Esztergom és Vidéke, 1902

1902-02-06 / 11.szám

annak dacára, hogy még ma is sok tekintetben fentartják rendeltetésüket. Az idegennek ép úgy, mint magunknak is Esztergom külsőségét a vízivárosi rész adja meg. Innen szemlélhető a vidék panorámája, de innen is válik vonzóvá a város. Ámde ezen vonzó tényezőt a legapróbb részletekig védjük meg s ne u

gy> n

°gy az ember keseregjen rajtuk. Tessék csak az alsó bástyák mentén elsétálni ha lehet, vagy a Dunán csónakról szemlélni. A látottak bizony senkit sem fognak ide vonzani és őszintén szólva furcsán fognak bennünket, illetve szépérzésünket és jóizlésünket megítélni. Azt mondják erre: süllyedjen el! No no ! Igaz mondás nem ember szólás, tartja a közmondás. Verus. Negyven éves gazdatiszli jubileum. (E) A nagy kiterjedésű s különösen Esztergom vármegye közéletében erős befolyással biró primási uradalmak három érdemdús gazdatisztje töltötte be a közel napokbon szolgálatának negyvenedik évét. Kollégáik és barátaik sem nyilvános, sem hangzatos ovációkat nem rendeztek nekik, egész csendben szigorúan, collegialis baráti — mondhatni családi — körben ünnepelték meg csupán e szép napot, melynek fényét az igaz szivek melegéből fakadó szeretet s ragaszkodás adta. Ritka ünneplés volt dór oszlop szegte be. — Innen a gladiátor kaizárnyához (Reg. VIII. Ins 8.) érünk, melyben hatvanhárom esontvázat találtak számos gladiátor fegyverrel. A nagy színház igen régi eredetű s a feliratok szerint a Holconius testvérek által Kr. születése idején bővült ki. A félköralaku, kőlépcsőkkel megrakott, födetlen köszinház ötezer nézőt volt képes magába foglalni. Mellette a kis színház sokkal épebb. Valamikor födött volt s mástélezer nézőnek biztosított helyet. A város végén találjuk az amphitheatrumot, mely meglehetős épen maradt reánk, de semmi különös építőművészed szépséggel nem jutalmaz. Húszezer ember fért bele s igy valószínű, hogy a Pompéi vidék közönsége is itt sereglett egybe. A római modorban, de a szerényebb méretekben épült fürdők köröskörül üzleti helyiségekkel voltak tele, melyek azonban semmiféle összeköttetésben sem állottak a thermákkal. A tragicus költő háza (Reg. IV. Ins 8.) arról nevezetes, hogy ezt tartják Glaucus házának, Bulwer »Pompei utolsó napjait cimű hires regénye színhelyének. A kis lak freszkói a nápolyi múzeumba kerültek, valamint az a hires mozaik is, mely a bejárat mllett egy nagy fekete kutyát ábrázolt a következő felirattal; cave cane m : (őrizkedjél a kutyától.) A Pansa háza (Reg. VI. Ins. 6) az előkelőbb pompéi házakhoz tartozik s mint ilyen a kulturtörténelmi munkákban minta gyanánt szerepel. A ványolók háza (Reg. VI. Ins. 8) a tóga tisztogatók gyára négy medencével, nagy kályhával és a ház fölött szárító készülékkel. Pompéiben nagy szerepet ez a mai önző, számító világban. Mintha csak a régi patriarchális élet egy kedves családi ünnepélye elevenedett volna fel, a melyet a figyelmes család rendezett a szeretett családfő tiszteletére. Usztanek Antal az egyesitett esztergomi, gútai, nagysallói és drégelyi uradalmak jószágfelügyelője, idősb Vimmer Béla csémi- és Váczy Ambrus bajcs-haraszti tiszttartók voltak az ünnepeltek. Mind a három jubiláns a primaciális tisztikar dísze és erőssége, ezek voltak fiatalabb korukban, ezek mai is negyven éves szolgálatuk után teljes erő, egészség és munkaképességben. Akik ismerik a rögös gazdatiszti pályát, azok tudhatják csak megítélni, mit jelent e pályán eltöltött negyven év, az olyan negyven év, a melynek nincs egy napja sem, amikor a jubilánsokat ne övezte volna a bíboros földesurak e'ismerése, tiszttársaik és alárendeltjeik ragaszkodó szeretete, ismerőseik, barátaik és a velük érintkező külső tényezők általános tisztelete. Az ő munkásságuk fő időszaka a modern mezőgazdasági élet ébredésének