Esztergom és Vidéke, 1902

1902-12-19 / 100.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. (100. szám.) i 2 deczember 19 a hallgatósággal zsúfolásig megtelt teremben. Az összejövetel célját is­mertető megnyitó beszéd a mun­káskérdés érdekében meglepetés­szerű figyelmet keltett a hallgató­ság között úgyannyira, hogy az egyesület taggyüjtési célja e beszéd hatása alatt már elértnek volt te­kinthető. Ezután Magyary László egyleti elnök ismertette a nyugdíjintézmény fennállása óta. kifejtett egyesületi tevékenységet s azon módozatokat, melyek a belépés folytán származó kötelezettségek és jogosultságokkal járnak. Ezek szerint az egyesületnek tagja lehet bárki kor és nemi kü­lönbség nélkül. A belépési dij minden tag után egyszer s mindenkorra 3 korona — kivételes engedmény kapcsán még ezen év végéig személyenkint 1 korona. A tagsági dij 3 osztályra oszlik és pedig I. oszt. heti 20 fill. II. oszt. heti 24 fill. III. oszt. heti 30 fill. A nyugdíjjogosultság 40 évi tag­ság után lép érvénybe a követke­ző segélylyel: I. oszt. tag részére heti 12 kor., vagyis évi 624 kor. II. oszt. tag részére heti 14 kor., vagyis évi 728 kor. III. oszt. tag részére heti 17 kor., vagyis évi 884 kor. A rokkantság igénye 10 évi be­fizetés után, vagyis a 11-ik évben válik jogosulttá s ez esetben a fön­tebbi összegeknek 70 °/ 0-a nyujta­tik segélyül s minden továbbá év­ben 1 °/ 0 emelkedéssel. Tiz évi befizetés után bekövet­kező rokkantság esetén tehát a tag az I. osztályban heti 8 kor. 40 fill., vagyis évi 436 kor. 80 fill., II. osztályban heti 9 kor. 80 fill., vagyis évi 509 kor. 60 fill., III. osztályban heti 11 kor. 90 fill., vagyis évi 618 kor. 80 fillér támogatásra nyer jogosultságot. Elhalálozás esetén az özvegy vég­kielégítést nyer, a gyermekek pe­dig — a fiuk 13-ik évig, a leányok 14 éves korig — neveltetési pót­lékban részesülnek és pedig az apát megillető nyugdij vagy rok­kant segély egy hatod részében fejenkint. Egyesületi elnök egyben előadta, hogy a befizetések utolsó fillérig ki­zárólag a tagok illetve az intézmény céljaira fordíttatnak, a mennyiben a testületnek kiadása egyáltalán nincs, minden állás tiszteletbeli sőt Por­gesz Béla vendéglős áldozatkészsé­géből a helyiség is teljesen in­gyenes. Fölszólaltak még a kérdésben Dóczy Ferenc ipartestületi elnök, Wanitsek Rezső kath. legényegyleti elnök, kik azonnal tagokul is jelent­keztek, továbbá Zeke József nyom­dász és Krick Károly szabó mun­kás. Ez utóbbinak benyújtott hatá­rozati javaslata, hogy t. i. kéressék föl a magas kormány ez intézmény­nek országos és minden munkásra kötelező alapon leendő szervezésére — egyhangúlag elfogadtatott. Végül Neményi Károly tanitó, egyesületi jegyző a rokkant segély­nek 10 év letelte után történő jo­gosultsága érdekében szólalt föl s megnyugtatásul előadta, hogy más nyugdíjintézeteknél is hasonlóan 10 évi tagság kívántatik, hogy valaki nyugdij igényének érvényébe illetve élvezetébe léphessen. A gyűlés számos új tagnak föl­vétele s Magyary László elnök ama kijelentése után, hogy további tag­fölvétel mindennap délelőtt az ipar­testülei hivatalában eszközölhető — véget ért. Rip. A villamosfény diadala Pápán. Viszonválasz. *J Az Esztergom és Vidéke szives volt az E. K.-ben megjelent cik­kemre reflektálva, azt boncoló kés alá venni, kimutatva, hogy miből van benne több és miből kevesebb a kelleténél. Többet talált benne, mint a mennyit a cim ígért: Pápa város dicséretéből és kevesebbet: a villamos fény diadalából. Nos én­szerintem ez a plusz és ez a mí­nusz kiegyenlíti egymást, ha a cimben egy kis helyeserét csiná­lunk, ilyenformán. Pápa diadala — villamos fényben. Hogy miért világítottam meg ennyire ezt a törekvő, agilis vá­rost, azt azok a szülők értik meg legjobban, akik hanyag gyermekük előtt a szomszéd fiát dicsérik, ha tán fogna valamit az övéken. Némely dolgokban találkoznak is nézeteink, már mint e lapoknak és szerényen alul jegyzettnek nézetei­igy pld. hogy legtöbb bajt Eszter­gomnak az ő álprófétái okoztak eddig önzetlenségükkel, csak