Esztergom és Vidéke, 1902

1902-11-13 / 90.szám

2 ESZTERGOM es VIDÉKE. (90. szam.! V 2. november 13 Grósz Ferenc magánzó 6 Dr. Aldori Mór orvos 5 Widder Jakab pálinkamérő 3 Özv. Buzárovits G.-né könyvkeresk. 5 Deutsch Mór diszmúáru kereskedő 5 Scheiber Rezső divatáru kereskedő 10 Scheiber Rezső lakása részére 7 Spick Ferenc aranyműves 3 Popp Alajos órás 2 Fleischmann Ignác divatáru keresk. 10 Knöpfler Mihály rövidáru kereskedő 2 Weichsler Vilmos mészáros 2 Weichsler Vilmos lakása részére 3 Weisz Nándor cipőkereskedő 2 Miller Imre cukrász 2 Pozman Sándor fodrász 3 Pleva Ferenc 15 Schrank Béla szesznagykereskedő 25 Szatzlauer János cukrász 3 Balogh László divatáru kereskedő 8 Hofbauer Antal fodrász 4 Virág és Szántó divatáru kereskedő 4 Marosi József és fia vaskereskedő 5 Marosy József lakása részére 2 Pelczmann László szabó 5 Kósik Ferenc vállalkozó 4 Kereskedelmi és iparbank 15 Kaán Károly könyvelő 3 Laiszky János könyvnyomdász 10 Walüisch Szidónia szivartőzsde 2 Brutsy János szeszgyáros 5 Niedermann János szódavizgyáros 5 Pfalcz József vállalkozó 15 Oltóssy Ferenc sétabotgyáros 30 Oltóssy Lajos „ 3° Szentgyörgymezei árvaház 16 Leitgeb János fűszerkereskedő 4 Paulovils Géza „ 4 Popper és Leier posztó kereskedő Széchenyi tér 2 Popper és Leier posztó kereskedő Lőrincz utca 4 Draxler Alajos férfi szabó üzlete 3 Draxler Alajos „ „ lakása 8 Sternfeld Rezső magánzó „ 11 Schwarcz Adolf vállalkozó 10 Waldvogel József asztalos mester 6 Perger Lajos plébános 3 Szentgyörgymezei templom 5 Sinka Ferenc építőmester 3 Unger Hugó rendőralkapitány 2 Dr. Berényi Gyula orvos 12 Beszédes Imre bormérő 5 Kaufmann Ferenc kantinos 10 Weisz Mór férfiszabó üzlete 6 Weisz Mór „ műhelye 5 Steinbach János pálinkamérő 3 Brutsy Gyula diszműárus 7 Draxler Ferenc nőszabó 3 Gang Zsigmond ruhakereskedő 2 Klein Jakab korcsmáros 3 Kemény Lajos divatárúkereskedő 3 Krausz Samu fűszerkereskedő 3 Szimhardt Károly kárpitos 5 Remzing Antal fodrász 2 Özv. Steiner Lajosné rövidárú ker. 2 Hirschhorn Nándor pálinkamérő 2 Stricz Lajos férfiszabó 3 Preszler József cipész 2 Furmann Gyula üveges 2 Pálmai János József bőrkereskedő 10 ílelcz Kálmán bőrkereskedő 6 Kratz Antal órás f 2 Csillag József borbély 2 Metz Sándor fűszerkereskedő 4 Duchs Gyula bőrkereskedő 2 Pach Antal fűszerkereskedő 2 Nelhübel Gusztáv „ 4 Schultheisz Adolf „ 3 Bargel Mihály vaskereskedő 5 Rochlitz Arthur gyógyszerész 6 Kecskeméthy János diszműárus 5 Esztergomi katholikus kör 20 Benderek István bormérő 5 Vízivárosi apácazárda 120 Schleiffer Lajos » Fürdő c vendéglő 130 Vjabbi jelentkezSk: Brutsy János Kossuth Lajos utcai házába, második aláírás 5 Fried Arnold dohánynagyárus 10 Bartal Samu rövidárukereskedő 2 Perényi Árpád főszámvevő 3 Wanitsek Rezső cipészmester 8 Jegyzoegyleti közgyűlés. Az esztergom megyei községi és körjegyzők egylete folyó hó 8-án tartotta rendes őszi közgyűlését, melyen a tagok, a párkányi járás jegyzőinek hivatalos elfoglaltsága miatt, nem nagy számban jelentek meg. Az elnöki jelentéseket, melyek a mult évi gyűlések határozatainak végrehajtását közölték, a közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul. Hasonlókép változatlanul fogadtatott el az 1903 évi költségvetés. — Ezek után beszámolt az elnök a központi jegyzőegylet országos közgyűlésének lefolyásáról, melynek legfontosabb