idejére esik ; a legnehezebb időszakba, a mikor a gazdának még minden vonalon az újítások nehézségeivel kellett küzdeni. Úttörői voltak ők a primatialis uradalmak modern gazdálkodásának, telve hűséggel, erős akarat, tetterő és képességgel igyekeztek az újításokat mindenkor földesuraik érdekeivel Összeegyeztetni. Hogy mily fényes sikerrel, erről a legszebb bizonyság a bíboros földes uraknak irányukban mindenkor kifejezett meleg elismerése a melyeknek koronáját bizonnyára a jelenlegi főmagasságú játszottak a ványolók, a kik a legerősebb céhbe tartoztak. Igen tanulságos a sok közül egy korcsma (Reg. VI. Ins. io), melynek az utca felől kőből épült s márványnyal födött kimérő asztala volt. Ebbe falazták az óriási cserépedényeket, melyekben az italokat tartották. Hátul egy kis tűzhely állott. A korcsma megmaradt freszkói italokra és ételekre vonatkoznak. Hires a Meleager-háza, mely már a jólét hajléka. Márványművei, mozaikjai és freszkói mind a javából. A porticust színes márványszobrok tartják. A falak nagy része sárga. A cinóberrel szomszédozó u. n. pompéi piros szín sajátszerű tűzben ragyog a festett falakon, melyek a freszkók fölött palmettákkal, guirlandeokkal, apróbb alakokkal, vonalakkal, csalóka architektúrával és perspektívával díszesek. Sallustius háza (Reg. VI. Ins. 2) épségével és freszkóival egyike a legfigyelemreméltóbb pompéi lakásoknak. Berendezésére nem nagyméretű, de igen kényelmes s hogy egy igen elterjedt rossz magyar szóval jellemezzük : lakályos. A Pantheon oszlopcsarnokai alatt állott az oltár tizenkét főisten szomszédságában. Augusztus császár és családja tagjainak szobrai szintén az istenek társaságába kerültek. Venus temploma Pompéi valamennyi temploma között a legrégibb és legdíszesebb. Negyvennyolc korinthusi oszlop díszítette. A cellában, vagyis a szentélyben állott Venus istennő szobra. Az oltáron a város magistratusának képviselői örökítették meg a nevöket. (Vége.) bibornok Hercegprímás kegyes üdvözlete képezi, a melyet ép ezen jubileum alkalmából Usztanek felügyelőhöz intézett. De nemcsak a primatialis uradalmakban van mélyre ható nyoma az ő hasznos működésüknek, a közéletben is mindenkor kivették részüket a nemes és hasznos munkából. Usztanek Antal tagja vármegyénk közigazgatási bizottságának, a törvényhatóságnak, a gazdasági egyesület választmányának stb. és elnöke a vármegyei lótenyésztési bizottságnak, id. Vimmer Béla és Váczy Ambrus Komárom vármegye közéletében vesznek tevékeny részt. Egész emberek ők mindenben, hű fiai a hazának, erős hév, nemes akarat és a férfias nyíltság jellemzi minden tettüket. Örömmel ragadtuk meg mi is az alkalmat, nemcsak mint az Esztergom vidéki gazdasági egyesület hivatalos közlönye, de mint a társadalom — minden szép és nemesért lelkesülő — nyilvános orgánuma is, hogy az elismerés szerény pálmáját nyújtsuk át nekik. Fogadják tőlünk szívesen ! * * * Az ünnepély vasárnap f. hó 2-án folyt le Csenkén, Usztanek Antal, a jubiláns jószágfelügyelő lakásán. Itt gyülekezett össze az uradalmak központi tisztikara, az ügyészek, erdőtisztek, az érsekújvári uradalmak küldöttei és az ünnepelt jószágfelügyelő közvetlen vezetése alatt álló esztergomi, gútai, nagysallói és drégelyi uradalmak Összes tisztikara, élükön Vaszary László gazdasági tanácsossal, hogy ünnepélyesen átnyújtsák a collegialis szeretet és a főnök iránti ragaszkodás és tisztelet szerény emléktárgyait, egy szép ezüst dohányzókészletet és egy díszes albumba foglalt feliratot. A jubiláns jószágfelügyelőt Ő Eminentiája a bíboros hercegprímás és az egész uradalom tisztikara nevében Vaszary László gazdasági tanácsos üdvözölte, az ő szeretetre méltó egyéniségének megfelelő s a collegialis szeretet melegétől áthatott szép beszéd kíséretében: *Sem aranyunk, sem ezüstünk nincsen ni künk, mit adhatnánk néked mást, szebbet kedves Tóni barátunk, mint szivünk egész szeretetét...