Esztergom és Vidéke, 1902

1902-12-19 / 100.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. (100. szám.) i 2 deczember 19 a hallgatósággal zsúfolásig megtelt teremben. Az összejövetel célját ismertető megnyitó beszéd a munkáskérdés érdekében meglepetésszerű figyelmet keltett a hallgatóság között úgyannyira, hogy az egyesület taggyüjtési célja e beszéd hatása alatt már elértnek volt tekinthető. Ezután Magyary László egyleti elnök ismertette a nyugdíjintézmény fennállása óta. kifejtett egyesületi tevékenységet s azon módozatokat, melyek a belépés folytán származó kötelezettségek és jogosultságokkal járnak. Ezek szerint az egyesületnek tagja lehet bárki kor és nemi különbség nélkül. A belépési dij minden tag után egyszer s mindenkorra 3 korona — kivételes engedmény kapcsán még ezen év végéig személyenkint 1 korona. A tagsági dij 3 osztályra oszlik és pedig I. oszt. heti 20 fill. II. oszt. heti 24 fill. III. oszt. heti 30 fill. A nyugdíjjogosultság 40 évi tagság után lép érvénybe a következő segélylyel: I. oszt. tag részére heti 12 kor., vagyis évi 624 kor. II. oszt. tag részére heti 14 kor., vagyis évi 728 kor. III. oszt. tag részére heti 17 kor., vagyis évi 884 kor. A rokkantság igénye 10 évi befizetés után, vagyis a 11-ik évben válik jogosulttá s ez esetben a föntebbi összegeknek 70 °/

0-a nyujtatik segélyül s minden továbbá évben 1 °/

0 emelkedéssel. Tiz évi befizetés után bekövetkező rokkantság esetén tehát a tag az I. osztályban heti 8 kor. 40 fill., vagyis évi 436 kor. 80 fill., II. osztályban heti 9 kor. 80 fill., vagyis évi 509 kor. 60 fill., III. osztályban heti 11 kor. 90 fill., vagyis évi 618 kor. 80 fillér támogatásra nyer jogosultságot. Elhalálozás esetén az özvegy végkielégítést nyer, a gyermekek pedig — a fiuk 13-ik évig, a leányok 14 éves korig — neveltetési pótlékban részesülnek és pedig az apát megillető nyugdij vagy rokkant segély egy hatod részében fejenkint. Egyesületi elnök egyben előadta, hogy a befizetések utolsó fillérig kizárólag a tagok illetve az intézmény céljaira fordíttatnak, a mennyiben a testületnek kiadása egyáltalán nincs, minden állás tiszteletbeli sőt Porgesz Béla vendéglős áldozatkészségéből a helyiség is teljesen ingyenes. Fölszólaltak még a kérdésben Dóczy Ferenc ipartestületi elnök, Wanitsek Rezső kath. legényegyleti elnök, kik azonnal tagokul is jelentkeztek, továbbá Zeke József nyomdász és Krick Károly szabó munkás. Ez utóbbinak benyújtott határozati javaslata, hogy t. i. kéressék föl a magas kormány ez intézménynek országos és minden munkásra kötelező alapon leendő szervezésére — egyhangúlag elfogadtatott. Végül Neményi Károly tanitó, egyesületi jegyző a rokkant segélynek 10 év letelte után történő jogosultsága érdekében szólalt föl s megnyugtatásul előadta, hogy más nyugdíjintézeteknél is hasonlóan 10 évi tagság kívántatik, hogy valaki nyugdij igényének érvényébe illetve élvezetébe léphessen. A gyűlés számos új tagnak fölvétele s Magyary László elnök ama kijelentése után, hogy további tagfölvétel mindennap délelőtt az ipartestülei hivatalában eszközölhető — véget ért. Rip. A villamosfény diadala Pápán. Viszonválasz. *J Az Esztergom és Vidéke szives volt az E. K.-ben megjelent cikkemre reflektálva, azt boncoló kés alá venni, kimutatva, hogy miből van benne több és miből kevesebb a kelleténél. Többet talált benne, mint a mennyit a cim ígért: Pápa város dicséretéből és kevesebbet: a villamos fény diadalából. Nos énszerintem ez a plusz és ez a mínusz kiegyenlíti egymást, ha a cimben egy kis helyeserét csinálunk, ilyenformán. Pápa diadala — villamos fényben. Hogy miért világítottam meg ennyire ezt a törekvő, agilis várost, azt azok a szülők értik meg legjobban, akik hanyag gyermekük előtt a szomszéd fiát dicsérik, ha tán fogna valamit az övéken. Némely dolgokban találkoznak is nézeteink, már mint e lapoknak és szerényen alul jegyzettnek nézeteiigy pld. hogy legtöbb bajt Esztergomnak az ő álprófétái okoztak eddig