mozzanata egy oly politikai napilap alapításában ; esetleg egy meglévő lap támogatásában csúcsosodik ki, melynek feladata lesz a községi jegyzők érdekeit a nagy közönséggel és kormánnyal szemben hathatósan képviselni. Hosszabb vitára adott alkalmat a jegyzők szabadságolásáról szóló szabályrendelet-terv tárgyalása, mivel a községek igen külömböző viszonyaira felette nehéz egyöntetű szabályzatot alkotni. Végre az előadói javaslat lényegtelen változtatással fogadtatott el. Ezután felolvastatott és élénk éljenzéssel tudomásul vétetett Berényi József egyesületi elnök évi jelentése, mely a következő : >Tisztelt közgyűlés! Midőn egyletünk alapszabályainak 22 §-a értelmében évi jelentésemet ezennel beterjesztem ; első sorban is kiemelendőnek tartom, hogy egyletünk életében a lefolyt évben valami kiváló mozzanat nem fordult elő. A tisztikar kötelességszerűleg végrehajtotta az őszi és tavaszi közgyűlés határozatait; megfelelt a központi egylettel szemben fennálló kötelezettségének ; kiküldetéséhez hiven, megjelent az országos központi jegyzőegylet rendes közgyűlésén, a tagokat tagsagidij hátralékaik megfizetésére felszólította, s általában megtett mindent a mit az alapszabályok a hatáskörébe utalnak. Hogy ezeken kivül valami kiváló eredményt nem vagyok képes constatálni; annak oka abban rejlik, hogy egyletünk hatásköre felette szűk, alapszabályaink, 3 a dolgok természete, csak arra utalnak bennünket, hogy a megyebeli jegyzők egyetemét repraesentáljuk, — ha valami a közigazgatási, vagy saját érdekeinket érintő mozzanatok előfordulnak ; azt kellő figyelemmel kisérjük; s a felettes hatéságoknál oly kérdések orvoslását kérjük, melyek községeinkre, vagy magunkra sérelmesek, s a melyek a törvényhozás közreműködését nem igénylik. Ily irányban meg is felelt az elnökség és a tisztikar feladatának, mert mindig a legéberebb figyelemmel kisért minden mozzanatot, mely a mi és községeink érdekeiérinti, s nem késett, ott a hol szükségét látta, a felettes hatóságokat kérvényeivel felkeresni, s ha a körülmények úgy kívánták ; mindig kellően reprasentáltuk a jegyzői kart s mindenütt megjelentünk, hol illő és szükséges volt; — mint arról a tisztelt közgyűlés is bizonyosan kellő tudomással bir. Áttérve az általános közigazgatási kérdésekre a mult év legfontosabb mozzanata : a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény megalkotása, a melynek alapján készített községi és körjegyzői ügyviteli szabályzat tudvalevőleg már jövő évi január hó i-én lép életbe. Jól lehet ezen új ügyviteli szabályzat a mi teendőinkben lényeges könnyebbséget nem fog előidézni; mindazonáltal lehetetlen el nem ismernünk, hogy ezen szabályzat két fontos tényezőt foglal magában : és pedig az egyik az, hogy az ország összes községeiben teljesen egyöntetűvé teszi az eljárást, s nem lesz mint eddig megyénként, sőt járásonkint más és más szokás és gyakorlat; a mi kétségtelenül igen fontos. A másik, véleményem szerint még sokkal íontosabb tényezője az új ügyviteli szabályzatnak az; hogy határozottan körvonalozza teendőinket, s kimondja, hogy jogosultak vagyunk községeink lakossága számára magánmunkálatokat teljesíteni. Ezen kijelentés már azon szempontból is kiváló horderejű, mert általa megszűnik az az aggodalmunk, hogy a közigazgatás államosítása esetén, megleszünk fosztva a magánmunkálatok