ott lenne némi eltérés, ha ezeket az álprófétákat kellene néven nevez­nünk. Önzetlenség! — Hiszen igaz, szomorúan igaz, hogy az a két harcvonal, mely ma élesített fegy­verekkel egymással zemben áll, ugyanazon jelszóval hímezte ki zász­lóját : önzetlenség. Eszem ágában sincs és nem is volt soha a város vezetőségének fejében, a polgármester ur önzet­len jóakaratában kételkedni ; mél­tán kiállja ő az összehasonlítást Pápa polgármesterével is, a mi nagy, de jogos dicséret nem is ő benne van a hiba, eh ! hiszen mindenki tudja, hol van a kutya eltemetve. A polgármesternek is van egy hibája, nem eléggé erélyes akara­tának következetes keresztülvite­lében. Pedig itt igenis Szeyler Emilekre, vasenergiájú és kötelességtudó embe­rekre volna szükség, csahhogy ugy vagyunk vele, mint ha ketten össze­cserélik a keztyűjöket, egyiknek jut két jobb, a másiknak két balkezes. A két szép erény is külön adago­lásban található fel leggyakrabban, együtt igen ritkán. Hogy Szeylerek helyett inkább pénzre volna szükségünk ? Uram teremtőm, hiszen nem voltunk min­dig ilyen koldusok, valamicske pén­zünk volt egyszer. Hová lett ?! El­úszott a felemás keztyűs kezeken. Voltak olyan régebbi sáfáraink, akikben túltengett az erély, de nem ám az önzetlenség, volt olyan is, aki ezeknek antipodese volt. A pénz még maga nem képes arravaló embereket teremteni, ha csak nem szabad verseny mellett és a lokálpatriotizmus kizárásával, de arra már volt példa, hogy rá­termett, önzetlen,lelkes férfiak rendbe­hoztak zilált viszonyok közt lévő *) Az általunk Írottaknak mindenben rálő fenn­tartásával készséggel adunk jelen soroknak helyet. A szerk. gazdaságokat, teremtettek pénzt is, igaz, hogy nem egyszerre hirtelen, hanem óvatos, céltudatos, tisztakezű és erélyes gazdálkodással. Ilyen útnak elején áll a mi ked­ves podesztánk is, csakhogy egy ember magában csak egy ember; de megsokszorozhatja, köbre emel­heti saját egyéniségét kellő erélyes­seggel. Csakhogy az erély nem zárj ^ ki, sőt feltételezi az önural­mat is, a mi viszont a más hiten lévők igazainak elismerését vonja maga után. Mért kell a polgármesternek és Szeylernek ellenlábasoknak lenniök, mikor bár más vágányon, de mind­ketten egy cél felé haladnak ? Es miért kell még több más életrevaló, célszerű eszmének, óhaj­tásnak halva születnie ? Igen, itt van a kutya eltemetve, mert Esztergom közállapotai kriminálisak, akárcsak a Kossuth Lajos-utca kövezete, vagy a város egészségügye. Ha bojkottálnak is érte, kimon­dom ami lelkemem van, mert én bár csak jövevény vagyok, szere­tem Esztergomot, de mert jövevény vagyok, látom is hibáit. Nincs összetartás a régebbi vá­lasztások óta, minden számottevő eleme széthúz, egyik klikk egyik kávéházban konferenciáz, a másik kottéria másik vendéglőben, körben és kaszinóban panaszkodik, de nincs egy erős kéz, nincs egy olyan nagy, kimagasló jellem, aki akarná is egy akolba terelni a szállingózó juhokat, egy szent, magasztos cél nevében : hogy csinálják meg ennek a sze­gény városnak a reneszánszát! Pénz ? Pénzt könnyebb szerezni, mint vele bánni tudni. Itt van a közvilágítás kérdése. A hány ember, annyi a véleménye, gusztusa. Az egyik elvolna egy darabig petróleumlámpákkal is, csak iható vize volna előbb. Pedig ugy tudom, a vizből nem csak kocsmárosok, de városok is tudtak már pénzt csinálni, mert van ember, aki in kább fizetne jó vízvezetéki egész­séges vízért 1—2 fillért, mint fizet most kényszerűségből több fillére­ket ásványvizekért. A másik azt tartja, hogy üsse kő a privátlakásokat, csak az utcák legyenek fényesek. A harmadik előbbrevalónak gon­dolja a város lakóinak biztonságát, egészségét, mint az utcák fokozot­tabb fényét. Es mindegyiknek van egyben másban valami igaza, de azt a kö­zéparányos igazságot kellene meg­keresni, amelyik még a legtöbb vágyat képes kielégíteni. Leghelyesebb uton jár vélemé­nyem szerint Bleszl Ferenc ur, aki egy ismételt szav zólisztával akarja megejtetni az osztraczizmust, de oda azt a kérdést is bele kellene ám venni, hogy mi kell előbb a népnek, közvilágítás, vagy jó víz. Ilyen szavazások szoktak minden újítást megelőzni Pápán és ezért dicsértem én föl annyira Pápa vá­rosát, vezetőit, polgármesterét stb. stb. hogy rámutassak ezzel a di­csérettel az egyedül helyes, igaz és méltányos útra, a közóhajtásnak szabad érvényesülésére. Mert nem az kell a sok névte­len kis n. n.