Esztergom és Vidéke, 1902
1902-12-14 / 99.szám
A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön. JSLŐFIZETÉSI ÁRAK : Btésí érre — él éyre — f - — — 12 kor. — fll. — — — 6 kor. — fii. íegyed évre — — — 8 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 fll. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előflzetósek, nyiltterek és hirdetések kőiden dó Kossutfy Lajos (azelőtt ßuda) utcza 485. szám. Kéziratot nam adunk viasza, »-^~ Gáz vagy villamvilágitás? in. A korábbi és most szerzett tapasztalatokból, valamint az eddig gyűjtött adatokból, következő általános gyakorlati következtetések vonhatók le : Minden kétséget kizárólag bebizonyitottnak látszik, hogy rendszeres, szakavatott és a mi a fő, kereskedelmi szellemben vezetett közvilágítás, legyen az akár gáz, akár villamvilágitás-, már kisebb magánfogyasztás mellett is haszonnal jár, nagyobb magánfogyasztás esetén pedig a vállalatnak igen szép jövedelmet hoz. Városunk szerény anyagi viszonyainál fogva ily mellékjövedelmekre nagyon is rászorul és igy, ha közvilágítás rendeztetik be, az, a coneessió alapján való vállalatba adás kizárásával, okvetlen a város által, saját regieben, házi kezelés mellett létesítendő. Határozottan áll az is, hogy a gázvilágítás sokkal fényesebb és olcsóbb, mint a villám, mert mig az 5° gyertyafényű gáz Temesvárott 2*6, Komáromban 3*2, az Auer égők és üvegtörés beszámításával óránként legfeljebb 36 fillérbe-, addig a 16 gyertyafényű kis villamláng óránként Temesvárott 3*62, Budapesten, Versecen és Kecskeméten 4, — Nagy-Becskereken pedig 5 fillérbe kerül és nálunk sem lesz 4 fillérnél olcsóbban adható. Ennek dacára a nagyközönség a kisebb városokban saját használatára szivesebben veszi igénybe a drága villámot, mint az olcsó gázt, mert egyrészt fél a gáz veszedelmes voltától és az Auer égős lámpáktól, másrészt általánosan megkedvelte a villamlámpák kényelmes kezelését és veszélytelenségét: de ez csakis a lakásokra nézve áll, mig az üzlet tulajdonosok, vendéglősök és iparosok határozottan a nagyobb fényt nyújtó és olcsóbb légszeszt pártolják. De bizonyos az is, hogy utcák terek és nagyobb helyiségek sikeres megvilágítására is csak a gáz alkalmas, mert a villamos izzólámpák csak a petroleum világítással versenyezhetnek, a villamos Ívlámpák pedig oly drágák, hogy azt mi alig leszünk képesek fizetni. I Mert ha egy utcai Ívlámpa óránkénti fogyasztását csak 40 fillérrel számítjuk és 20 Ívlámpa után évi 1500 égési órát veszünk fel, már maguk az ívlámpák évi 12,000 j koronába kerülnének, ehhez adva a 300 drb. 16 gyertyafényű izzólámpa ellátását évi 2200 órával és mérsékelt 3 fillér egységárban 19,800 K.-val kerülne az utcai világitás ;— hacsak a jutányosabb előállítási ár és a nagymérvű magánfogyasztás ez összeget kedvezőbbé nem változtatják —, évenként 31,800 koronába, és e nagy kiadás mellett is csak a Széchenyi tér, a Kossuth Lajos utca és a Ferenc József út volna szépen megvilágítva, a többi utcák pedig semmivel sem volnának világosabbak, mint a jelenlegi petroleum világitás mellett, holott gázzal az összes utcák 50 gyertyafényű lánggal való fényes megvilágítása, a 300 utcai lámpa után 21/2 fillér előállítási árral csupán 16,500 koronába kerülne. Mind ezekből világosan kitűnik, hogy a város és a nagyközönség együttes érdekét egyik világítási rendszer sem elégíti ki tökéíetesen és a legideálisabb állapot az volna ha úgy a légszesz, mint a villamvilágitást bevezetnénk. Erre azonban szerény viszonyainknál fogva képtelenek vagyunk és igy a közönségnek vagy kényelméből kell engedni és a kissé veszélyes de olcsó házi, és fényes utcai gáz világításhoz hozzájárulni, vagy pedig kettős árért élvezni a kényelmes, biztos és minden esetre kedves házi villamvilágitást és lemondani az utcák szép és olcsó megvilágításáról. A városra, mint vállalkozóra bármelyik világítási rendszer úgylátszik egyaránt elég jó üzletnek mutatkozik, de mégis az a különbség, hogy mig a villanynál csupán nagy magánfogyasztás mellett is talán csak évek múlva — ha a KÉTSÉG KÖZÖTT. Nincsen kire bizzam, eljut-e majd hozzád, Titkos hírnökeim tán elődbe hozzák Esdeklő szózatom, lehulló virágok Hervasztó őszi szél, mért biztam reátok ? A tavswzi szellőt is kérhettem volna, Snttogva, enyelgve hogy lelkedhez szólna: Megéri-e szivem, hogy boldogan lásia, Kedves-e előtted érted dobogása? Nem hazug a remény, nem csalfa az álom, Melyre építgetem az ábránd világom, Tündéréjszakákon festett ábrándképek, Érinti-e lelked magasztaló ének ? . Áhítatos fohász minden gondolatom, Felérhet-e hozzád csendes imádatom, A te drága neved — at én imádságom —r Nem hangzik előtted pogány, bűnös szájon ? Tiszta hódolatom szeplőtelen lángja Nem tetsző oltáron nem ég-e hiába ? Titkos hírnökeim, lessetek ajkúra, Mondjátok aztán el, mit feielt imátara l Taffy. „A malom titka. 