Esztergom és Vidéke, 1902
1902-02-06 / 11.szám
ESZTERGOM es VIDÉKI A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET"-NEK HIVATALOS LAPJA. M e öjctei>n* Vasárnap és csütörtökön. JILŐFIZETÉSI ÁRAK : Eeésa évre — — — — 12 kor. — fll. fél évre— _ _ _ _ g kor. — fii. .f egyed évre — — — 3 kor. — fll. Egyes szám ára: 14 fii. Felelős szerkesztő és kiadó : KEMPELEN FARKASLaptulajdonosok : Dr. PROKOPP GYULA és társai. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a Xóziratoi, előfizetések, nyiltterek és hirdetések fcöldendö Széchenyi-tér, 330. szán). Kéziratot nem adunk viasza. Esztergom IV. Előző közleményemben a fellegvárral és környezetével foglalkoztam, gondolván, hogy mily felségesen szép volna, ha a bástyák teljesen jó karba helyeztetnének, a párkányzat az őrtoronynyal együtt stylszerüleg kijavíttatnék és a vár közvetlen alja olyan oszloposféle árkádokkal biró és kissebb méretű nyári lakokkal beépíttetnék. De szép is volna, ha teszem az egész domb parkírozva, kies tündérkertté varázsoltatnék ! Talán nem lehetséges ? Oh kérem, csak egy kis akarat, csak egy kezdeményező. Mindez oly könyen elérhető volna. A vízmedence megnagyobbitatnék, (persze az is stylszerüleg, nem ugy, mint ma néz ki) az a rengeteg víztömeg pedig, a mi az alant levő forrásból tör elő, felhasználtatnék a kertek, a pázsitok, a virágszegélyzet öntözésére és a villák vízszükségletének fedezésére. Nincs ember, a ki azt ne mondaná : mily monumentális, mily epochális, mily szép a mi bazilikánk, — de viszont mindenki hiányosnak, mi több szegényesnek tartja azt a gyönyörű szép, nagy térséget, mely a homlokzat előtt terül el. 1 De hiányzik ott még más is, teszem : első apostoli szent királyunknak lovasszobra. De szépen is venné ki magát ott az oszlopcsarnok előtt ércben látni azt a hatalmas történeti alakot, ki Esztergomot székes koronázó városának választotta s benne az első érsekséget alapította. (Ep most olvasom, hogy Balassa gyarmaton Madáchnak szobrot állítanak. S mi nem ? . . .) Hazafiasságban tündöklő főkáptalanunknak ez idő szerint huszonnégy magas tagja van. Rajtuk a kezdeményezés sora, hisz az ő tulajdonukban van s akkor az a szép álom, a melyet a fellegvárról s annak nyugati oldaláról elmondottam volt, édes valóvá válik. Gondolataim elmélkedő szárnyain letérek a Duna partjára s fürkészem kutatva, mi volt ott, mi van most s minek kellene lenni a jövőben ? Annyi bizonyos, hogy Esztergom külső csin tekintetében aligha előbbre nem állott a múltban, mint áll a jelenben. A romjaiban is szép vár, a Botytyán palota s egy-két régibb keletű ház erre vall. Hát ha még elgondolom, hogy abban az időben minő volt a Dunapart, az alsó vár bástya szegélyeivel ? Nem hiszem el, hogy oly botrányos állapotok lettek volna, mint most a Kolos-hidtól kezdve a gyárig vannak. No már akár mit mondjanak is, de engedelmet kérek, a dunaparti bástyákra szigorú gond volna fordítandó! Nem csak azért, mert külcsinban is gazdagítja a várost, de azért is, mert védi a partomlást. Nem értem azt a gondatlanságot, hogy a figyelem nem tud arra terelődni ! — Tessék csak egyszer arra felé sétálni. Az itt ott már omlásnak indult bástyák alatt megbotránkoztató állapotok lelhetők, melyek nem csak a szeméremnek, hanem a köztisztaságnak és közegészségügynek is veszedelmesen ártanak. Es mibe kerülne itt az állapotokat javítani ? Egyszerűen egy helyi szemlébe s a nyert tapasztalatok alapján egy szigorú meghagyásba, a mely szerint a bástyák az illetékes háztulajdonosok által rendbe hozandók és a csatornák, melyek a pecegödörrel vannak öszszeköttetésben, eltávolitandók. Legyünk körültekintőbbek, adjunk már valamit az ilyen dolgokra, melyek emelik a város mezét a közelben ép úgy, mint a távolban. S vessünk néha a múltba egy pár pillantást s bizonnyára arra következtethetünk, hogy a régi Esztergom sok tekintetben meghaladta a j modern Esztergomot. Erre mutat az is, hogy abban az időben közvetlen a Duna partján is hatalmas épületek lehettek s nem úgy mint ma, mikor még a nagyszabású alkotásokat is romba dőlni engedjük, Jöjj Velem! Oh jöjj velem te szép, te szent Oh légy egészen az enyém ; Miért maradnánk itt mi lent, Hol szerelmed csak télteném ! Hisz' semmi sincs, mi itt reményt fakasszon, Végére jár a kis regény ; A hősnő lesz : szerelmes, selymes asz[szony, A hősből: ifjú agglegény. Magammal viszlek messzire, S valahol túl a tengeren, Hol nem lát, nem bánt senki se,' Ott élsz örökké énvelem ! Magammal viszlek egy kicsiny szigetre, A hol tüzel, vakit a nap ; Örök tavaszban élünk önfeledve, S köröttünk rózsák hullanak. Magammal viszlek messzire, S egy távol égő csillagon, Hol gondnak, bajnak nincs hire, Szeretlek majd égőn, vakon. Az emberek szeme csak csillagot lát, Minket örökre elfeled, Mig én az éjek éjét élem majd át A selymes égtetőn veled. Magammal viszlek messzire, Én sem tudom, vájjon hova ; De nem lát többé senki se' És vissza nem jövünk soha ! Csopongunk, szállunk majd a végtelenbe' S szeretjük egymást szüntelen . . . Tied szivem viharzó nagy szerelme, Csak jöjj velem ! Csak jöjj ve'em ! Gőbel Béla. varos. (AB Eszt. és Vid. számira iria: KSr'ósi László dr. IV. Már Rómában meglepett az antik középületek legtöbbjének csekély terjedelme s lőkép a Palatínus rendes lakóházainak parányisága. Pompéiben még meglepőbbek a lakások szeréuy méretei, a középületek csekély kiterjedése s az utcák szűk aránya. A mi életünk falak közé szorul, de a déli népeké jórészt a szabad ég alatt telt el. A forumok, a bazilikák részben födetlen épületek voltak. Az isteni tisztelet is inkább a templom előtt folyt le, mint a szűk templomban. A rómaiak s úgy^i pompéiek is sokat tartózkodtak szabad ég alatt: fórumban, baj zilikában, thetrumban, circusban, amphithetrumban, a mi mind födetlen volt s igy elég tág óriási tömeg befogadására. A magánházak csöndes családi fészkek voltak, egészen a család viszszavonultságához szabva, kis szobákkal, csekély udvarokkal, parányi kertekkel. Es mégis nagyon megfeleltek ezek a kis lakások. Mindben volt elfogadó terem, ebédlő is, nyári, téli, kis és nagy társaságnak, családi körnek, azután házi szentély, könyvtár, képtár és díszesebb szalon, mely azonban rendesen a hölgyek helyisége. Sallustius házában világos példát találunk a nők elkülönítésére. A konyha és a fürdőszoba nélkülözhetetlen. A kü önféle helyiségek középpontjai az udvarok. Ezek közül egyik nyilt, a másik födött. Oszlopsorok, márványfaragások, víztartó medencék, virágok és szobrok díszítették az udvarokat. Kályhát sehol se találtak, de melegítő csöveket, a mozaik alatt, nemcsak a fürdő helyiségben, hanem a ház egyéb részeiben eleget. Igen valószínű, hogy több emeletes ház is volt Pompéiben, mert az emeletre vezető lépcsők több helyütt megmaradtak, de az emeletek beomlása miatt alig vagyunk képesek tiszta képet alkotni a régi pompéi házak magasságáról. Legújabban ugyan kiástak néhány emeletes házat, de a felső falak már csak düledező romok voltak. Pompéi nevezetesebb középületeit és magánházait csak néhány vonással érintjük. A VIII. régió első szigetében (Reg. VIII. Ins, I.) van a három hajós bazilika, melynek középső része födetlen volt. Letarolt composita oszlopaiból sokat látni. — A pompéi bazilikát nem szabad összehasonlítani a rómaiakkal, mert Pompéi elvégre is csak kissebb vidéki város s igy középületei is szerény arányúak. A VIII. régió többi épülete jórészt magánház. De annál gazdagabb a VII. égió, mely teli van középülettel. Itt van az Apolló temploma (Reg. VII. Ins. 7.), melyet egy ősi oszk felirat hitel esitett, — Negyvennyolc ion oszlop díszítette, melyek homlokát lemálló stuccoval korinthusivá alakították. --- A frontot hat oszlop tartotta. Apollo szobra innen Nápolyba került. j Mellette van a íórum (Reg. VII. Ins. 8), melyet éjszakról a Jupiter temploma határol. j A forum, ahol a pompéi nép hivatalos és magánügyeit intézte, a hol vásárokat rendeztek, s ünnepeket ültek, a 63-iki földrengés után kezdett épülni, de még nem készült el egészen, mikor a várost a második veszedelem, a végső pusztulás érte. — Egyszerű dór oszlopai elég épek s közöttük mindenütt látni a szobrok számára emelt piedesztalokat. Hat utca torkolt bele, de lovasok és kocsik nem juthattak hozzá. Jupiter temploma (Reg. VII. Ins. 8.) közelében áll a Macellum, nyilvános árucsarnok. Jupiter temploma volt a város kincstára. — Pompás fekvésénéi fogva hatásosan érvényesült. Három méternyi magas emelkedésre építették s igy a pronaosra tizenöt lépcső vezet. Hat oszlop esik a homlokzatra. A templom meglehetős nagy, 37 m. hosszú. Igen érdekes magán lak a Holconius bankár háza (Reg. VIII. Ins. 4.), melyben üzleti viasztáblácskákat találtak. ""A színház látogatók számára szolgált sétatérül a fórum trianguläre ; ezt a három szögletü tért jobbról-balról száz Áz .E&tep és Viie" tárcája.