-eknek, ami a nagy X. Y-oknak kellemes. Pedig hát az utóbbiak vannak az előbbiekért és nem megfordítva. Ha egyszer majd rájön a város vezetősége arra a szociális igaz­ságra, hogy a ki a közóhajtás ne­vében kormányoz, annak ezt a té­nyezőt ösmernie is kell, és nem csak néhány képviselő és virilis öblös hangja után, hanem a nagy összesség harmóniájából, akkor majd arra a különös, szokatlan tapaszta­latra is ébred, hogy lehet egy vá­ros magisztrátusa még népszerű is, uti figura Papaiensis docet! Hogy ezt valaha megérjük, adja az Egek ura ! Én pedig lojálisán kijelentem, hogy amennyi igazam nekem volt, annyi igazsága van az E. és V.-nek is. K. F. A Világitás ügyében kiküldött bizottság jelentése­Gépírással huszonnyolc oldalra terjed az az érdekes és tanulságos jelentés, melyet a villamvilágitás ügyében kiküldöttek, a kiküldő bi­zottságnak adtak be. A vagyonkimutatásokkal, mérle­gekkel, zárszámadásokkal és egyébb hiteles adatokkal támogatott jelen­tés felette terjedelmes volta teszi lehetetlenné, hogy azt egész terje­delmében közöljük s igy fontosabb részleteiben, melyekből a kiküldöt­tek véleménye tisztán megalkot­ható, a következőkben ismertetjük : »Alulírott kiküldöttek f. é. november hó 26-án keltek útra és elősször is a Ganz-gyár budapesti telepét tekintették hol is a gyárvezetőség bemutatta az egész villamos üzemet, motoro­kat, különféle szerkezetű villamos izzó- ésivlámpákat. Ezen futólagos szemle alkalmával a kiküldöttek azon impressiót nyerték, hogy a villamos világitás mai tejlettségében már igen sok lényeges előnnyel rendelkezik és hogy a folytonos tökéletesbbedés által ezen előnyök csak emelkedhetnek. Igy, be lett mutatva a Nernst-féle izzó lámpa, mely circa 25%-al kisebb áramfogyasztás mellett lényege­sen nagyobb fényerőt fejt ki, mint a közönséges 16 os izzó, hátránya azonban hogy maga a lámpa még igen drága és a mellett szerkezete oly kényes, hogy köz­világításra nem alkalmas ; láttunk azon­kívül egy újabb szerkezetű ivlámpát, mely azáltal, — hogy szénpálcái a régi függőleges helyzet • helyett egymáshoz szög alatt állanak,ugyanazon áramfogyasz­tás mellett szintén az eddiginél nagyobb fényt ad. Mindezen szerkezetek azonban még gyermekkorukat élik és nagyon is reászorulnak a tökéletesbbitésre, hogy egyebet ne említsünk, az ívlámpák fényé­nek vibrálása még mindig nincs elkerülve. A megbeszélések folyamán a gyár ve­zetősége különösen ajánlotta a temesvári telep megtekintését, mint olyat, mely fogyasztási-köre méreteinél fogva a ná­lunk létesithelőnél jóval nagyobb ugyan, mégis annak folytán, hogy a legmoder­nebb berendezésekkel van felszerelve, a tanulmányozásra igen alkalmas. Ennek folytán elhatároztuk ezen telep megtekin­tését és azonnal Temesvárra utaztunk, hová még aznap, november hó 26-án este meg is érkeztünk. Az est folyamán körüljárván az utcá­kat, a közvilágítást ott, — hol csak izzók vannak, fényerő tekintetében hatá­rozottan gyengének észleltük, dacára annak, hogy az izzók egymáshoz elég közel, a forgalmasabb utcákban circa 30 méterre vannak, ott, hol Ívlámpa van alkalmazva, annak környéke elég jól van megvilágítva. Az áramvezeték, mint lég­vezeték a város belsejében az emeletes házak falán vonul, úgy, hogy az az ut­cák kinézését zavarólag nem befolyásolja, az izzó lámpák csinos vas oszlopokon vannak elhelyezve, mig az ívlámpák dísz­telen magas faárbocokon függnek. A vá­ros külsőbb részein a vezetékek egyszerű telegráf rudakon vannak alkalmazva. Versecen a vasúttól a városba vezető főút esti 10 óráig csupán ivlámpákkal van világítva, melyek egymástól átlag 80 méternyire vannak, ezen utca világi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom