Esztergom és Vidéke, 1902

1902-11-13 / 90.szám

^epében még a tavalyi debutteiben arról győzött meg, hogy kellő haladás után sok sikert fog szerezni as esztergomi névnek, nem is késett a közönség sok tapssal kifejezni elismerését azoknak a derült jeleneteknek, amelyeket mókái élvezetesekké tettek. Hétfőn Kövessi Albert énekes bohózata az: >Asszonyok a kaszárnyában* került szinre. A kacagtató és félszeg helyzetekkel és humoros dialóggal telitett darab nem tévesztette el hatását s mivel minden szereplő legjobb életkedvvel játszott s igy teremtettek olyan kedélyes estét, amilyenre mindenkor szivesen várakozunk. Zilczer Mátyás csokoládé gyáros szerepében Nyitrai Sándor testes alakja nagyon jól festett, Pálmay zenetanárt Krassói komikuma Zilczer Mukit, Berényi Zsiga >gyönge oldalai* tették derült alakokká. Figyelemreméltó volt Csányi Juszti és Völgyi József, kinek rendőri maszkja nagyon jeles volt. Az egész előadás összevágó, jól betanult szerepekkel kellemes benyomást tett. Kedden este a „Hárompár cipó

u énekes bohózat tartotta állandó derültségben a szépen megtelt színházat. E darabba ismét első helyen Krassói Sándorról kell megemlékeznünk, ki Flink Lőrinc cipész szerepében bravúroskodott, mellette Nyitrai Sándor, Csányi Juszti tűntek ki és Krassói Józsika, aki pár dalt igen kedvesen énekelt. Tegnap Gárdonyi falusi története : *A bor* került szinre s előkészületen vannak : »A sasok«, > Páholy*, »Régi világ*, >Tartalékos férj* és több fővárosi műsordarab. — Iskolaszéki ülés volt f. hó 8 án, amely alkalommal néh. Szőllősy János emlékét jegyzőkönyvileg megörökítették. Megválasztották továbbá igazgatónak Halmai Jánost. Az osztályok vezetésére nézve akkép állapodott meg, hogy, a dunautcai IV-ik osztály Szölgyémy Gyula, s az által vezetett n ik osztályt pedig a mégválasztandó új tanitó fogja ve/.etni. — Villamvilágitás. Ganz és társa bu dapesti gépgyár r. t. ajánlatot adott be a városhoz villamos világítási mű létesítése tárgyában. Hajlandó az egész művet a város számlájára 300.000 korona hozzávetőleges költséggel felépíteni és üzembe helyezni. A mű jövedelmezőségére nézve kiszámítja az ajánlattévő cég, hogy ha 4200 drb. magánláng lesz installálva, a városnak a magánfogyasztóktól bevett összegből circa 10.000 korona haszna volna, de maga is belátván, hogy ennyi magánlángot Esztergomban nem egyhamar lehet biztosítani, kimutatja, hogy 2100 drb. magánlámpa mellett, a mi pedig a mi viszonyaink között már úgyszólván a maximalis szám, a város közvilágítása 14400 koronába bérül, azaz, nem hogy nyereséget érne el a város, ha nem még a közvilágítása is drágább volna a mostaninál és valljuk meg őszintén, gyengébb is, mert a 300 izzólámpa egyenkint csak 16 gyertyafényű, a mi egy mostani gazolinlámpa fényerejének circa harmadrésze és ezen hiányon még a 15 ívlámpa se tudna nagyot lendíteni, mert hisz ez alig elég a fő útvonalra. A magánosok részére egy hectovattórát 8 fillérbe számit és ebből i5°/

0 engedményt helyez kilátásba, vagyis egy 16 os gyertyafényü izzólámpa egy órai égéseért a magánfogyasztó legkedvezőbb esetben is 34 fillért fizetne, a mennyiért gázból 50 gyertyafényt, tehát háromszor annyit kap. Azt hisszük, könnyű lesz ezen ajánlat felett határozni. — ülések a megyénél. November 22én d. e. 10 ó. állandó választmány, 25én d. e. 10 ó. rendkívüli közgyűlés. — Jótékonyság. A Szent-Erzsébetről címzett esztergomi jótékony egyesület f. hó 8-án választmányi ülést tartott, hogy néhai Niedermann Károlyné végrendelkezéséhez képest felossza azon 2000 koronát, melyet a boldogult elszegényedett úri nők felsegélyezésére hagyó * mányozott. A hagyományozó végakarata szerint 100—100 korona volt minden eyyes felsegélyezendőnek juttatandó. A kitűzött határidőig 34 folyamodvány érkezett be az egyesületi elnökséghez. Ezen folyamodványok között 7, mint a végrendeletben megjelölt feltételeknek meg nem fe!elő nem volt figyelembe vehető. A megmaradt 27 folyamodó közül 20at kijelölt a választmány. Ezek névsorát a hagyatéki bírósághoz beterjeszti. A biróság végzésben fogja őket értesíteni és felhívja az esztergomi kir. adóhivatalt, mint birói letétpénztárt, hogy a hagyományokat az illetők nyugtájára fi zesse ki. — A megye tüzifecskendője, A városok egyesítése alkalmából egybeolvadt tűzoltóság tulajdonában van egy fecskendő, melyre a megye jogot formál, s Párkány mezővárosa szemet vetett. A ta nács most arról értesiti a megyét, hogy a városok egyesítése folytán nagyobbodván a vész terület, a gépet nem nélkülözheti, amelyre különösen Szt. Tamásnak égető szüksége van. — A „svédgyufa

u feltalálója elhunyt. Kieseweiter Károly Hcidenreichsteinban született 1819-ben mint egy szegény földműves fia. Kezdetben atyja példájára a mező gazdasággal foglalkozott. Később Jőnköping városában talált alkalmazást abban a gyufagyárban, amelyet JBötiger szerény kezdettel alapított. Itt találta fel azt a híres gyufát, amely rövid idő alatt az egész világon elterjedt. Jutalmul Böttger társává fogadta. Mint ilyen óriási vagyonra tett szert és neje hazájába Romániába költözött, Brailában telepedett le. Szerencsétlenségére itt vasúti vállalkozásokba bocsátkozott. Minden vagyonát] elveszítette. Uly szegénységre jutott, hogy a szó legteljesebb értelmében nélkülözött és nyomorgóit. Ily állapotban érte a halál október 28-án 83 éves korában. — Értesítés. Az „Esztergom Járási R. Kath. Tanitó Egyesület" választmánya az egyesület m. t. tagjait ez úton értesiti, hogy a következő három pályatételre, u. m.: »Mi ként kell a tanítónak idegen ajkú községben, az iskolában és iskolán kivül szerepelnie, hogy működéséből a magyar állameszme és a katholicismus gyümölcsöző hasznot merítsen ? »(Palyadij 2 drb. arany.)—2.« A munka megosztás hittanitás tekintetében hitoktató és tanitó között. »(Pályadíj 1. drb. 20 koronás arany.)—3. »A kath. ifjúsági egyesületek beillesztése a magas kormány által kijelölt keretbe.* (Pályadíj 2 drb. arany) — az eredetileg 1902. év okt. hó 31-ig kitűzőt pályázati határidő ipoj év február hó 28-ig meghoszszabbitatik. A pályázatok az elnökségnél nyújtandók be. Esztergom, 1902. nov. 10-én. Bárdos Gyula tanitó, polg. isk. tanár jel. vál. jegyző. — Az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár igazgatósága október hó 28-án tartotta rendes negyedévi ülését. Ez ülésen hozott határozatot az igazgatóság azok kérelme fölött, akik egyszerre tiz tagsági könyvvel akarják biztosítani magukat. Ezen az ülésen tárgyalta az igazgatóság Vujevich Benő, nemes-militicsi, Visnyovszky József, nántüi és Pancsula Elek, sumjáczi lakos földmivelők kérelmét, akik segélyért folyamodtak az igazgatósághoz, s akiknek bár betegségük nem balesetből származott, arra való tekintettel, hogy a szerződésileg elvállalt gazdasági munkát betegségük miatt nem tudták teljesíteni, s igy egész nyáron keresetképtelcnek voltak, az igazgatóság 150—150 illetve 60 korona rendkívüli segélyt utalványozott. — Merénylet. Vakmeró merényletet követett el f. hó 8-án Doroghon egy ismeretlen tettes, mi könnyen végzetessé válhatott volna, ha a véletlen közbe nem játszik. Nevezett napon az esti órákban Filip Rezső doroghi bányaművezető neje egyedül hajtatott keresztül a községen, fogatán. Neszt hallva a kocsi hátulján, visszafordult, s abban a pillanatban egy tőr villant meg, mellyel az ismeretlen, a kocsit átdöfte, s elfutott. Szerencsére a művezető neje a kocsinak nem azon az oldalán ült, amelyen a szúrás történt s igy az ijedtségen kivül mi baja sem történt. A tettes minden valószínűség szerint valamely elbocsájtott bányamunkás, ki a merényletet bosszúból akarta elkövetni, s akit a csendőrség most nyomoz. — A vármegyei pénztárak államosítása. A vármegyei pénztárak napjai meg vannak számlálva. Két hónap múlva életbe lép az 1902. III. törvénycikk, a mely a számvevőségi és pénztári teendőket állami tisztviselőkre ruházza ál. A pénzügyminiszter a belügyminiszterrel együtt már intézkedett is, a január elsején történő változásról. Az idevonatkozó rendelet a hivatalok és hatóságok már megkapták. A rendeletből különösen érdekli a nagyközönséget az a körülmény, hogy amig az átadás tart, vagyis január 2-től 15-ikéig a kir. adóhivatalok a közönség számára csak 8 órától 12-ig tartanak hivatalos órát. A vidéken lakóknak még arra is ajánlatos ügyelniök, hogy minden vármegyei és gyámpénztári pénzküldeményt újévtől fogva a kir. adóhivatalhoz címezzenek és a postautalvány szelvényén pontosan részletezzék a küldemény rendeltetését: pl. útadó, kamat, stb. — Állategészségügy. Leányvár községben a ragadós száj és körömfájás szórványosan fellépett. — Mézlopás. A gazdasági egyesület nek a ripária dűlőben lévő telepén vasárnap reggelre, ismeretlen tettesek kénlap gyújtásával előbb 11 kasban a méheket kiölték, s aztán a kasokban volt 130 kor. értékű mézet ellopták. — TÜZ. Kenyérmezőn kedden éjjel tűz volt. Wodák Nándor furó mester szőlejében lévő házikó égett le, melyet eddig még kézre nem kerített gazemberek gyújtottak fel. A tulajdonos már hónapok óta csehországi rokonainál van, s igy a tűzről mit sem tud. — Lőgyakorlat. F hó 24 és 25 napjain a délelőtti órákban a Wendler-malom és Sátorkő puszta közötti téren a katonaság éles töltényekkel lőgyakorlatot tart. — Trachoma. Október havában a megye térületén összesen 12 trachoma eset fordult elő. Ebből Esztergom városára esik 7, Huta. Szt. Lélekre 1, pilismaróthi »Istvan« téglagyárra 1, SüttŐre 1 és Leányvárra 2. — Hevenyfertőző kórok. Október havának Ilik felében Esztergom vármegye területén a következő hevenyfertőző kórok fordultak elő: Roncsoló tor oklob:Ksztergombati, Libádon, Nagy Ölveden és Nánán. Hókhurut'. Esztergomban és Kuralon. Kanyaró'. Nyerges-Újfalun, Lábatlanon, Dághon, Bajnán, Farnadon és Bényben. Torokgyik: Köbölkúton és Muzslán. Hasi hagy máz: Esztergomban, Epölön, Kuralon. Farnadon, Nánán, Kernenden és Kicsinden. Vörheny : Esztergomban, Unyon, Tokodon, Nánán és Kernenden. Bárányhimlő: Esztergomban. = Orvosi£körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó, hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserűvizet. IRODALOM. t Egy remekmű ingyen. Páratlan fényes meglepetésben fogja részesíteni a Független Magyarország, a függetlenségi és 48-as pártnak ez a kitűnően szerkesztett közlönye, olvasóit karácsony alkalmából. A Független Magyarország előfizetői, azok is, a kik csak egy hónapra fizetnek elő, ingyen kapják meg a Független Magyarország Kossuth-naptárát. Ez a mű 30 ív, tehát mintegy 500 oldal terjedelemben fog megjelenni, pompás kiállításban, gazdag tartalommal, szebbnél szebb képekkel. Közlemények lesznek benne a függetlenségi és 48-as párt számos tagjától, valamint irodalmunk jeleseitől. A Független Magyarország Kossuth-naptára egy egész regényt, valamint igen sok hasznos tudnivalót fog tartalmazni. A mű bolti ára 3 frt. lesz. A naptárt megkapja mindenki, a ki később december i-éig előfizet a Független Magyarországra, melynek kiadóhivatala Budapesten, IV., Váci-utca 81. sz. alatt van. Előfizetést ár egész évre 14 frt. félévre 7 frt. negyedévre 3 frt. 50, egy hóra 1 frt, 20 kr. f A magyar birodalom története. Ilyen cimű két kötetben megjelenő uj munkának első füzete fekszik előttünk. Szerzője Acsády Ignác, kiadója az Athe naeum. Mikor uj munkának nevezzük, akkor nemcsak megjelenése idejére gondolunk hanem arra a szellemre, arra a felfogásra is, mely benne megnyilatkozik. Nem kell az olvasónak sokat lapoznia a munka eddig megjelent részében és meggyőződik, hogy Acsády könyve semmiféle eddig megjelent magyar történethez, nem hasonlítható. Egyikból sem domborodik ki olyan élesen, hogy ezt a nemzetet a benne kialakult néposztályok öszszesége tartotta fenn, dicsőségében ép oly része van a munka bajnokainak, mint kardforgató vitézeinek. Acsády, az első ki a földmivelő jobbágyot, az ipar és kereskedelem úttörőit és virágoztatok a szellem, a gondolat hőseit az őket megilletőhelyhez juttatja a magyarság ezeréves történetében. Egyiknek sem kedvez a másik rovására, mindegyik egy-egy szine a képnek, melyet a magyar históriáról fest, egy-egy szine, mely a többihez simul és vala menyivel nagy harmóniába olvad össze. Nem csak azt mutatja meg Acsády, hogy mint küzdött a magyarság fenmaradasáért. hanem azt is, hogy mint használta fel a kivívott eredményeket, mint illesztett minden megszerzett követ államiságának mind magasabbra emelkedő épületébe Megrajzolja a magyar nemzetet a harctéren, meg otthona meghitt körében, magánéletének legjellegzetesebb vonásai ban. Majd szervező, majd fentartó, majd alkotó géniuszát csodáitatja meg velünk, anélkül hogy a szempontok sokfélesége, a világitás, a szinek változatossága és különíelesége megzavarná történeti képének egységét. Valóban az egész magyar nemzet története ez, nem csak felfogásában juttatván kellő helyet a nép minden rétegének, hanem feldolgozása módjában is megemlékezvén róluk. Mert mindenek egyforma élvezettel olvassák, a tudósok, a munkában feldolgozott óriási anyagnál, az eredeti kútfő tanulmányok sokaságánál fogva a laikusok pedig előadása világossága és könyedsége folytánRagyogó nyelve, stílusának emelkedettsége soha sem válik a könnyű megértés akadályává. A munka értékét, a széles körű olvasó közönség szempontjából, növeli aránylagos röyidsége a kiállítás fénye, a szöveg közé Szorított illusztrációk sokasága és a mű rendkívüli olcsósága, a mennyiben egy egy füzet, ára 60 fillér, az egész negyven füzetes munkának bolti ára pedig fűzve 24 ko. rona lesz. t Magyar Könyvtár. A Wodíaner-féle kiadócég nagy népszerű vállalata, a Radó Antal-tól szerkesztett »Magyar Könyvtár*, most kezdi meg füzeteiből a negyedik százat, előkelő nevekkel és kiváló munkákkal. Beöthy Zsolt, a kinek neve már a vállalat legelső számának címlapját is ékesítette, a »M. K.« iránt érzett állandó rokonszenvét most azzal mutatta ki, hogy átengedte számára Wesselényi Miklósról Zilahon mondott remek era lékbeszédét. Melléje sorakozik Mikszáth Kálmán, e klasszikus elbeszélőnk, a ki legjelesebb munkáit most sorra adja ki a »M. K.«-ban ; ezúttal »Prakovszky, a siket kovács* került sorra, a vállalat két számát töltve meg. A külföld klasszikusai közül most Demosthenes jelenik meg, a kinek Philippikáit Borsos Károly oly zamatos magyarsággal, oly világos és egyszerű stílusban fordította le, hogy a művelt nagyközönség bizonyára sietni fog megismerni belőle a na?y görög politikai szónokot, a kit annyit emlegetnek, de oly keveset olvasnak. Végül becses ismeretterjesztő olvasmány is van ez uj sorozatban : ifj. Hegedűs Sándor irja le amerikai uti élményeit »Az óriások világa cimű füzetben, elevenen, érdekesen, költői tollal. Egy-egy szám ára 30 fillér. Teljes jegyzéket kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal : Andrássy-ut 21.