házánál meg­szállva, elhivatták Dámján atyát, a Szent Ferenc rendi szerzet esztergomi szék­házának egyik ott lelkészkedő tagját, s kérdőre vonták, hogy miért énekelnek a templomban magyarul ? A szép kompánia viselt dolgaira napvilágot vetnek azon csatolmányok, mellyeket Meeséry a fel­vett jegyzőkönyvhöz mellékelt, s amellyek között egy postai szállitó levélnek szel­vénye van, Halasa András turóc-szent­mártoni ügyvéd nevével és pecsétjével ellátva, mellyel a feljelentő előadása szerint nevezett ügyvéd, Gyurkovics Ká­roly szentléleki lakosnak magyar ellenes cikkeket tartalmazó lapokat és füzeteket küldött. Mellékletként díszlik a »Natfod­nie Novinyt f. évi ápril 7, 21 és 28-iki számainak egy-egy példánya, a »Navodni Hláznikt egy füzete, majd a »L'udove Novinyt f. évi ápril 27-iki száma. Azóta Apáthy Gyula kesztölczi jegyző is adott mar be Írásbeli följelentést a szolgabíró­sághoz, melyben elmondja, hogy neve­zettek Srobár József kesztölci plébános­nál szálltak meg, majd azt, hogy Min­ever Geller és Gyurkovics Károly kesz­tölci lakósok egy-egy 5 kilós posta cso­magot kaptak, melyekben a fenti, ma­gyar ellenes cikkeket tartalmazó lapok és füzet példányai küldettek meg szét­osztás céljából. Előadta továbbá misze­rént a nevezettek izgatták a tót ajkúa­kat, hogy ne engedjék meg, hogy ma­gyarul tanítsanak, s hogy a templom­ban magyar énekeket énekeljenek. Szent­Léleken a kis leányokat magukhoz édes­gették, azokkal tót énekeket énekeltet­tek, s jutalmul ajándékokat osztottak szét, majd, hogy Srobár atyja, Srobár István egy idő óta állandóan Kesztöi­cön tartózkodik. Ez a rövid tényállás, mi, hogy csak dióhéjba szorított, a folya­matba teendő eljárás fogja igazolni. — A városi hivatalos helyiségek ki­bővítése. A tanács felterjesztést intézett a tankerületi főigazgatóhoz, melyben tudatta azon szándékát, miszerént a vá­rosi hivatalos helyiségeket kiszándékozik bővíteni, mivégből a reáliskolát a bará­tok épületébe, a járásbíróság által jelen­leg lefoglalt helyiségekbe óhajtaná át­helyezni, hogy az igy megürülő iskola helyiségeket hivatalos helyiségekül ala­kithassa át, egyben pedig nevezett fő­igazgató véleményét, illetve nyilatkoza­tát kérte ki. — Vonatelgázolás. Tizenhetedik! ke­lettel írja tudósítónk, hogy a tokodi szénbányából megrakva a tokodi állo­más felé haladó tehervonat, az ottani állomás főnök tehenét elgázolta. Ember­életben kár nem esett. — Baleset a tűzoltói gyakorlaton. Tűzoltóságunk legutóbbi fecskendő gya­korlatán Bognár Imre önkéntes tűzoltót az egyik gép tömlőjének orsó kereke homlokon csapta úgy annyira, hogy ne­vezett kit a vér elborított elájult. — Elütötte a vonat. Bohner Teréz negyven éves doroghi hülye leányt pénte­I ken reggel a 7 ó. 15 p. érkező tehervo­•nat Dorogh határában a 387 és 388 számú szelvények között elütötte. A súlyosan megsérültet a bányakórházba I szállították. — Felhajtási tilalom. A ragadós száj j és körömfájásnak a túlsó járásban consta­i tált fellépése folytán alispánunk a hasi­I tott körmű állatoknak a holnapi párkányi ' vásárra való felhajtását eltiltotta. j — Állategészségügy. Párkányban a ser-! j tésorbánc megszűnt. Vallomás. Részlet a »Tört remények*-bői. Irta: Herczeg Szerén. . . . Nekem drága az én bánatom mindenek felett, azt én el nem mondom senkinek semmi körülmény között és az én magányom osztatlanul az enyém ! 