44 Az »Esitergom és Vidékec eredeti tárcája. Búzával megrakott hajó orrán ült János, a molnár. Beletekintett a gyorsan tova rohanó hullámokba s a vizfenekén * levő cifra kavicsokat nézte. j Ketten szerették Jánost, nem azért a gitett neki hébe-hóba, a harmadik utca- mindinkább több könny gyűlt össze kék ,; kis pataki malomért, melynek ő volt ból való Kerckesiék leánya, az a szép szemébe, birtokosa, de szépségéért, jóságáért. Fia- piros, pozsgás arcú Sára, ki ugy öltöz- j Jánost magához szorította amint evett tai volt és a legelső táncos a faluban, ködött, mint senki más a faluban. és a zokogástól érthetetlenül beszélt. A leányok kapva kaptak rajta. A kit ő Karcsú egy leány volt, teszetősen lép- Megkönnyebbülve rebegte, hogy egész szeretett, arra az egész falu irigykedett, kedett ünnepnapokon a templomba, esi- nap mit lett, hol járt. Sirva kérte — Szegényt szeretett, a faluvégi Borist, korgós cipőiről az egész vidék ismerte, hát szólj, ki beszél rám . . . szólj! — Ez hordta neki az ebédet a malomba, Ez volt egyedüli barátnéja, ez kisérte de János nem árulta el, ő akart megez vitt néki egy kis italt a forró nyári Borist esténkint a malomba, ez volt az győződni, vájjon Sára hazudott-e? napokon. Ilyenkor aztán leültek egymás ő titkos tanácsosa. Sára vigyázott Bo- Este együtt mentek a malomba, Bomellé a búzás zsákokra s ott beszélget- r isra. ris na 8 v kosarat vitt kezében, mely tek. János keblére szorította és a szerel-1 Idővel Sára szive is lángolni kezdett étellel volt tele. Gyanútlanul ballagtak mesék hangján, a hogy megölelte súgta Jánosért, vetélytársa lett Borisnak, de egymás mellett, Sára nem sejtette, hogy oda: j nem szólt senkinek sem. Még Jánosnak hazug szavai, még vihart hoznak, me— Ugy-e enyém vagy? sem tűnt fel, hogy Sára többet látogatja. ly« k őt is érik. — Tied 1 tied János; csak te szeress Mint ezelőtt ép úgy jók maradtak to-1 Nyugodtan beszélgettek, mig János engem, — válaszolt mosolyogva. vább is. beevezett a malomba, de itt csak a za— Én csak téged szerethetlek, mást, Boris hitt neki, pedig Sára hamis volt; katolás volt hangosabb, mint az ő szasenkit. Te rád néz az a kis vagyonkám, a szeretet egy emlőn táplálkozott nála.vuk. Sára folyton ellentétbe keveredett, ami van. Őszre meg is esküdhetünk. j a gyűlölettel. | Vitatkoztak sokáig, annyira pörlekedIgy egyezkedtek. j Végül kitört belőle a szenvedély sjtek, hogy ha Boris nem kéri Jánost, Megtakarították pénzecskéjüket. Boris rágalmazta Borist, hogy mást szeret. Já-j dühében megfogja Sárát és a malomkeis dolgozott, eljárt a plébános ur kert- nos megijedve kérdezgette őt; kérte, rék alá veti, Ez kérte, hogy ne bántsa, jébe, kapálni, gyomlálgatni, hogy e pénz- hogy beszéljen körülményesebben, de Kitették a malomból s eltávozott, bői majd gyürüt vesz Jánosnak; János még sem hitt, csak gyanú kelt lelkében.. Midőn Sára elment, Boris pártolni is a dologhoz látott, járt emberei után, ' Midőn a malomba ment, mérgesen j kezdte amin ők is összczörrentek, s hahogy folyton legyen mit őrülnie. fogadta s szemrehányásokkal illette. Ke- raggal váltak el egymástól. Ha üres a garat, áll a malom, nem servében kifakadva fenyegette, hogy haj Az utána való napokban nem vitte lesz mit harapni: mondogatta, ha kér- megtudja, hogy mást szeret, a vízbe ( már ő az ételt, mással küldte el, várt dezték, hogy miért dolgozik oly seré- fujtja. j hogy megkérje őt János. Nem haragudnyen. j Boris némán tűrte a szidalmat s hall- tak csak összezörrentek, mint a szereiMunka után, midőn hazatért Boris gatott, játszott a fehér-babos kötényé- mesék szoktak, nem nyugodott, elment a malomba meg- vei. Azt szedte ráncba és simította ki. | János várta napról-napra, de hiába Igy merengett. Nagy baj érte őt, látszott, hogy bán- nézni kedvesét, aztán varrt késő éjjelig. Fájt neki, hogy akit ő ugy szerelett, gya- nem jött! A negyedik napon már igen kódik. Ugyan hát mit veszthetett el ? ; Apránkint vásárolta össze kelengyéjét, nakodni mer s hitelt ad ily semmis be- nyugtalan volt s azon gondolkozott, * lugy is varrta meg. Egyik barátnéja se- szednek. Rá-rá tekintett kedvesére s hogv kiengeszteli. Egész nap kedvetleFERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ .T/tÄ Az .Esztergom és W tárcája.
