Esztergom és Vidéke, 1902

1902-09-11 / 72.szám

2 ESZTERGOM és VJDEKE. (72. szám.) I? 2 szeptember 11 lügyminiszter ur Ő nagy méltósága végérvényesen akénfc döntött fölötte, hogy az 1899. évben megállapított szabályozási vonal íentartását ren­delte el. A képviselőtestület megújítása. A mult évi június hó 8-val a választott képviselők megbízatása lejárván, június hó 17-ére választás kitüzetett és megejtetett. A képvi­selőtestület július hó 8 án az ujo­nan választott tagokkal ' Andrássy János kir. tanácsos, alispán ur O nagysága elnöklésével megejtetvéri, ugyancsak július hó 17-ik napján a város 12 bizottsága törvényszabta formában megalakittatott. Szenttamási helypénzszedési jog. Kormányi jóváhagyást nyert az esztergomi székes főkáptalan tulaj­donát képezett sz.-tamási helypénz­szedési jognak megvétele tárgyá­ban létrejött szerződés. Közpénzek elhelyezése. A város tulajdonát képező és kezelése alatt álló közpénzeknek elhelyezése tárgyában azon hatá­rozat hozatott, hogy a közpénzek­ből további egy évre 6o°/ 0 az esz­tergomi takarékpénztárban, 30% az esztergomi kereskedelmi és ipar­bankban és io°/ 0 az Esztergom-Vi­déki-Hitelbanki an helyeztessék el. Rendőrtisztek egyenruha viselése. A rendőrségi tisztviselők egyen­ruha viselése tárgyában az érde­keltek kérelmével szemben kimon­dotta a képviselőtestület, hogy az ott alkalmazott, tiszti létszámba menő közegek az előirt egyenru­hát viselni tartoznak, s hogy ezen rendelkezés alul egyedüli kivétel a rendőrkapitány. Kegydijazás. Néhai Scheicher Mihályné volt városi irnok özvegyének 400 ko­rona kegydij állapíttatott meg. Lakbérleti szabályrendelet. Evek hosszú sora óta, mint köz­óhaj állott elő azon követelmény, tisztes dámával hasonlót cselekedni, mintha az csak husz éves lenne. A sze­gény hölgy ijedten ébredt föl édes té­velgéséből, amit azonban bárhogy sze­rette volna, nem tudott kellőképpen megbánni; gyorsan kibontakozott az ifjú karjaiból, könnyes szemmel mégegy­szer ránézett, reszketve kezébe adta az opálszivet, és arra kérte, hogy azonnal hagyja el. Aztán kezét összekulcsolva, hátradőlt székében, hogy a különös ka­land után magához térhessen. Mikor Thibaut az uj diadalmi jelvényt az órájára akasztotta, ugy tetszett neki hogy a három sziv elegendő immár arra, hogy végre kifüggeszthesse a zsákmányt! Éppen jókor helyezték át Parisba; mert csak ez a város iehet ezentúl méltó szinhelye tetteinek. És nem is szűköl­ködött sem a hóditásban, sem a gyön­géd protekcióban, melyek csakhamar egy századot szereztek neki, ennek századosa lett. De mentül előkelőbbek voltak a meghódított hölgyek és men­tül értékesebbek az óraláncára kerülő csecsebecsék, annál homályosabb lett az szemében, hogy tulajdonképen ő hagyja-e cserben a szépeket vagy azok hagyják-e el őt. Mindegy, az óralánca ugy csörgött és szikráeott, hogy csupa gyönyörűség volt és őt tartották a hadsereg legveszedelmesebb gavallérjá­nak, mikor a bajtárs urak körében a zsuzsuk történetét elbeszélte. És a cse­csebecséivel feküdt ágyba és kelt föl. Végezetül már szinte megunta dicső­hogy a város lakbérleti szabályren­deletet alkosson ; mert a helyi szo­kás által szentesitett gyakorlat foly­tonos és a háztulajdonosokra nézve kellemetlen félre magyarázásokra adott okot. A mult évi okt. hó 10-én tartott közgyűlésünkben Szent­tamási Béla képviselő ur felszóla­lása folytán határozatba ment, hogy a tervezetben már készen levő sza­bályrendelet mihamarább megal­kottassék. Jubileumi díszközgyűlés. ff Őszinte örömmel ünnepelte a vá­ros közönsége okt. 27-én főmagas­ságú és főtisztendő dr. Vaszary Ko­los bibornok hercegprímás úr herceg­prímássá történt legkegyelmesebb kineveztésének 10-ik évfordulóját és az ezen alkalomra egybehívott ünneplő közgyűlésünkön a felkért szónok : dr. Földváry István városi főügyész úr, költői szárnyalású be­szédben méltatván biboros íőpász­torunknak a Vallás, Haza és Tudo­mány javára egy emberöltőn túl terjedt áldásdús, hervadhatlan érde­mekkel koszorúzott pályáját, egy­hangú lelkesedéssel elhatároztatott, hogy O fő magasságát minden val­lás különbség nélkül az egész város közönsége hódolattal üdvözölje. — A Rothnagel Ferenc főjegyző úr által fogalmazott és benső