1 Nem azt a magányt értem a mit meg­énekelnek a lyrikusok, a mely kétségbe­ejti a szerelmeseket, ha egy ideig nem ' látják azt, a ki szerelmük tárgya és a j kiért meghalnak az ostobák, a kik ; nem tudnak mit tenni unalmukban, ha í nincsen társaságuk ... A közönyösek ' és ostobákról be van bizonyítva, hogy félnek a haláltól, hogy nekik elviselhe­tetlen- a megsemmisülésnek gondolata és mégis ép ezek azok, a kik meghalnak erőszakos módon, ha sokáig vannak magukra hagyva, mert sem érzelmeik ' sem gondolataik nem elég erősek ahhoz, hogy eltudják viselni egyedül az élet 1 terheit. j Tulajdonképen nem éreznek semmit, csak végtelen űrt szivükben és sivár egyhangúságot, de azért sikerül elhi­tetniük önmagukkal és az emberekkel a kik mindig készek elhinni mindent, hogy spleen, világfájdalom vagy valamely más hasonló érzés vett erőt rajtuk és ők meghaltak ugy érezve, hogy velük megrendítő valami történik és nem vetve számot azzal, hogy a halál a legkényel­mesebb megoldás mindazok számára, a kik szenvednek . . . A halottakat megsiratják még akkor is, ha azok soha nem voltak méltók arra, hogy miattuk valaki ejtsen egy könnyet, sírjukat moglátogatják, ha nem is érdemelték meg, hogy miattuk meg­tegyen valaki egy lépést és virág borítja koporsójukat, ha nem is szerették soha sem a virágokat . . . Ha én meghalok — pedig meghalok majd, ha azt erősen akarom, a nélkül, hogy valaki megtudná, hogy akartam — megfogom hagyni mindazoknak a kikről gondolom, hogy megtennék, hogy síromra ne ültessenek virágot és koporsómra ne hullassanak könnyeket. Legjobban szeretném, ha soha senki nem háborgatná nyugalmamat, ne­kem nagyon jó dolgom lesz lenn a föld­ben a hová nem hat el sem gyűlölet, sem szerelem . . . Ha érezni fogom, hogy terhére vagyok annak a ki kedves nekem, ha majd tu­dom, hogy nem vagyok senkije és semmije annak a ki nekem egész vilá­gom, megváltóként üdvözlöm a halált csak azért, hogy megszabaduljak az én lelkemnek magánjától í Én azt a magányt értem, a melynél fogva az én érzelmeim és gondolataim teljesen az enyémek, a mellyeket ellesni vagy tőlem elragadni nincsen senkinek sem módja, sem joga. Azt a magányt értem és azzal beszélek most a mely megengedi, hogy senki ne sejthesse mialatt egykedvű arccal hallga­tom, mint beszélnek ábrándokról a mellyek szertefoszlottak, a reményekről a mellyek nem valósultak, hogy mennyire megtörtek mind az én szép reményeim. Nevetek a boldogtalan szerelmeken és dehogy is sejti valaki, hogy én, a ki nyugodt arccal magyarázom, hogy mennyire nem érdemes senkiért sem ejteni egy konyet, hányszor borulok le hangosan siratva az én boldogtalan szerelmemet ... Oh én azt mondom, hogy nem gyö­tör semmi, pedig hányszor virrasztom át az éjszakákat egy gyertyának pislogó lángja mellett, hányszor támasztom az ablak hideg üvegére lorró fejemet, mert ugy érzem, hogy abban megpatannak az erek, abban a gondolatoknak egy zava­ros chaosza váltakozik villámsebességgel és ezek a gondolatok mind csak abban egyeznek, h®gy magával vannak eltelve én kedvesem és végtelenül fájnak . . . . . . Magát, egyedül csak magát be­csülöm annyira, hogy feltárjam előtte lelkemnek minden gyarlóságát, miért is ne mondanám el mikor tudom, hogy jó és szánakozni fog rajtam, hogy szive­met mit mindeddig megőriztem tisztán és érintetlenül, most hatalmába