teljesítésének jogától; s anyagi helyzetünk az államosítás által, még a mainál is mostohább leszen. De ha a miniszterelnök illetve belügyminister már most rendezi a magánmunkálatok kérdését; úgy biztosak lehetünk, hogy ebbeli jogunkat a közigazgatás állami rendezése esetén sem fogják elvehetni. Ha már most ezekhez házzáteszem azt a köztudomású do'got, hogy a pénzügyminiszter az 1903. évi költségvetés beterjesztése alkalmával az állami tisztviselők fizetésének felemelését 1400 korona legkisebb kezdő fizetéssel és megfelelő lakbérrel, már a közel jövőbe helyezte kilátásba ; akkor, azt hiszem nem esem túlzásba, ha azt állítom, hogy most már a közigazgatás államosítása elé nagyobb nyugalommal nézhetünk, mint eddig, Többet dolgozni, mint a mennyit most kell dolgoznunk, az államosítás esetén sem dolgozhatunk, mert a munka maxi muma teljesen el van már érve , — e tekintetben tehát az államosítás sem lehet rosszabb a mai helyzetnél; viszont remélhetjük, hogy több lesz a fizetésünk s feltétlenül kedvezőbb lesz nyugdijunk ügye. S igy végre valahára el fog érkezni az az idő; midőn a községi jegyző a társadalomban is el fogja foglalni azt a helyet, melyet tudásánál és fontos állásánál fogva már régen be kellett volna töltenie. Minthogy a jelen közgyűléssel a tisztikar mandátuma lejár, — midőn a magam és az egész tisztikar nevében a közgyűlés buzgó támogatását és bennünk helyezett bizalmát megköszőröm ; kérem jelen elnöki jelentésemnek szives tudomásul vételét. Az elnöki jelentést tudomásul vétele után, Benkő János korelnöksége alatt megejtetett a tisztújítás és pedig a következő eredménynyel: elnök lett: Berényi József, alelnök : Nóvák János, főjegyző : Salgó Sándor, aljegyző : Balassa Antal, pénztáros : Báthy Béla ; a ki azonban hivatkozva nagy fokú elfoglaltságára és tiz évi működésére; a közgyűlés egyhangú kérelme dacára sem volt hajlandó az egylet pénzügyeit továbbra is vezetni ; — s igy helyette a közgyűlés Bajts Györgyöt választotta meg. Választmányi tagok lettek. Benedek József, Andréka Gyula, Rapp Géza, Hertelendy Gyula, Lévay Sándor és Báthy Béla. bérösszeg fizetése mellett, 1903. évi január 1 tői kezdődőleg az összes megyei sorozások a » Fürdő* vendéglőben fognak megtartatni. A kir. tanfelügyelő havi jelentése után élénkebb eszmecsere fejlődött ki a csolnoki, kesztölci és magyar-szölgyéni iskolák jellegére nézve. A főorvos jelentése városunkban kedvező, az innenső járásban kevésbé, mig a túlsó járásban, a párkányi kör kivételével ugyancsak kedvező egészségügyi állapotokról számolt be. Végül pedig Esztergom város »tarthatatlanc közegészségügyi hiányainak pótlásáról tett említést. A ^tarthatatlan állapot* felszóllalásra késztette alispánunkat, ki kérte a főorvost, hogy a várossal szemben eddig használt hasonló kifejezések helyett enyhébb kifejezésekkel éljen, mondván: ne állítsuk ezt a várost mindig pellengérre, s ne vegyük el a tisztek kedvét. A főorvos azt válaszolta, hogy a viszonyok által van kényszerítve markáns kifejezéseket használni, mivel a megye utolsó községében sem találni hasonló állapotokat, (Volt már a főorvos úr Párkányban ? Szedő.) A„Gazdasági Egyesületiből Az ujabban több helyütt fellépett ragadós száj és körömfájás miatt e hó 15ére Párkányba hirdetett tenyész szarvasmarha díjazása felsőbb intézkedés folytán be lett