érzel­meinket hiven visszatükröző üdvözlő felirat felolvastatván, az O Eminen­ciájához elküldetett és a képviselő­testület a kegyúri róm. kath. plé­bánia templomban hálaadó Isten­tiszteletet hallgatott. Legyen ama hő fohász, a mely e napon Esztergom minden rendű és rangú polgárának ajakáról elszállt, kegyesen meghallgatva a Magas­ságban, hogy O Eminentiáját még számtalan hosszú éven át büszkén mondhassuk hazánk főpásztorának és városunk legelső, legtiszteltebb polgárának ! (Folyt, köv.) ségét, mert m-ilényén különben sem volt hely uj győzelmi jelvény számára. Mivel azcnban a szerencse fia volt, élete e stádiumában uj fényes fordulat kínálko­zott számára. Éppen akkor érte el a franciáknak az északamerikaiak szabadságharca iránt való lelkesedése csúcspontját és miután sok francia együtt küzdött a nagy köz­társaság megalapítóival, Lafayette mar­quisnak tudvalevőleg sikerült egy formá­lis segitő hadsereg elküldését kieszkö­zölni. Thibaut de Vallormes százados szintén elment Amerikáka és a közt a hatezer ember közt volt, kiket Rocham­beau gróf vezetett az óceánon túlra és 1780-ban Rhode Islandon kikötöttek. Thibaut nem volt sem hanyag, sem bá­tortalan katona s igy a háborúban s az ide-oda vonulásban hol az első sorba, hol a legveszélyesebb pontokra került. Az uj világ friss levegője, a szabadság hatalmas áramlata, a sok veszélylyel egybekötött folytonos szolgálat a tisztet komolyabbá tették. Mikor az a hadosztály, melynél ő volt, egy széles folyamhoz nyomult, melynek másik partján egy indián törzs tanyázott, többi francia társával együtt valósággal rajongásba esett attól, hogy az igazi természetet és a szabad emberiséget igy közvetlen közelükben láthatják ; mert valamennyi hozott magával szivében valamit Jean Jacques Rousseauból. Arról volt szó, hogy az indiánokkal tárgyalásba ereszkedjenek, kogy vagy megnyerjék A közigazgatás augusztus hóban. Esilerjfom, szeptember 9. A közigazgatásnak augusztus hó­ban lefolyt menetéről számoltak be a közigazgatási bizottság szakelőadói, annak ma megtartott ülésén, s re­feráltak egyébb, nekik kiosztott ügyekről. Ezen ülésen mutatta be főispá­nunk az uj komáromi kir. ügyészt, dr. Révffy Zoltánt, ki mindjárt az első ülésen tanújelét adta annak, hogy nemcsak mint szakelőadó, hanem mint a közigazgatás egyébb ágazatának is éber őre kivan ma­gának részt. Az eszt. almás-füzitői h. é. vasu­tak menetrendjének benem tartása ügyében interpellált. Volt egy kis egészségügyi eszme­csere is, majd, mi már megszokáttá válik, ráolvastak a városra ismét egészségügyi okokból. Főispánunk megnyitván az ülést, be­mutatta dr. Révffy Zoltán újonnan kine­vezett komáromi ügyészt, mely után fel­olvastatott az alispán augusztus havi je­lentése. A közrendészet terén felemiitette, hogy a nemzetközi szociáldemokrata párt au­gusztus hóban Doroghon és Dághon népgyűlést tartott, azonban az azokon megjelent csekély számú bányászt, a ki­küldött szónokok beszédei hidegen hagyták. A katonai ügyek terén felemlíti, hogy csak egy utóállitás tartatott. A törvényhatósági élet köréből hogy pénztárvizsgálat volt, majd az ügyek mentéről általában tett emlitést. Az ipartanács rendes tagjaiul: Id. Brenner József és Mayer János pót­tagjaiul : Marosy Ferenc és Neumayer Károly választattak meg. A bajóthi plébánosnak, Boltin János­nak a maga és Mogyorós község nevé­ben a bizottsághoz intézett azon kérel­mének, hogy ezen község állami anya­könyvi hivatala Táthról elvéve a ba­jóthihoz csatoltassék, hely adott. Egyben örömmel vette a bizottság tu­—! • '• • m .i — szövetségüket, vagy legalább semleges­ségre birják őket. E célból a fővezért is várták a táborba és a másik oldalon egy csapat indián főnök ült össze ta­nácskozni. A írancia katonák azonban nem tud­ták megvárni azt a napot, melyen a fő­vezér engedelmével kielégíthetik az ideális természeti állapotok fölött való kíváncsi­ságukat ; a vad vörösbőrüeket már ko­rábban átcsalták a vízen és ők is át­csónakáztak hozzájuk; mindenki olyan tárgyat keresett málnájában, melyet el­ajándékozhatott vagy különlegességért elcserélhetett. Thibaut az elsők közt kelt át a folyamon és csakhamar napjában nem egyszer, de kétszer is megtette ezt az utat és a vigvamokban