Esztergom és Vidéke, 1902

1902-09-11 / 72.szám

1901/902-diki tanévben a 6 — 15 éves tanköteleseknek száma 16048 volt. Kor szerint 6—12 éves fiú 5800, leány 5780, összesen 10976, mindmegannyi tanköteles, 13—15 éves fiú 2464, leány 2004. Vallás szerént 13.862. r. kath. 3 gör. kath. 2 kör. ke'. 1636 ev. ref. 81 ág. hitv. evang, 464 izr. Nyelv szerént 12 286 magyar, 2101 német, 1629 tót 5 szerb, 1 horvát, 26 egyébb. Viszonyítva Esztergom vármegye iskolaköteleseinek számát a lakosok számához, kitűnik, hogy minden IOO lakosra, átlag i8.3°/o iskola köteles jut, ami az országos átlagot csak o.i°/

0-al múlja felül, jeléül a vármegye lakosai gyér szaporodásának. A tényleg iskolába járókról. A lefolyt 1901/902 diki tanévben Esztergom vármegye 16048 iskolakötelese közül, mindennapi elemi iskolába járt, 5529 fiu, 5447 leány, összesen 10976. Általános ismétlőiskolába járt 1186 fiu, 1434 leány. Gazdasági ismétlő iskolába 305 fiu, 102 leány. Iparos tanonciskolába 502, alsó fokú kereskede'mi iskolába 49, képzőintézetekbe 30, polgári leányiskolába 175, középiskolákba 369. összesen iskolába járt 15128. Iskolába nem járt 393 fiu 527 leány, összesen tehát iskolába nem járt 920 mindennapi s ismétlőköteles. Százalékban kifejezve tényleg iskolába járt a vármegye összes tanköteleseinek 94.26%-a. Iskolába nem járt 5.74%Összehasonlítva az esztergom vármegyei tényleg iskolába járók százalékát az országos átlag százalékával, amely 70.87%-ot képez, kitűnik, hogy Esztergom vármegye az ő 94.26°/

0-ával, az országos átlagot i4.39°/

0-al multa felül, ami a polgári népesség műveltségi fokának emelkedésére nézve mindenesetre örvendetes eredmény. Az iskoláztatás egyébb viszonyairól. Esztergom vármegye összes népiskoláinál a tantermek száma 176. Eszerint a vármegye népiskoláinál a mindennapi tanköteles közül átlag egy-egy tanteremre 62 tanuló jutott. A törvényes létszámon felül tultömött tanterem 15 volt. Legzsúfoltabb tantermek : nyergesujfalusi, kéméndi, piszkei r. kath., a duna raoesi, bucsi és lábatlani ev. reí. iskolánál voltak. A tényleg iskolába járó 15,128 tanköteles közüi 8—10 hónapig iskolába járt 13.249, nyolc hónapnál kevesebb ideig járt 1879. A tanuláshoz szükséges könyvvel el volt látva 13546. Iskola könyve nem volt 1582 növendéknek. Az egész tanévi iskolamulasztások száma 16.955 félnap volt. Ezekből a mulasztott fél napokból igazolt s fölmentett volt 13161 félnap. A kinem mentett mulasztások után az elöljáróságok 3794 mulasztási esetet sújtottak pénzbirsággal. A tanítókról. Esztergom vármegye népiskoláinál, ide értve az esztergomi rk. polgári leányiskolát is, a tanitók és tanítónők száma összesen 204, köztük 20 képesített kis dedóvónő. Minőségre nézve rendes osztálytanító 202, segéd 2. Nem szerint 123 férfi, 81 nőtanitó. A magyar nyelvet szóval és írásban birja valamennyi. A kisdedóvásról. Esztergom vármegye területén a lefolyt 1901/902-diki tanévben 8 klsdedóvóintézet és egy nyári menedékház állott fenn. A vezetést mindenütt képesített kisdedóvónők teljesítették. Az óvónők száma 10 volt. Fenntartási költségük 8.788 koronába került. Rendes kisdedovodát látogatott 441 fiu^ 520 leány, összesen 964 kisded. Általában, valamint a népoktatás, úgy a kisdedóvás ügye is folytonos fejlődésben van s remélhető, hogy az érdekelt helyi hatóságok bu7galma folytán rövid idő alatt a vármegye népoktatásügye minden irányban a törvény színvonalára fog emelkedni. Az államépitészeti hivatal főnöke jelentésének tudomásul vétele után dr. Révffy Zoltán interpellált, az esztergom almás füzitői h. é. vasút menetrendjének be nem tartása ügyében, melyről vezető cikkünkben emlékezünk meg. A tiszti főorvos jelentésében felemiitette, miszerint Szt.-Györgymező és Szt.Tamás városrészekben kevés a közkút, a meglévők tis tátalanok s igy a lakosság a dunaviz ivására van utalva, minek élvezete, a nevezett városrészekben fellépő és gyakran halálos végű gyomor és bélhurutnak okozója. Dr. Prokopp Gyula annnak felemlitésével, hogy a város polgármesterének 1901. évi jelentésében a közegészségügyi fejezetnél olvasta, miszerint az egészségügyi adatok egybeállításánál a katonaság és a kórházak adatai az általános adatok keretébe vétetnek fel, kérte a tiszti főorvost világosítaná fel, vájjon a katonaság és kórházak egészségügyi adatai benn vannak-e az általános adatokban, mert ha nincsenek, úgy sajnálat tal veszi tudomásul a főorvos jelentését, mely a város egészségügyi viszonyait, kevésbbé kedvezőknek jellemzi, ha ellenben benn foglaltatnak, úgy kéri, hogy a jövőben azon adatok külön legyenek feltüntetve, mert a nem kedvező egészségügyi hivatalos jelentések a város érdekeinek igen ártanak, amennyiben a nyaralókat városunktól távol tartják. Dr. Seyler Emil tiszti főorvos hivatkozva arra, hogy ő a rendelkezésére álló hivatalos adatok felhasználásával, hivatalos kötelességét teljesiti, s igy a felszóllaló »megrovasi kalandjai őt nem illetheti, tudatja, hogy a kérdéses adatok felhasználva nem lesznek. Dr. Prokopp Gyula a főorvos válaszát tudomásul vette, de egyben kijelentette hogy a főorvos azon meggyanusitását, mintha ő raegróvási kalandban akarta volna őt részesíteni visszautasítja, mert felszóllalása úgy formai, mint érdemi tekintetben, a legtárgyilagosabb volt. A tiszti iőügyész, a komáromi kir. ügyész és az árvaszéki elnök statisztikai adatokat tartalmazó jelentéseinek tudomásul vétele után, Reviczky Gábor gazd. előadó referált. Jelentésében a gabona termés eredményéről számolt be, majd felemlítette, hogy a kilátásba helyezett bő szőllő termést a helyenként rohamosan fellépett peronospora megapasztotta, s hogy a kedvezőtlen időjárás folytán, araennyiben a szőllő érésében akadályozva volt, minőségileg nem igen kecsegtető. A törvényhatósági állatorvos az állat egészségügyi viszonyoknak kedvezőtlenre fordultáról, a ragadós betegségek terjedéséről számolt bejelentésében, mely ragadós betegségek, az augusztus hó 11-én tartott ipolysághi országos vásárról lettek behurcolva. Egyben tudatja, hogy Esztergom városa, a vágóhíd ügyében, jelentését még be nem adta. A tiszti főorvos azon kérelmet terjesztette elő, hogy az építendő uj vágóhíd tervei, neki is kiadassanak, egészségügyi felülvizsgálat okából. nevezett ministerhez a jóváhagyás érdekében, hangsúlyozván, hogy a minister egyenlően mérjen egyik esetben ugy, mint a másikban. Olvastatott a főispán leirata, melyben Fekete Re?ső közig, gyakornokot, tb. szolgabiróvá nevezte ki, majd a belügyminiszter azon leirata melyben a betegápolási alapnak, az esztergomi közkórház javára történt átengedése tárgyában hozott közgyűlési határozatot jóváhagyta. Özv. Takács Józseínénak, tekintettel elhunyt férje érdemeire, évi 1000 korona kedvezményes özvegyi segélyt szavazott meg. Többeknek adott okot felszóllalásra a párkányi önk. tűzoltóság azon kérvénye, melyben a megye tulajdonát képező és a városi tűzoltóság gondjaira bizott tűzi fecskendő átengedése ügyében intézett a megyéhez. Az Öregtónak halastóvá leendő berendezése ellen beadott fellebbezés visszautasításával, helybenhagyatott a város képviselőtestületének azon határozata, mely szerint az Öreg tó, halastóvá alakittatik át. Matyasovszky Vilmos nyug. tiszti főügyész nyugdij iránti kérelmének hely adatott, s részére a nyugdij kijárultatott. Pozsony szab. kir. város törv. a választási törvény revisiója tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratát csak egyszerűen tudomásul vette, pártolólag azonban ugyanahhoz felnem terjeszti. Vimmer Imre b. tag a felterjesztés mellett szóllalt fel, mig dr. Helcz Antal ezúttal a felterjesztés ellen, dacára, hogy maga is óhajtja miként a szavazatijog kiterjesztessék és egyenlősitessék. Hogy mégis felszóllalt, oka annak az, hogy ez ügyben politikai felfogását óhajtotta jellemezni. Elfogadta amaz ingyitványt a közgyűlés, hogy az Esztergom vidéki gazdasági egyesület, és a központi mezőgazdasági bizottság egyesitessék. Kossuth Lajos 100-ik születés napja alkalmából elhatározta a törv. bizottsága, hogy a hervadhatatlan érdemeket szerzett nagy hazafi emlékét, jegyzőkönyvében megerőkiti. A Kosuth mausoleum alapkövének letételi ünnepére, a három országgyűlési képviselőt, mind két járás főbíróját és Thuránszky Lajos tb. főjegyzőt küldötte ki. I A vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 10 én d. e. 10 órakor rendkívüli ülést tartott, melynek megtartását, miként főispánunk megnyitó beszédében jelezte, egyrészt a nemzeti kegyelet nyilvánítása, másrészt pedig a tárgyhalmazat tette indokolttá. Felsőb rendeletek és különféle jelentések felolvasása és tudomásul vétele, kérvények elintézése és levelezések képezték tárgyát a 105 pontból állott tárgysorozatnak, melynek letárgyalása, egészben csak másfél órát vett igénybe. Helyszűke akadályoz abban, hogy a különben is kevésbbé felemlitésre méltó ügyek ismertetésével behatóbban foglalkozzunk, s igy csak a következőkről teszünk említést. Ivanits István nyug. főpénztárosnak kedvezményes nyugdijat megadó közgyűlési határozatot megtagadó belügymimisteri intéz vény folytán, újból felir — Erzsébet királyné halálának évfordulója. Tegnap volt négy éve, hogy a genfi merénylet áldozata, Erzsébet királyné elhunyt. Az évforduló alkalmából a város kegyúri templomában reg. 9 j órakor gyászisteni tisztelet volt, melyen j a város tisztikarán, a katonai hatóságon; kivül a városi iskolák tanulói vettek részt. — Keresztmegáldási ünnepély Az ujjon épült szent Orbán-kápolna keresztmegáldási ünnepélye nagy érdeklődés mellett folyt le e hó 8-án kisassony ünnepén. A városi tanács képviseletében megjentek az ünnepélyen Vimmer Imre polgármester és Róthnagel Ferencz főjegyző. A kápolna építésének vezetésével megbízott bizottság tagjai közül jelen voltak : Kollár Károly városi tanácsos, Tiefenthal Gyula városi mérnök, Mattyasóvszky Lajos és Zsiga Zsigmond bizottsági tagok. A keresztmegáldását egyházhatósági engedélylyel dr. Fehér Gyula cs. és k-t. udvar* káplán plébános, az épitő bizottság elnöke végezte, kinek a szent ténykedésnél Tilmann Béla káplán segédkezett. A kereszt megáldásának szertartása d. u. 5 órakor vette kezdetét és a szertartás befejeztével Sinka Ferencz építőmester a kápolna építője nyomban elhelyeztette azt a tornyon, mire az építést vezető pallér a kereszt tövéből a szokásos felköszöntéseket elmondotta. Hálát adván Istennek a munka eddigi szerencsés folyásáért, áldását kérte az ország koronás apostoli királyára, a Bibornok Herczeg Prímásra, a várostaná csára élén Vimmer Imre polgármesterrel és annak közönségére, dr. Fehér Gyula plébánosra és az építő bizottságra, Sinka Ferencz építőmesterre, végül a/, építésnél foglalatoskodó összes munkásokra. Minden köszöntés után poharát ürítve azt a kápolna előtti térségre dobta a magasból, hol az ünnepélynél nagy számba megjelent közönség vételkedve igyekedett a ledobott és szeren esésen épen maradt poharakból egyet egyet emlékül megszerezni. A helyszínén megjelent közönság örömteljes meg elégedéssel látta ennek az ősrégi városi emléknek szép megújulását. A tiszta renaisance stylü kápolna épitése, Sinka Ferencz építőmester serény buzgólkodása folytán gyorsan halad előre és összes munkái e hó végéig előre láthatólag befejezést nyernek, ujabb évszázadokig hirdetvén a kegyeletet, mely egykoron a kápolnát létrehozta és annak fennmaradásáról gondoskodott. — A főkáptalan ujabbi kitüntetése Főkáptalanunkat ujabban ismét kitüntetés érte A pozsonyi országos gazdasági kiállításon, a birkák csoportjánál, a gróf Wenkheim féle tiszteletdijat és a II. kiállítási oklevelet nyerte e', az általa kezelt kiskoraáromi papneveidei uradalom. A második kitüntetés ez már, mely a fő káptalani uradalmat a pozsonyi kiállításon éri s a gazdaságok szakavatott vezetése, mintaszerű berendezése és felszereléséről tanúskodik. — A magyar kath. tanitók római za rándoklata, teüintettel a szokatlanul meleg időjárásra, közóhaj folytán, október 21-ére lett elhasztva. A zarándoklatban résztvevők névsorát a következőkben adjuk : dr. Steinberger Ferenc nagyváradi kanonok, a kath. tanügyi tanács elnöke, dr. Walter Gyula pápai praelátus eszt. apát kanonok, a rend. bizottság elnöke. Gallér Kristóf szegedi, Guzsvenits Vilmos esztergomi tanítóképző és Számord Ignác esztergomi óvónőképző intézeti igazgatók, Vass Károly és.Vitkó József kegyesrendi tanárok Szegedről. Torma Izidor tatatóvárosi házfőnök, Pintér Rafael pozsonyi hittanár, Budaváry Ágos ton sissói, Dómján Károly várpalotai. Fialkovszky József ubrezsi, Kanyó József mohorai, Leszkay Sándor nagymagyari, Markovich István egyházfai, Nóvák Károly lovrini, dr. Ott Adám budaujlaki, Steklács Nikodém vigvári, Trenhauzer József magyar-csékei plébánosok. Bleszkány Ferenc budapesti, Stenger Gyula nagyszőllősi káplánok. Barsy József érsekújvári kereskedő, Erdősy Gyula mag. hivatalnok Budapestről, Kozocsa Dávid magyar-csékei gyógyszerész, Penza Emilia századosné Temesvárról, Vermes Péter földbirtokos^Nagy-Budafáról, Molnár Sándor és neje gazda Nagy-Lórsrói, Bertalan Vince esztergomi tanitóképezdei tanár, Ember Károly tanítóképző intézeti tanár, a Népnevelő szerkesztője és a tanügyi tanács társ elnöke. Hevesi János polgár iskolai tanár Szegedről ; Tóth Géza jászói igazgató tanitó Németh István somorjai, Schmiedt Antal és Schmit Ferenc pozsonyi, Szebényi Kálmán Komárom-füssi főtanitók ; Belluch Antal bessei, Hajdú István zalaszeghvári, Schmiedt Ferenc csomaközi, Szabó Sándor kézdivásárhelyi, Szokoly István bussai Walter Gyula czikói kántortanítók; Antos János sombereki, Balogh Jenő nagy lózsi, Blazsek Géza vinnai, Balga István tiszafőldvári, Bányai Lajos Kolozsvári, Bednarik József ocsovai, Holovics Sándor búr-szent miklósi, Juhász József szath mári, Koronczy Nándor turjei, Léh Pal ujverbászi, Matulay József kürthi, Matkovich Jenő bakonybéli, Mazurek Ferenc felső vissói, Pleifer József pece-szentmártoni, BursinszkyJózsef bakócai, Szamborovszky Rezső nagyváradi, Szenté Mátyás babarci, Szuchony József tótgurabi, Sziber Ferenc nagykimlei Walter Adám cikói, Fábián Ferenc dénesfai tanítók ; Szmetanajózsef arany érdemkeresztes nyugalmazott tanitó Znióvár aljáról. Reinl Paula oltárczi, Schvartz Erzsébet vészkai, Szvoboda Irma n. szombati tanítónő és Németh Istvánné somorjai óvónő, Glasz Pálné lovrini tanitón<S Szuhony Józsefné tótgurabi tanitóné. — Jóváhagyás. A belügyminiszter jóváhagyta a törvényhatósági bizottság azon határozatát, melyei a tiszti nyugdij alap forgó tőkéjének gyarapítására fél százalékos pótadót szavazott meg.