« / Ó nyújtotta át a tisztikar által felajánlott emléktárgyat; majd id. Vimmer Béla csévi tiszttartó — mint a jubiláló jószágfelügyelő közvetlen vezetése alatt álló uradalmak tisztikarának dojen-je üdvözölte, mint főnököt és átnyújtotta a feliratot tartalmazó albumot. A jubiláns meghatottságtól remegő hangon — mély benyomást keltő válaszában — melynek minden szavából a főmagasságú bíboros iránti ragaszkodás és a tiszttársai iránti szeretet sugárzott ki, — köszönte meg a collegialis megemlékezést. Ezen ünnepi aktus után, ősi magyar szokás szerint — barátságos lakomához ült az egész ünneplő társaság, melynek során elhangzott felköszöntőkből kimagaslott a jubiláns házigazdának, O Eminentiája a bíboros földesúrra mondott pohárköszöntője. Ugyancsak ő üdvözölte id. Vimmer Bélát. A távollévő Váczy Ambrusnak az egész társaság táviratilag gratulált. A jubiláns házigazdára és családjára Vaszary László gazdasági tanácsos, Zlatnyászky János muzslai esperesplébános és Csupor István főerdőmester mondottak pohárköszöntőket. Ezek után a tömegesen érkező üdvözletek és táviratok olvastattak fel. A késő délutáni órákban kezdett csak oszlani a társaság, egy igazán szép és kedves nap emlékét vivén magával. A »Witzrakete« bői. Irta : Normann. Nem szerettek még úgy leányt, Ahogy én tégedet, Hadd csókoljam hát ajkaid És édes két szemed. »S hű maradsz hozzám ?« — kérdezed. »Orökke egyaránt Híven foglak szeretni én Téged — s a többi lányt!« Lantos. — Kinevezés. A belügyminiszter kir. tanfelügyelőnk fiát Vargyas Jenőt, a belügyminisztériumba díjtalan fogalmazó gyakornokká nevezte ki, aki mult héten tette le a hivatalos esküt s működését már meg is kezdette. Mint gyakornok, legelőször a közalapítványi jogügyek igazgatóságánál, később Pestvármegyénél, utóbb Esztergomvármegyénél működött mint közigazgatási gyakornok, legújabban pedig mint főispáni titkári tendőkkel megbízott, vármegyénk főispánja mellett szerzett a közigazgatás ágaiban tapasztalatokat s a külső ügykezelésben jártasságot s igy a minisztériumba, hova kezdettől fogva gravitált, közigazgatási gyakorlati előismereteket visz magával. Uj állásához mig egy részt gratulálunk, más részt sajnájuk, hogy városunk fiatalsága, az ő távozása által, ismét egy rokonszenves tagját vesztette el. — Húszéves jubileum. A belvárosi olvasókör vasárnap ülte meg fennállásának 20 éves jubileumát. A szép ünnepség hálaadó isteni tisztelettel vette kezpetét. Ezután díszközgyűlést tartottak, melyen a kör 20 éves működését ismertették. — Requiem. Szomorúan, mélabúsan szólalt meg január 30-án a főszékesegyház legnagyobb harangja, a » Nagyboldogasszony, c Szomorú évfordulót hirdetett: Simor János bibornok hercegprímás lelkiüdvéért tartott misét Boltizár József érseki helynök a főszékesegyházban, melyen a nagyközönségen kivül a főkáptalan tagjai, a boldogult főpásztor nővére, Simor Terézia és rokonai jelentek meg. Az érseki tanítóképző intézet növendékei tanáraik vezetése alatt vonultak fel. — Szentségimádáe. Ma, az úgynevezett >kövér csütörtökön* a Szt. Anna templomban szentségimádás van. Reggel 6 órakor szentségkitétel, délig minden órában mise, d. u, 5 órakor szentségbetétel szent beszéddel. — Ipartestületi bál. E hó 2 án a »Fürdő« szálló pazarul díszített .helyiségeiben folyt le Földváry Istvánné urnő védnöksége alatt a városi ipartestü'et által az elszegényedett iparosok segélyezésére rendezett fényes bál. A bál a szó szoros értelmében fényes volt, ilyenek voltak a díszítések, melyeket elsőrendű iparosaink igazán remekbe készítettek és ilyen volt az a nagy számú elegáns közönség is, a melyet főkép a bálanya szeretetreméltó egyénisége vonzott a vidám jótékonyság rózsaszínű lo-