önzetlenségükkel, csak ott lenne némi eltérés, ha ezeket az álprófétákat kellene néven neveznünk. Önzetlenség! — Hiszen igaz, szomorúan igaz, hogy az a két harcvonal, mely ma élesített fegyverekkel egymással zemben áll, ugyanazon jelszóval hímezte ki zászlóját : önzetlenség. Eszem ágában sincs és nem is volt soha a város vezetőségének fejében, a polgármester ur önzetlen jóakaratában kételkedni ; méltán kiállja ő az összehasonlítást Pápa polgármesterével is, a mi nagy, de jogos dicséret nem is ő benne van a hiba, eh ! hiszen mindenki tudja, hol van a kutya eltemetve. A polgármesternek is van egy hibája, nem eléggé erélyes akaratának következetes keresztülvitelében. Pedig itt igenis Szeyler Emilekre, vasenergiájú és kötelességtudó emberekre volna szükség, csahhogy ugy vagyunk vele, mint ha ketten összecserélik a keztyűjöket, egyiknek jut két jobb, a másiknak két balkezes. A két szép erény is külön adagolásban található fel leggyakrabban, együtt igen ritkán. Hogy Szeylerek helyett inkább pénzre volna szükségünk ? Uram teremtőm, hiszen nem voltunk mindig ilyen koldusok, valamicske pénzünk volt egyszer. Hová lett ?! Elúszott a felemás keztyűs kezeken. Voltak olyan régebbi sáfáraink, akikben túltengett az erély, de nem ám az önzetlenség, volt olyan is, aki ezeknek antipodese volt. A pénz még maga nem képes arravaló embereket teremteni, ha csak nem szabad verseny mellett és a lokálpatriotizmus kizárásával, de arra már volt példa, hogy rátermett, önzetlen,lelkes férfiak rendbehoztak zilált viszonyok közt lévő *) Az általunk Írottaknak mindenben rálő fenntartásával készséggel adunk jelen soroknak helyet. A szerk. gazdaságokat, teremtettek pénzt is, igaz, hogy nem egyszerre hirtelen, hanem óvatos, céltudatos, tisztakezű és erélyes gazdálkodással. Ilyen útnak elején áll a mi kedves podesztánk is, csakhogy egy ember magában csak egy ember; de megsokszorozhatja, köbre emelheti saját egyéniségét kellő erélyesseggel. Csakhogy az erély nem zárj ^ ki, sőt feltételezi az önuralmat is, a mi viszont a más hiten lévők igazainak elismerését vonja maga után. Mért kell a polgármesternek és Szeylernek ellenlábasoknak lenniök, mikor bár más vágányon, de mindketten egy cél felé haladnak ? Es miért kell még több más életrevaló, célszerű eszmének, óhajtásnak halva születnie ? Igen, itt van a kutya eltemetve, mert Esztergom közállapotai kriminálisak, akárcsak a Kossuth Lajos-utca kövezete, vagy a város egészségügye. Ha bojkottálnak is érte, kimondom ami lelkemem van, mert én bár csak jövevény vagyok, szeretem Esztergomot, de mert jövevény vagyok, látom is hibáit. Nincs összetartás a régebbi választások óta, minden számottevő eleme széthúz, egyik klikk egyik kávéházban konferenciáz, a másik kottéria másik vendéglőben, körben és kaszinóban panaszkodik, de nincs egy erős kéz, nincs egy olyan nagy, kimagasló jellem, aki akarná is egy akolba terelni a szállingózó juhokat, egy szent, magasztos cél nevében : hogy csinálják meg ennek a szegény városnak a reneszánszát! Pénz ? Pénzt könnyebb szerezni, mint vele bánni tudni. Itt van a közvilágítás kérdése. A hány ember, annyi a véleménye, gusztusa. Az egyik elvolna egy darabig petróleumlámpákkal is, csak iható vize volna előbb. Pedig ugy tudom, a vizből nem csak kocsmárosok, de városok is tudtak már pénzt csinálni, mert van ember, aki in kább fizetne jó vízvezetéki egészséges vízért 1—2 fillért, mint fizet most kényszerűségből több filléreket ásványvizekért. A másik azt tartja, hogy üsse kő a privátlakásokat, csak az utcák legyenek fényesek. A harmadik előbbrevalónak gondolja a város lakóinak biztonságát, egészségét, mint az utcák fokozottabb fényét. Es mindegyiknek van egyben másban valami igaza, de azt a középarányos igazságot kellene megkeresni, amelyik még a legtöbb vágyat képes kielégíteni. Leghelyesebb uton jár véleményem szerint Bleszl Ferenc ur, aki egy ismételt szav zólisztával akarja megejtetni az osztraczizmust, de oda azt a kérdést is bele kellene ám venni, hogy mi kell előbb a népnek, közvilágítás, vagy jó víz. Ilyen szavazások szoktak minden újítást megelőzni Pápán és ezért dicsértem én föl annyira Pápa városát, vezetőit, polgármesterét stb. stb. hogy rámutassak ezzel a dicsérettel az egyedül helyes, igaz és méltányos útra, a közóhajtásnak szabad érvényesülésére. Mert nem az kell a sok névtelen kis n. n.