tiltva. Közigazgatás a megyénél. Esztergom, nov. 12. A közigazgatási bizottság Andrássy János alispán elnöklete alatt, kedden tartotta e havi ülését. Az alispáni jelentés kiemelendő része az, melyben tudatja, hogy Süttő községéből tömegesen kérnek külföldre, Amerikába szóló útlevelet, mi érthető magyarázatát leli az iparügy, főleg a kőfaragó ipar pangásában. Vitára és szavazásra adott okot Bártfay Géza fellebezése, melylyel a közigazgatási bizottságnak, azon határozata ellen élt, mely kimondotta, hogy a dr. Thuránszky—Szlávy-féle párbai ügyben hozott Ítéletet egyszerűen tudomásul veszi s a fegyelmi eljárás megindítását mellőzi. Az előadói javaslat visszautasítani javasolta a fellebbezést, mivel a törvény alapján csak érdekelt élhet azzal. Dr. Hulényi Győző tiszti főügyész fellebbező érdekeltségét fennforogni látja s a fellebbezés elfogadása mellett foglal állást, ugyanígy Héya Tivadar kir. tanácsos. Nyolc szavazattal hat ellenében elfogadták as előadói javaslatot, s viszszautasitották a fellebbezést. A visszautasítás ellen szavaztak : dr. Hulényi Győző tiszti főügyész, Biró Kálmán kir. alügyész, Vargyas Endre kir. tanfelügyelő, továbbá' Heya Tivadar, Reusz József és dr. Prokopp Gyula., A barti jegyző felfüggesztésének kérdése kapcsán a barti v szonyok is szőnyegre kerültek általánosságban. Az eszmecsere oda konkludált, hogy előbb utóbb Bart is Tokod község sorsára fog jutni, t. i. hogy a községi vagyonkezelésre nézve gondnokot kell majd kirendelni. Jóváhagyatott a >Fürdő< vendéglő bérlőjével Sleifer Lajossal Ip évre kötött * szerződés, mely szerint évi 80 korona Színészet. Bárody Károly színtársulata szombaton kezdte meg előadásait a » Fürdőt szálloda nagytermében. Az a néhány előadás, amelyben eddigelé bemutatkoztak, eléggé megnyerte a közönségünk tetszését s azt a benyomást tette, hogy a társulat megérdemli az érdeklődéit. Nem lép fel nagy igényekkel, nem misztifikál, de erőit a valóságban mutatja be és jól esőleg látjuk, hogy odaadással, igyekezettel produkálják amit szinre hoztak. És ez megnyugtató, szivesen jön közönségünk napról-napra nagyobb számban, ha látja a szorgalmat és törekvést az előadók részéről. Innen, hogy akik megnézték a bemutató előadásokat, a jól töltött est emlékével távoztak s hogy a következő darabok sem fognak üres házak előtt leperegni. Beigazolva látjuk, hogy a mi színház járó közönségünk nem vágyik mindig a kimagasló produkciókra, ha figyelmességet tapasztal, nem vonja meg pártolását. Bokor József ismert népszínműve a >Télen* volt a bemutató. Vasas Józsit kellő hével Radnai György jelenítette meg, feleségét Katalint pedig Csányi Juszti, ki a népszínmű dalait érzéssel énekelte, nem nagy terjedelmű, de elég kellemes hangján. Bogár Marci szerepében Krassói titkár volt ügyes, aki a falusi Don Juánt életteljes előadásban mutatta be. Vasárnap Gcrő Károly, annak idején szenzációs színműve a >Próbaházasság* került szinre, ismét szépszámú közönség előtt, pedig ez a darab az esztergomi színpadokon már rég lekerült a repertoárról. Itt ismét Krassói Sándorról kell elismerőleg megemlékeznünk, ki Szikora Márton szerepében okozott sok derült pillanatott, mig Kanócz Biri szerepében Csányi Juszti és Rákóezi cupringer szerepében Nyitrai Sándor tetszett. Kanócz Gyuri őrmestert Berényi (Tábor) Zsiga, városunk fia, játszotta s úgy ezen sze-