kerí­tette egy bűnös szenvedélynek minden kárhozata. Lehet, hogy el fogom veszí­teni gyengeségemért akkor, igyek­szem majd megnyugodni annak tu­datában, hogy magának nem okozott örömet a nyereség és fájdalmamat eny­híti majd az a tudat, hogy mindent nem veszthettem el! Szeretnék térdre borulni előtte ; ölébe hajtani bágyadt fejemet és ugy elmondani, hogy meg fóg maradni emléke annak, hogy nekem több volt, mint barátom, mert én szerettem a szónak legnemesebb értelmében és több volt mint szerelmem, mert én ugy éreztem, hogy testvérem a gondolatok közösségében, a lelki erőben és a lélek gyengeségeiben. Meg fog ma­radni szivemben és én viselni fogom egész életemen át emlékét egy név nélküli érzésnek szaggatott szomorú hangjait egy Örökké élő fájdalomnak; panaszát valaminek a mi tulajdonkepen nem is volt és elmúlt, a mit szóval meg nem vallhat az ember senkinek soha, annyira szomorú és annyira komoly, hogy azt ugy sem tudná megérteni senki. Nem akarok vigaszt, mint a hogy nem keresek megnyugvást ! Könytelen száraz szemekkel és büszkén felemelt fővel járok az emberek között. Mindenki számára van egy biztató szavam, min­denkit vigasztalok, csak engem ne vi­gasztaljon senki sem ! Nekem drága az én bánatom, azt nem osztom meg senkivel, csak magának mondom meg, — talán segíteni fog raj­tam, — hogy szeretem, nagyon szere­tem . . . Csak magának mondom meg én kedvesem, hogy nem tudom mi lesz velem, érzem nélküle oda az én életem. bTyllttér.*) ^ Menyasszony selyem 60 krajtól и frt 33 krig métere, minden színben. Bérmentve és már megvámolva házhoz szállítva. Gazdag mlntagyüjte­mény postafordultával. Henneberg selyemgyár Zürich. (3) *) Ezen rovatban közlőitekért nem vállal fele­lősséget! A szerk. Steierországi gyógyfürdő. TOBELBAD Grácz mellett. Idény májustól—októberig. Fekszik 330 méter magasan a tenger szine felett. Két vasúti állomással. Gráctól kocsival egy órányira fekszik, posta- és táviró állomással. Rég ismert vastartalmú meleg forrás, (acólforrás) 30 0 С. (23 0 R.) - 25 0 С. (20 0 R.) hőmérséklettel, enyhe éghajlattal és erős erdei levegővel, majd kiterjedt fenyőerdők­kel. Gyógyhatással bir: idegbetegsógnól: neurasthiánál, ideggyengeségnél,hátgerinc, agybántalmáknál, hysteriánál, görcsökné'i neuralgíánál stb., női betegségeknél: vérszegénységnél, bél- és hólyagkatarus­nál stb. Igen ajánlatos fürdő lábadozók­nak és gyenge gyermekeknek. Gyógymó­dok : gyógy-, külön- és uszó-medence­kádfürdők, meleg íorrásvizzel, fenyőfa és villamosfürdők, massirozás, hydropathiai gyógymódok napfürdők stb. — Rendel­kezésre állanak olcsó úgy egyes szobák, mint villák, gyógyterem, igen jó étkező helyiségek. — Kitűnő zenekarral. — Ki­merítő felvilágosítással ingyen és bér­mentve szolgál az igazgatóság. Tulajdonos: Med, Univ. Dr. ALEX BLUMAUER. Kiadó bolt és lakás. Széchenyi-tér 37 sz* alatt levő Kádas féle házban 1 bolt 3 szoba 2 konyha és járulékaiból, — továbbá 1 szoba, 1 konyha és járu­lékaiból álló lakás f. évi Szent-Mihálytól bérbe ve­hető. Felvilágosítást ugyanott ad Fodor József. Eladó ház \ Duna utcza 141. szám ^ alatt levő 5 szoba I cseléd- f szoba, konyha és hozzátar- Jf tozóiból továbbá szép udvar és kertből álló ház szabad­kézből eladó. Tudakozódhatni: Grosz­mann Adolfné tulajdonosnál i^­Kossuth Lajos utcza 505 sz. Jf­alatt. 5f

Next

/
Oldalképek
Tartalom