-eknek, ami a nagy X. Y-oknak kellemes. Pedig hát az utóbbiak vannak az előbbiekért és nem megfordítva. Ha egyszer majd rájön a város vezetősége arra a szociális igazságra, hogy a ki a közóhajtás nevében kormányoz, annak ezt a tényezőt ösmernie is kell, és nem csak néhány képviselő és virilis öblös hangja után, hanem a nagy összesség harmóniájából, akkor majd arra a különös, szokatlan tapasztalatra is ébred, hogy lehet egy város magisztrátusa még népszerű is, uti figura Papaiensis docet! Hogy ezt valaha megérjük, adja az Egek ura ! Én pedig lojálisán kijelentem, hogy amennyi igazam nekem volt, annyi igazsága van az E. és V.-nek is. K. F. A Világitás ügyében kiküldött bizottság jelentéseGépírással huszonnyolc oldalra terjed az az érdekes és tanulságos jelentés, melyet a villamvilágitás ügyében kiküldöttek, a kiküldő bizottságnak adtak be. A vagyonkimutatásokkal, mérlegekkel, zárszámadásokkal és egyébb hiteles adatokkal támogatott jelentés felette terjedelmes volta teszi lehetetlenné, hogy azt egész terjedelmében közöljük s igy fontosabb részleteiben, melyekből a kiküldöttek véleménye tisztán megalkotható, a következőkben ismertetjük : »Alulírott kiküldöttek f. é. november hó 26-án keltek útra és elősször is a Ganz-gyár budapesti telepét tekintették hol is a gyárvezetőség bemutatta az egész villamos üzemet, motorokat, különféle szerkezetű villamos izzó- ésivlámpákat. Ezen futólagos szemle alkalmával a kiküldöttek azon impressiót nyerték, hogy a villamos világitás mai tejlettségében már igen sok lényeges előnnyel rendelkezik és hogy a folytonos tökéletesbbedés által ezen előnyök csak emelkedhetnek. Igy, be lett mutatva a Nernst-féle izzó lámpa, mely circa 25%-al kisebb áramfogyasztás mellett lényegesen nagyobb fényerőt fejt ki, mint a közönséges 16 os izzó, hátránya azonban hogy maga a lámpa még igen drága és a mellett szerkezete oly kényes, hogy közvilágításra nem alkalmas ; láttunk azonkívül egy újabb szerkezetű ivlámpát, mely azáltal, — hogy szénpálcái a régi függőleges helyzet • helyett egymáshoz szög alatt állanak,ugyanazon áramfogyasztás mellett szintén az eddiginél nagyobb fényt ad. Mindezen szerkezetek azonban még gyermekkorukat élik és nagyon is reászorulnak a tökéletesbbitésre, hogy egyebet ne említsünk, az ívlámpák fényének vibrálása még mindig nincs elkerülve. A megbeszélések folyamán a gyár vezetősége különösen ajánlotta a temesvári telep megtekintését, mint olyat, mely fogyasztási-köre méreteinél fogva a nálunk létesithelőnél jóval nagyobb ugyan, mégis annak folytán, hogy a legmodernebb berendezésekkel van felszerelve, a tanulmányozásra igen alkalmas. Ennek folytán elhatároztuk ezen telep megtekintését és azonnal Temesvárra utaztunk, hová még aznap, november hó 26-án este meg is érkeztünk. Az est folyamán körüljárván az utcákat, a közvilágítást ott, — hol csak izzók vannak, fényerő tekintetében határozottan gyengének észleltük, dacára annak, hogy az izzók egymáshoz elég közel, a forgalmasabb utcákban circa 30 méterre vannak, ott, hol Ívlámpa van alkalmazva, annak környéke elég jól van megvilágítva. Az áramvezeték, mint légvezeték a város belsejében az emeletes házak falán vonul, úgy, hogy az az utcák kinézését zavarólag nem befolyásolja, az izzó lámpák csinos vas oszlopokon vannak elhelyezve, mig az ívlámpák dísztelen magas faárbocokon függnek. A város külsőbb részein a vezetékek egyszerű telegráf rudakon vannak alkalmazva. Versecen a vasúttól a városba vezető főút esti 10 óráig csupán ivlámpákkal van világítva, melyek egymástól átlag 80 méternyire vannak, ezen utca világi-