Esztergom és Vidéke, 1903
1903-08-15 / 66.szám
A „VAKMEGYE KÖZPONT! MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön. Fél évre — JSLŐFIZETESI ÁRAK — — — 12 kor. — - — — 6 kor. — — — — 3 kor. Е<уся nsaiii ára: 14 fii. fii. fii. fii. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hovaakéziratok, előfizetések, nyiltterek ós hirdetések küldendői) Kossuth bajos (azelőtt ßuda) utca 485. szánj. Kéziratot nem adunk vissza. Mária felvétele. Esztergom, aug. 14. A magyar kath. egyház ünnepei között Mária felvételének ünnepe, Nagy Boldogasszony napjaaz, mely a magyar nemzet traditioiba van gyökerezve. Maga az elnevezés erősen színezett hármas jelentősége, hogy nagy boldog és asszony valóban oly megkapó, ami önként mély tiszteletet gerjeszt a nő iránt, kire a hármas elnevezés vonatkozik. És a magyar nemzet tiszteletének megnyilvánulása még azon felül is felemelkedik, mert mint lovagias nemzet nem csak a családban tartja a nőt üdvének, hanem azoknak kiválasztottját a nagy hatalmú szent szüzet nemzetének összesége fölött is, — és mindenütt az oltárra helyezi, pártfogásába ajánlja magát. Tovább megy, mert ha a haza veszélyben és a nemzet gyermekének piros vérét kell hullatni arra a göröngyre, mellyet apáink oly sok vére áztatott már ; a Nagyboldogasszony mindig Királyoknak oktató mestere ; Magyarország választott vezére. Oltalmaz minket! g Bertalan Vince. Tiz év.*) és mindenütt velünk van, lobogóinkon szemlélve Ot, kinek első királyunk szent István ajánlotta párt- j fogásába nemzetét. Innen az elneve- j zés Mária országa és Mária Magyar: ország oltalmazója. | Nemzeti küzdelmeinknek bármely j szakára tekintsünk is, Őt mindenütt ve- Folytatás (VI.) lünk találjuk s hogy még jobban kidom- \ Ezt a túlproductiót még egy má* borodjék szeretetünk és kegyeletteljes ok is növelte; t. i. az engedékenyvonzalmunk, egykor pénzeinket is di-' se ^ mellyel egyes intézetekben szittettük Nagyasszonyunk képével, boldogot-boldogtalant magánvizsgá* , , , , • , latra bocsátottak, akik aztán magánKöltészetünk pedig pazarul virá- útQn szerezték meg ok i eve i üket is . gos mező, hol a Nagy boldog- д Kisdednevelők Országos egyesüasszonyunk iránta tisztelet, a hűség, létének a közelmúlt napokban kö a szeretet jobbágyként nyilvánul és , zölt titkári jelentésében olvasom e rendithetetlen bizalmunk veszi körül! szavakat: „Az óvónők túltermelése •I I • 1 1 1 , 1 r nem szűnt meg, a hat felekezeti azon dalainkban, melyekben segítse- , , , . : „ . , . • ' , • képző még mindig 3—400 óvónőt gét, oltalmát kérjük. Iképesit évenkint. Ez állítás téves-, íme a no a magyar előtt. íme meffCs4folja a mi intézet ünk, mely a nők kiválasztottja a magyar t j z év a i att свак 3l6 óvónőt képenemzet előtt, a mely a mai napon sitett, egy évre tehát átlag csak Rákóczy hatalmas szellemétől áthatva 3° képesítés esik. A nagyváradi és őseink buzgóságát hirdető költésze-/temesvári képzőkben csak minden 4.x 1 j* x~ »*. V 1 " második évben tartanak képesítő tével dicsőítvén ot, Zsolozsmaszeru- . , .. r . , vizsgálatot. A szatmáriban és zomboIeg mondja : \ Asszonyoknak Vagy tiszta tüköré ; *) ^ z esztergomi érseki kisdedóvónő-képző inté. . • zet 1901—1902 és 1902 —1903 iskolai évekről kiJbérnaknak bajvívó fegyvere ; adott értesítőjéből. A szerk. :riban nem megy százakra a képesi' tettek száma. A kath. képzőket tehát nem illeti az a szemrehányás, • hogy sok diplomás nőt küldenek a j világba. De mi ismerünk olyan állami kisdedóvótlőképző-intézetet, mely ; évenkint egész rajokban bocsátotta j ki a magánvizsgálaton képesített óvónőket. Volt esztendő, midőn az említett intézetben 40 rendes tanulón kivül 50, azaz Ötven magántanuló tett képesítő vizsgálatot. Mig tehát egy kath. intézet alig bocsát ki évenkint 30 óvónőt, addig egyetlen egy állami képző egy évben 90 et képesített. Ha ez nem történik, nehezen szaporodott volna fel annyira az óvónők száma s nem csaptak volna akkora zajt a túltermelésről, a proletár óvónőkről. Hogy a jövőben ne legyen annyi állás nélküli diplomás nő, az illetékes köröknek oda kellene hatniok, hogy a tanítói és óvónői pályára az intelligens osztály gyermekei, leginkább tanítók és hivatalnokok leányai lépjenek ; a polgárok alsó osztályából pedig csak azok, kiket tehetsegük vagy kiváló rátermettségük arra jogosít. Alsó osztályú családok leányai más tisztességes kenyérkeresetre is vállalkozhatnak, iz „Esztergom ás fiié" tárcája 1848. évi nemzetori és honvédkorí élményeim. Irta. HORVÁTH GÉZA. Folytatás (XXIII.) A visszavonulás és a debreceni csata atjusztus 2-án. A visszavonulás napról-napra folyt. A hadsereg visszavonulását, mint utóhad az első hadtest fedezte. A nagy és gyors járatok, valamint a hiányos és rosz élelmezés kimerített minket és bizonyos csüggedtség szállta meg a sziveket. Mi sem a görömbölyi, sem a zsóczai harcokban részt nem vettünk, csupán a geszthelyi rövid összecsapásban, hol a hegyi állásokat foglaltuk el. Az egész csatában az orosz gyalogságot csak távolból láttuk ; s igy az inkább csak ágyú harcnak és lovas manővernek volt nevezhető. Ugy látszott, hogy az orosz hadsereg főereje lovasságban és az ágyukban volt. Ezután átkelve a Tiszán, Hadházán j kaptuk meg a tábori postát, mely tisztté történt korábbi keletű kinevezésünket és a tisztikar fokozatos előléptetését' hozta. Itt találkoztam Pór Antal, a ké-, : sőbb jeles történetíróval és esztergomi ! kanonokkal, ki gyermekkori ismerősöm volt, s ki alkonyatkor felkeresett a tábor-1 ban. О, ha jól emlékezem az Újházi va-. dász zászlóaljnál tizedes volt, mig ne-j kern akkor már, mint hadnagynak j paliosszerü kard csüggött az oldalomon. Ugyancsak itt ért bennünket utol Tarcal város két átalag bor küldeménye, melyet a város fogata hozott utánnunk, a tarcali harc emlékezetéül. Másnap reggel, az az augusztus 2-án Debrecenbe értünk s oda érkezve mindjárt hadvonalba foglaltunk állást, annáí is inkább, mert az oiosz lovasság egy ütegágyutói kisérve közelgett s néhány lövést tett felénk, mit tüzérségünk azonnal viszonzott. A huszárság egy része előre vágtatott és megtámadta őket. Az orosz lovasság rövid ellentállás után visszavonult. Ugy látszik küldetésének célja, nem a támadás, hanem kémszemle volt. Ezután egész délig, vagy talán délután egy óráig nyugodtan táboroztunk, úgy lévén elhelyezve, hogy megtámadtatásunk esetén azon pozitióban maradjunk. Zászlóaljunk tisztikara besietett Debrecenbe ebédelni, én pedig, mint inspectios tiszt azzal bízattam meg, hogy azok visszatértéig a rendet tartsam fenn. Ezalatt á debreceni lakosság valóban dicséretes buzgósággal sietett az ebéd kiszállításával s én ügyeltem arra, hogy étel mindenkinek jusson, miben panasz nem is volt, mert az egész zászlóalj jó és elegendő étellel láttatott el. Az öreg Rigó, midőn elhaladtam mellette, oda szólt hozzám : „Hadnagy uram jól laktam utoljára túrós csuszával V е Nevezetes embere volt az öreg palóc a századnak, mert amerre jártunk mindenfelé ismerte az országrészt, valóságes élő térkép volt. Előre jel.zte, egyik községnek a másik községtőli távolságát s azt is gyakran megmondta, hogy az útszélen elérendő korcsma jobbra vagy balra fekszik-e. Ritkán hibázott, minek folytán őt Városi Tivadar főhadnagy mappának nevezte el és ez haláláig rajta is maradt, mert a legénység is az öreg mappának hivta. Szegénynek jó előérzete volt, mert csakugyan egy közibénk vágódott rakéta, még az nap véget vetett életének. Mi a táborban levők már befejeztük ebédünket, midőn az oroszok zöme megérkezett és az előttünk lefolyt lovassági felvonulással az orosz ütegek megkezdték működésüket. Mi is azonnal talpra ugrottunk. Zászlóaljunk képezte a balszárnyat és a közel hozzánk felállítva levő gyalogüteg erősen és határozott kitartással kezdte meg működését. Az ágyútól jobbra nem nagy távolságra egy svadron Kóburg huszár állt. A megkezdett támadás zajára a tisztikar azon része f mely a városba ebédelt, futva sietett a zászlóaljhoz, elfoglalandó helyét, midőn már a zászlóaljat a vett utasításhoz képest zártsorokba állva találta. Sebes vágtatva érkezett meg Nagy Sándor is, hogy a hadsereg állasa felett szemlét tartson és midőn zászlóaljunkhoz ért, megállította lovát, s egy levelet vett elő zsebéből, s jobb kezével reám ütve igy szólt : *Urak parancsot kaptam, hogy a csatát minden áron fogadjam el, holott velünk szemben hatvan ezer ember áll, abból tízezer lovas és 160 ágyú, mi pedig mindössze nyolcezerén vagyunk, ötszáz huszárral és harmincz ágyúval, с Majd keserű hangon igy folytatá : »Ds azért fiaim jól tartsátok magatokat !« Kiérzett a tábornok szavából és hangjából, hogy ezen intézkedést oktalanságnak tartja, mert a centrumban és főleg a jobbszárnyon beállott vérengzés nem is volt egyébbnek mondható, mint Görgeinek Nagy Sándor elleni személyes boszúja, ki gőgjében sz'ivtelenül áldozta fel majdnem ezer ember életét, tudva, hogy Nagy Sándor sem hivei, sem bámulói közé nem tartozik, sőt Görgei eljárását gyanúval kiséri, s hogy Klapkával együtt Ő volt az, ki a FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ Kapható: JLeitgeto János, Metz Sándor Willi József és Vörös József üzletében.