egészen ott­honosan érezte magát. Ugyanis egy in­dián leány vonzotta oly sűrűn át; a de­rék százados ugy meghódolt neki, hogy szinte elfelejtette egész dicsőséges múlt­ját és újonc módjára kószált egy kis vad teremtés nyomában. Nem merészlem leirni azt a csodála­tos lényt és az urakra bizom, hogy el­képzeljék a legszebbet, amit akkor Kolumbia benszülött leányairól gondol­tak, termet, szin, kosztüm és máseffele dolgában. Elkerülhetetlen egy tollakból való magas turbán elképzelése és tarka papagáj szinű ruha is szükséges; de amint mondtam, nem. kívánok tovább is beleavatkozni és csak azt jegyzem meg, hogy az ő nyelvén Quonesinek, azaz sellőnek vagy vizitündérnek hivták. domásul nevezett plébános azon kijelen­tését, hogy tőle kitelhetőleg oda fog hatni, hogy Mogyorós községében a ma­gyarosodást előbbre vigye, s hogy a tót isteni tisztelet helyett édes hazánk nyelvén fognak az Isten házában éne­kelni. A kurali országgyűlési képviselő válasz­tók 1903. évre szólló névjegyzékének össze­állításánál működött küldöttség ellen megindítandó fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat vitelével, Usztanek Antal ér­sek urad. íelügyeló biz. tag, bízatott meg. A komáromi kir. ügyészségnek 5159/1902 számú azon bejelentése, hogy Reviczky Győző elleni bűnügyben a vádat elejtette, tudomásul vétetett és irattárba helyeztetett. Olvastatott a főispán leirata, melyben tudomására hozza a bizottságnak, hogy némi mérsékelt tisztogatási költségek megadása mellett hajlandó Slelfer La­jos, a fürdő vendéglő bérlője as ujoncozásokhoz és utóállitásokhoz szük­séges helyiségeket átengedni. Felolvastatott az esztergomi főkápta­lan tulajdonát képező, a Singer és Leim­dörfer cég által bérelt falelepen át ve­zető ut szabaddá téte'e tárgyában ho­zott belügyminiszteri határozat, mely szerint az alsóbb fokú hatóságok hatá­rozatainak megsemmisítésével kimon­dotta, hogy amennyiben az 1890. évi I. t.-c. rendelkezései alá tartozó közútról ez idő szerint szó nincs, mivel a várme­gyének a kereskedelemügyi minisztérium­ban őrzött közúti hálózati térképein és kimutatásaiban a kérdéses ut, mint köz­út feltüntetve nincs, az átjárás biztosí­tására nézve, a közigazgatási uton való eljárás függőben tartandó mindaddig, mig az átjárás biztosítására szolgáló ut­cának vitatott tulajdonjoga, rendes bí­rói uton megállapitva nem lesz. A bélai róm. kath. templom kegyura­ságát a v?l. és közokt. min. felolvasott leiratával megállapította, mivel az ira­toknál fekvő 1824 évi canonica visitatió­ból megállapítható, hogy néh. gróf Tö­rök András 1773. május 7-én, az eszter­gomi egyházmegyei hatóságtól engedélyt kért egy nyilvános templom építésére, ki azt'saját földbirtokán és földjén fel­építette, amivel az a kegyuraságot meg­' szerezte. j Az élelmi szerek földön árulása ügyé­ben, átirt a bizottság a városhoz, mely­ben a polgármestert és a rendőrfőkapi­tányt, a vonatkozó rendeletnek szigorú végrehajtására hivta fel. A pénzügyigazgató jelentésének tudo­másul vétele után, Vargyas Endre kir. tanfelügyelő olvasta íel jelentését. Bár a jelentés tisztán statisztikai ada­tokat tartalmaz, nem lesz érdektelen azok felemlítése, mely tanügyi viszo­nyainknak hű képét adja. Az iskolákról. Esztergom vármegyében, melynek te­rülete 1123.3 • kilóm, a községek száma, ide számítva Esztergom r. t. várost is. összesen 49. Az 1900 ik évi népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 86. 659, Népiskolainak száma 82. Jelleg szerint 7 községi, 52 róm. kath. 12 ev. ref. 1 ág. hitv. evang, 3 izr. és 6 magán jellegű bánya telepi elemi iskola. Van továbbá egy érseki r. kath. tanítóképzője, egy r. kath. polgári leányiskolája, három, iparos tanonciskolája, s egy érseki r. kath. kisdedóvónő-képzője. Az összes népiskolák tantermeinek száma 176. A terület és lakósok számarányát vi­szonyítva a népiskolák számához, a sta­tisztikai adatokból kitűnik, hogy Eszter­gom vármegyében minden 13.6 • kilo­méterre jut egy-egy népiskola, minden 6.3 • kilométerre, egy-egy tanterem, s minden 1056 lakosra csak egy-egy iskola, illetőleg minden 490 lakosra egy-egy tanterem. A tankötelesekről. Esztergom vármegyében a lefolyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom